Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)
1993-05-08 / 106. szám
TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. május 8., szombat 4 »ÚJSÁG > Az idő halad, a Tanácsház marad A felirat változatlan a Városháza homlokzatán, a rendszerváltozás harmadik esztendejében is. A felvételeket Gottvald Károly készítette, Tolnán. Viharos testületi ülés Faddon A cím a testületi ülés időjárási környezetére és nem tartalmára vonatkozik, hiszen a keddi, több mint négyórás tanácskozást még jégeső is kísérte. A fő téma a helyi nevelőotthon jelene és főképpen jövője volt. Báli János igazgató tájékoztatását nagyfokú toleranciával fogadta a hallgatóság. Ez azért is pozitívum, mert időnként fellángolnak az indulatok a lakosság és egyes antiszociális gyermekközösségek között. Nem biztos, hogy az otthon lakóinak ösz- szetétele - a lányok elköltözte- tése és fiúkkal való pótlása - a konszolidáció irányába mutat. Az ülés hosszúságát nem a fő napirendi pont okozta, hanem több képviselő sérelmezte, hogy a szociális segélyek elosztása feleslegesen sok kapacitást köt le. Bővebbet a testületi ülésről a közeljövőben megjelenő Faddi Hírek helyi kiadványból lehet megtudni. Ódry Károly Májusfa-tűzés Május a tavasz és a szerelem hónapja, éppen ezért május elsejére a legények májusfát tűznek a lányos házakhoz. Ezt a régi népszokást a mai fiatalság is ápolja, Tolnán is. A májusfa-tűzés régebben csak faluhelyen, tanyákon és pusztán volt szokás, ma már a városokban is lehet látni az emeletes házak előtt feldíszített májusfát. Ki tűz májusfát? Az a legény, aki már hosszabb ideje udvarolgat és jár egy leánnyal. Ezzel is a leány tudtára adja, hogy szereti és ragaszkodik hozzá. Faluhelyen az volt a szokás, hogy összeálltak azok a legények, akik májusfát akartak tűzni és már egy-két nappal a májusfa-tűzés előtt elmentek az erdőbe és kiválasztotta mindegyik azt a fát, amelyiket majd ki fognak vágni. Mert a fának egyenesnek és sudármagasnak kellett lennie, a tetején szép koronával. Eljött a május elseje előtti este, a legények a falu központjában vagy a kocsmánál gyülekeztek és mikor már besötétedett, elindultak kivágni a fát. A falu sötét utcáin vicceket mesélve, nevetve vonultak. A kutyák mindenütt ugatták őket. Ilyenkor a faluban mindenki tudta, hogy elindultak a májusfa-tűzők. A leányok pedig otthon izgultak, hogy vajon kinek lesz reggelre májusfája. Mert bizony az nagy dolog és dicsőség volt, ha egy leány májusfát kapott. Sokszor meg is haragudtak rá azok a leányok, akiknek nem tűztek. A legények a kivágott fákat a vállukon cipelték a lányos házig. Volt, amikor kilométerekről. A fát mindig a ház udvarába ásták le, leásás előtt a koronát színes papírcsíkokkal, szalagokkal díszítették fel. Igyekeztek csendben dolgozni, hogy a háziak fel ne ébredjenek. De volt olyan kíváncsi leány, aki ott állt a szobaablaknál és várta a májusfa-tűzőket és csak akkor feküdt el, amikor már látta, hogy neki is lesz májusfája. A leányos szülők nem mindig örültek a májusfa-tűzők- nek, mert volt, amikor a gödör ásásakor kiásták a veteményeket, összetaposták a kertet. Épp ezért igyekeztek a legények minél előbb letűzni a májusfát és elhagyni a helyszínt. De voltak olyan legények is, akik őrizték a fát, míg ki nem világosodott, nehogy ellopják. Mert voltak lusta udvaríók, akik kilesték és megvárták, míg elmennek a májusfa-tűzők, aztán kiszedték a fát, s elvitték ahhoz a házhoz, ahol az ő mátkájuk lakott. Reggel a leány kiállt a ház elé a kapuba és büszkén nézegette a szépen feldíszített fát. Mindig azt figyelte, hogy hányán néznek be az arra járók közül, akiknek vidáman dicsekedett a májusfával. A fa ott áll nyár végéig. Általában augusztusban, a legény és a leány megbeszéli pontosan a májusfa kitáncolásának az idejét. Erre a napra meghívják azokat a