Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-27 / 122. szám

1993. május 27., csütörtök HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 7 Időszerű növényvédelem Borsó: a borsórozsda tüne­tei megjelentek, a betegség lassan terjed. A fogékony faj­tákat Alto*, Bravó*, Dithane vagy Polyram készítménnyel kezeljük. Burgonya, paradicsom: a burgonyabogarak elhúzódó lárvakelése esetén a rovarölő szeres permetezést ismételjük meg. A különböző módon ható szercsoportokat (a. Ban- col, Padan, b. Nomolt, c. Thi- odan*, Thionex*, d. Ultradd*, Ekalux*, Dimecron**, Penn- cap**, Wofatox**, Filitox**, Sa- fidon**. e. Sherpa, Fendona, Sumi-Alfa*, Chinmix, Talstar, Chinetrin, Karate, Deds, Cymbush, Ripcord, Cyperil**, f. Sevin, Rovlinka) a tenyész- idő során váltogatva használ­juk. Gondoskodjunk a burgo­nyavész megelőzéséről is (Bravo*, Champion, Bordóilé FW, Cuprosan, Miltox, Poly­ram DF, Antracol, Dithane, Merpan, Rézoxiklorid, Rok- kol). Uborka: az uborkapero- noszpóra terjedéséhez nem kell sok csapadék, a hajnali harmatképződés vagy az esőztető öntözés is elegendő. A kórokozó ellen egyelőre kontakt szerek (lásd burgo­nyavész) kijuttatása célszerű. Rózsa: a gombabetegségek közül legnagyobb problémát jelentő lisztharmat megféke­zésére a Systhane (erős fertő­zés esetén Karathane-nal kombinálva), a levéltetvek ir­tására a Bi 58, Pirimor, Rogor vagy Sinoratox készítménye­ket javasoljuk. Ne feledkez­zünk meg a nedvesítőszerről (Citowett, Nonit) sem. Barack, szilva: a „kukaco- sodást" okozó keleti gyü­mölcsmoly és szilvamoly első nemzedéke elleni védekezést ismételjük meg (Dimilin, Zo- lone, Ekalux*, Ultracid*, Uni- fosz, Bi 58, Rogor, Sinoratox, Dimecron**, Phosdrin** stb.) Alma, körte: varasodás el­Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Május 30.: Tamási. Országos állatvásár: Május 29-30.: Pécs. Autóvásár: Május 29.: Pécs. Május 30.: Pécs, Szeged, Szol­nok, Tamási. Az alma neve: Blenda med A zöldséges úgy néz ki, mint egy kalóz: a fülében fül­bevaló fityeg és enyhén törő­dött állapotban van. Ettől füg­f etlenül végtelenül kedvesen ínálja a portékáját, retket, paprikát, hagymát meg I krumplit és gyümölcsöt. A j spanyol narancs igaz hogy | hetven forint, de sokkal éde- l sebb, mint a másik, a tunéziai. I Aztán van még algériai para- | dicsőm is; hóka, sápadtrózsa- i színű és 300 forint kilója, fel- i tehetően az íze sem olyan, ' mint amit mi megszoktunk. Az alma viszont csodás, rög­tön meg is kérdezem: ez ugyan honnan való? Dél-Afri­kából, és műanyag almának ! hívják, hisz úgy néz ki, mintha most került volna ki egy fröcs- csöntő műhelyéből. Haragos zöld színű, sem egy horpadás, ' sem egy picike folt nincs rajta sehol. Tökéletes. A neve ki­mondhatatlan - így a zöldsé­ges -, ezért aztán a vásárlók elnevezték Blenda med almá­nak, merthogy ebbe harap a fogpaszta reklámban minden magyar fogorvos és családja. Az ára sem utolsó: 110 forint kilója. A mellette lévő rekesz­ben ott árválkodik a kicsit ugyan megtörtebb, de még fogyasztható, s a legtovább tá­rolható magyar alma, az Ida red, ami „csak" 85 forint. Rá se néz senki, pedig az íze: tökéle­tes! -if­ién az almák (körték) dió nagyságú állapota után a szisztemikus készítményekről térjünk át a kontakt, szerves szerekre (Delan, Orthocid, Buvicid K, Merpan, Bravó*, Polyram, Dithane, Antracol, Cineb, Perocin). Lisztharmat ellen a betegségtől mentes ül­tetvényekben