Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
1993. június 24., csütörtök HAZUNK TAJA MÉPÚJSÁG 7 Milliók várnak a felhasználókra Támogatási ABC gazdálkodóknak Milyen támogatásokat vehetnek igénybe az agrárvállalkozók, a mezőgazdaságban termelő tevékenységet folytató egyéni gazdálkodók, mezőgazdasági kistermelők és társasvállalkozások? A ma rendelkezésre álló támogatási formákról, azok igénybevételének módjáról, feltételeiről szól összeállításunk, amelyet két részben, június 26-i és július 3-i, hét végi számunkban közlünk. Segítve ezzel mindazokat, akik a tulajdonváltás eredményeként vagy következményeként mostanában fogtak, esetleg ezután fognak vállalkozásba. Tehát ne feledje: a következő két szombaton: Támogatási ABC gazdálkodóknak. Támogatják a juhászatot A kormány a közös piaci embargó miatt külön anyagi támogatásban részesíti a juhágazatot. A részletekről a Juh- termék Tanács Elnöksége adott tájékoztatást. Az intézkedések eredményeként minden ez év január elseje után született jerkebárány után a költségvetéstől 1500 forintot igényelhet a tenyésztő. Feltétel azonban, hogy a bárányt ellenőrizhető módon, számmal megjelöljék, és ennek a számnak szerepelnie kell a bárányra megváltott marhalevélen. Lényeges az is, hogy a tenyésztő a bárányt kétéves koráig tovább nevelje. Az igénylést július 30-áig lehet a területileg illetékes elsőfokú adóhatáságriál benyújtani. A legalább 30 kilogrammra felhizlalt kosbárányok után 600 forintot igényelhetnek darabonként a tenyésztők, ha ezeket az állatokat április 7- étől augusztus 31-éig Közös Piacon kívüli országba exportálták, illetve exportálják. Ebben az esetben is az elsőfokú adóhatósághoz kell eljuttatni az igénylést, mellékelve a kiállított felvásárlási jegyet. Alakulóban a pinceszövetkezet A kérdés: lenni, vagy nem lenni? A gazdag szellemi töke mellé némi pénz sem ártana Hétfőn este hat órakor a kertbarátok köre összejövetelt tartott Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében, melyen szép számmal jelentek meg a szőlő és a bor termelésében jártas szőlősgazdák. Az összejövetelen előadást is meghallgathattak, hiszen dr. Tóth Sándor, a Földművelési Minisztérium kertészeti főosztályának főosztályvezetője volt a meghívott vendég. Előadásában a magyar bortermelés hátrányos helyzetének okait elemezte. Egy rövid történelmi visszatekintés során átfogó képet kaphatott a hallgatóság a sokat hangoztatott európai bortermelés mikéntjéről és folyamatáról. Az előadó az összehasonlításokkal csak azt szerette volna szemléltetni, hogy a magyar szőlő- és bortermelés nem érhet oly csúfos véget, mint ahogy azt sokan már beharangozták. Az FM munkatársa bizakodásának adott hangot a magyar bor hírnevének visz- szaszerzésében is, s bátorította a gazdákat, hogy ne adják fel a Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Június 26.: Jánoshalma. Június 27.: Nagykőrös, Szekszárd, Tamási. Június 29.: Pincehely. Országos állatvásár: Június 26-27.: Pécs. Országos kirakodóvásár: Június 27.: Szeged. Autóvásár: Június 26.: Pécs, Szekszárd. Június 27.: Kaposvár, Pécs, Szeged, Szolnok, Tamási. Időszerű növényvédelem Uborka: a peronoszpóra tünetei helyenként már észlelhetők a növények levelén. A kórokozó elleni védekezést a szedési időszakban