Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
1993. július 22., csütörtök DUNAFÖLDVÁR NÉPÚJSÁG 5 A város ingyenes használó Cserkésztréfák vidáman és meggondoltan Kié a gimnázium? Földvári portya a Rám-szakadékhoz Természetesen nem az iskola, hanem az épület, mert az intézmény szerencsére a beiskolázási körzetben élő gyerekeké. S most úgy tűnik, hogy az övéké is marad. Már többször beszámoltunk arról, hogy a Kapisztrán Jánosról elnevezett ferences rend visszakéri a dunaföld- vári Magyar Lajos Gimnázium épületét. Mint a tárgyalásokon bebizonyosodott nem elsősorban az épületre tartanak igényt, inkább az azért járó kártérítésre. Megállapodás köztük és az önkormányzat között nem született, hiszen a város nem mondhat le a több megyére is kiterjedő hatókörű, körzeti feladatokat is ellátó iskola épületéről. Nyilvánvaló, hogy önkormányzati pénzből nem tudnak új épületről gondoskodni, a központi pénz pedig bizonytalan, s az igényekhez képest kevés is az önkormányzatok kártalanítására fordítható összeg. Egyezség hiányában a volt egyházi ingatlanokról rendelkező törvény értelmében került a téma az országos egyeztető bizottság elé. Közben újabb fordulatot vett az ügy, s ezzel ki is került a helyi képviselőtestület hatásköréből. Kiderült, hogy az állami tulajdont önkormányzatiba adó törvény erre az épületre nem vonatkozik, mert műemlék, vagy legalábbis műemlék jellegű. Ez a törvény viszont kimondja, hogy a műemlékek nem kerülnek a helyi önkormányzatok tulajdonába. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti vagyonnak ezt a részét egységes elvek és gyakorlat alapján célszerű kezelni, már csak azért is mert így a pénz is koncentrálható. Kifogást annak idején az önkormányzatok sem emeltek - kevés kivételtől eltekintve -, mert így megszabadultak a fenntartási, felújítási költségektől. Éppen az egyházi ingatlanok viszaadásáról szóló törvény értelmében a tulajdonjogra elidegenítési tilalmat jegyeztetett be a Művelődési Minisztérium, ami most már az állam képviselőjét, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet köti, amely ezeknek az épületeknek a kezelője. Az önkormányzat ingyenes használói joggal rendelkezik. Atkukkantó Felszámolás, de nem csőd Nem áll rosszul a dunaújvárosi felszámolt fonoda utóda, a Dufó Kft., hiszen a nyári holtszezonban is folyamatosan vannak megrendelései. A leépítési hullám befejeződött a kft.-nél, sőt, a vállalat igazgatója szerint termelésnövekedés esetén az elküldött dolgozók közül is visszavehetnek néhányat. Képzőművészek tárlata A kecskeméti képzőművészek körének nyüt kiállítása kedden Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A tárlat a hónap végéig látható. Bár annak idején földvár a vízicserkészek tanyája volt, ma a „szárazföldieké" a terep: azaz a Nefelejcsé, a Borzas Katáé, a Kék Ibolyáé, valamint a Delfiné, a Vadkané és a Sasé és végül, de nem utolsósorban a Szarvasmarháé - de erről majd később -, tehát a IV. Béla cserkészcsapat őrseié. Az őrsök negyvenkét fővel ez évben Szentendre mellett Sztara- voda-pusztán vertek tizenegy napra tábort. Portyázás, számháború, paprikáskrumpli, esténként tábortűz- egy sátortábor elengedhetetlen velejárói ezek, így volt ez most is, ezen kívül amit a nomád élet civilizációja jelent: víz a forrásról, mosakodás két- három-négy ? - naponta, sötétedés után csak a petróleum- lámpa fénye pislákol. Mindezzel együtt, vagy éppen ezért jelentett nagy élményt a résztvevőknek a tábor - ezt sugallja az 1990-ben fogadalmat tett cserkészek - Győri Judit, Vas Péter és Vida Gergely - élménybeszámolója, akik egymás szavába vágva mesélnek harmadik táborukról. A legnagyobb kaland persze mindenkinek más volt: számháború, két napos portyázás a csodálatos Rám-szakadékhoz, - amely közben a fiúk bizonyos okoknál fogva a parton futva kísérték a hajó útját -, vagy a fordított nap, amikor az őrsparancsnokokból alakult Szarvasmarha őrs tagjainak kellett sátorszemlére előkészülniük... A tizenkét új cserkésznek pedig talán a fogadalomtétel, és az ezzel együtt járó próbák.- Mi különbözteti meg a cserkésztábort más táborozástól?