Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-08 / 106. szám

1993. május 8., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Nyilvános az ingatlannyilvántartás? Angol lapok a magyar gazdaságról Ezt a kérdést egyre többen teszik fel nekem és munkatár­saimnak. Mi a válasz? Termé­szetesen nyilvános. Akkor minden rendben van - mond­hatnánk. Minek akkor erről beszélni? Nem ilyen egyszerű még­sem a kérdés. Mi valóban úgy tartjuk, hogy az ingatlanka­taszter, amely óriási adattárral rendelkezik azért van, hogy szolgálja az érdekelteket, az emberek érdekeit. Az ingatlannyilvántartás közhiteles, nyilvános és való­sághű kell, hogy legyen, mert csak így tudja betölteni szere­pét. A földhivatal minden erővel azért küzd, hogy ezek­nek a feltételeknek megfelel­jen a nyilvántartás. A minőség azonban azon is múlik, hogy milyen a bejelentési fegyelem. Mi úgy érezzük, hogy a fenti követelményeknek megfelel a földhivatali nyilvántartás. Visszatérve azonban a fel­vetett kérdésre el kell azt is mondanunk, hogy egyre na­gyobb igények jelentkeznek a lakosság, de a közületek, pénzintézetek, stb. részéről felénk, amelyeknek szintén igyekszünk megfelelni. Vál­tozó világunkban változnak az igények, változnak a szabá­lyok. Sajnos az igények és a szabályok, konkrétabban a jogszabályok nem mindig tar­tanak lépést egymással. Rend­szerint a gazdasági érdekek változását lassabban követik a szabályok változásai. Mi tör­ténik ilyenkor? Természetesen Megoszlanak a vélemények a mezőgazdasági kisterme­lőknek nyújtott növényter­mesztési hitelek, illetve támo­gatások személyi jövedelem- adó-vonzatáról. Egyes véle­mények szerint az ilyen címen juttatott hitelek és támogatá­sok a kistermelők úgynevezett egyéb jövedelmének számíta­nak és azt teljes egészében az összjövedelemhez kell számí­tani, míg mások úgy véleked­nek - a MOSZ is ezt az állás­pontot képviseli -, hogy ezek a hitelek, illetve támogatások mezőgazdasági kistermelés­ből származó árbevételnek te­kintendők. Valójában melyik nézetet támogatja az APEH? - kérdeztük Lepsényi Máriától, az adóhivatal munkatársától. — Az adószabályok meg­lehetősen egyértelműek, kü­lönbséget tesznek a hitelek és a vissza nem térítendő támo­gatások között. A mezőgazda­A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 135,86 138,66 ausztrál dollár 60,61 61,85 belga frank (100) 265,66 270,32 dán korona 14,19 14,45 finn márka 15,91 16,31 francia frank 16,22 16,50 görög drachma (100) 40,10 40,94 holland forint 48,73 49,59 ír font 133,05 135,65 japán yen (100) 78,26 79,46 kanadai dollár 67,60 69,00 kuvaiti dinár 286,16 291,66 német márka 54,66 55,62 norvég korona 12,92 13,16 olasz líra (1000) 59,24 60,52 osztrák schilling (100) 776,82 790,42 portugál escudo (100) 58,90 1 60,00 spanyol peseta (100) 74,45 75,97 svájci frank 60,85 61,93 svéd korona 11,83 12,09 USA dollár 86,01 87,57 ECU (közös piac) 106,93 108,89 konfliktusok alakulnak ki. És természetesen ezek a földhi­vatali munkában jutnak fel­színre. Mit tehet egy hivatal, ame­lyet arra hoztak létre, hogy végrehajtsa a jogszabályokat? Természetesen törvényes ke­retek között működhet. Igen ám, de mi van akkor, ha a napnál világosabban látható, hogy az alkalmazott jogszabá­lyokat az élet túlhaladta? Mi úgy ítéljük meg, hogy alkal­mazkodnunk kell a változá­sokhoz rugalmasan, de nem törvénysértően. Ezt tettük akkor is, amikor az ingatlannyilvántartás adat­szolgáltatási feltételeit a meg­változott