is ajánlatos folytatni, ügyelve a készítmények élelmezésegészségügyi várakozási idejének betartására (Previcur, Bravo: 3 nap; Mikai C, Galben M: 5 nap; réz: 5 nap, de konzervipari uborkában csak 3 nap). Burgonya: a burgonyavész ellen végezzük el a záróper- irtetezést (Mikai C, Curzate, Galben, Sandofan, Ridomil, Bravo *, Brestan II). Valamennyi készítmény jól blok- kÓlja az altemáriás betegséget iá, mely itt-ott már felütötte fejét a burgonyában (néhány mm átmérőjű, gyűrűzötten száradó folt a levélzeten). Ahol a krumplibogarakból több fejlődési alak (bogár, apró és nagy lárva) együttesen fordul elő, ott elpusztításukra Bancolt, Padant vagy Ultraci- dot * használjunk. Bab: a hüvelyfoltosságot és levélszáradást okozó baktériumos paszulyvész és a fené- sedés felszaporodására csapadékos időben kell számítani. Megelőzésükre rezes (Champion, Bordóilé FW, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol, Cuprosan, Miltox) vagy Kasuminos kezelést javasolunk. Rózsa: a levéltetvek irtásáról ismételten gondoskodjunk (Bi 58, Pirimor, Rogor, Sino- ratox). Az erős lisztharmatfer- tőzés a Systhane + Karathane kombinációval mérsékelhető legjobban. Minden növény: az amerikai fehér szövőlepke szétszéledt hernyói már csak vegyi úton irthatok eredményesen. Szerencsére szinte minden rovarölő szerrel (Unifosz, Zo- lone, Bi 58, Sherpa, Fendona, Dimilin, Dipel, Thuricide stb.) érzékenyek. Az almatermésűeket, a barackféléket és a szilvát „kuka- cosító" gyümölcsmolyok nemzedékei gyakran összemosódnak, a kémiai beavatkozás optimális időpontját nehéz meghatározni. Teljes biztonságot csak az 1. nemzedék tömeges kelésétől érésig folytatott rendszeres (kb. 2 hetenkénti) védekezés nyújt ellenük hosszabb hatástartamú szerekkel (Dimilin, Zolone). Alma, körte: a varasodások megfékezésére továbbra is maradjunk a szerves, kontakt szereknél (Delan, Merpan, Buvicid K, Orthocid, Bravo *, Polyram, Dithane, Antracol). Az almalisztharmat ellen jól védett ültetvényekben atka- gyérítő hatású kénkészítményekkel (Kumulus, Thiovit, Microthiol, Szera, Kénkol, Szulfur, Kén) lépjünk fel. Erős lisztharmat kár esetén Karat- hane-t is kombináljunk melléjük. A fiatal hajtásokat tömegesen ellepő levéltetvek Bi 58, Rogor, Sinoratox, Zolone, Anthio *, Thiodan *, Ultracid *, Ekalux *, Suprathion *, Unifosz, Talstar, Dimecron **, Phosdrin ** vagy Wofatox készítményekkel felszámolható. Őszibarack: a rohamosan szaporodó levéltetvek ellen lehetőleg olyan szert használjunk, amellyel a pajzstetvektől és a gyümölcsmolyoktól is mentesíthetjük a fákat (pl. Zolone, Bi 58, Rogor, Sinoratox, Ultracid *, Unifosz, Talstar). Kajszi: az érő gyümölcsnek csapadékos időben a monília komoly ellensége. Rothadással járó kártételét egy érés előtti permetezéssel ajánlatos elhárítani (Sporgon, Ronilan, Rovral, Topsin-M, Ch. Fun- dazol, Orthocid, Buvicid K, Merpan). Szőlő: a peronoszpóra jellegzetes levélfoltjai (fehér pe- nészkivirágzás a fonáki oldalon) elvétve már megtalálhatók egyes ültetvényekben. A bogyófertőzés veszélye fokozatosan csökken, fürtzáródáskor gyakorlatilag megszűnik. Tíznaponként kijuttatva még mindig elegendőek a kontakt, rezes szerek (Champion, Bordóilé FW, Bordói por, Rokkol, Rézoxiklorid, Cuprosan, Miltox). Lisztharmat ellen most használjunk utoljára felszívódó szert (Systhane, Trif- mine, Tilt, Bayleton, Sápról, Sumi-8, Anvil, Rubigan, Dorado **, Punch **), két hét múlva térjünk vissza a kontakt készítményekhez (Karathane, Kén). A **-gal jelölt, I. kategóriájú szereket csak a felsőfokú növényvédelmi képesítésű szakemberek, a *-gal jelölt, II. kategóriájú készítményeket a „zöld könyvecskével" rendelkező gazdák is megvásárolhatják és használhatják. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás harcot a hazai bor minőségének javítása terén. Dr. Tóth Sándor előadásában kitért a pinceszövetkezeti törvényre is, azonban sokakban ellenérzést váltott ki, hogy a szövetkezet megalakulását már egy éve halogatja az FM. Az előadás után Horváth Józsefet, a kertbarátkor elnökét, nyugalmazott kertész- mérnököt kérdeztük a szőlő és bortermelők számára legfontosabbról. — Hol áll most a helyi pinceszövetkezet megalakulásának ügye? — Az 50-es évek elején, az államosítások idejében számolták fel a helyi pinceszö- vetkezetet, ami akkor nagyon is jól működött. Úgy tíz évvel ezelőtt megpróbálkoztunk az újraalakítással, de a politikai helyzet és egyes emberek negatív hozzáállása miatt meghiúsult. Jelenleg a tárgyalások folyamatánál tartunk. A megyei és a városi önkormányzat támogatja az elképzeléseinket, de nekünk, mint a kertbarátoknak komolyabb lépéseket kell tennünk. — A megbeszélésen miről döntöttek? — Az az igazság, hogy egyfajta egyeztető tárgyalást is terveztünk, de ez elmaradt. A napokban fogunk felkérni egy jogászokból álló csapatot arra, hogy készítsék el az alapszabály-tervezetet. — Mennyire várják a gazdák a pinceszövetkezet létrejöttét? Mikorra születhet megnyugtató, végleges eredmény? — Annyit bizonyosan állíthatok: a szőlő- és bortermelők nagyon nyugtalanok a jelenlegi kilátástalan állapotokat tekintve. Gondok vannak a tárolással és főként az értékesítéssel. Az értékes szellemi tőke mellett gyenge anyagiakkal rendelkezünk, így nem tudok pontos választ adni arra, hogy mikor lesz pince- szövetkezet. Mindenképp szeptemberre meg kell alakulnia, mert a szőlő termését nem lehet eltenni holnapig és minket sürget az idő. A megalakulásnak kizárólag anyagi hátráltatója van. Garay E. Rekord forgalom a gabona- tőzsdén Rekord forgalmat bonyolítottak kedden a Budapesti Árutőzsdén a gabonabrókerek. Az árutőzsde tájékoztatása szerint a napi kereskedés meghaladta a 320 millió forintot, ami a legmagasabbnak számít a hazai árupiac újkori történetében. Az üzletkötések egy- harmada az azonnali kukoricapiacon született. Emellett a határidős kötések összforgalma meghaladta a 200 millió forintot. A hozzáértők és az elemzők szerint a kiemelkedő üzletmenet azzal magyarázható, hogy a piac megszilárdult, és igen gyorsan emelkednek az árak. (MTI) Gyógynövényünk: A levendula A levendula valamikor sokkal inkább díszítette a kerteket, mint mostanában. Nemcsak a kellemesen szép színe miatt ültették el, hanem azért is, mert számtalan dologra alkalmas a háztartásban. Csokorba kötve a virágát szekrényekbe tették, mert túl azon, hogy illatosította a ruhákat, elűzte a molyokat is. A levendula Franciaország déli, karsztos tartományaiból származik. Két faja ismert: a valódi vagy francia és a hibrid 0,5-1 százalék illó