Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-19 / 141. szám
HÉT VÉGI MAGAZIN 10 KÉPÚJSÁG Mire elég a létminimum? A lakbér, a víz- és áramdíj még mindig túl alacsony Bér étiék, a „pótszülők" 1993. június 19., szombat Az önhibájukból vagy önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak száma ma Magyar- országon 700 ezer körül mozog. A munkaképes felnőtt lakosság jelentős hányadát teszik ki ők. Köztudott, hogy az eltartók eme siralmas állapota miatt milyen az eltartottak helyzete. De még akik dolgoznak, azok sem dúskálnak. Szerény becslések szerint is a lakosság egyharmada a létminimumon, vagy annak közelében él. Induljunk most ki a kicsiből, a helyiből, vizsgáljuk meg a szekszárdi adatokat! Ezeket ha tovább akarjuk vetíteni, tudnunk kell, hogy megyei szinten rosszabb a helyzet - hisz a kisebb településeken még kevesebb a munkalehetőség, és még többe van a megélhetés -, országos szinten pedig - főleg a Dunától keletre - ennél is „ramatyabb" minden. Dolgozatom - mely egy kétgyermekes átlagcsalád be- vételeit-kiadásait igyekszik nyomon követni - sok számot tartalmaz. Hogy mégis viszonylag olvasmányos legyen, nem sorolom fel a neveket, címeket (azt, hogy melyik adat kitől, milyen cég mely funkcionáriusától származik), mert az itt lényegtelen. Azt sem jelzem, hogy a közölt ösz- szeg januári, márciusi vagy májusi kimutatásból való-e, mivel mindenütt a legutóbbi hozzáférhető statisztikát használtam. Vagyis úgy vehető, hogy ez a helyzet Szek- szárdon, ma. A megyeszékhely 37 ezres lakosságából 18 ezer az aktív keresőképes, és 19 ezer az inaktívak, eltartottak száma-. Munkanélküli valamivel több mint 3 ezer szerepel a nyilvántartásban, tehát - hivatalosan - minden hatodik munkaképes polgár „dologtalan". A létminimum szintje - négytagú család esetén - 10820 forintban állapíttatott meg, koponyánként. Ehhez képest „nem rossz", hogy minimálbérként 9000 forintot, munkanélküli juttatásként pedig átlagban, bruttó 9250-et jegyeznek. Még ha a családi pótlékot hozzácsapjuk a bevételekhez, akkoris elmondható, hogy sok-sok kétgyermekes család él Szekszárdon havi 20 ezer forint körüli összegből. És most tekintsük át a kiadásokat! A szakértők szerint az alacsony-jövedelműek, pénzük 36 százalékát költik élelmiszerekre. Álljon itt az ember és a háztartás „működtetéséhez" szükséges néhány olcsó, alapvető cikk egységára: tej 29, kenyér 45, krumpli 25, rizs 65, bab 65, mosópor (nem csúcsszuper!) 74, mosogatószer 60, szappan 28, fogkrém 33, vécépapír 30 forint. Lehet az étkezésen spórolni némiképp, ha üzemi konyhán, menzán ebédelnek a családtagok, de kérdés, hogy megéri-e. Mert ugye a közétkeztetés kiszolgált(atott)jai „nem mindig" nyalják meg elégedetten a szájuk szélét, hogy mennyiségileg és minőségileg is elégedettek a koszttal. Következő jelentős kiadás a villanyszámla. Ez szekszárdi viszonylatban 50 kWh-ig 3,70-be kerül, afölött pedig 5,30-ba minden kWh. Áz éjszakai áramtarifa - bojler, hőtárolós kályha - 200 kWh-nál ugrik. Azalatt 1,90, afölött 2,70. Maradva a példánál, a négytagú család, ha éjjel-nappal „pörgeti" a villanyórát, 4-5000, ha csak nappali áramot fogyaszt, akkor körülbelül 1000 forintot fizet, havonta. (Kiegészítésképpen az illetékes azt is elárulta, hogy szó van egy esetleges tarifamódosításról. És a honi ármódosítások előjelével már mindany- nyian tisztában vagyunk ...) Vízdíj. Fontos megjegyzendő - bár hihetetlen -, hogy a lakosság még mindig ártámogatott vizet