Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

1993. július 22., csütörtök DUNAFÖLDVÁR NÉPÚJSÁG 5 A város ingyenes használó Cserkésztréfák vidáman és meggondoltan Kié a gimnázium? Földvári portya a Rám-szakadékhoz Természetesen nem az is­kola, hanem az épület, mert az intézmény szerencsére a beis­kolázási körzetben élő gyere­keké. S most úgy tűnik, hogy az övéké is marad. Már többször beszámoltunk arról, hogy a Kapisztrán Já­nosról elnevezett ferences rend visszakéri a dunaföld- vári Magyar Lajos Gimná­zium épületét. Mint a tárgyalásokon bebi­zonyosodott nem elsősorban az épületre tartanak igényt, inkább az azért járó kártérí­tésre. Megállapodás köztük és az önkormányzat között nem született, hiszen a város nem mondhat le a több megyére is kiterjedő hatókörű, körzeti feladatokat is ellátó iskola épületéről. Nyilvánvaló, hogy önkormányzati pénzből nem tudnak új épületről gondos­kodni, a központi pénz pedig bizonytalan, s az igényekhez képest kevés is az önkor­mányzatok kártalanítására fordítható összeg. Egyezség hiányában a volt egyházi ingatlanokról rendel­kező törvény értelmében ke­rült a téma az országos egyez­tető bizottság elé. Közben újabb fordulatot vett az ügy, s ezzel ki is került a helyi képvi­selőtestület hatásköréből. Ki­derült, hogy az állami tulaj­dont önkormányzatiba adó törvény erre az épületre nem vonatkozik, mert műemlék, vagy legalábbis műemlék jel­legű. Ez a törvény viszont ki­mondja, hogy a műemlékek nem kerülnek a helyi önkor­mányzatok tulajdonába. Nyil­vánvaló, hogy a nemzeti va­gyonnak ezt a részét egységes elvek és gyakorlat alapján cél­szerű kezelni, már csak azért is mert így a pénz is koncent­rálható. Kifogást annak idején az önkormányzatok sem emeltek - kevés kivételtől el­tekintve -, mert így megsza­badultak a fenntartási, felújí­tási költségektől. Éppen az egyházi ingatla­nok viszaadásáról szóló tör­vény értelmében a tulajdon­jogra elidegenítési tilalmat je­gyeztetett be a Művelődési Minisztérium, ami most már az állam képviselőjét, a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezetet köti, amely ezeknek az épüle­teknek a kezelője. Az önkormányzat ingyenes használói joggal rendelkezik. Atkukkantó Felszámolás, de nem csőd Nem áll rosszul a dunaújvá­rosi felszámolt fonoda utóda, a Dufó Kft., hiszen a nyári holtszezonban is folyamato­san vannak megrendelései. A leépítési hullám befejeződött a kft.-nél, sőt, a vállalat igazga­tója szerint termelésnöveke­dés esetén az elküldött dolgo­zók közül is visszavehetnek néhányat. Képzőművészek tárlata A kecskeméti képzőművé­szek körének nyüt kiállítása kedden Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban. A tárlat a hónap végéig lát­ható. Bár annak idején földvár a vízicserkészek tanyája volt, ma a „szárazföldieké" a terep: azaz a Nefelejcsé, a Borzas Ka­táé, a Kék Ibolyáé, valamint a Delfiné, a Vadkané és a Sasé és végül, de nem utolsósorban a Szarvasmarháé - de erről majd később -, tehát a IV. Béla cserkészcsapat őrseié. Az őr­sök negyvenkét fővel ez évben Szentendre mellett Sztara- voda-pusztán vertek tizenegy napra tábort. Portyázás, számháború, paprikás­krumpli, esténként tábortűz- egy sátortábor elengedhetet­len velejárói ezek, így volt ez most is, ezen kívül amit a no­mád élet civilizációja jelent: víz a