Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

10 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. június 26., szombat Milliók várnak a felhasználókra Támogatási ABC gazdálkodóknak Milyen támogatásokat vehetnek igénybe az agrárvállalkozók, a mező- gazdaságban termelő tevékenységet folytató egyéni gazdálkodók, mező- gazdasági kistermelők és társasvállal­kozások? A ma rendelkezésre álló tá­mogatási formákról, azok igénybevé­telének módjáról, feltételeiről szól összeállításunk. Segítve ezzel mind­azokat, akik a tulajdonváltás eredmé­nyeként vagy következményeként mostanában fogtak, esetleg ezután fognak vállalkozásba. Az összeállítás második részét, egy hét múlva, szom­bati számunkban olvashatják. Földművelésügyi Alapok Országos erdészeti alap Az alap az erdők fenntartá­sát, a kitermelt faállomány pótlását, az erdők természeti egyensúlyát és egészségi álla­potának megőrzését kívánja segíteni. A támogatás az erdőfenn­tartási járulék befizetési köte­lezettségének terhére az erdő- gazdálkodó tulajdonában (ke­zelésében) lévő erdő termé­szetes felújítására, az üres vá­gásterületek erdősítésére, az erdősített területek ápolására, az erdő időleges igénybevé­tele és termelésből való kivo­nása miatt szükségessé vált erdőtelepítés költségeinek fe­dezetére, a hatóság által el­rendelt erdővédelmi mun­kákra és az ehhez szükséges mérő és megfigyelőrendszer működésével összefüggő költségek fedezetére igényel­hető. Támogatás adható ezen kí­vül az erdei génkészletek és természeti rendszerek meg­előzésére, a hosszú távú ál­lami erdőgazdálkodás érde­kében a tudományos kutatás, a szakmai oktatás és az isme­retterjesztés költségeihez, va­lamint a nemzetközi erdészeti szervezetekben való állami képviselet ellátásának költsé­geihez. Az alapból nyújtandó visz- sza nem térítendő támogatás nagyságát a gazdálkodó által az adott évben kitermelt fa­anyagmennyiség után fize­tendő erdőfenntartási járulék, valamint az elvégzendő erdő­felújítási beruházás összege alapján ítélik meg. A hatóságilag elrendelt er­dővédelmi munkák költségeit akkor téríti meg az alap, ha a gazdálkodó a szükséges meg­előző intézkedéseket megte­szi, illetve a veszélyeztető kö­rülményeket jelzi az erdőfelü­gyelőségnek. Az erdőgazdál­kodással összefüggő tudomá­nyos kutatáshoz, szakmai ok­tatáshoz és ismeretterjesztés­hez a támogatás pályázat út­ján nyerhető el. Az erdőfenntartási járulék befizetését, az alapból igé­nyelhető támogatás összegét és feltételeit az erdőfelügyelő­ség bírálja el, s államigazga­tási határozatban közli annak eredményét. A pályázati ké­relmeket az FM az Országos Erdészeti Szakbizottság bevo­násával bírálja el. Halgazdálkodási alap A vizek halállományának védelmét, megőrzését, a halál­lomány fejlesztését, a halpusz­tulások megelőzését, valamint a halászati és horgászati víz- hasznosítással összefüggő ál­lami feladatok ellátását segíti. Támogatásban részesíthető az állami halász- és horgász­jegy kiadás, a természetes vi­zek halállományának pótlása, a halpusztulással összefüggő károk megelőzése, a halállo­mány rehabilitációja, a külön­féle tudományos vizsgálatok, a halgazdálkodással össze­függő szakmai képzés és is­meretterjesztés. A különleges értékű, vagy veszélyeztetett halállomány fenntartása, va­lamint a természetes vízi élő­lények rehabilitációja is támo­gatható. Az állami