fogyaszt. Mert 1 köbméter víz után (szennyvízdíjjal együtt) 95 forint jár a szolgáltatónak Szekszárdon, de ebből a polgárokat „mindössze" 84 forint terheli. Kedvenc családunk (papa, mama, bátyus, hugi) takarékosan, 10 köbméterrel elvan, még a nyári hónapokban is. Apropó nyár! Legyünk nagyvonalúak, és engedjük el főhőseinket hetente egyszer - havonta négyszer - a városi strandra! (Még mindig olcsóbb, mint elbuszozni Dombodba.) Fagyiról, lufiról, lán- gosról, úszógumiról, pattogatott kukoricáról, napolajról és egyéb luxus cikkekről persze szó sem lehet, de a belépőt csak nem bliccelhetik el, ami felnőtteknek 55, diákoknak 35, hatévesnél kisebb gyerekeknek pedig 15 forint. És most térjünk vissza az édes otthonba, ahol lakbért kell fizetni. (Mivel az nem valószínű, hogy a létminimumon élőknek saját házuk, kocsijuk, stb. van. Igaz, hogy így mentesülnek egy csomó fenntartási költség alól.) Szóval a familia hazamegy, és élvezi az 50 négyzetméteres lakás minden örömét. Mindezt, ha komfortos a kégli 15, ha összkomfortos 22 forintért, per négyzetméter, per hó. (Az informátor - a bérbeadó - itt is kiegészítéssel szolgált, miszerint nem jól van ez így, hogy a lakhatás olcsóbb, mint a „vize- lés", a lakbér kevesebb, mint a vízdíj...) Mire van még szükségük? Újságot nem járatnak, könyvet nem vesznek, ruházkodnak - ha nagyon muszáj - a bálás butikból, havi párszáz ruppó- ért. Moziba, színházba, kocsmába, cirkuszba nem járnak. (— Majd csinál apátok cirkuszt, ha megtudja, hogy megint kaptatok Túró Rudit! - mondja olykor az asszony a gyerekeknek.) De azért a kultúra, a szórakozás jelen van a mindennapjaikban, hiszen tévéznek, havi 300-ért. A fodrászkodást megoldják házilag, illatszerekre nem költenek, húsvétkor szappanos vizet töltenek a kölnis üvegbe. Telefonjuk, biztosításuk nincs - ilyesmire nem fizetnek -, s higgyük el, hogy nemcsak azért nem betegek, mert drágák a gyógyszerek, hanem tényleg... Az egészséges életmód hívei, de persze nem gyakorlói. A tanszerkérdést is megoldják valahogy. Az apa földrajzi atlasza például még egészen jó állapotban van, csak a Szovjetunió feliratú nagy rózsaszín foltra, golyóstollal be kell raj- zolgatni a függetlenné vált államok határvonalait. A férj nem bélyeggyűjtő, nem is horgász, a feleség nem jár talpmasszázsra, aerobicra, legföljebb akkor tornázik, mikor a piacról hazacipeli az akciós krumplit az 5-ös buszon, csúcsforgalomban. Végül tételezzük fel, hogy e család tagjai becsületes, jóra- való emberek. Nem lopnak, nem kártyáznak, nem lógnak a buszon, hanem bérlettel utaznak (diák: 150, felnőtt: 600), s mikor a vasárnapi misén a ministráns körbehor- dozza a perselyt, nem fordítják el a fejüket ájtatosan imádkozva, hanem mind a négyen bedobnak egy-egy húszast. Ennyit a kiadásokról, melyek összegzése, s a bevételekkel való összevetése legyen az olvasó öröme. Vagy bánata. Wessely A hadikfalvi születésű és Cikón élő Beréti Lajosba már gyermekkorában belérögző- dött az állatok iránti szeretet. Évekkel ezelőtt még foglalkozott szarvasjószággal, anyakocával. Most már csak disznót tart, annyit amennyi a családnak szükséges. Tart viszont évek óta lovat, lovakat. Volt olyan esztendő, amikor rajta kívül senki sem tartott lovat a községben. Mostani lovát, Lindát 3 éve vette, s a 6 éves kancát Győrében fedeztette, s ennek eredményeként világra jött Manci, a sodrott kiscsikó. A gazda öröme gyorsan elü- lant, mikor észrevette, hogy az anya nem fogadja el a jövevényt, azaz