- Sokkal nagyobb a fegyeJön a Los Andinos A városi művelődési központ „Nyári esték" sorozatának következő vendége a dél-amerikai népzenét játszó székesfehérvári Los Andinos együttes lesz. A koncertre augusztus elsején, este nyolc órakor kerül sor a ház kerthelyiségében. Lakásvásárlási támogatás: rendelet van, pénz nincs Mint‘arról beszámoltunk, lakáscélú támogatásról hozott rendeletet legutóbbi ülésén a dunaföldvári képviselőtestület. A rendelet több helyen, többek között a rászorultság meghatározásánál, és az érintetteket ebből kizáró okok felsorolásánál nem fogalmaz pontosan. A szöveg értelme szerint például a város támogatni kívánja a letelepedni szándékozó szakembereket, és kimondja, hogy a feltételek fennállása * esetén sem nyújtható támogatás annak az igénylőnek, akinek kedvezőtlen jövedelmi, vagyoni, és szociális viszonyai neki felróható okokból alakultak ki. Arról azonban, hogy ki minősül szakembernek, vagy melyek a neki felróható okok, a rendelet nem szól. Az igényeket minden egyes esetben a képviselők bírálják el. Nem adhat mindez lehetőséget szubjektív mérlegelésre? - kérdeztük a rendelet-tervezet előterjesztőjét, Bakallár Zsoltné, megbízott jegyzőt, aki szerint nem lehet teljes mértékben „leszabályozni" az igénylők körét. A testületi ülésen olyan vélemények is elhangzottak, amelyek sokkal tágabb teret adtak volna az egyéni szempontoknak. A „neki felróható okok" között például az szerepelhet, ha az igénylő nem hajlandó munkaviszonyt létesíteni, vagy azért nincs megfelelő lakása, mert az előzőt eladta, s.í.t. Hogy mit is jelentenek pontosan ezek a meghatározások, az majd az egyéni kérelmek elbírálásakor derül ki - mondta a jegyzőnő. Az igénylők családjában az egy főre eső jövedelem felső határát a tesület úgy határozta meg, hogy az a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjat - amely jelenleg 6200 forint legfeljebb száz százalékkal haladhatja meg. Az eredeti elképzelés 30 és 50 százalék között mozgott, ehhez képest a száz százalék előrelépésnek tekinthető, hiszen így egy négy tagú család mintegy negyvennyolc ezer forintos havi jövedelemmel is pályá- zahat a támogatásra. A kamatmentesen igényelhető összeg maximuma kétszázezer forint, ez inkább átépítésre, kisebb felújításra, telek- vásárlásra elegendő. A rendelet pénzügyi fedezete jelenleg egyébként nulla forint, hasonlóan az 1989-ben hozott hasonló rendelethez, ennek sincs meg az anyagi háttere. Arról, hogy honnan, mekkora összeg csoportosítható át a város költségvetéséből, a képviselőtestületnek kell döntenie, legkorábban a költségvetés őszi módosításakor. Tóth Munka nélkül A munkaügyi központ július 20-i adatai szerint az utóbbi hónapban nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, a júniusi ki- lencszázötven főhöz képest ma kilencszázhet- vennyolcan vannak munka nélkül Földváron. Húsz fővel többen részesülnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában, azaz száztizenhár- man. Munkanélküli járadékra hatszáznégyen jogosultak, egyéb támogatást ötvenöt személy kap, ellátásban hetvenhetén nem részesülnek. Jelenetősen nőtt, csaknem megduplázódott a pályakezdő munkanélküliek száma, a júniusi negyvenhat fővel szemben eddig hetvennyolcán jelentkeztek az iskola befejezése után a munkaügyi központ földvári kirendeltségén. Ez itt a reklám helye Igen a reklám helye lenne, ha Korányi és Fröchlich Redőnygyára létezne még. De az óvilágban még nyilván létezett, és vigécei úgy járták Földváron a Kossuth utca házait, mint ma a reluxások. Lehet, hogy ötven év múltán a reluxa is kuriózummá válik? lem, nem fordult elő olyan, hogy valaki abbahagyta, és elment. A hangulata is más, meg az egész . .. - mondja Győri Judit. - Sokkal barátia- sabb, családiasabb - folytatja Vas Péter. - Igen, mintha egy családban lennénk - erősítik meg a többiek.- Egy cserkésztábor azért jó, mert ha elmegyünk Sóstóra, ott főznek nekünk, és nem csinálunk semmit. Itt mi főzünk, mi gyűjtjük a fát. S hogy mitől családiasabb a cserkészek tábora?- Be volt osztva, ki mit csinál, mindenki tudta a dolgát, meg a szellemiségétől is - válaszol Péter. - Ez a harmadik táborunk volt, összeérett a csapat, megismertük jobban egymást, és meg is szerettük egymást. És persze fontos volt a tíz törvény betartása. Elsorolják. A törvények rendet, katonás fegyelmet sugallnak. Gergely mély meggyőződéssel állítja, hogy a rend kell, és jó, ha kinn rend van, akkor belül, a fejekben is rend uralkodik, mert a kettő összefügg. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a cserkész ellensége lenne a tréfának. „A cserkész vidám és megfontolt" - mondja az egyik törvény, bizonyára ennek szellemében égették nagyítóval az egyébként feljebbvalóinak jó lélekkel engedelmeskedő lurkók a csapatparancsnok, sátorból kilógó lábát ... Egy sátortáborban a kilincset nem lehet fogkrémmel bekenni. Szárazföldi folytatás: jövőre, a dzsemborin, ami azt jelenti, hogy több cserkészcsapat üt majd tábort. Valahol Magyarországon.-fraA kézimunka, amit nem tanítanak az iskolákban Hét kérdés Niki Gáborné, kézimunka elonyomóhoz A népművészetet nemcsak a érdemes művészek, vagy idős falusi asszonyok csinálják, - bár a köztudatban ez valahogy így jelenik meg -, hanem azok is, akik a hagyományra és ízlésükre támaszkodva hímeznek, horgolnak, szőnek. Niki Gáborné tizenegy éve rajzolja, készíti elő a mintákat megrendelőinek, a kézimunkaszakkömek, amelynek múlt évben a Vármúzeumban rendezett kiállítása nagy sikert aratott.- Hogyan lesz valakiből kézimunka előnyomó?- Volt már a családunkban egy, mégpedig az anyósom, Niki Józsefné.- Pusztán ennek köszönheti a szakmát?- Igen, és a véletlennek. Én nem erre a pályára készültem, egészen mást csináltam, de amikor a lányom iskolás lett, nem volt más megoldás. Hogy ne kelljen napközibe járnia, besegítő családtag lettem néhány órában. 1986-tól dolgozom önállóan, de foglalkoztam azelőtt is kézimunkával, kötéssel, előfordult, hogy Kalocsáról jöttek hozzám kézimunkát kérni.- Ezek szerint nem a kézi- munkázás szeretete vitte afelé, amit csinál.- Hát nem kimondottan. Nekem volt egy szakmám, közgazdasági középiskolát végeztem. Most már megszerettem, de a mai új életforma azt hozta, hogy leáldozóban van a kézimunka iránti érdeklődés.- Ön milyen motívumokkal dolgozik?- Kalocsai, matyó mintákkal, de bármilyet megcsinálok, amit kémek. Éz úgy alakult ki, hogy hozták a mintát az anyósomnak, és azt dolgoztuk ki. Végül is én nem tudok kimondottan földvári mintákról, amilyen a kalocsai, a mezőkövesdi, vagy a hódmezővásárhelyi. Azt tudom, hogy a megyében vannak jellegzetes minták.- Melyik a legkedveltebb?- A fehér hímzések, amit fehéren, fehérrel kell kivarmi. Általában ez tetszik mindenkinek, hiszen ma tarkák a szőnyegek, tapéták. Viszont vannak külföldiek, akik előnyomatnak, és ragaszkodnak a színeshez. A németek csak a fehéret, az amerikaiak, franciák inkább a színeset szeretik.- Hogy lehet megélni ebből a munkából?- Mostanában úgy vagyok, hogy ha lehet, más állás után kellene nézni. Keresnem kell olyan piacot, ahol veszik még a kézimunkát. Itt kevés idős van, aki ezzel foglalkozik még, mert ebből lehetetlenség megélni.- Inkább idősek vásárolnak?- Igen, ők varrják. Kész kézimunkát kevesen vesznek, idősebb asszonyok jönnek, előnyomatják, és azt saját maguk kihímezik. A fiatalok nem nagyon érdeklődnek a hímzés iránt, nincs idejük, és nem is tanítják az iskolában. Legfeljebb a szülő tanítja a gyerekét kézimunkázni.- Az emberek ízlése változott meg?- Régen jobban ráértek az asszonyok, és az iskolában is tanították. Aki tud hímezni, és szereti a szépet, annak van kézimunkája, aki pedig nem, az nem is tudja úgy értékelni, és neki jó a bolti csipke. Azelőtt ruhák díszítésére is használták, de manapság nem igen vesznek fel például hímzett blúzokat.-ffHarminckilenc éve írták A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet július 20-án jó példát mutatva a többi dolgozó parasztoknak 100 százalékban teljesítette gabonabeadási kötelezettségét - írja Eigner György Duna- földvár párttitkára a Tolnai Napló 1954. július 27-i számában. Emellett - teszi hozzá -, a tarlóhántással is előbbre állnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Már a másodvetésük is kikelt. Az írás tanúsága szerint a dolgozó parasztok megértették a párt és a kormány határozatait a mezőgazdaság fejlesztéséről, és igyekeznek annak végrehajtása érdekében dolgozni. „Ezt bizonyítja az is, hogy a kapásnövények tiszták a gyomoktól." Á község dolgozói nemcsak az aratásnál, hanem az árvíz- védelmi munkálatoknál is példát mutattak - erről szól a lap július 22-i tudósítása, amely Kurilla Józsefet, a paksi járási pártbizottság munkatársát, a gátépítési munkák egyik irányítóját szólaltatja meg. Mint elmondta, épp a duna- földváriak érdemük meg azt, hogy név szerint megemlítsék őket, hiszen Ágoston László tanító vezetésével huszonöt földvári dolgozott a legveszedelmesebb órákban a gát erősítésénél.