forrásról, mosakodás két- három-négy ? - naponta, sö­tétedés után csak a petróleum- lámpa fénye pislákol. Mindezzel együtt, vagy ép­pen ezért jelentett nagy él­ményt a résztvevőknek a tá­bor - ezt sugallja az 1990-ben fogadalmat tett cserkészek - Győri Judit, Vas Péter és Vida Gergely - élménybeszámo­lója, akik egymás szavába vágva mesélnek harmadik tá­borukról. A legnagyobb kaland per­sze mindenkinek más volt: számháború, két napos por­tyázás a csodálatos Rám-sza­kadékhoz, - amely közben a fiúk bizonyos okoknál fogva a parton futva kísérték a hajó út­ját -, vagy a fordított nap, amikor az őrsparancsnokok­ból alakult Szarvasmarha őrs tagjainak kellett sátorszemlére előkészülniük... A tizenkét új cserkésznek pedig talán a fogadalomtétel, és az ezzel együtt járó próbák.- Mi különbözteti meg a cser­késztábort más táborozástól?- Sokkal nagyobb a fegye­Jön a Los Andinos A városi művelődési központ „Nyári esték" sorozatának kö­vetkező vendége a dél-amerikai népzenét játszó székesfehér­vári Los Andinos együttes lesz. A koncertre augusztus else­jén, este nyolc órakor kerül sor a ház kerthelyiségében. Lakásvásárlási támogatás: rendelet van, pénz nincs Mint‘arról beszámoltunk, la­káscélú támogatásról hozott rendeletet legutóbbi ülésén a dunaföldvári képviselőtestü­let. A rendelet több helyen, többek között a rászorultság meghatározásánál, és az érin­tetteket ebből kizáró okok fel­sorolásánál nem fogalmaz pontosan. A szöveg értelme szerint például a város támo­gatni kívánja a letelepedni szándékozó szakembereket, és kimondja, hogy a feltételek fennállása * esetén sem nyújt­ható támogatás annak az igénylőnek, akinek kedvezőt­len jövedelmi, vagyoni, és szociális viszonyai neki felró­ható okokból alakultak ki. Ar­ról azonban, hogy ki minősül szakembernek, vagy melyek a neki felróható okok, a rendelet nem szól. Az igényeket min­den egyes esetben a képvise­lők bírálják el. Nem adhat mindez lehetőséget szubjektív mérlegelésre? - kérdeztük a rendelet-tervezet előterjesztő­jét, Bakallár Zsoltné, megbízott jegyzőt, aki szerint nem lehet teljes mértékben „leszabá­lyozni" az igénylők körét. A testületi ülésen olyan vélemé­nyek is elhangzottak, amelyek sokkal tágabb teret adtak volna az egyéni szempontok­nak. A „neki felróható okok" között például az szerepelhet, ha az igénylő nem hajlandó munkaviszonyt létesíteni, vagy azért nincs megfelelő la­kása, mert az előzőt eladta, s.í.t. Hogy mit is jelentenek pontosan ezek a meghatáro­zások, az majd az egyéni ké­relmek elbírálásakor derül ki - mondta a jegyzőnő. Az igénylők családjában az egy főre eső jövedelem felső határát a tesület úgy határozta meg, hogy az a mindenkori sa­ját jogú öregségi nyugdíjat - amely jelenleg 6200 forint ­legfeljebb száz százalékkal ha­ladhatja meg. Az eredeti el­képzelés 30 és 50 százalék kö­zött mozgott, ehhez képest a száz százalék előrelépésnek tekinthető, hiszen így egy négy tagú család mintegy negyvennyolc ezer forintos havi jövedelemmel is pályá- zahat a támogatásra. A ka­matmentesen igényelhető összeg maximuma kétszáze­zer forint, ez inkább átépí­tésre, kisebb felújításra, telek- vásárlásra elegendő. A rendelet pénzügyi fede­zete jelenleg egyébként nulla forint, hasonlóan az 1989-ben hozott hasonló rendelethez, ennek sincs meg az anyagi háttere. Arról, hogy