barátokat, akik segítettek a májusfa-tű- zésnél, valamint a leány barátnőit és a közeli rokonokat. Sütnek, főznek, zeneszóra mulat és táncol a vendégsereg. Éjfél körül kéz a kézben, körbetáncolják a májusfát, közben énekelnek. Ezek után elérkezik a fa kidöntésének ideje és ezzel be is fejeződik a mulatság. Kövesdi János Flórián-napi ajándék A német Stutensee város önkéntes tűzoltói egy használt, de jó állapotban lévő Mercedes tűzoltóautót ajándékoztak a tolnai önkénteseknek. Szent Flórián ünnepén Lendvai István esperes úr misét tartott a Hősök terén, aztán felszentelte az új autót. A stu- tensee-iek képviselője átadta a kocsi kulcsát Keszthelyi Márton polgármesternek, ő pedig Újvári József századosnak, aki elmondta, hogy a 106 éves Tolnai Önkéntes Tűzoltó Egyesület a közelmúltban a holland tűzoltóktól is kapott egy hasonló ajándék autót. A stutensee-i tűzoltók május 14-én ünnepük megalakulásuk 125. évfordulóját, erre meghívták a tolnaiak delegációját is. A Hősök teréről a Duna-partra vonultak az ünneplők, ahol megannyi program várt a Flórián-nap résztvevőire. Chochol Erzsébet Fotó: Kövesdi János Tolna sportja Az első világháború előtt a sportnak csíráját sem találjuk Tolnán. Sem a régi okmányok, sem pedig a visszaemlékezések nem utalnak sporteseményekre. A hírek elsőként 1920-ban említik a labdarúgást. A labdarúgás a későbbi években mind népszerűbbé válik mind a fiatalság, mind a lakosság körében. Népszerűségét még a mai napig sem vesztette el. A labdarúgást a vízisportok követték, 1927-től. Tolna adottsága - a település szélén húzódó Holt-Duna - lehetőséget adott az élénk víziélet meghonosodására. De ezt segítette az is, hogy a lakosság jelentős részét a világjáró hajósok és a halászok tették ki, ezért gyermekeiknek a vízhez való kötődése természetes volt. 1927-ben az úszók és vízilabdázók már bajnoki versenyeken szerepeltek és a háborús éveket kivéve, három évtizeden keresztül reprezentálták a község és a megye úszósportját. A sok sikert és szép eredményeket elért szakosztály működését a tolnai Holt-Duna vizének nagyfokú fertőzött- sége miatt 1958-ban be kellett szüntetni. Az úszóélet beindításával szinte egyidőben (1928) jelentek meg az asztali- teniszezők. 1945 előtt csak barátságos jellegű háziversenyeket tartottak, bajnoki versenyeken ekkor még nem vettek részt. Csak a háború utáni években terjedt mind jobban ennek a játéknak a népszerűsége a községben. Az 1950-es években a női és a férfi versenyzők is kimagasló eredményeket értek el. A közel tízéves sikersorozatot gyors és erőteljes hanyatlás követte. Csak 1972 után lehettünk újabb fejlődésnek a tanúi, amikor a nagyon tehetséges, tízéves Bolvári Ildikó megjelenése lendítette előre a sportágat. Később Balogh Ilonával, Bolvári Katival és a többiekkel kiegészülve már nemcsak az országos bajnokságokon, hanem határainkon kívül is eredményesen állták meg helyüket. A háború után a három sportágon kívül, a község fiatalsága és lakossága előtt népszerű volt a férfi-női kézilabda, a röplabda, az atlétika, az ökölvívás, a torna, a kerékpár, a teke és a sakk is. Az atlétikában, az ökölvívásban és a tekében országos bajnokságokon jelentős eredményeket értek el a tolnaiak. A település legelső egyesülete az 1921. május 28-án megalakult „Tolnai Ifjúsági Közművelődési Egyesület" (TIKE), mely a háború után többszöri fúzión és névváltozáson ment át. 1963-tól a rendszerváltozásig a Tolnai Vörös Lobogó Sportegyesület, mint az előbbi jogutódja fogta össze és vitte eredményre Tolna nagyközség sportmozgalmát. A névváltozásra 1990-ben került sor. Ekkor jött létre a Tolnai SE, melyből 1991-ben kiváltak a labdarúgók, s megalakították a Tolna Városi Futbaü Klubot. Időközben még egy egyesület „született", a tolnai kajak-kenu sport klub, melynek legénysége 1991-ben vált ki a