nem engedi szopni. Próbálkoztak kikötni, rúddal sarokba szorítani a kancát, ám hiába, mert elrúgta gazdáját csikóstul-mindenes- tül. Beréti Lajosnak kevés híján eltört a karja. Mi lesz most? - kérdezték egyszerre a feleségével. Aztán előkerült a cumisüveg, s azóta mesterségesen táplálják 3 óránként. Kezdetben, éjszaka csörgőre húzták az órát, később már automatikusan felébredtek. Az anyatejet a tehén-, kecsketej nem tudja teljes mértékben pótolni, hisz a csikó mindössze 60 kilós, míg a községben lévő hasonló korúak elérik a 2 mázsás súlyt. Annyira csenevész, hogy még nem meri az anyja mellé fogni, csak udvarban sétáltatja. Anyagilag sem könnyű, mert napi 250 forint elmegy tejre, amibe mindennap belekevernek 10 tojást. Ehhez vegyük hozzá, hogy ellés után anya és csikaja egyaránt megkapta a tetanusz injekciót. — '47-48-ban a 3 napos kis- csikót, amit Bátaszékről kosárban hoztunk el, szintén cumin neveltük fel - mondja vendéglátóm, s int, hogy kövessem. Megállunk két legelésző gida mellett, szememmel keresem a kecskét, de nem látom. A gidák néhány napos korukban elvesztették anyjukat, s szintén cumin nőttek. Ha majd tejet adnak, túrót készítenek belőle, de a kecsketejet amúgy is szereti a család. A disznóólban mázsásra saccoljuk Mazsolát, testvérét 2 hete vágták le a hűtőládába. Mindkettüjők elmaradt malac volt, mert cumiztatni kellett őket... A göbe szeptemberben 13 malacot fialt, harmadszori el- lésként, s a két hátsó csöcshöz nem fért oda a két malac, ezért a két csöcs elapadt... — Sokan javasolták, adjam el Lindát, amikor elbeszéltem, hogy nem fogadja el a csikót. Az igazat megvallva gondolkodtam, de ... ez egy jó há- mos ló. Terűvel még sehol sem hagyott ott. Szeretem, mert nem mindenki lova, csupán eggyé. (Mást nem enged magához.) Hosszú idő kellett, amíg megbarátkozott. A Linda típusát örökölte Manci, már látni, hogy kezd rúgni. Szeretem a jószágot, pedig van vele munka bőven. A pacikat mindennap lekefélem, lecsutakolom, háromszor etetek, ilyenkor szecskát, répát, darát, vegyes szénát teszek elébük. Talán az is a baj, hogy túlságosan etetek. A kifejlett ló egy etetésnél megiszik 15-20 liter vizet. Fuvarozni, szántani, foga- solni a magamét csinálom, meg a haverokét, cimborákét, akik segítettek építkezni, jönnek kaszálni, szénát gyűjteni. Munka, költség, reckír van bőven, nem álom a parasztélet! Jelenleg a mőcsényi Völgység Népe Téesz szarvasmarhatelepén, itt Cikón éjjeliőrként dolgozom. A havi 180 órára 9 ezer forint bruttó a keresetem. Ezt azért mondtam, hogy érzékeltessem, kénytelen az ember állatokkal foglalkozni mindenképp, ha szereti, ha nem! Hunyadi István A kozmetikus is kozmetikushoz jár Szíwel-lélekkel kell dolgozni Nemrégiben, az egyik hét végén a szekszárdi II. Számú Általános Iskola és Diákotthonban az immár hagyományos Zrínyi napot tartották. E rendezvény keretében Gaálné Strich Gabriella kozmetikus tartott előadást a serdülőkor bórproblémáiról. Megkértük, mutatkozzon be olvasóinknak, s ismertesse meg őket a szakma szépségeivel. Kilométerenként 100 forint? A rendőrség „titkos" tarifái — A Szekszárdi Egészség- ügyi Szakközépiskolában érettségiztem 1989-ben, s közvetlenül utána a kozmetikus iskolát is elvégeztem. Vannak néhányan, akik elvégzik az iskolát, szerencsésebb esetben csinálnak egy üzletet, aztán elkezdenek dolgozni. Egy idő után megunják a dolgot, és nem úgy csinálják, mint ahogy azt kellene. Pedig ezt - ezt is - csak szíwel-lélekkel érdemes