körülményekhez, el­sősorban a lakossági érdekek­hez igazítottuk. Az emberek egyre nehezebben viselik el, hogy mások úgymond „bele­turkáljanak" magánügyeikbe. Sokan kérték számon tőlünk, hogy tudtuk és beleegyezésük nélkül adtunk ki ingatlanaik­ról tulajdonilap-másolatot másoknak. Érdekeik sérelmé­nek tartották. Sokan csak ilyenkor tudták meg, hogy még ma is él olyan jogszabály, amely ezt lehetővé teszi. Ne­vezetesen azt, hogy bárki az ingatlannyilvántartásba bete­kinthet, adatokat gyűjthet be­lőle, sőt másolatokat kérhet - természetesen az illeték lero­vása mellett. Amíg az elmúlt 40 évben ez senkinem nem okozott prob­lémát, most egyre többen sé­relmezik ezt a szabadságot. sági kistermelők gyakorlatilag mindkettőre jogosultak. A személyi jövedelemadó tör­vény kimondja, hogy a vissza nem térítendő támogatások árbevételnek minősülnek, te­hát adózni kell utánuk. És eb­ből következik a válasz másik fele is: a hitel nem véglegesen juttatott támogatás, nem szá­mít árbevételnek, ezért a kis­termelőknek adózniuk sem kell utána. — Mi a helyzet az úgyneve­zett kamattámogatott hitelekkel? — A hitelkamat-támogatás esetében az állam átvállalja a kamat 70 százalékát, de a kis­termelő „költségvetésében" ez a tétel semmiképpen sem mi­nősülhet árbevételnek, hiszen az összeg a kölcsönt folyósító bankot illeti meg. A fennma­radó 30 százalék sem árbevé­tel, az a hitel után fizetendő tényleges kamat, ami viszont költségként jelentkezik a Az Országos Takarékpénz­tár teljes mértékben eleget tett kockázati céltartalék-képzési kötelezettségének. Míg a koc­kázati céltartalékok szintje 1991. december 31-én 15,3 mil­liárd forintot tett ki, a múlt év végére elérte a 18,4 milliárd forintot - tájékoztatták az MTI-t az OTP-ben. A bank adózás utáni ered­ménye azonban nem tette le­hetővé az általános tartalék teljes feltöltését. A pénzinté­zetnek az általános tartalékba másfél milliárd forintot kellett volna helyeznie. Ehelyett en­nek ötödé, 350 millió forint került az általános tartalékba. A közelmúltban megtartott közgyűlésen a bank kisrész­vényeseinek körében felvető­dött: miért fizet a pénzintézet osztalékot ahelyett, hogy az ezzel kapcsolatos összeget is az általános tartalék feltölté­sére fordítaná. Az igazgatóság Jogosan teszik? Bizonyára! Magam is úgy vagyok, hogy nem szeretek mások holmijá­ban illetéktelenül turkálni, tisztelem a másét, de elvárom, hogy mások' is ezt tegyék. Valljuk be őszintén azt is, hogy egyre terjed a bűnözés és ezzel egyidejűleg a visszaélés, csalás, ügyeskedés. Sokan ma a demokráciát úgy értelmezik, hogy mindent lehet. Sok nega­tív példát tudnánk gyakorla­tunkból felhozni, de ebből csak néhányat. Volt olyan személy, aki a szomszédja há­zára vett fel kölcsönt - termé­szetesen csalással - amit aztán elfelejtett törleszteni. A hitel- intézet feljelentése, az ezt kö­vető rendőrségi nyomozás so­rán derült fény a visszaélésre. Más esetben pedig a tulajdo­nos tudta nélkül megvették és eladták az ingatlanát. Mind­ezekhez a „jogügyletekhez" a földhivataltól kiváltott tulaj- donilap-másolatokat használ­ták fel. A földhivatal az ingatlany- nyilvántartás • nyilvánossága miatt szolgálta ki az illetékte­len ügyfeleket. A jóérzésű emberekben ön­kéntelenül felmerül a kérdés, hogy akkor itt valami nem stimmel. Bizony mi is így va­gyunk vele. Ezért vezettük be azt a rendszert, hogy mi min­denkinek továbbra is kiadjuk a nálunk lévő adatokat, akik valamilyen módon illetékesek abban. Erre is csak egy példát hadd hozzak fel. Aki ingatlant akar vásárolni természetesen könyvelésben. De költségként csak az a magánszemély ve­heti figyelembe, aki mint kis­termelő adózásakor a tételes költségelszámolást alkal­mazza. S ebből következik: nem számolhatják el költség­ként azok, akik igénybe veszik a 750 ezer forintos általános adómentességet és az azon felüli jövedelmeiknél az úgy­nevezett diktált jövedelem­számítási módot alkalmazzák. Megemlítem, hogy csak az ál­lattartók esetében számít a 750 ezer forint feletti árbevétel 10 százaléka tényleges jövede­lemnek, minden más gazdál­kodási ágazatban 30 százalé­kot kell figyelembe venni. — Ugyanezek a szabályok vo­natkoznak a „nagygazdákra" is? — Nem egészen. Azok az egyéni vállalkozók, akiknek az éves árbevétele meghaladja a 2 millió forintot, minden esetben költségként számol­hatják el a hitel törlesztésére kifizetett kamatot. És itt is em­lékeztetni kell egy másik tör­vényi szabályozásra: minden magánszemély automatiku­san egyéni vállalkozónak „minősül" - anélkül is, hogy kiváltaná a vállalkozói igazol­ványát - ha az éves árbevétele meghaladja a 2 millió forintot. (újvári) (FEB) álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy mindenképpen bátorítani kívánják azokat a kisbefektetőket, akik a közel­múltban kárpótlási jegy elle­nében jutottak OTP-részvé- nyekhez. Ezért a közgyűlés úgy dön­tött, hogy 12 százalékos oszta­lékot fizetnek, ám csak a be­mutatóra szóló elsőbbségi részvényekre. Ezeknek a rész­vényeknek számottevő része magántulajdonba került, de egy bizonyps hányada még mindig az ÁV Rt. tulajdoná­ban van. A közgyűlésen az ÁV Rt. képviselője a bank hosszú távú biztonságos mű­ködésének érdekében lemon­dott saját osztalékáról. A közgyűlésen olyan dön­tés született, hogy osztalékfi­zetésre a pénzintézet 1,2 milli­árd forintos adózás utáni eredményéből csupán 138 mii­hó forintot fordítanak. láthatja annak tulajdoni lap­jait. Ehhez csupán azt kérjük, hogy a tulajdonossal együtt tegyék tiszteletüket a földhi­vatalnál, vagy legalább meg­hatalmazást hozzon az eladó­tól arra vonatkozóan, hogy az iratokba való betekintéshez megvan a hozzájárulás. Hogy miért fordultunk a sajtó nyilvánosságához ebben a témában? Azért, mert sokan vannak, akik tőkét kovácsol­nak abból, hogy mennyire akadályozzuk munkájukat ezekkel az úgymond „szigo­rító" intézkedésekkel. Termé­szetesen nem igaz. Mint mon­dottam, minden érdekeltnek minden adatot mindig kia­dunk, aki pedig csak spekulá­ciós célból szeretne hozzá­jutni, az hoppon marad. Hadd kérdezzem meg, ezzel mi va­lóban rosszat teszünk? Nem teszünk mást, mint védjük az ingatlantulajdonosok érde­keit. Mi ebben a hiba? ítéljék meg Önök. Mi már most tud­juk, hiszen sok embert meg­kérdeztünk, a többség mellet­tünk van. Még csak annyit teszek hozzá, hogy az ingatlannyil­vántartás nyilvánosságát az 1972. évi 31 -es törvényerejű rendelet írja elő. Hát kérem azóta sok víz folyt le a Dunán. Nem biztos, hogy nekünk az 1972-es évnél kell lemereved­nünk. Farkas István a Tolna Megyei Földhivatal vezetője A tömeges privatizáció be­vezetésével a közelmúltba- negymás után foglalkozott az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa, a Gazdasági Kabinet, majd a kormány. Áz utóbbi döntésével szabad utat nyitott a privatizáció új eljárá­sainak, amelyekkel a kisvál­lalkozók széles rétegeit kí­vánja tulajdonhoz juttatni. Az új formákat igénybe­vevő hazai