Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
4 »ÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. július 29., csütörtök PÁLYÁZ AT! Paks Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a város közéleti lapjának- Paksi Hírnök főszerkesztői állására PÁLYÁZATI FELTÉTEL: felsőfokú végzettség A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA A PÁLYÁZÓ:- önéletrajzát - erkölcsi bizonyítványát- az újság szerkesztésére vonatkozó általános szakmai elképzeléseit (laptervét). Hasonló munkakörben szerzett gyakorlat előnyt jelent. A pályázat benyújtási határideje: 1993. augusztus 23. ELBÍRÁLÁSA: 1993. AUGUSZTUS 31. A pályázatokat Bor Imre polgármesterhez kell benyújtani. ^ _________7030 Paks, Dózsa Gy. u. 55-61._____|3<59|)y F ura tudásszomj Az Aranynad termekéit az egész országban vásárolják A két paksi fiatalkorú, T. J. és E. S. igencsak kedveli a különböző folyóiratokat. Csak az a bökkenő, hogy pénzt viszont nem nagyon akarnak fizetni érte. Mivel azonban szomjazzák a kultúrát, úgy döntöttek, kerülőúton jutnak hozzá. Július 4-ére virradóra a szolgálatban lévő rendőrjárőr előállított egy fiatalembert, aki nem tudott érdemleges magyarázatot adni arra, hogy mit keres hajnalban a Lakótelepen, hóna alatt egy csomú újsággal. Rövidesen előkerült a fiatalember társa is. A két szakmunkástanuló később elmondta, hogy - szavaikkal élve - „hülyeségből" beszélgettek arról, hogy az újságárus közreműködését kihagyva kellene olvasnivalóhoz jutni. A megbeszélést tett követte, azon az ominózus hajnalon meglátogatták hát az Árnyas utcai újságosstandot. Tág érdeklődésüket bizonyítja, hogy nemcsak Piff-Paff magazint és szexlapokat vettek magukhoz, hanem számítógépes folyóiratokat is. Valószínűsíthető, hogy ők voltak a tettesei a május közepén történt, szintén újságosstandot érintő betörésnek is, a Lakótelepen. Paks felé menet, a hatos fő- közlekedési út 115-ös kilométerkövénél egy jól látható, körbekerített területen különböző alakú és formájú kertberendezési tárgyak láthatók. Az anyagukban színezett betontermékek széles választékában éppúgy megtalálhatók a girllsütők, mint a virágtartók. Persze, a vásárló fehér színű, klasszikus formájú szobrok között is válogathat. Méltán, hiszen Kovács Sándor, az Aranynád kft ügyvezetője szerint közvetlen munkatársainak nagy szerepe van abban, hogy az egyedi tervezésű és kivitelezésű dísztárgyak igen népszerűek a vásárlók körében. A dolog túl egyszerű lennek, ha csak ebből indulnánk ki, mert úgy gondolom, hogy széles e hazában sokan foglalPontszámok A paksi önkormányzat által készíttetett Gallup-jelentésben 1-100-ig terjedő pontszámokkal osztályozhatták a megkérdezettek a városatyákat, népszerűségük alapján. Az eredmény szerint a FIDESZ-es képviselők átlagpontszáma 55, az SZDSZ-es testületi tagoké pedig 54 pont. A kereszténydemokrata képviselők átlagpontszáma az alpolgármesterrel együtt 56,5 pont, nélküle viszont csak 52 pont. A Paks Városért Mozgalom-képviselők magas bizalmi pontszámot kaptak (60,5), de egy esetleges választáson a polgároknak csak 9 százaléka szavazna rájuk. koznak ilyen vagy ehhez hasonló tárgyak előállításával. Az Aranynád kft. abban az értelemben kivétel, hogy nádtető és nádszövet készítésével is foglalkozik. De termékeik között megtalálható a nádpadló és a nádlambéria is. Amikor affelőL érdeklődtem Kovács Sándortól, mi is motiválta őt e névválasztásban, elmondta: Gyermekkoromban olvastam egy Szilvási-köny- vet, amelyben szó volt egy bizonyos Hotel Aranynádról. S mikor a nádszakmába becsöppentem, akkor határoztam el, ha egyszer cégem lesz, Aranynádnak fogom elnevezni. — Kezdjük az elején. Hogyan csöppent bele a nádszakmába? — Dunakömlődi vagyok, s mint köztudott, Kömlődön rengeteg nádazó élt. Előtte a Jutkához több évtizednyi barátság fűz. Igaz, már régóta elköltöztünk D.