Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
6 KÉPÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. június 24., csütörtök A háborúból - Magyarországra Családok jelentkezését várják A Magyar Vöröskereszt száz kisgyermeket hoz július közepén Magyarországra a volt Jugoszlávia háborús területéről. A 8-12 éves kisgyermekek sokat szenvedtek a háborúban és szükségük volna arra, hogy meleg családi környezetben elfelejtsék az átélt borzalmakat. Jelentkezhetnek azok a családok, akik - a korábbi örmény és kuvaiti árvagyer- mek-programhoz hasonlóan - szívesen fogadnának otthonukba egy vagy két kisgyermeket három hétre. Jelentkezni lehet a helyi vöröskeresztnél, ahonnan a környezettanulmány után továbbítják a jelentkezést Budapestre, az országos központhoz. Termékverseny helyett árverseny Vásárló, védd magad! Míg pár évvel ezelőtt természetes volt, hogy ugyanaz az áru egy másik boltban is ugyanazon az áron kínálta magát, ez mára már teljesen megváltozott. Ahány bolt, annyiféle ár van. Ezért a célszerű az lenne, ha minden boltban azt a terméket vásárolnánk meg, ami ott a legolcsóbb a városban. Ehelyett munka után „beesünk" az utunkba kerülő első ABC-be és ott bonyolítjuk le napi bevásárlásainkat. Biztos vagyok benne, hogy pár éven belül vásárlási szokásaink is megváltoznak. És mi lesz addig? A kérdésről a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetőjével, dr. Varga Tiborral beszélgettünk.- Talán az árak változatosságára egyik legjobb példa a 2,25 literes kóla, láttam már 105 forintért és 145-ért is árusítani.- Sajnos a szabadár bevezetésével a boltok között termékverseny helyett árverseny alakult ki. A legtöbb bolt üzletpolitikáját csupán az jellemzi, hogy a konkurencia árait figyelik és ehhez igazítanak. Megtévesztő a vásárló számára a diszkont bolt elnevezés is, melyek gombamód szaporodtak el az utóbbi időben. A diszkont eredetileg raktáráruházát jelentett, a szállítás egyszerűsítéséből adódóan alacsonyabb árral kínálja a termékeket. Fizess és vidd a jelszava. Ez Nyu- gat-Európában, Amerikában ma is így van. Magyarországon sok, diszkontnak nevezett boltban, bevásárlóközpontban az árak ugyanolyan magasak mint a többi áruházban, legfeljebb néhány termékből, amiből nagyobb a készletük, időszakos akciókat hirdetnek meg.- Ha már az akciókról beszélünk, a tapasztalat az, hogy a legtöbb esetben olyan termékeket kínálnak alacsonyabb áron, melyeknek lejárt a szavatossági idejük. Szabályosak az ilyen kiárusítások?- Szabvány előírások határozzák meg, mely termékeket meddig szabad kihelyezni. A gyorsan romló áruknál mint a hús, a kenyér, a tejtermékek, megegyezik a fogyasztható- ság a jótállással. Ezután rögtön ki kell vonni őket a forgalomból. Régebben az élelmiszer-kereskedelemben úgy vehették át a terméket, ha 9 nap volt a fogyaszthatósága, akkor 6 napot kapott a bolt, 3 napot pedig levontak, ha volt addig a termelőnél ha nem. Ha az árun a minőségmegőrzési idő van megjelölve, akkor a bolt meghosszabbíthatja ennek egyharmadával, de elkülönítve kell tárolni. Megjelölve a leértékelés okát. Ha egy csomagoláson két ár is szerepel, a pénztárosnak mindig az olcsóbbat kell felszámolnia.- Mennyire gyakori, hogy a vásárlók a panaszaikkal önökhöz fordulnak?