kisbefektetők nagy része egyben kisvállalkozó is lenne, ami annyit jelent, hogy a megszerzett vagyont maga kívánja működtetni, illetve részt kíván venni annak mű­ködtetésében. Ezért türelmet­lenül várják a feltételek ismer­tetését, a felkínált vagyontár­gyak listáját, az eljárás szabá­lyait. A részletek kimunkálása várhatóan csak június végére fejeződik be, ezért ma még csak az új lehetőségek főbb el­veit ismerjük. A tömeges privatizáció egy óhaj és egy szükségszerűség felismerésének együttes eredménye. Az elsődleges szándék az volt, hogy széles lakossági rétegek jussanak tu­lajdonhoz, érezzék a rend­szerváltozás hatásait társa­dalmi helyzetük megváltozá­Gabonaipar Mindössze három nagy ga­bonaipari vállalat marad ál­lami tulajdonban a decentrali­zált privatizáció befejezése után - jelentette ki Tóth Éva, az ÁVU képviselője a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­sége Gabonatermelők Orszá­gos Választmányának ülésén. Elmondta: a gabonaipar várható privatizációja tör­vényben előírt határidőre, jú­nius 30-ra jórészt be is fejező­dik. Ezután csupán a Győr- Sopron-Moson megyei, a So­mogy megyei, valamint a A magyar kormánytisztvi­selők meggyőződése szerint még ebben a hónapban elfo­gadja a parlament azokat az intézkedéseket, amelyek nyomán formálisan alá lehet írni az IMF-fel most kötött „úriemberi megállapodást" - jelentette csütörtökön a Finan­cial Times című brit lapban Nicholas Denton budapesti tudósító. Beszámolója szerint Magyarország megígérte, hogy a költségvetési hiány/ GDP arányt az 1992-es 7 szá­zalékról jövőre 5,5 százalékra csökkenti. Ehhez adóemeléseket és ki­adáscsökkentéseket tervez­nek. Egyes intézkedések már az idén életbe lépnek, de a többség csak 1994-ben fogja kifejteni fájdalmas hatását. Cserébe az IMF 560 miihó SDR-nek megfelelő hitelt nyújt idén és jövőre - olvas­ható a Financial Timesban.- Fellendíti-e a nyugati ide­genforgalmat Magyarorszá­gon a királynő látogatása, amint a magyar idegenfor­galmi szakemberek remélik - ezt vizsgálta csütörtökön a The Times című brit lapban David Churchill szakíró. Mint írja, a kommunizmus bukása után Magyarország a kíváncsi nyugati turisták fő gyüleke­zési helye volt, de a leomlott vasfüggöny mögé való utazás izgalma már a múlté, és Bu­dapest most rossz szállodái­sában, jövedelemforrásaik összetételének módosulásá­ban. A szükségszerűség pe­dig: nagyon lecsökkent az ál­lami vagyonnak az a része, amelyet készpénzért el lehet adni, a belföldi tőke csak a gazdasági élet pontosan kö­rülhatárolható, szűk területei iránt érdeklődik. Ez annyit jelent, hogy a fel­tételeknek szükségképpen igen kedvezőknek kell len­niük, hogy a kispénzűek szá­mára is elérhetőek legyenek. A kedvezmények jellegét és mértékét előrejelzik azok a változások, amelyek az eg­zisztenciahitelt is jellemzik: kevés indulótőkét kívánnak, szokatlanul hosszú a hitel le­járata és a türelmi idő, - s nem utolsó sorban - alacsony a kamatláb is. Az újabban bevezetett többi privatizálási technika - mint- például a lízing, amely nem más, mint egy kölcsönbérleti szerződés - a kevés pénzzel új egzisztenciát teremteni kívánó vállalkozókat igyekszik segí­teni. A kedvezményes feltéte­lek azonban ne tévesszenek meg senkit, nem jelentik azt, hogy a vállalkozótól a bank, vagy a tulajdonos ne várná el Jásznagykun-Szolnok megyei gabonaipari vállalat marad ál­lami tulajdonban elsősorban az állam stratégiai vásárlásai miatt. Később e cégeket a tőzsdére