a kontakt Ka- rathane vagy atkagyérítő ha­tású kéntartalmú szerek (Ku­mulus, Thiovit, Microthiol, Szera, Konkol, Szulfur, Kén) használata célszerű. Az al­mamoly elleni védekezést - különösen, ha rövid hatástar­talmú szerrel dolgoztunk - ismételjük meg (Bancol, Zo- lone, Nomolt, Dimilin, stb.) Egres, feketeribiszke: a lisztharmat elleni záróperme­tezést kontakt kénnel (Kumu­lus, Thiovit, Microthiol, Szera, Kénkol, Kén, Szulfur) végez­zük. Szőlő: az első peronosz- póra-fertőzésre csak nagyobb mennyiségű csapadék esetén kell számítani. A drága szisz­temikus szerek (Sandofan, Ri- domil, Galben, Mikai, Cur- zate) bevetése egyelőre fölös­leges, maradhatunk továbbra is a kontakt, szerves készít­ményeknél, vagy a réznél (Polyram, Dithane, Antracol, Bravo*, Orthocid, Merpan, Buvicid K, Miltox, Cuprosan, Champion, Bordóilé FW, Ré­zoxiklorid, Rokkol, Cineb, Pe­rocin). A lisztharmat virág­záskor robbanásszerűen fer­tőzhet, elhárítására folytassuk a szisztemikus blokkolást (Systhane, Trifmine, Rubigan, Sápról, Tilt, Sumi-8, Bayleton 5 WP, Anvil, Punch**, Do­rado**). Aki csak most kezdi használni ezeket a szereket, az feltétlenül kombináljon mellé­jük kontakt készítményt (lásd almalisztharmat) is. Gyümölcs- és zöldségfé­lék: a növények szárazságtű­rése levéltrágyázással növel­hető (Humix, Zöldítő, Multi­micro, Volldünger, Wuxal, Fi- tohorm, Peretrix, Mikramid stb.) A vashiányos sárgulás gyógyítása Sequestren 138 Fe talajba injektálásával, és egy­idejű levéltrágyázással (Se­questren 330 Fe, Zöldítő komplex, Fitohorm Fe) a leg­hatékonyabb. Fölhívjuk a növényvédel­met gyakorló gazdák figyel­mét, hogy cikkeinkben az egyes témaköröknél mindig olyan készítményeket soro­lunk föl (lehetőség szerint az összes oda illő, hazánkban engedélyezett növényvédő szert), melyek az adott szituá­cióban gyakorlatilag egyenér­tékűek. Ezek közül mindössze egyet kell kiválasztani a föl­tüntetett károsító eredményes leküzdéséhez. A gazdaboltok kínálatában - beszerzési, táro­lási, nyilvántartási, áttekinthe- tőségi és egyéb okok miatt - természetesen nem szerepel­het valamennyi itt tárgyalt ké­szítmény, de mindig akad kö­zülök jó néhány, melyekkel a probléma megoldására így is bőséges lehetősége adódik. A választást megkönnyíti, ha el­fogadjuk a szakképzett keres­kedők segítségét. Az előző heti írásunkban szereplő, alacsonyabb számú forgalmi kategóriába átsorolt szerek (Bi 58, Rogor, Sinora­tox, Unifosz, DDVP, Triflurex, Olitref, Aktikon*, Hungazin PK*, Hungazin 440 FW*) eb­ben az évben még az eredeti kategóriájukban kerülnek for­galomba. A **-gal jelölt készítmények I. (volt nagyüzemi), a *-gal je­löltek II. (volt feltételes for­galmú) kategóriájúak. A többi készítmény a III. (volt szabad­forgalmú) kategóriába tarto­zik. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd A szőlő zöldmunkái A zöldmunkák a metszéssel szo­rosan összefüggő, azt kiegészítő, nélkülözhetelen műveletek. Első­sorban a tőkék vegetatív és gene­ratív tevékenysé­gének szabályo­zásában játszanak szerepet. A hajtások számának és hosszúságának kialakításával az optimális nagy­ságú levélfelüle­tet igyekszünk megteremteni. A szőlőfajták közül viszonylag kevésbé igényli e munkát a Hársle­velű, a Zenit, az Ezerfürtű és a Kékfrankos. Az Olaszrizling már több és kevésbé egyenletes elosz­lású hajtásokat nevel. Kimondottan sok hajtást ad a Leányka, a Piros tramini, ezért ezeknél a