honnan, mekkora összeg csoportosít­ható át a város költségvetésé­ből, a képviselőtestületnek kell döntenie, legkorábban a költségvetés őszi módosítása­kor. Tóth Munka nélkül A munkaügyi központ július 20-i adatai szerint az utóbbi hónapban nőtt a regisztrált munkanélkü­liek száma, a júniusi ki- lencszázötven főhöz ké­pest ma kilencszázhet- vennyolcan vannak munka nélkül Földváron. Húsz fővel többen része­sülnek a munkanélküliek jövedelempótló támogatá­sában, azaz száztizenhár- man. Munkanélküli jára­dékra hatszáznégyen jo­gosultak, egyéb támoga­tást ötvenöt személy kap, ellátásban hetvenhetén nem részesülnek. Jelenetősen nőtt, csak­nem megduplázódott a pályakezdő munkanélkü­liek száma, a júniusi negyvenhat fővel szemben eddig hetvennyolcán je­lentkeztek az iskola befe­jezése után a munkaügyi központ földvári kiren­deltségén. Ez itt a reklám helye Igen a reklám helye lenne, ha Korányi és Fröchlich Re­dőnygyára létezne még. De az óvilágban még nyilván létezett, és vigécei úgy járták Földváron a Kossuth utca házait, mint ma a reluxások. Lehet, hogy ötven év múltán a reluxa is kuri­ózummá válik? lem, nem fordult elő olyan, hogy valaki abbahagyta, és elment. A hangulata is más, meg az egész . .. - mondja Győri Judit. - Sokkal barátia- sabb, családiasabb - folytatja Vas Péter. - Igen, mintha egy családban lennénk - erősítik meg a többiek.- Egy cserkésztábor azért jó, mert ha elmegyünk Sós­tóra, ott főznek nekünk, és nem csinálunk semmit. Itt mi főzünk, mi gyűjtjük a fát. S hogy mitől családiasabb a cserkészek tábora?- Be volt osztva, ki mit csi­nál, mindenki tudta a dolgát, meg a szellemiségétől is - vá­laszol Péter. - Ez a harmadik táborunk volt, összeérett a csapat, megismertük jobban egymást, és meg is szerettük egymást. És persze fontos volt a tíz törvény betartása. Elsorolják. A törvények rendet, katonás fegyelmet su­gallnak. Gergely mély meg­győződéssel állítja, hogy a rend kell, és jó, ha kinn rend van, akkor belül, a fejekben is rend uralkodik, mert a kettő összefügg. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a cser­kész ellensége lenne a tréfá­nak. „A cserkész vidám és megfontolt" - mondja az egyik törvény, bizonyára en­nek szellemében égették na­gyítóval az egyébként feljebb­valóinak jó lélekkel engedel­meskedő lurkók a csapatpa­rancsnok, sátorból kilógó lá­bát ... Egy sátortáborban a ki­lincset nem lehet fogkrémmel bekenni. Szárazföldi folytatás: jö­vőre, a dzsemborin, ami azt je­lenti, hogy több cserkészcsa­pat üt majd tábort. Valahol Magyarországon.-fra­A kézimunka, amit nem tanítanak az iskolákban Hét kérdés Niki Gáborné, kézimunka elonyomóhoz A népművészetet nemcsak a érdemes művészek, vagy idős falusi asszonyok csinál­ják, - bár a köztudatban ez va­lahogy így jelenik meg -, ha­nem azok is, akik a hagyo­mányra és ízlésükre támasz­kodva hímeznek, horgolnak, szőnek. Niki Gáborné tizen­egy éve rajzolja, készíti elő a mintákat megrendelőinek, a kézimunkaszakkömek, amelynek múlt évben a Vár­múzeumban rendezett kiállí­tása nagy sikert aratott.- Hogyan lesz valakiből kézi­munka előnyomó?- Volt már a családunkban egy, mégpedig az anyósom, Niki Józsefné.- Pusztán ennek köszönheti a szakmát?