viszik, de akkor is megmarad az állam többségi tulajdona. A többi gabonai­pari vállalatot decentralizál­tan szeretnék privatizálni. Az FM jelenlévő képviselője hoz­zátette: a privatizációs határ malmoknál 80 tonna, keverő­üzemeknél 200 tonna napi ka­pacitás, raktáraknál pedig 10 ezer tonnás befogadóképesség volt. Tóth István, a MOSZ fő­ről, a gyenge turistainformá­cióról, a cowboy taxisofőrök­ről és a tolakodó prostituál­takról ismert. Károsítja az ide­genforgalmat a Bosznia-effek- tus is. Pedig Magyarország változatlanul az egyik legér­dekesebb ország a turisták számára - írta a The Times szerzője. Brit idegenforgalmi szakemberek szerint Budapes­ten jó az atmoszféra, barátsá­gosak az emberek, de rosszak a boltok és vacak az éjszakai élet. A BA Tours brit utazásszer­vező iroda szerint az idén csökkent a kereslet a magyar utak iránt, és Budapest az ár­versenyben is lemarad más célpontokhoz képest. Nagy Prága és Bécs konkurenciája. A magyarok tudatában van­nak ennek. Mind több a ma­gán idegenforgalmi iroda, nyugati cégek vásárolnak és építenek szállodákat, a ma­gánszállások és camping-he- lyek száma megkétszerező­dött. Az idegenforgalmi hiva­tal úgynevezett tematikus utakat javasol, például egész­ségügyi, folklór- és magyaros étel-túrákat. Sikeres az üzleti turizmus is. Magyarország három év múlva játszhatja ki az igazi ütőkártyát: ez az 1996-os világkiállítás lesz. A sevillai expo sikere után Bu­dapest több mint 12 millió lá­togatóra számíthat - írta a The Times. a lehető legmagasbb bevételt, az ésszerű költséggazdálko­dást, a kockázatvállalást. Csak alapos mérlegelés után szabad felvállalni a mégannyira ked­vezményes feltételeket is! Már csak azért is meg kell fontolni a döntést, mert a vár­ható kínálat minden bizony­nál a kevésbé „csillogó", készpénzért már-már eladha­tatlan üzemekre, vagyontár­gyakra épül majd, ami persze nem jelenti azt, hogy az élesz- szemű vállalkozók ne talál­hatnának a kínálatban talpra­állítható üzemet, kitűnő piac- szerzési alkalmat. Az a dön­tés, hogy az ÁVÜ önálló hir­detési újságban teszi közzé az ajánlatokat és azok privatizá­lásának eljárási módját, meg fogja könnyíteni az eligazo­dást. Azoknak a befektetőknek, akik saját munkájukkal nem kívánnak a gyár, vagy üzem működtetésében résztvenni, az új eljárás a részvénytulaj­dont kínálja. Ez azt is jelenti, hogy a tőzsdei papírok száma és a tőzsde privatizációs sze­repe növekedni fog. , Bácskai Tamás Ferenczy-Europress tanácsosa az MTI kérdésére kifejtette: az érdekképviseleti szervezet azt kifogásolja, hogy a privatizációval kapcsolatos megnyilatkozások általában nincsenek összhangban a gyakorlattal. A termelőknek gondja, hogy sem a kárpótlási jegyeket, sem az E-hitelt nem használhatták fel saját tetszé­sük szerint a privatizáció so­rán. Emellett a gabonaipar privatizációja a felvásárlási időszakra esik, amely gátol­hatja az értékesítést. Nem volt kellőképpen kidolgozva a privatizációs koncepció. Az idei gabonatermésről el­hangzott, hogy az várhatóan eléri a 4 millió tonnát, amely reális becslésnek számít, de ez nagyban függ az időjárástól. Ha a 4 millió tonna gabona megterem, akkor ebből több mint 1 millió tonna búza ex­portjára lesz lehetőség. Megkérdeztük a szakértőt: Hogyan kell adózni a növénytermesztési támogatás után? OTP-eredmények Hiteljegy, lízing, részvény Új eljárások a privatizációban Három nagy vállalat állami tulajdonban marad l í

Next

/
Thumbnails
Contents