horgászjegy kiadásával foglalkozó szervek részére az FM meg­téríti a jegykiadással kapcsolatosan felmerülő költségeket. A támogatáshoz pályázat útján lehet hozzá­jutni. E kérelmeket az FM a Halgazdálkodási Bizottság bevonásával bírálja el. Vadgazdálkodási alap Célja a vadon élő, vadász­ható állatfajok és ezek termé­szetes élőhelyének védelme, megőrzése, valamint a nem­zetközi vadászati szerveze­tekben az állami képviselet el­látása. Az alapból támogatás igé­nyelhető a vadászható állatfa­jok állományának és élőhe­lyének védelmére és megőrzé­sére; a regionális vadgazdál­kodás megtervezésére; a tró­feabírálatra; a nemzeti értékké nyilvánított trófeák után a va­dászatra jogosultak kártalaní­tására; a vadgazdálkodás fej­lesztésére; a vadvédelmi kuta­tómunkákra; ismeretterjesz­tésre. Teljes (100 százalékos) térí­tés abban az esetben adható, ha a felhasznált összeg állami feladat ellátását szolgálja, mint például a regionális vad- gazdálkodás tervezése, a tró­feabírálati szervezet működte­tése, stb. Pályázat útján nyerhető el az elbírálás során meghatáro­zott mértékű támogatás a va­dászható állatfajok és élőhe­lyeik védelmére, megőrzésére, a vadgazdálkodás fejleszté­sére, a védelmet szolgáló ku­tatómunkákra és ismeretter­jesztésre. A trófeabírálattal kapcsolatos költségeket igazo­lás alapján fizetik ki az alap­ból. Az elnyerhető támogatáso­kat az FM a Vadászati Szakbi­zottság bevonásával közösen állapítja meg. Földvédelmi alap A földvédelmi alap célja a termelésből kivont termőföl­dek pótlása, a termőföld ren­deltetésszerű hasznosítása, minőségének védelme, vala­mint a mezőgazdasági termő- terület csökkenésének mér­séklése. A földvédelmi alapból vissza nem térítendő támogatást igé­nyelhetnek azok a gazdálkodó szervezetek, magántermelők, egyéni gazdaságok és kisvál­lalkozások, amelyek a termő­föld minőségvédelmét szol­gáló feladatokra, a kihaszná­latlan gyepterületek felújítá­sára, szőlőtelepítésre vállal­koznak. Igényelhető támoga­tás az egyéni gazdaságok kia­lakításához szükséges terület- rendezési és talajvédelmi munkák költségeihez, vala­mint a föld hasznosítását és védelmét szolgáló ismeretter­jesztési tevékenységhez is. A támogatás mértéke az el­végzendő munkák igazolt és elfogadott költségeinek ma­ximum 50 százaléka lehet. A pályázatokat az illetékes földhivatalhoz kell benyúj­tani. A földhivatalok vélemé­nyezése után az FM dönt a ki­fizetés engedélyezéséről. Állattenyésztési alap Ez az alap a gazdasági ha­szonállatok nemesítésével, te­nyésztésével kapcsolatos fej­lesztési feladatok ellátását se­gíti. Az alap legjelentősebb bevétele a tenyésztési hozzájá­rulás. Ilyen hozzájárulást szarvasmarha, sertés, juh, ló, nyúl, baromfi termékek (tej, hús, gyapjú, naposbaromfi, stb.) után, valamint a lóver­seny totalizator forgalom után kell fizetni. Mértéke a termék értékesítési árának, illetve a lóverseny totalizator forgal­mának 0,2-0,6 százaléka. A fi­zetési kötelezettség az állati termék előállítóját, illetve a számla kiállítóját terheli. Az alapból igényelhető vissza nem térítendő támoga­tások egy része normatív jel­legű, a többi pályázat útján nyerhető el. Normatív támogatás igé­nyelhető a tenyésztési törzs­könyv ellenőrzésére, a telje­sítményvizsgálat és tenyészér- ték megállapításához, az apa­állat-ellátáshoz, az állatte­nyésztési adatbank és az in­formációs rendszer részbeni működéséhez. Pályázat útján nyerhető el támogatás apaállat vásárlás­hoz, nemzetközi és hazai kiál­lítások rendezéséhez, vala­mint szakmai kiadványok megjelentetéséhez. A normatív támogatás iránt kérelmeket az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon az FM-hez kell benyúj­tani. A pályázatokat - például az apaállat beszerzéshez igényelt támogatást - a területileg ille­tékes földművelésügyi hivata­lokhoz kell benyújtani s az Ál­lattenyésztési Bíráló Bizottság dönt a támogatások odaítélé­séről. A termelők az állattenyész­tési hozzájárulást ez év már­cius 1-től kötelesek befizetni az alapba, támogatást pedig július 1-től igényelhetnek on­nan. Mezőgazdasági fejlesztési alap Az alap célja a mező- és er­dőgazdálkodás tulajdoni, szervezeti és szerkezeti átala­kításának előmozdítása, a pi­aci változásokhoz alkalmaz­kodni tudó, a hatékony terme­lés követelményeinek megfe­lelő vállalkozások fejlesztésé­nek támogatása és az átalaku­lás során kialakuló új vállal­kozások működéséhez szük­séges intézményrendszer lét­rehozása, segítse. Támogatásban részesíthe­tők a mezőgazdasági és egyes erdőgazdálkodási beruházá­sok, illetve a mezőgazdasági érdekeltségű útberuházások. A biológiai alapok fejlesztése, valamint a mezőgazdasági szaktanácsadás is a támogat­ható tevékenységek listáján szerepel. Támogatás igényelhető a mezőgazdasági alaptevékeny­ségek körébe tartozó beruhá­zásokhoz - így például nö­vénytermesztéshez, állatte­nyésztéshez, kertészethez - és az ehhez szükséges infrast­rukturális létesítményekhez, egyebek között a vízellátás­hoz, szennyvízvezeték kiépí­téséhez, majori, tanyai bekö­tőutak létesítéséhez, helyi távközléshez, villamosener- gia-ellátáshoz. A gazdálkodók támogatást kérhetnek az er­dőgazdálkodást szolgáló fej­lesztések közül az erdőfeltá- róút, a kötélpálya kialakításá­hoz, illetve az erdőtelepítés és ápolás gépi berendezéseinek megvásárlásához is. A támogatás kétféle lehet: visszterhes, amely a fejlesztési jellegű beruházásokhoz ad­ható, és végleges támogatás, amely a nem termelő beruhá­zásokhoz igényelhető. Erdőtelepítést és ápolást szolgáló beruházások eseté­ben 50 százalékos visszterhes támogatás vehető igénybe. Az infrastrukturális jellegű beru­házások, illetve erdőfeltárás létesítményeihez 40 százalé­kos végleges támogatás igé­nyelhető. További kedvez­mény a gazdálkodók számára, hogy a felsorolt forgóeszkö­zök beszerzéséhez felvett hite­lek kamatainak 50 százalékát kamattámogatás formájában visszakaphatják. Minden, 1993. január 1. után megkez­dett beruházáshoz igényel­hető támogatás. A pályázato­kat 1993. június 31-ig fogadják el. Kik igényelhetik a támoga­tást? Az alapból a mező- er­dőgazdálkodási beruházások megvalósításának támogatá­sára azok az egyéni vállalko­zók, vagy társasvállalkozások nyújthatnak be pályázatot, amelyeknek az ebből szár­mazó éves árbevétele nem éri el a 100 millió forintot. A ter­melők gazdasági tevékenysé­gük mértékével összhangban lévő, 1 millió forintot megha­ladó, de 60 millió forintot el nem érő fejlesztésekkel pá­lyázhatnak. A pályázatokat a területileg illetékes megyei földművelé­sügyi hivatalokhoz kell be­nyújtani. A pályázatokat a Földművelésügyi Miniszté­rium Agrárfejlesztési Bizott­sága bírálja el. A minisztéri­umi döntés alapján az Állami Fejlesztési Intézet köti meg a támogatási szerződést a beru­házóval, majd a beruházó által kiválasztott kereskedelmi bankon keresztül történik a finanszírozás. A beruházás megvalósítá­sára maximum két esztendő áll rendelkezésre. Ültetvényte­lepítés esetén a termőre fordu­lási időt veszik alapul. A tá­mogatási szerződések az alá­írást követően négy hónapig maradnak érvényben. Aki ez idő alatt nem veszi igénybe a támogatást és nem kezdi meg a beruházást, az kénytelen lesz új pályázatot benyújtani. A támogatás összegét négy év alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni. A biológiai alapok fejleszté­sére adott támogatás célja, hogy elősegítse a nagyértékű növény- és állatfajták, vető­magvak, szaporítóanyagok megőrzését, fenntartását, fej­lesztését, s hozzájáruljon a ha­zai és a külpiac minőségi igé­nyeit kielégítő szaporítóanya­gok előállításához. A pályázat útján elnyerhető vissza nem térítendő támoga­tás olyan állami megbízás alapján végzett tevékenysé­gekhez igényelhető, amelyek a nemzeti génvagyon megőr­zését, törzsültetvények fenn­tartását szolgálják. Visszterhes formában tá­mogatandó a magas biológiai értékű növények és állatfajták fejlesztése, az előállítás tech­nológiai korszerűsítése, a nemzetközi előírásoknak megfelelő, új minősítési rend­szerek kialakítása. Ezekre a cé­lokra a költségek szerint diffe­renciált - maximum 40 száza­lékos - támogatás nyújtható. Mezőgazdasági szaktanácsa­dási támogatást azok a mező- és erdőgazdálkodási szakta­nácsadást szolgáltató termé­szetes és jogi személyek igé­nyelhetnek, akiket felvettek az FM szaktanácsadási címjegy­zékébe. Az egyéni gazdálkodók és társasvállalkozások által igénybevett szaktanácsadói szolgáltatás díját az állam részben megtéríti. A szakta­nácsadási támogatás kétirá­nyú. Támogatják az erdőgaz­dálkodási és mezőgazdasági tevékenységet végző - maxi­mum évi 100 millió forintos árbevételt elérő - egyéni és társasvállalkozásokat (azokat, amelyekben nincs állami tu­lajdoni hányad) olyan módon, hogy részükre a tevékenysé­gükhöz igénybe vett szakta­nácsadás díjának 40-60 száza­lékát megtérítik. A törvény a magasabb támogatást az egyéni vállalkozók számára, míg az alacsonyabbat a tár­sasvállalkozóknak biztosítja. E támogatás végleges. Ugyan­csak végleges állami támoga­tás segíti a szaktanácsadók ál­tal szervezett tanfolyamokat, azok költségeinek mérséklé­sét, illetve a szaktanácsadással összefüggő, a gazdálkodást segítő kiadványok költségei­nek részbeni megtérítését. A támogatások mértéke 50 szá­zalékos, az összeg pályázat út­ján nyerhető el. Ä szaktaná­csadást szolgáló infrastruk­túra fejlesztéséhez nyújtandó támogatás esetében a fejlesz­tési költségek részbeni fedezé­sére az állam 40 százalékos visszterhes - pályázati úton elnyerhető - támogatást nyújt. • Á gazdálkodó a szaktaná­csadói díj részbeni megtéríté­sét szolgáló támogatáshoz úgy juthat hozzá, ha szerző­dést köt a szaktanácsadóval, és a szerződés teljesítését kö­vetően a kifizetett díjról kiállí­tott számlát mellékelve, tá­mogatási kérelmet nyújt be a területileg illetékes földműve­lési hivatalhoz. A hivatal e ké­relmet a minisztériumhoz to­vábbítja, amely a támogatás odaítéléséről szóló, a kifizetést engedélyező iratot kiállítja. A földművelésügyi hivatal in­tézkedik a támogatás össze­gének átutalásáról. (Gottvald Károly archív fotói)

Next

/
Thumbnails
Contents