- Igen, és a véletlennek. Én nem erre a pályára készültem, egészen mást csináltam, de amikor a lányom iskolás lett, nem volt más megoldás. Hogy ne kelljen napközibe járnia, besegítő családtag lettem né­hány órában. 1986-tól dolgo­zom önállóan, de foglalkoz­tam azelőtt is kézimunkával, kötéssel, előfordult, hogy Ka­locsáról jöttek hozzám kézi­munkát kérni.- Ezek szerint nem a kézi- munkázás szeretete vitte afelé, amit csinál.- Hát nem kimondottan. Nekem volt egy szakmám, közgazdasági középiskolát végeztem. Most már megsze­rettem, de a mai új életforma azt hozta, hogy leáldozóban van a kézimunka iránti érdek­lődés.- Ön milyen motívumokkal dolgozik?- Kalocsai, matyó minták­kal, de bármilyet megcsinálok, amit kémek. Éz úgy alakult ki, hogy hozták a mintát az anyó­somnak, és azt dolgoztuk ki. Végül is én nem tudok ki­mondottan földvári minták­ról, amilyen a kalocsai, a me­zőkövesdi, vagy a hódmező­vásárhelyi. Azt tudom, hogy a megyében vannak jellegzetes minták.- Melyik a legkedveltebb?- A fehér hímzések, amit fehéren, fehérrel kell kivarmi. Általában ez tetszik minden­kinek, hiszen ma tarkák a sző­nyegek, tapéták. Viszont van­nak külföldiek, akik előnyo­matnak, és ragaszkodnak a színeshez. A németek csak a fehéret, az amerikaiak, fran­ciák inkább a színeset szeretik.- Hogy lehet megélni ebből a munkából?- Mostanában úgy vagyok, hogy ha lehet, más állás után kellene nézni. Keresnem kell olyan piacot, ahol veszik még a kézimunkát. Itt kevés idős van, aki ezzel foglalkozik még, mert ebből lehetetlenség megélni.- Inkább idősek vásárolnak?- Igen, ők varrják. Kész ké­zimunkát kevesen vesznek, idősebb asszonyok jönnek, előnyomatják, és azt saját ma­guk kihímezik. A fiatalok nem nagyon érdeklődnek a hímzés iránt, nincs idejük, és nem is tanítják az iskolában. Legfel­jebb a szülő tanítja a gyerekét kézimunkázni.- Az emberek ízlése változott meg?- Régen jobban ráértek az asszonyok, és az iskolában is tanították. Aki tud hímezni, és szereti a szépet, annak van kézimunkája, aki pedig nem, az nem is tudja úgy értékelni, és neki jó a bolti csipke. Az­előtt ruhák díszítésére is használták, de manapság nem igen vesznek fel például hím­zett blúzokat.-ff­Harminckilenc éve írták A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet július 20-án jó példát mutatva a többi dolgozó parasztoknak 100 százalékban teljesítette gabonabeadási kötelezettségét - írja Eigner György Duna- földvár párttitkára a Tolnai Napló 1954. július 27-i számá­ban. Emellett - teszi hozzá -, a tarlóhántással is előbbre áll­nak, mint az egyénileg dol­gozó parasztok. Már a má­sodvetésük is kikelt. Az írás tanúsága szerint a dolgozó parasztok megértet­ték a párt és a kormány hatá­rozatait a mezőgazdaság fej­lesztéséről, és igyekeznek an­nak végrehajtása érdekében dolgozni. „Ezt bizonyítja az is, hogy a kapásnövények tiszták a gyomoktól." Á község dolgozói nemcsak az aratásnál, hanem az árvíz- védelmi munkálatoknál is példát mutattak - erről szól a lap július 22-i tudósítása, amely Kurilla Józsefet, a paksi járási pártbizottság munkatár­sát, a gátépítési munkák egyik irányítóját szólaltatja meg. Mint elmondta, épp a duna- földváriak érdemük meg azt, hogy név szerint megemlítsék őket, hiszen Ágoston László tanító vezetésével huszonöt földvári dolgozott a legvesze­delmesebb órákban a gát erő­sítésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents