Tolnai Népújság, 1993. június (4. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
4 KÉPÚJSÁG PAKS ES KORNYÉKÉ 1993. június 17., csütörtök „Város-képek" Pakson Szomorkás „hangulat" Paks lesz a magyar Firenze? Testületi ülést tartott Paks város képviselő testületé a héten, melyen a Kovács-kúria - a leendő múzeum - épülete mellett most már a volt Erzsébet szálló is szóba került a „tulajdonképpen mi is legyen vele" kategóriában. Az épület hasznosítása már az előző rendszer városi vezetőinek is gondja volt. A rendszerváltozás e téren Pakson nem hozott változást. Nosztalgikus emlékekre hivatkozva tárgyalta a képviselőtestület azon koncepció vázlatos tervét, miszerint kb. 45 millió forint ráfordítással ki lehetne alakítani a paksi alapfokú művészeti iskolát a nevezetes épületben, a paksi képtár mellett. Helyet kaphatna - hangzott el az előterjesztésben - a zeneoktatás mellett a tánc- és képzőművészeti oktatás is. Hát nem Paks lenne a magyar Firenze, ha így alakulna? Csakhogy Paksnak nincsenek hagyományai ezen a téren. Nincs színház, nincs állandó színházi társulat, nincs balettkar, s még hosszasan lehetne sorolni, hogy mi nincsen még. S még valami: van már a városban olyan intézmény - igaz, hogy középfokú - mely lassan már nem tudja, kinek képezze a szakembereket. A város önkormányzata a paksi művészeti alapiskola létrehozásának koncepcióját támogatja. A testületi ülés napirendjén szerepelt emellett a paksi áfész szándéknyilatkozata, mely szerint meg kívánja vásárolni az általa üzemeltetett lakótelepi ABC-t. Az ingatlan tulajdonosa az önkormányzat, az áfész évi 1,5 millió bérleti díjat fizet, ám most tulajdonosa kíván lenni a kereskedelmi egységnek. A testület elfogadta a vételi szándékot, az ABC árát pedig egy független ingatlanszakértő állapítja majd meg. Gyermekszínjátszók találkoztak Húsz produkcióval mutatkoztak be az elmúlt hétvégén a gyermekszínjátszók a Pakson rendezett találkozón, ahol neves zsűri értékelte a gyerekek teljesítményét. Négy megye legjobbjai találkoztak az atomvárosban, s egyöntetű vélemény szerint ez volt eddig a legjobban megrendezett találkozó. Nem titkolt a szándék, hogy Paks elnyerje az örökös rendezés jogát, pedig nem kis; szervezés és felelősség jár ezzel, hiszen már az sem volt semmi, hogy az eseményre érkezett mintegy 500 vendég számára mindent biztosítsanak ahhoz, hogy zavartalanul szerepelhessenek. A város önkormányzatának kü- löndíját a budapesti ELTE Randóti gyakorló iskola csoportja kapta, akik Oscar Wilde: Bumbury című vígjátékát vitték színre. Menedzser a nukleáris iparból Vámos Gábor 1992. szeptember óta a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság termelési igazgatója. Mint mondja, kicsit kilógott a sorból a pécsi Nagy Lajos gimnázium angol tagozatán az orvoscsemeték és egyéb értelmiségi szülők gyermekei közül, de titkárnő édesanyja fontosnak tartotta, hogy fia jó iskolába kerüljön. A műszaki beállítottságú fiatalember érdeklődése elütött a többiekétől, de azért mindvégig jól érezte magát a középiskolában. Az a bizonyos érdeklődés Moszkvába vitte aztán a pécsi fiút, aki 1975-ben atomerőműves szakon végzett. Erősen vonzotta az elmélet és a kutatás a fiatal mérnököt, de egy budapesti albérletnél sokkal kívánatosabbnak tűnt a már családos mérnöknek a paksi atomerőműben felkínált állás, s lakásgondjai is megoldódtak. — Az ön neve a PA Rt. menedzserei között jószerivel csak a cég átszervezése után jelent meg. Addig milyen beosztásban dolgozott az erőműben? — Két évig a paksi munkára való felkészülés jegyében a Gagarin hőerőműben dolgoztam, szolgálatvezető mérnökként. Ez a paksi ügyeletes mérnökkel azonos beosztást jelentett. Ezután kerültem az atomerőműbe ügyeletes mérnöki beosztásba, váltóműszakba, majd voltam üzemviteli osztályvezető, gépészeti és üzemviteli főosztályvezető, üzemviteli főmérnök, s végül a jelenlegi beosztásomba kerültem. Úgy fogalmaznék, hogy mindig a termelés, az üzemeltetés területén végeztem a munkámat. — Mi a véleménye, milyen változás ment végbe a villamos-- energia iparágban az elmúlt időszakban? — A legnagyobb változás a részvénytársasági formába való átalakulás volt. Sajátos rendszer jött létre, melyben a Magyar Villamos Művek Részvénytársaság felerészben tulajdonosa az erőmű-, és áramszolgáltató részvénytársaságnak. Azt hiszem, hogy a kétszintű részvénytársasági rendszer kialakulása a legdöntőbb változás, ami tulajdonképpen mindenre rányomja a bélyegét. Új vállalatirányítás és pénzügyi gazdálkodás jelent meg. Ezt az átállást ma még mindannyiunknak tanulni kell, hiszen e téren még most is folyamatos mozgás van. Úgy tűnik, egyelőre még kialakulatlan a két nagy tulajdonos, az MVM és az Állami Vagyonügynökség párbeszéde. Az iparág egészében változást jelent a korábbi, viszonylag stabilan növekvő villamosenergia fogyasztás iránti igény csökkenése, amely az ipari termelés nagyarányú csökkenésének tudható be. Ez teljesen új magatartást indokol. Megváltoztak az árképzési elvek, drágább lett a villamosenergia, ez a takarékosság irányában hat. Az igények csökkenése miatt lehetősége nyílt az MVM Rt.-nek, hogy visszafogja a korábbi 25 százalékos importot. Bár az ország önellátó, gazdaságossági megfontolások alapján kismértékű import indokolt. — A felsorolt tények milyen konkrét változásokat eredményeztek a paksi atomeróművön belül? — Mint mondtam, a részvénytársasággá átalakulás 1992. január 1-én megtörtént. A vagyon értékelésekor körülbelül másfélszeresére növekedett az erőmű állóeszközeinek értéke. Ez az itt termelt energia árára is hatással van. Már két évvel ezelőtt beindult az a folyamat, melynek révén rubelelszámolásból átálltunk a dollárelszámolásra, az akkor még létező Szovjetunióból történő üzemanyag, berendezés importja során. Ebből következően a forintban kifejezhető költségszint mintegy háromszorosára növekedett. így aztán az itt termelt energia költsége jelentősen megnövekedett, de még így is az ország erőművei között a legalacsonyabb szinten van. így aztán igencsak paradox helyzet állt elő. Ismert, hogy a 80-as évek végén a paksi atomerőmű egy rendkívül nagyfokú önállóságnak örvendett. Az erőmű vezetői nagyon sok kérdésben önállóan dönthettek. A részvénytársasági formába történő átalakulás - mint másutt is általában - a társaságok önállóságát növeli, ám az atomerőmű fentebb vázolt helyzete miatt itt az önállóság csökkenését eredményezte. A legjelentősebb döntéseket nem az erőmű vezetői hozzák, hanem az igazgatóság, vagy a közgyűlés szintjén születnek. Eördögh (Folytatjuk.) Hírek innen-onnan A múlt héten zajlott a paksi ünnepi könyvhét megnyitója, s bizony szomorú, de igen gyér részvétellel. Pedig a program Csábító' volt, Kristóf Attüa volt a megnyitó vendége, aki nemcsak egy országos napilap vezető publicistája, de nagy közönségsikert aratott könyveivel - főként az izgalmas, s mégis sajátos hangulatú bűnügyi regényeivel - is népszerű az olvasók körében. Dívik a gázpalackok jogtalan eltulajdonítása a paksi rendőrkapitányág körzetében. A múlt hónapban a PRÍMGÁZ Rt. dunaszentgyörgyi gázcseretelepéről 40 éÉeí forint értékben tulajdonítottak el gázpalackokat. Á tettesek kiléte ismert, egyikük letartóztatásban van, másikuk szabadlábon védekezik. A németországi Gerlingen néptáncegyüttese fennállásának 25 éves jubileumát ünnepli egy rendezvénysorozattal, melyre meghívást kapott a madocsai népi együttes is. Csokitőzsde Cseresznyéspusztán Adjak, vagy vegyek? A Cseresznyéspusztán üdülő györkönyi gyerekek számára csokitőzsdét rendezett a Dunaholding Paks Kft. nemrégiben. A tőzsdeindex aznap 0,9 százalékot ért el. Öt cég részvényei cseréltek gazdát, záráskor a Fümforgatás részvénye 150 százalékon voltak, a 700 fabatka névértékű részvények 105 fabatkát értek. De félre a tréfával, a játék igenis komoly dolog volt, bevezette a gyerekeket a tőzsde világába, s a végére mindenki megtanulta, hogy részvényt kell vásárolni és nem szabad a fabatkát őrizni. A cég a mai világ mai szemléletét kívánta a gyerekekkel megismertetni. A 61 kidiák és a 10 pedagógus együtt izgult, számolt, s lassan kezdte megérteni, hogy mit is jelent a jó, vagy rossz hír a részvénypiacon, s mi okozhatja a részvények áringadozását. Jellegzetes hír volt például, hogy Gombóc Artúr beszabadult a csokigyárba! Micsoda pusztítást végezhetett ott a kis falánk! A gyerekek egyből „vették a lapot", s a csokigyár részvényei esni kezdtek! Kézzelfoghatóvá vált a játék folyamán, hogy mi is a befektetés, a kockázat, s a többi. A cég tehát mondhatni, küldetést teljesített, s hozzá kell tenni, hogy a PA Rt. is beszállt a játékba, ugyanis a játékvezetők tiszteletdíját az atomos cég állja. így juthat el a Csokitőzsde a Duna túloldalára is, Úszódra, Dunaszent- benedekre és Foktőre is. Mint a fenti eseményen résztvevő pedagógusok megfogalmazták, a gyerekek szeme jobban kinyílik a világra, s bízzunk abban, hogy ezeket az „édes" tapasztalatokat hasznosítani is tudják majd. e.g. A megye tűzoltói Bölcslcén A Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség kibővített elnökségi ülést tartott hétfőn Bölcskén. Csöglei István a megyei szövetség elnöke, országos elnökségi tag beszámolt a résztvevőknek a május 8-án Pász- tón megrendezett Fló- rián-napi ünnepségről, valamint a május 27. és 29. között Gyulán megtartott nemzetközi tűzoltó csillagtúráról. Ezt az eseményt 10 évvel ezelőtt Ausztriában rendezték meg először, azóta minden évben más ország ad otthont ennek a nagyszabású tűzoltó-találkozónak. Gyulán 21 ország tűzoltói találkoztak, egy nagyon jó hangulatú rendezvényen és versenyen. Csöglei István tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy az országos elnökségi ülésen egy tervezetet fogadtak el a tűzoltó szolgálati érmekről. Ugyanis 1990. óta nincsenek ilyen érmek, mondhatnánk a rendszerváltozás áldozatai lettek. Nos, az elnökség úgy határozott, hogy a gróf Széchenyi Ödön által alapított múlt századi érmeket keltik újra életre, egy kis módosítással természetesen. Újdonság még, hogy elismerik majd a diáktűzoltóként eltöltött éveket is, és 10 helyett 5 évenként lehet majd szolgálati érmet kapni, az 5 éves szolgálattól a 60 évesig. (Nem túlzás, vannak olyan tűzoltók, akik ez utóbbira is jogosultak.) A szeptemberben megrendezésre kerülő országos küldöttgyűlés tiszte lesz majd elfogadni a fenti elnökségi határozatokat. Újdonság még, hogy hazánkban is bevezetik majd a nemzetközi tűzoltó igazolványt, mely három nyelvű, kevés de fontos adatot tartalmaz és évente kell érvényesíttetni. Ennek az igazolványnak birtokosa csak az Országos Tűzoltó Szövetség tagja lehet, s felmutatásával különféle kedvezmények vehetők majd igénybe külföldön. Ezen kedvezmények körét hamarosan összeállítják. Mint köztudott, idén lesz Tűzoltómatuzsálem I. száz éves a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség, erről könyv készül, melyet Csöglei István ír. A szekszárdi tűzoltó szövetség 120 éves, erről is könyv született, egyetlen híja van még, kellene egy portré Bodor Vilmosról, az első tűzoltó-főparancsnokról, aki 1879. és 1913. között a kaszinó elnöke is volt. Csögeli István kéri, hogy ha valakinek birtokában van ilyen kép, vagy tudomása van arról, hol lehet találni, jelentkezzen nála, ez nagy segítséget jelentene. Áz alábbiakban néhány fotót láthatnak olvasóink, melyek a Gyulán rendezett nemzetközi tűzoltó-találkozón készültek. venter Az országos túzoltózenekar Tűzoltómatuzsálem II. 4