- Havonta 40-50 panaszt vizsgálunk ki, melyek telefonon, írásos vagy személyes bejelentés alapján jutnak el hozzánk. Általában a szolgáltatásra panaszkodnak és a lejárt minőségű termékekre. Az ügyeket kivizsgáljuk és ha indokolt, akkor szabálysértési eljárást kezdeményezünk. A panaszok 70 százaléka jogos. Mióta felemelték a bírság ösz- szegét, azóta komolyabban veszik az eljárásokat. Személyre szólóan akár harmincezer forint is kiszabható. Gyakori hiba, hogy mélyhűtött majd felengedett árut értékesítenek vagy minőségében ellenőrizetlen terméket árusítanak. Az eladók modor- talanságát is sokszor teszik szóvá a vásárlók, de sajnos ez nem büntethető, legfeljebb nem megyünk többet abba a boltba.- A számla adási kötelezettséget mennyire veszik komolyan az eladók?- A többség ad, de ha ez elmaradna, a vásárlónak mindig kell kérnie, mert ezzel igazolja, hogy hol és mikor vette a terméket, ha később minőségi hiba miatt reklamálni kényszerül. Sajnos ez még nem gyakorlat, de remélem ez is változik majd a jövőben. A felügyelőség próba vásárlásokkal ellenőrzi a nyugtaadást, ha többször is elkövetik ugyanezt a hibát, akkor akár a működési engedély visszavonását is kezdeményezhetjük. Mauthner A felszámolási eljárások Tolna megyei tapasztalatai Tisztelt Olvasók! Nemrégiben tájékoztattuk Önöket az APEH Tolna Megyei Igazgatósága Csődeljárási- és Végrehajtási Osztályánál folyó munkáról, illetve annak a végrehajtási részéről. Most tovább folytatva az akkor leírtakat, a fizetésképtelenné vált cégekkel szembeni eljárást szeretnénk bemutatni. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolása mint jogintézmény régóta ismert a magyar jogtörténetben. A jelenleg is hatályos szabályozást az 1991. évi IL. törvény látja el. Az 1992.ja- nuár 1-én hatályba lépett törvény célja a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása. A jogi célon túl megalkotói azt várták a jogszabálytól, hogy a gazdaságban meglevő körbetartozásokat megszüntesse, illetve kiszűrje a veszteséges cégeket. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet feletti felügyeletet a felszámoló gyakorolja. Feladata, hogy a cégeket értékesítse és a befolyó összegből a hitelezőket kielégítse a törvényben meghatározott sorrendben. Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága jelenleg több mint ötven fel- számolási eljárásban szerepel hitelezőként. A felszámolások eredményességét és ezen keresztül a törvény megvalósulását kiválóan illusztrálhatja az a tény, hogy a félszázat meghaladó ügyek között eddig csak 1 azaz egy felszámolás fejeződött be, az is egyszerűsített formában, mivel az adott cégnek még a felszámoló költségeit sem fedezte az eladható vagyona. így a felszámolás alatt lévő cégek mintegy 200 millió forintos adótartozásának sorsa eléggé bizonytalan megyénkben. A kialakult helyzetért azonban nemcsak a felszámolók tehetők felelőssé. Hiszen ki az az akár magyar, akár külföldi befektető, aki pont Tolna megyében fog egy tönkrement céget megvenni, amikor az ország gazdaságüag sokkal frekventáltabb területein teheti ugyanezt. Az értékesítésekkel kapcsolatban felmerül egy igen fontos kérdés: menynyi a reális értéke egy felszámolás alatt lévő cégnek? A gyakorlat azt mutatja, hogy annyi, amennyiért el lehet adni és ez a piacgazdaság szabályai szerint igaz is. De amikor a tönkrement üzemekből túlkínálat van, felmerül annak a lehetősége, hogy többszáz milliós értéket kótyavetyélnek el bagóért. Ha pedig a felszámoló két éven belül sem tudja értékesíteni a céget, akkor azt a hitelezők kapják meg követeléseik arányában. így elképzelhető, hogy 1994-ben a bankok, az APÉH és a Társadalombiztosítási Igazgatóság fog Tolna megye iparának és mezőgazdaságának kb. 30-50 százalékával rendelkezni. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Újabb pótjegyek a kedvezményes üdüléshez A Nemzeti Üdülési és Utazási Iroda Kft. szekszárdi irodájában (Szakszervezetek Háza, Augúsz Imre u. 9-11. 