-ből, a szocialista nagyipar volt fellegvárából, ám azért időnként még ma is összejövünk. Jutka pedagógus lett, mára pedig egy kistelepülés csak alsótagozatos iskolájának igazgatónője. Férje, aki gépkocsi- vezető, most éppen munka- nélküli segélyen van. Nemrégiben felhívott Jutka, szólt, hogy meglátogatnak bennünket. Vártam hát régi barátnőmet, s örömmel nyitottam ajtót, amikor megékeztek. Ott állt Jutka könnyedén, nyá- riasan öltözve, mellett férje, vendéglátóiparban dolgoztam, a szakmám szakács, viszont ebből nem lehet megélni. Az emberektől azt hallottam, hogy a nádazásban nagy lehetőségek vannak, éppen ezért másodállásban nádtetők építésével foglalkoztam. Tulajdonképpen úgy indult, hogy felvettem magam mellé mesterembereket, s a nádazó szakmát fél év alatt kitanultam. Utána már mesterek nélkül, saját magam megteremtette brigáddal jártam az országot. — Mennyire tartják be a hagyományos technológiát? — Olymódon, hogy verjük a nádat. Viszont a kötéllel való régi kötést felváltotta a horganyzott drót. Az technika kínálta újítás nem maradhat ki ebben a korszakban a nádazó szakmából sem. talpig öltönyben, nyakkendőben, kezében diplomatatáska. Láthatták rajtam a meglepődést, mert Jutka azonnal megmagyarázta a helyzetet: Sanyi dolgozik, biztosításokat köt. S mindjárt meg is kérdezte: ugye, tudsz ajánlani ügyfeleket? Le kellett hűtenem a lelkesedésüket, elmondtam nekik, hogy itt, Pakson is rengetegen kínálnak biztosításokat, több az eszkimó, mint a fóka, s ha becsöngetnek, s nem éppen egy biztosítási ügynök áll az ajtóban, akkor kozmetikumokat, vitamin-csodákat, tisztítószereket, pilótajátékot, vagy — Honnan az alapanyag? — Magyarország több pontján aratjuk télen a nádat. Például Biatorbágyon és környékén. — Nemcsak nádazással foglalkoznak. A kerti berendezések készítése profilváltás? — Inkább továbblépésnek nevezném. A nád, a kert, maga a természet közelsége megkívánja maga mellé mindazokat a kiegészítő elemeket, melyeket mi készítünk. — Ezek a tárgyak önálló ter- vezésúek? — Többségében igen. — Milyen mennyiségben készítenek egy-egy darabot? — Igény szerint, bár most nagyobb a kereslet, mint a kapacitásunk. — Jelen pillanatban termékeik hol találhatók meg a cikk elején említett helyszínen kívül? — Baranya megye tüzép- jein valamint a Balaton mellett, de azt hiszem, hogy az ország egész területén, ha másként nem, akkor a vásárlók által. László-Kovács Gyula ehhez hasonlókat kínálnak eladásra. — Ne is mondd tovább - vágott közbe Jutka. Lehajolt a táskájához, s mutatta, nála is van efféle. Mulatságos, s egyben kicsit szomorú is volt a helyzet. Mi ugyan ezzel be is fejeztük a találkozás „üzleti" részét, Jutkával gyümölcstortát sütöttünk, nosztalgiáztunk az elmúlt évtizedeken. Ám később akaratlanul is eszembe jutott: vannak még barátaink D.-ben. Vajon ők mikor fognak bejelentkezni hozzánk? e.g. Mai találkozás régi barátokkal Nem pihen a komp Utazni sokféleképpen lehet. Aki például Paksról a Duna túlpartjára vágyik, akár egy kis fürdőzésre, netán kempingezésre, vagy csak egy rövid Bács-Kiskun megyei kirándulásra, az igénybe veszi a kompot. Felszállunk hát erre a vízi szállító járműre, érezzük a folyó illatát, s gyönyörködhetünk a paksi óváros panorámájában, vagy éppen a természet szépségeiben. Pöfög a kis vontatóhajó, habot vetnek a hullámok, s egy kis fantáziával azt is képzelhetjük, hogy Mohácsig meg sem állunk. Vízen utazni egészen különleges. Nem zárt, a környező tájat kívül rekesztő, mint a vonat, vagy az autó. A víz él, a horgászok reménykednek a fogásban, a csónakok utasra várnak, sirály les zsákmány után, s a folyó mindig sodor valamit. Ágakat többnyire, ám nem ritkán lomot, szemetet is. A komp hamar megteszi az utat a Duna két partja közt. Az élmény azonban sokáig tart még. Fotó: Degré Gábor
