Tolnai Népújság, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-22 / 169. szám

6 KÉPÚJSÁG

ERRŐL - ARRÓL

1993. július 22., csütörtök

Átképzésről, elhelyezkedésről, juttatásról

Hasznos tudnivalók - iskolából „elballagott” fiataloknak

Vizsga, ballagás, vakáció - a diákélet e hagyományos nyári eseményeihez ezekben a hetekben a „hogyan tovább?" gondjai is kapcsolódnak. A kérdés megválaszolásában, a könnyebb tájékozódásban bizonyára segít a következő tíz gyakorlati tanács és tudnivaló:

1. Az iskolarendszerű szakképzés ingyenes! Aki azonban szakképzettséggel már rendelkező pályakezdőként másik szakmát akar elsajátítani, számoljon azzal, hogy e képesítés megszerzésének költségeit az állam nem fedezi.

2. Az iskolarendszeren kívüli oktatás résztvevőinek nincs tanulói jogviszonyuk. Ezért tehát semmilyen juttatásra nem tarthatnak igényt.

3. A pályakezdőket megillető kedvezményes lehetőségek kapcsán fontos tudni: ebbe a kategóriába azok tartoznak, akik oklevelüket, bizonyítványukat felső- vagy középfokú iskola nappali tagozatán, felsőfokú intézmények esti, levelező tagozatán, dolgozók középfokú iskolájában, iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezték.

4. Átképzésen azok a munkanélküliek vehetnek részt, akik a munkaügyi központoknál nyilvántartásba vétetik magukat.

5. A központok anyagilag is kötelesek támogatni az olyan

munkanélküliek átképzését, akik nem töltötték be 18. életévüket, az általános iskolát 3 évnél nem régebben fejezték be vagy hagyták abba, vagy akik 1 évnél nem régebben hagyták abba középiskolai tanulmányaikat.

6. A központok átképzési támogatásként keresetkiegészítést vagy keresetpótló juttatást és költségtérítést fizetnek; az oktatás költségeit részben vagy egészben átvállalhatják.

7. A keresetpótló juttatás munkanélküli járadékra jogosultaknál a járadék 110 %-a, pályakezdőknél a minimálbér 75 %-a; a tanköteles korú (16 év alatti) munkanélkülieknek a minimálbér 15 %-a.

8. Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás résztvevői - meghatározott feltételekkel - diákigazolványt kaphatnak.

9. Ebben az oktatási formában le lehet tenni a szakmunkásvizsgát vagy bizonyos munkakörökre, tevékenységek folytatására, magánvállalkozás létesítésére jogosultságot lehet szerezni.

10. Vigyázat: a munkaügyi központok a munkavállalóval azaz esetünkben a munkanélkülivel megállapodást kötnek, de ha a képzés valamilyen oknál fogva meghiúsul, a költségeket vissza kell fizetni!

Dr. K. I. Ferenczy Europress

Útközben

Kéthetenként, vásári napokon a rendezvényre érkező árusok, kistermelők portékájukat, eladásra szánt élő állataikat rendszerint

személygépkocsijukhoz kapcsolt utánfutókon szállítják. Sajnos gyakran előfordul, hogy „takarékossági" okból - egy fuvarral minél több árut tudjanak szállítani - a rakományok óriási tö- megűek. Sokszor az ilyen járműszerelvények látványa is félelmetes, nem beszélve arról a fokozott baleseti kockázatról, amelyet jelentenek saját maguknak és a többi közlekedőnek egyaránt.

Megváltoznak - kedvezőtlenül - a járművek menettulajdonságai. Jelentősen megnő a féktávolságuk, főleg akkor, amikor vezetőik fittyet hánynak a járműszerelvények számára megállapított sebességkorlátozásra. Fokozott hajlandóságot mutatnak a borulásra a magas rakományok, a hirtelen manővereket ritkán viselik el árokba fordulás nélkül. A közúti ellenőrzések gyakorta kérik számon a műszaki KRESZ vonatkozó rendelkezéseit.

A 6/1990. (IV. 12.) KÖ- HEM rendelet 21. paragrafusa állapítja meg a vontatásra vonatkozó üzemeltetési feltételeket.

1. Arra, hogy a jármű vontathat-e és ha igen, hány darab és milyen pótkocsit, a hatósági engedélybe foglaltak az irányadók.

2. A pótkocsi össztömege nem haladhatja meg a vontatásra használt:- személygépkocsi össz- tömegét,- az autóbusz össztöme- gének felét,- a tehergépkocsi össztö- megének 1/4 szeresét,- vontató, mg. vontató és lassú jármű össztömegének a négyszeresét.

3. Üzemi fék nélküli könnyű pótkocsi gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű 68 kg-mal növelt saját tömegének felét.

4. Ráfutó fékkel felszerelt pótkocsi abban az esetben vontatható, ha a pótkocsi össztömege nem haladja meg a vonó jármű össztömegének a háromnegyedét.

Tisztelt járművezetők!

Ezek a követelmények nem önmagukért vannak, hanem az Ónok és valamennyi közlekedő biztonságát szolgálják. Kérünk mindenkit, hogy áruszállításkor ne csak az a szempont vezérelje Önöket, hogy egy alkalommal mindent elvigyenek, hanem gondoljanak a biztonságra is. Inkább többször, keveset szállítani, de biztonságosan, mint egyszerre mindent, óriási kockázatot vállalva.

Tolna Megyei Rendőrfőkapitányság Közlekedési Osztály (x)

Mi kerüljön a bébi „asztalára"?

A szolyvai magyarok barátokat keresnek

Szűk egy esztendeje alakult meg a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége, de már közel kétszáz tagot számlál. A zömében ukránok lakta hegyvidéki kisvárosban, ahol magyar iskola nem volt, s ahol a legtöbb család az utóbbi évtizedekben már vegyesházasságban él, ez rendkívül nagy eredmény - írja lapunknak a Kárpáti Igaz Szó dmű újság munkatársa, Baksa Lujza.

A szervezet már megalakulásának első napjaiban elhatározta, hogy magyar kiskönyvtárat szervez. Mi tagadás, kemény fába vágták a fejszéjüket, hiszen Szolyván az utóbbi 6-8 évben már alig lehetett magyar könyveket vásárolni,

így a magánkönyvtárak, -gyűjtemények is nehezen gyarapodtak. A könyvtár ennek ellenére a napokban megnyílt. Igaz, egyelőre csak mintegy ezer irodalmi műből lehet válogatni, amit a tagok adtak össze, illetve ungvári nyugdíjasoktól, s a Magyar Műveltségszolgálat kárpátaljai képviselőjétől kaptak ajándékba, de ennek is örülnek. Az anyanyelv ápolásában ugyanis a könyveknek nagy szerepük van.

Á szolyvai magyarok most szeretnének kapcsolatot létesíteni anyaországbeli kulturális, társadalmi szervezetekkel. Címük: Jőröss Béla elnök, Ukrajna, Kárpátalja, 295340 Szolyva, Ka- linyin utca 16/3.

Mit kell tudni a 33. számú (APEH 86. r.sz.) „Igénylőlap" nyomtatványról? (3.)

Minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, ez a világ legtermészetesebb dolga. Attól a perctől kezdve, hogy a kis jövevény megérkezik, mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindenből a legjobbat kapja. Ha az étkezést tekintjük, 4-6 hónapos korban - gyereke válogatja - következik el a főzelékek ideje, a szülők zöme, főként ha ez az időszak télre-tavaszra esik, ezt az igényt bébiétellel elégíti ki.

Mint az a TESZT magazinban is olvasható, a bébiételek és -italok legnagyobb erénye, hogy az összetevőik nagyon jó minőségűek, és steril, állandóan ellenőrzött körülmények között készülnek. Tagadhatatlan hátrányuk viszont, hogy vitamintartalmuk kisebb, mint a frissen, otthon készített ételeké. A külföldi termékek gyártói ezt már kiküszöbölik pótlólagos vitamindúsítással,

s ez az eljárás lassan itthon is teret nyer.

A magyar bébiételekben csak zöldségféle, só, cukor, olaj és burgonya-, illetve kukoricakeményítő van. ízük sokszor nem olyan kellemes, mint a külföldi termékeké, mert azokba fűszerek, zeller, hagyma, babér, vanília, stb. is kerül. Ha az árakat hasonlítjuk össze, a hazai termékek, főleg a kecskeméti gyárban készültek, ára igen kedvező az import árukhoz képest. S bátran állíthatjuk, hogy összetevőiket, minőségüket tekintve nem mindig jobbak annyival a külföldi bébikészítmények, mint amennyivel drágábbak. Arról nem is szólva, hogy sokszor nem megfelelő a magyar nyelvű tájékoztatás ezeken az árucikkeken.

Azt tanácsolhatjuk, hogy pontosan a kevesebb összetevő miatt, ami a hazai termékekre jellemző, tanácsos a babák táplálást ezekkel kezdeni. A vitamin pótlására pedig iktassunk be több gyümölcsöt, elsősorban citromot, narancsot, kiwit.

S még néhány tanács. A csecsemők táplálásáról rendelkezésre álló lekorszerűbb adatok szerint, ha lehetséges, a baba 4-6 hónapig ne kapjon semmi mást, mint anyatejet. A folyadékpótlásra lehetőleg ne cukrozott teát, hanem sima forralt vizet használjunk. Gyümölcsöt, főzeléket 6 hónapos kor után adjunk, tojást és tejterméket pedig lehetőleg csak 1 éves kor után, megelőzve az esetleges allergia kialakulását. Lisztet tartalmazó ételt szintén fél éves kortól, színtejet pedig 8-9 hónapos kortól kezdve adjunk a babának. Müzlit, gabonafélét lehetőleg egy éves kortól kínáljunk, s zsír helyett olajat, vaj helyett margarint használjunk.

Vem

Leggyakrabban előforduló támogatás az úgynevezett agrárpiaci támogatások. E támogatások igénybevételekor a nyomtatvány 11. sorát kell kitölteni. A támogatás igénylésének alapját a többször módosított 40/1992. (III.4.) Korm. rendelet képezi.

Ki igényelheti a támogatást?

A mezőgazdasági tevékenységet folytató állami vállalat, gazdasági társaság, szövetkezet, mezőgazdasági szakcsoport és magántermelő, valamint az a gazdálkodó szervezet is, amely meghatározott termékekre a mezőgazdasági termelővel termeltetési szerződést kötött.- A növénytermesztési hitelekhez nyújtott kamattámogatás mértéke a növénytermesztési hitel kamatának 10 százaléka. Aszály káros üzemek 20 százalék mértékű kamattámogatásra jogosultak a rendelet szerint felvett valamennyi fennálló hiteltartozásuk után az 1992. október 1-jét követő kamatköltségeikre (133/1992. (IX.19.) Korm. rendelet).- 1993. június 26-tól - az aszálykárosnak minősített termelő - 1993. február 1. napját követően felvett, éven belüli lejáratra engedélyezett hitelei után felszámított kamat- költségből további 10 % kamattámogatásra jogosult 92/1993. (IV.18.) Korm. rendelet).

A támogatási kérelemhez mellékelni kell a pénzintézet által kiállított banki igazolást, valamint a megyei földművelésügyi hivatal igazolását a megmunkált földterület nagyságáról.- Az őszi elvetett kalászos gabonaterület után igénybe vehető támogatásról a 136/1992 (X.l) Korm. rendelet szól, amely rendelkezik a vetéshez vásárolt és felhasznált vetőmag, műtrágya és gázolaj után igénybe vehető támogatásról. Itt az igénybe vehető támogatás legfeljebb az elvetett őszi kalászos gabonaterület hektárjának ezerötszáz forinttal számított szorzata lehet.

A támogatás igényléséhez csatolni kell a területileg illetékes földművelésügyi hivatal igazolását, valamint a vetéshez vásárolt számlákat.

A 23/1993. (II.4.) Korm. rendelet alapján vehető igénybe a kukorica és a tavaszi vetésű kalászos gabonaterület utáni támogatás. A feltételek megegyeznek az előzővel.- A rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő, amennyiben külterületen szántó, kert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágban földet használ és a föld megmunkálásához gázolajat vásárol és felhasznál, támogatásra jogosult.

A támogatás mértéke a földművelésügyi hivatal igazolása alapján a gázolaj mennyiségnek és a fogyasztási adóról és a fogyasztói ár- kiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. tv.-ben előírt mindenkori fogyasztási adómérték szorzatának ötven százaléka 1993. június 26-tól, előtte harminchárom százalék volt. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a mezőgazdasági földhasználó rendelkezzen a vásárolt gázolaj, gépi munka számláival, valamint a területileg illetékes földművelésügyi hivatal igazolásával.

A támogatások folyósítása a 232-90190-5526. sz. Adóelszámolási Iroda Agrárpiaci Támogatás folyósítási számláról történik.

A támogatás igénybe vehető a vetés, illetve a munka elvégzését követő hó 15. napjáigAPEH Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd

Szociális földprogram - falusi munkanélkülieknek

A munkanélküliség társadalmi méretű gondjainak enyhítésére a népjóléti tárca - az úgynevezett kistérségi szociális válságkezelés keretében - szociális földprogramot kezdeményezett. Mint Lakner Zoltán, a Szociális Válságkezelő Iroda kormánybiztosa elmondta, a mezőgazdasági munkanélküliek körében jelentős számban vannak olyanok, akik gyakorlatilag semmiféle szaldsmerettel nem rendelkeznek, így szinte kilátástalan az elhelyezkedésük. Ráadásul sokan közülük sem kárpótlás révén, sem egyéb módon nem juthatnak földtulajdonhoz. Megélhetésükhöz, a létminimumhoz tehát nélkülözhetetlen az önkormányzatok szociális támogatása.

— Más oldalról viszont azt tapasztaljuk, hogy sokhelyütt önkormányzati tulajdonú földek maradnak parlagon, s nagy teljesítményű gépek, gépegyüttesek állnak kihasználatlanul - teszi hozzá a kormánybiztos, majd így folytatja:

— Nos, ez adta az ötletet, hogy kísérletképpen Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyolc-tíz településén elindítsunk egy sajátos szociális földprogramot.

— Ennek lényege, hogy a családok a helyi önkormányzattól ingyen kapják bérbe vagy használatba a földet, a vetőmagot, továbbá a géphasználat lehetőségét. Van azonban helység, ahol az érintett családoknak átadnak élőállatot is, s annak szaporulatát „forgatják viszsza" a szociális alapba. A szaporulatból tehát egy a gazdáé, egy az önkormányzaté - amivel például a szociális étkeztetés „alapanyagát" biztosíthatják -, egy pedig az alapot gyarapítja, amely már a következő család vagy családok gazdálkodásához gyűjti az erőforrást ...

— Ez a támogatási rendszer mintegy önmagát tartja el és ígéretes lehetőséget jelent a talajt vesztett családoknak a talpra állásra. A gazdálkodás megkezdését a kistérségi program anyagi kereteiből finanszírozzuk. Az első tapasztalatok biztatóak: az újdonsült gazdák már az őszi vetésekhez kérik a támogatást.

(újvári) Ferenczy Europress