120-as szoba) a pótlólagosan kapott üdülőjegyekből még válogathatnak az üdülni vágyók. Mivel állampolgári jogon jár az üdülés, nem kell hozzá szakszervezeti tagság. A maximálisan adható 50%-os állami támogatáshoz ügy juthat hozzá az aktív munkavállaló, hogy a munkahelye bélyegzőjének felhasználásával utalványokat vásárol, vagy megbízólevelet kap az utaí- vány vásárlásához. A nyugdíjasok és a munkanélküliek közvetlen az irodában juthatnak az utalványhoz nyugdíj- szelvényük, illetve munka- nélküli járandóságukról szóló igazolás bemutatásával. A jegyek hetes turnusokban, csütörtöktől csütörtökig érvényesek. Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek 8-15 óráig. Információ a 311-311-es telefonon naponta. Jelmagyarázat: FP=félpan- zió, TP=teljes panzió. Hely Üdülő Fő Szobaár 2 fő/FP/tum. Pótágy FP/tum. TP felár tűm./fő SZEGED Forrás 2+2 18.847,7.019,2.544,07.01 07.08-ig SIÓFOK Tengerszem 2+2 17.066,5.194,954,07.01 09.16-ig SIÓFOK Ezüstpart 2+1 07.01 07.08-ig 23.744,6.678,1.399,08.26 09.30-ig 18.550,5.194,1.399,ZALAKAR0S Hotel Freya 2+1 17.749,6.797,1.933,07.01 09.30-ig BÜKFÜRDŐ Répce 2+0 15.730,1.463,07.01 09.02-ig SOPRON Szieszta 2+1 15.582,5.194,1.399,07.01 07.08-ig DEBRECEN Nagyerdő 2+0 12.317,1.208,07.01 09.30-ig HAJDÚSZOBOSZLÓ Hőforrás 2+1 13.801,4.526,1.208,07-15 09.16-ig Nyári egyetem Sopronban a tömegkommunikációról A tömegkommunikáció időszerű kérdéseivel foglalkozik a soproni nyári egyetem június 25-e és 29-e közötti programja. A helyi TIT szervezet ötnapos rendezvényén ismert kutatók, újságírók, közéleti emberek fejtik ki véleményüket a közszolgálati médiák társadalmi szerepéről, a tömegkommunikáció és a gazdaság összefüggéseiről. A nyitóelőadásra Bőd Péter Ákost, a TIT elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét várják. Kifejti véleményét a hallgatóság előtt egyebek között Juhász Judit kormány- szóvivő, Gálik Mihály, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense, Bolgár György, a Magyar Rádió főmunkatársa, Parragh Gábor, a Frekvenciagazdálkodási Intézet igazgatója. A nyári egyetem résztvevői áttekintést kapnak a hazai médiarendszer átalakulásáról, a sajtó- szabadság vagy -szabályozás dilemmáiról. Szó lesz a médiatulajdonosok, menedzserek és szerkesztőségek közötti „hatalommegosztásról", a kereskedelmi rádiózásról, tévézésről, arról, miféle hatást gyakorol az új tömegkommunikációs technika a rádiózás, a televíziózás piacára. Építőipari faanyagok vizsgálata A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség országos téma- vizsgálat keretén belül ellenőrizte a fenyő-fűrészáruk, a hajópadló, parketta, stb. forgalmazásának helyzetét. A Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársa, Foltin Gyula tájékoztatta lapunkat a fenti árucikkek forgalmazásának megyei helyzetéről, mely jól tükrözi az országos gyakorlatot. A fenyő-fűrészáruk forgalmazásának helyzete sajátos kettősséget mutat. Amíg a hatályos rendeletek és szabályok az európai normákhoz közelítenek, addig a nagy- és kiskereskedelmi forgalmazás terén balkáni állapotok uralkodnak. A hazai gyártók, importőrök és kereskedők szinte teljesen figyelmen kívül hagyják ezen árucikkek minőségtanúsítására, osztálybasorolására, illetve annak jelölésére vonatkozó előírásokat. Az importőrök kihasználják azt a joghézagot, miszerint a fenyő-fűrészáruk szállítása osztályzatla- nul is megengedett. A kereskedőknek viszont nincs elég kapacitásuk arra, hogy az osz- tálybasorolást elvégezzék, s úgy vélik, teljesen