olajat, cserzőanyagokat tartalmaz. A virágot és illó olaját idegnyugtató hatása miatt fürdőkben, nyugtató készítményekben használják. A reneszánsz, barokk, rokokó korok legdivatosabb illatszere volt. Melegigényes, szárazságtűrő, tipikus sziklakerti növény. Liláskék virágzata június-júliusban szép dísze kertjeinknek. A levendula magját novemberben vessük el szabadágyba, a palántákat a következő év őszén ültessük végleges helyükre. Növényvédelem = egészség?? A növényvédelmi tevékenységet folytatók - ideértve különösen a kiskerttulajdonosokat - magatartását, kötelességét, azt, hogy mikor, milyen meteorológiai (széljárás, szélerősség) viszonyok között folytathatnak növényvédelmi tevékenységet, és mit ír a jogszabály, amelyet mindenkinek be kell tartani, nem mindenki tudja. Az előírások be nem tartása esetén mi a követendő eljárás a szabálytalan és jogszerűtlen növényvédelmi munkák esetén? Néhány évvel ezelőtt a Növényvédő Állomás az FM. rendelkezése folytán tanfolyamokat indított erős mérgek (nagyüzemi felhasználású szerek) vásárlására jogosító bizonyítvány megszerzésére. Azok a diplomás mezőgazdasági szakemberek, akik nem rendelkeztek növényvédelmi képesítéssel - noha évtizedeken keresztül ezzel összefüggő tevékenységet folytattak - csak ezen tanfolyam elvégzése után szerezhették meg ezen szerek vásárlási, illetve a használat jogát. Ezzel szemben minden előképzettség nélküli személy ezen tanfolyam elvégzése után erre jogosultságot szerzett, akik veszélyesebb helyzetet teremtenek, mint korábban volt. A fentiekre azért kérem a Növényegészségügyi Állomás nyilvános jogszabályi állás- foglalását, mert ez kifejezetten közegészségügyi kérdés, és számos nézeteltérést meg lehet előzni. Szolgáljon példának a saját esetem. E hó 20-án már a reggeli órákban is erős szél volt déli irányból, mely fokozatosan erősödött. A szomszédom, aki a palánki hegyi telkemtől délre közvetlen (szomszédom is) kiskert tulajdonos, ekkor permetezett. Csak másnap tudtam meg tőle, hogy Danitollal - többek között. Hozzáértő tudja, hogy ez korábban csak nagyüzemben volt használható - taglózó hatású - szer. Őszibarack fáit permetezte, amelyek az érett cseresznye és őszibarack fáimtól 2-4 méter távolságra voltak. A szélirány miatt ezekre hordta a szél a permetanyag egy részét. Mit sem sejtve, ebéd után leszedtük a cseresznye egy részét, hogy ivólevet készítsünk, ugyanakkor szedés közben nagyobb mennyiséget is fogyasztottunk a fiammal, aki külön családban él. Körülbelül 1-1,5 óra múlva gyomorgörcs lépett fel, melyet erős hasmenés követett. Mivel nem egy családban élünk, s így az étkezésünk is eltérő és nem az étel lehetett az oka, tehát ez kizárt. Másnap, amikor kérdésemre végül megmondta a szomszéd, hogy mivel permetezett, megkérdeztem, hogy tudja-e mi ellen használta a fenti növényvédőszert, csak az volt a válasza, hogy már 2-3 hete permetezett. Tehát emberek tudattalanul mérgezik a környezetet és az embereket. Ezzel az esettel illusztrálni kívántam, hogy a jogszabály ismertetése és annak betartása feltétlenül szükséges. Ugyanis a szomszédokból csaknem haragosok lesznek, mint jelen esetben is: az elkövető sértődött meg, noha legrosszabb esetben is a kárt szenvedőnek volna erre joga. Haraszti Ferenc nyugdíjas kertészmérnök i