Szekszárdi Spartacusból. Pirgi Elek Guti Mihályt - a tolnai Aranykalász tsz kertésztechnikusát - a környéken sokan ismerik. Öt éve már, hogy falura költözött családjával, s gyökeret eresztett Jánosma- jorban. Házat vett, a hozzá való telekkel, hogy hivatását a háztáji gazdaságában is kamatoztassa. így alakította ki a körülbelül hétszáz négyzetméteres fóliasátrat, s azt termeÜ amit a piac kíván: kora tavaszra salátát, majd tápkockás palántát nevel, paradicsomból és paprikából, s egy kevés uborkát is. — Tápkockás palántát hirdet egy tábla. Mikor kell a kertésznek „ébrednie", hogy ilyen szépre nőjenek? — Valójában már a tél elején, január 15-e körül. A természet még mély álomban alszik, de a dupla fóliasátor alatt már megindul a fűtés. Ontja a meleget a termoventillátoros automata olajfűtéses kazán, hogy mielőbb átmelegedjen a sátor levegője, s általa a táptalaj. Mikor tartós a 25-30 fokos meleg, akkor indul a magok kelése. A kikelt, védtelen, dé- delgetésre szoruló apró kis növénykék szikleveles korukban átkerülnek a tápkockába. Ekkor már a meleg is mérsékelhető 20-25 fokra. Ezt a munkát úgy március elejéig el kell végezni. Mindezek mellett a napi kezelés folyamatos: így az öntözés, a szellőztetés, a vegyszeres kezelés. A létrehozott mesterséges környezet annyira jótékonyan hat a növényekre, hogy április első Az első labdarúgó csapat, 1920-ban környék kereskedői elviszik. Nincs gondom az értékesítéssel. — Váltsunk szót arról a bizonyos „háttérről", ami a vevőket nem érdekli ugyan, de a kertésznek annál több fejfájást okoz. — Három ilyen dolgot említhetek: a fóliát, az olajat és a villanyt. A fóliára nem mondhatok semmi „rosszat", az elmúlt évi árak stagnálnak. Most arra kell törekednem, hogy két év alatt a fénystabilnak is visszajöjjön az ára. A legnagyobb gond a fűtőolaj lesz. Áhogy az ismerős kistermelőkkel beszélgettem, nagy ajtóbecsapásnak nézünk elébe. Égy sátor fűtése bizony nem egy-két hektoliter olajat emészt fel. Ha párszáz liter jegyért folyamodványt is nyújtok be, az nagyon kevés. így hát marad a hatvan forintos - de meddig hatvan forintos? - gázolaj. Ez oly" nagy mértékben drágítja a salátát, a palántát és a zöldpaprikát, hogy vevőt csak nagyítóval lehet majd keresni. Az is érdekes, hogy az olaj utáni áfát a háztáji nem kérheti vissza, de a nagyüzem igen. A villanyáram fogyasztásának korlátozása is gondot fog okozni, mert a fűtést viüany vezérli. Az előírtakon felüü fogyasztás mint drágító tényező jelentkezik. S akkor még nem említettem a fajtiszta vetőmagot, ami hatvan százalékkal drágult. A palánta ára viszont nem változott, a kereslet mégis csökkent. Konrád László Egy arc - egy mesterség Guti Mihály kertész technikus napjaitól már folyamatosan értékesíthetők. — Piacozással? — Nem piacozunk. A háztól elviszik. Az elmúlt öt év alatt kialakult egy állandó, megbízható vevőkör, akik visszajárnak. Az általam előállított és eladott palánták jó magból valók, és egészségesek. Ezért is ez a bizalom. — A sátor egyik felében tápkockás palánták növekednek, a másik oldalon meg „kúszó tehetségét" próbálgatja az uborka ... — Éz a kettős termesztés. Ugyanazon a területen nevelem a palántát, ahol azután az árutermelésre is ültetek. így kell gondolkozni a fólia miatt is. — En szálas palántát szerettem volna, de az még nincs. — Március közepén kerül a szálas palántának szánt mag elvetésre. A vetés menete, kezelése ugyanaz, mint a tápkockásnál. Ezek a palánták május tizediké körül lesznek alkalmasak a kiültetésre. Különben a szabadföldi termesztés még így is rizikós a fagyosszentek miat,t. — Az árutermelés már szóba került. — A folyamat része az üres terület hasznosítása. A termést, az étkezési paprikát a Megtartották Tolnán a termőföldárverések második fordulóját - csütörtökön és pénteken -, a művelődési házban.