csinálni. Aki a szolgáltatóiparban dolgozik az tudja, elsődleges, hogy a vendéghez kedvesnek kell lenni, és megfelelő kontaktust kell kialakítani. A legfontosabb, amit megkérdezek tőle, hogy mikor volt utoljára kezelésen, milyen a bőre, mit használ, és hogyan ápolja azt. Zsíros, pattanásos bőrű vendégtől általában megkérdezem, hogy mit eszik, mert az étkezés is befolyásolja a bőr minőségét. Mindenki szereti a magyar konyhát, imádja a fűszeres, zsíros ételeket, de ezek károsítják a bőrt. Fontos, hogy sok gyümölcsöt, korpaféléket, müzlit fogyasszunk, mert ezek nagyon egészségesek. — Vannak-e „problémás" bőrök? — Leginkább a tinédszerek szégyenük a pattanásaikat, és félnek eljönni hozzánk, pedig szükséges lenne. A serdülő fiúknak, és a férfiaknak is igen fontos, hogy a bőrük ápolt és szép legyen. — Rendszeresen kell-e a bőrt ápolni? — Amíg eljutunk az idős korig, addig is rendszeresen kell a bőrt ápolni. Több olyan idős hölggyel találkozunk, akinek gyönyörű arca van, szinte csak egy-két szerzett ráncot találni a bőrén. Valószínű, hogy reggel-este ápolta , finom tápláló krémekkel kezelte. Aki ezt nem tette, azon úgy segítünk, hogy ránctala- nító, regeneráló, tápláló krémeket adunk, ami kicsit zsírosabbá teszi a száraz, vízhiányos bőrt. Ajánlatos, hogy egy ötvenedik évében járó hölgy kéthetente járjon kiskezelésre. Ilyenkor regeneráló, frissítő krémet teszünk a bőrre. Ahhoz, hogy bőrünk szép, ápolt legyen, nagyon sok türelem is kell. De ez is inkább a serdü- lőkorúakra jellemző, mert amíg egy pattanásos bőrtől egy viszonylag elfogadható arcbőrig eljutunk, sok idő eltelik. — Beszéltél arról, hogy a vendégek bőrét hogyan kell ápolni. A saját bőrödet hogyan kezeled? — Ez nem egyszerű dolog, mert be tudom festeni a szemöldököt, sminket készítek, és ezzel a magam részéről kész. Egyedül a bőrt nem lehet kitisztítani, ehhez kell a kozmetikusnak is kozmetikushoz menni. Én a tolnai Pálinkásné Szalai Andreához járok, akitől az eddigi pályafutásom során nagyon sokat tanultam. — Hogyan kerültél Szek- szárdra? — Másfél évig Bogyiszlón dolgoztam - egy héten egy alkalommal most is kijárok -, de végleg nem akartam ott maradni, mert újabb tapasztalatokat akartam szerezni. Föladtam egy újsághirdetést, és a szekszárdi Ferger Ildikó, aki fodrász, már korábbról ismertem, fölkeresett, hívott a szekszárdi parásztai üzletébe. Örültem a lehetőségnek, és így alakult, hogy ez év márciustól már itt dolgozom. — Terveid? — Szeretném, ha egy olyan szakmám lenne, amiben nemcsak jól érzem magam, és szívesen is csinálom, hanem meg is találom a helyem. Jó lenne, ha minden percem ki lenne töltve, de úgy, hogy vendéget ne kelljen várni. (p. téri) Korábban a rendőrbíró jóakaratára kellett hagyatkozniuk a közlekedési szabályok megsértőinek, s persze ki-ki megpróbálta „bedobni" a lebeszélőképességét is: temetésre, kórházba sietett, éppen szülni készült az asszony, elromlott a kocsi sebességmérője, és így tovább. Most viszont úgy tudjuk, elkészült és az illetékes bírságolok kezében van már az a központi tarifatáblázat, amelynek alapján országszerte a közlekedési szabályok megsértőivel szemben eljár majd a hatóság. E táblázat szerint a 40 kilométeres óránkénti sebesség- korlátozás túllépői az első bírságot 44 kilométeres tempó után fizetik: 500 forint a tarifa. E fölött óránként 51 kilométeres „száguldásig" minden kilométer 100 forintba kerül. Ha valaki ezen a szakaszon 52 kilométerrel halad, már 200 forinttal fizet többet, vagyis a büntetés tarfiája 1400 forint. 