rendjén való, hogy a vásárló holmi guberáló módjára maga válogatja ki az árut, míg a neki minőségileg megfelelőnek tetszőt, bár egyáltalán nem biztos, hogy első osztályú anyagot kiszedegeti. Megállapítható tehát, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartása nemcsak a kereskedők, de a fogyasztók érdekét is védi. Már amikor betartják. A megyei felügyelőség a vizsgálat során megállapította, hogy a megye egész területén a fenyő-fűrészáruk forgalmazására vonatkozó előírásokat figyelmen kívül hagyják a kereskedők. A hajópadlót és a lambériát szintén osztálybasorolás nélkül árusítják, annak dacára, hogy fenti cikkek zöme már a gyártás során sem éri el az I. vagy II. osztályú szintet. A forgalmazás személyi feltételei sem biztosítottak, főként az új vállalkozásoknál. A kereskedők egybehangzó véleménye szerint, ha a felsorolt áruk osztálybasorolását elvégeznék, az köbméterenként körülbelül 6-8 ezer forinttal emelné az árakat, ami nem áll arányban az így értékesíthető jobb minőségű áru mennyiségével. A felsorolt áruk a magánépítkezések számának csökkenése miatt csak a megye városaiban kaphatók, a kisebb települések mára szinte kizárólag csak alapvető tüzelő- és építőanyagokat tartanak. Útközben Alkohol és járművezetés Sokszor elhangzik beszélgetések során, hogy ennyi vagy annyi ezrelék alkohol volt valaki vérében. Mi az ezrelék? A járművezetők alkoholos befolyásoltságának mértékét „ezrelékben" szokás megadni. A kapott érték - járművezetés esetén - jogi minősítő erővel bír. Ha a véralkohol koncentráció 0,8 ezreléket meghaladja, akkor a járművezető bűncselekményt követ el, ennek megfelelően bíróság fogja a büntetését kiszabni, akinél 0,8 ezrelék alatti értéket állapít meg a szakértő, azzal szemben a rendőrség szabálysértési hatósága jár el. Az előbbi esetben a büntetési tétel egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénz- büntetés, továbbá mellékbüntetésként járművezetéstől eltiltás. Szabálysértés büntetése maximálisan 30000 ezer forint pénzbírság, illetve közlekedésigazgatási intézkedésként a vezetői engedély bevonása. Megéri kockáztatni? Az alkoholezreléket úgy tudjuk kiszámítani, hogy a megivott alkohol mennyiséget grammban számítva elosztjuk a kilogrammban számított testnedvvel. Alkoholezrelék= megivott alkohol (g) / testnedv (kg). A férfiak testsúlyának kb. 70 százaléka a víz, a nők szervezetének kb. 60 százaléka. Pl. Egy 80 kg testsúlyú férfi megiszik 1 korsó sört. Az elfogyasztott ital alkoholtartalma kb. 20 gramm. Ez az al- kohomennyiség 56 kg testnedvben oszlik el (a 80 kg 70 százaléka) a képlet alapján az alkoholezrelék 20/56= 0,36 ezrelék. Hogyan hat az alkohol a járművezetéshez szükséges képességekre? A vezetéshez szükséges képességek színvonalának csökkenése tapasztalt járművezetőknél 0,35 ezrelék véralkohol koncentrációnál kezdődik. A veszélyhelyzetek jó megoldásának esélyét már 0,2 ezrelék véralkoholkon- centráció is rontja. A látás már kis mennyiségű alkohol hatására is romlik. Szűkül a látótér, a szemmozgások lelassulnak, csökken a szem alkalmazkodási képessége. A látás romlása nem tudatosul, az ittas járművezető azt hiszi, látása tökéletes és ennek megfelelően vezet. A mozgások pontatlanabbá válnak. A gépkocsivezetők nem érzékelik a jármű kismértékű oldalirányú kitéréseit, a megfelelő kormánykorrekciót késve hajtják végre, aminek következtében a jármű kacskaringósan halad az úton. A döntésekbe hiba csúszik. A reakció idő megnő, csökken az önkontroll, előtérbe kerülnek az ösztöncselekvések, az érzelmek, indulatok. (Folytatjuk.)