fajták­nál lényeges a zöldmunkák idő­beli elvégzése. Hajtásváloga­tás. Hajtásváloga­táskor a szőlőtőke hajtásainak egy részét távolítjuk el. Ezzel a műve­lettel a tőkét szel­lősebbé tesszük, tehát javul a fény- és hőellátás, csökken a kóro­kozók életfeltétele és a permete­zendő lombfelü­let. A hajtásválo­gatással jelentős tartalék tápanya­got takarítunk meg. A megha­gyott hajtások erőteljesebb fejlő­dése következté­ben növekszik a termésmennyi­ség, és javul a mi­nőség. A hajtások kö­tözése, elrende­zése. A kötözés módja elsősorban a művelésmódtól és a támaszrend­szertől függ. Bakművelésű sző­lőben a karó hosszától füg­f ően legalább étszer kötözzük össze a hajtáso­kat, és erősítsük azokat a karóhoz. A huzalos sző­lőkben a hajtáso­kat egyenként kö­tözzük a dróthoz. Ha huzalpárok vannak, nincs szükség a kötö­zésre, csupán a huzalpárok közé kel igazítani (be- dugdosni) a haj­tásokat 2-3 alka­lommal. A magasműve­lésnél is a kordo­nok felett vezetett huzalpárok közé dugjuk a hajtáso­kat, és hagyjuk le- csüngeni őket. A csonkázás. Minden szőlőben ajánlatos művelet a hajtások cson­kázása. Időpontja a virágzást követő időszak. Csonkázáskor a fürtök felett lega­lább 6-7 levél ma­radjon, mert a haj­tások túl rövidre vágása káros kö­vetkezményekkel járhat. A huzalos tám- rendszerű sző­lőkben elsősorban akkor csonkáz­zunk, ha a hajtá­sok visszahajtá­sukkal árnyékot és zsúfoltságot okoznak. A cson­kázás a könnyebb kezelhetőség mel­lett a termés és a vesszők beérését is segíti. Hónaljhajtá­sok eltávolítása, visszavágása. Házikertekben, főleg a hónaljhaj­tások tőből való kitörése megszo­kottabb, bár újab­ban terjed egy más módszer is, a hónaljhajtás 2-3 levél feletti visz- szacsípése. Ez a módszer sokkal előnyö­sebb, mivel nem serkenti a nö­vényt újabb hajtá­sok fejlesztésére. A hónaljazás elő­segíti a főhajtások vastagodását, be­érését. Irtsuk a csupasz csigát! Kiirthatatlan növényünk: A köröm­virág Ha egyszer a körömvirág magja megtelepszik a ker­tünkben, csak igazán szívós munkával irthatjuk ki onnan. Harsány, napsárga virágai még a hó alatt is szépen dísz­lenek. Érdemes megismerked­nünk ezzel a gyógynövénnyel, hiszen a népi gyógyászatban sokféle betegségre, bajra al­kalmazzák. Az elsősorban egynyári dísznövényként ismert és kedvelt növényt régóta ter­mesztik Európában gyógynö­vényként is. Virágzata flavo- noidokat, karotinoidokat tar­talmaz. Teakeverékében gyo­mor- és bélbetegségek gyógyí­tására, sebek külső borogatá­sára használták. Színanyagai ételek festésére szolgálnak. Sokfelé termesztik, főleg na­rancssárga, telt virágú fajtáit (Radio, Ball). Magját március elején vessük szabadföldbe, 40 centiméteres sortávolságra. Eléggé igénytelen, szárazság­tűrő növény. Júniustól virágzik, a fészek­ből kicsípett nyelves virágokat árnyékos helyen azonnal szá­rítsuk meg, és légmentes he­lyen tároljuk. Szedés után a növények há­rom hét múlva virágoznak. Szereti a sört is Gondos kerti munkák eredményének jelentős részét - a friss, illatos epret, paprikát, pirosra érett paradicsomot, gyökérzöldségeket - váloga­tás nélkül pusztítja a rendkí­vül szapora szántóföldi és a kerti meztelen csiga. E két kár­tevő alaktanilag, kártétel és életmód tekintetében sok ha­sonlóságot mutat. A szántóföldi meztelen csiga különböző fejlettségű egyedei vagy tojásai telelnek át farönkök, növényi marad­ványok, rögök vagy kövek között. +2, -3 Celsius