61 kilométeren felül már a jogosítványt is bevonhatják 2 hónapra. A 200 forintos kilométerenkénti taksa egészen a 77 km/órás szabálytalanságig jár, ami 7200 forintba és 9 havi jogosítvány megvonásba kerül. 78 és 84 kilométeres tempónál minden egyes kilométer-túllépés 400 forint. A 84 kilométerért 10000 forintot kell fizetni és egy évre búcsút mondani a vezetői engedélynek. Városban, azaz a lakott területen engedélyezett 50 kilométeres sebesség túllépői 55 km/óra után fizetik az első 500 forintot, s a hatóság 100 forint/km-es jóindulatú bírsága 58 kilométeres óránkénti sebességig terjed. 76 km-es tempónál két hónapra veszélybe kerül már a jogosítvány is, 59 és 91 km között 200 forintonként emelkedik a büntetés. Akit viszont 92 és 95 kilométeres tempóval mérnek be ezeken a szakaszokon, azok minden kilométerért 400 forintot lesznek kénytelenek fizetni. 94 kilométerért jár a 10000 forintos bírság, és az éves jogosítvány-bevonás. A 60 km/órás sebességhatár túllépőinek büntetése 66 kilométeres tempónál kezdődik. A 100 forint/km-es tarifa 69 kilométeres sebességig tart, 70 és 110 között 200 forintonként „ugrik" a büntetés. 85 kilométeres sebességgel kell annak haladnia, aki a 4800 forintos büntetés mellett két hónapra már a jogosítványát is le „akarja" adni. A 70 kilométeres sebesség- korlátozás túUépése felett 77 kilométeres tempóig hunynak szemet, azután 84 km-ig 100 forintonként emelkedik a büntetés. 85 és 104 km között minden kilométer 200 forintba kerül, 105 kilométeres tempó után a pénzbüntetés már legalább 2 hónapos jogosítványvesztéssel is együtt jár. 117 kilométeres száguldás felett minden kilométer 400 forint. A 80 kilométeres korlátozás büntetési zónája 88 km-nél kezdődik 500 forinttal és 99 kilométerig tart a hatóság 100 forintos, enyhébb rosszallása. Akit 100 kilométeres tempóval mérnek be, már 1800 forintot fizet és minden egy kilométer 200 forinttal drágul egészen 122 kilométeres tempóig. 120 fölött már nemcsak a 6600 forintot kell kifizetni, hanem a kéthónapos jogosítvány-elvonás is belép. E fölött minden kilométerrel 1 hónappal növekszik a jogosítvány betartásának ideje, 123 km-es tempó fölött pedig kilométerenként 400 forinttal emelkedik a bírság is. A 100 kilométeres maximum megsértőit 110 km-es sebességnél vonják először felelősségre - 500 forint a büntetésük. Ez a tarifa 131 kilométerig 100 forintonként emelkedik. Akit 132 és 139 km-es tempó között mérnek be ezeken az útszakaszokon 200-200 forinttal fizet többet. 140 km-es tempó fölött már a jogosítvány is bánja és 400 forinttal ugrik a büntetés, 145 kilométernél gyorsabban hajtok minden km-ért 500 forinttal fizetnek többet. A 150 kilométeres tempó kerül 10000 forintba és 12 havi jogosítványvesztésbe. Autópályán 135 kilométeres sebességnél kell az első 500 forintos büntetést kifizetni s a hatóság 100 forintos jóindulata 160 kilométeres sebességig tart. Ügy tudni, elkészült az ittas járművezetés büntetési táblázata is. 0,31-0,34% 4000 forint és 2 hónapi jogosítvány, 0,35-0,38% 4200 forint és 3 hónap, 0,39-0,42% 4400 forint és 4 hónap, 0,43-0,46% 4600 forint és 5 hónap, 0,47-0,53% között minden százalékpont 100 forinttal drágul és egységesen 6 hónapi jogosítványba kerül. 0,56-0,80% között kétszáz forinttal emelkedik minden százalékpont ára és minden egyes tizedesszám emelkedés egy hónappal hosszabb jogosítvány-vesztést von maga után. (somfai) Ferenczy Europress