hőmér­sékleten vonulnak telelőre. A telelőhelyről áprilisban, 4 Cel­sius feletti hőmérsékleten búj­nak elő. Ettől kezdve tanácsos őket irtani! Az áttelelt egye- dek májustól szaporodnak. Az áttelelt tojásokból tavasszal kikelt fiatal kártevők fejlődése májustól júniusig tart, ezek a nyár végén és ősszel, a fagyok beálltáig petéznek. A kis csi­gák kedvező talajhőmérsékle­ten (14-18 Celsius) 3-4 hét alatt kelnek ki; kifejlődésük mint­egy 3 hónapig tart. A kerti csupasz csiga a ta­lajban mélyebbre hatol be, s életének jelentős részét ott tölti. Szívesen fogyasztja gyökgumós növények föld alatti részét. Az őszi hóna­pokban a talajba rakja 10-20 db-ból álló tojáscsomóit, ösz- szesen mintegy 15-200 db-ot. Tojás alakban telel át, amiből az új egyedek május-június­ban kelnek ki. Irtásukat ez időtől tanácsos végezni. A kártevő helyét csak né­hány méteres körzetben vál­toztatja. Nappal fényszegény helyekre húzódik. Alkonyai­kor a levelekre mászik és bő­ségesen táplálkozik. Elszapo­rodását megelőzhetjük a ked­vező búvóhelyek megszünte­tésével. A boltokban kapható mér­gező szer felhasználásakor az egészségügyi óvó rendszabá­lyokat gondosan be kell tar­tani! Eső után vagy öntözést kö­vetően kirakott deszkák, rongydarabok, növénycso­mók alatt sok csiga megbújik, ezek könnyen elpusztíthatok. Jól bevált irtási mód a „sör­csapda" is. A talajszintig lesüllyesztett pohárba vagy konzervdo­bozba öntött kevés romló sör sok csigát összecsalogat, ame­lyek a sörben elpusztulnak. Tömeges elszaporodás esetén az irtásra kérjük fel kertszom­szédainkat is. Munkánk csak is így lesz eredményes, mert a környéken a fertőzési gócok megszűnnek.-d­Rebarbarából szószt, bort, kompótot A piacokon látni mostaná­ban rebarbarát, de úgy tűnik hiába hozzák ki az idős nénik, nem akad rá vásárló. Ott her­vadoznak az elárusító aszta­lon az enyhén savanykás, pi­káns ízű rebarbaranyelek. Pe­dig érdemes kipróbálni, igen jó ízű, és sokféle étel is készít­hető belőle. Évelő, 6-8 esztendőn át ugyanazon a helyen meg­hagyható. Vastag levélnyelé­ért termesztik. J’óízű levest, főzeléket, kompótot, fagylal­tot is készítenek belőle. Sőt „gyümölcsízt", szörpöt és bort is. Akik már kipróbálták, sze­retik, mert új ízt hoz étren­dünkbe, nagyon olcsón állít­ható elő, igen korán szedhető. A régi magyar konyhákban is használták gyökértörzsét enyhe hashajtóként. Vér- és vesetisztító hatása is van. Ás­ványianyag- és oxálsavtar- talma adja a tápértékét. A ta­lajjal szemben igénytelen, de mivel hosszú ideig egy hely­ben marad, telepítés előtt ala­posan trágyázzuk meg a föl­det. Hidegtűrő növény, jól viseli a hőmérséklet-ingadozásokat is. Vízigénye - különösen sze- dési idényben - nagy, ugyanis sok vizet párologtat. Az ár­nyékot jól tűri. Magról és tő­osztással szaporítható. Házi­kertben inkább az utóbbit ja­vasoljuk. A tőosztás igen egyszerű. Az idősebb növények gyöke­reit kiássuk, és feldaraboljuk úgy, hogy minden tövön le­gyen egy hajtórügy. A töveket azután lxl m-re, három, négy centiméter mélységbe telepít­jük. A tőosztás ideje augusz­tus-szeptemberben van, ami­kor már a levelek elhaltak. Virágzik az akác Hűvös tavasz, forró május. Az idei ■ tavasz nem igazán kedvezett a méhészeknek. Bár az akácfák rég nem látott dús virágzata szemet gyönyör­ködtető, a „bogaras" emberek számára ez az esztendő akác­méztermésből mégsem ígér rekordtermést. Fotó: Ritzel

Next

/
Thumbnails
Contents