Tolnai Népújság, 1993. május (4. évfolyam, 101-123. szám)

1993-05-17 / 113. szám

1993. május 17., hétfő MEGYEI KÖRKÉP T KÉPÚJSÁG 3 Hallótávolságban a jövő A távközlési világnap alkalmából rajzpályázatot hirdet a MATÁV pécsi igazgatósága az általános iskolák részére. A világnap idei jelmondata: „Hallótá­volságban a jövő", amely­hez híven a pályázat meg­hirdetője szeretne kapcso­latot teremteni a jövő nemzedékével is. A pályá­zatra május 24-ig lehet ne­vezni. A legeredményesebb munka jutalma egy értékes Panasonic telefonkészülék. A legjobb rajzot - alkotó­jával és iskolájának meg­nevezésével együtt - köz­ük a megyei napi lapok. Az alkotásokból kiáüíttást rendeznek a MATÁV Rt. Pécsi Igazgatóságán. Múzeumi világnap Szekszárdon A múzeumi világnap tiszteletére holnap - május 18- án - gazdag program lesz a Wosinsky Mór Me­gyei Múzeumban. Ekkor ünnepük a szekszárdi pin­cemúzeum megnyitásának 10 éves évfordulóját is. Koch Jánosné, népi iparművész a szövőszék működését mutatja be, Bu- csányi Kálmán főrestaurá­tor pedig egy tárgy restau­rálásának folyamatával ismerteti meg a látogató­kat. Tárlatvezetést tart dr. Gaál Zsuzsanna, dr. Ká- polnás Mária és Lovas Csilla. Németül tart előadást dr. Glósz József kandidá­tus „Német évtizedek - Tolna mezőváros történe­tének vázlata" címmel a könyvtárteremben, dél­után fél 5-kor. A világnap alkalmából kedvezményes áron vásá­rolhatók a múzeum egyes kiadványai. A bemuta­tókra és a tárlatvezetésekre várják a csoportok jelent­kezését. Koncertek Virág Endre orgonamű- vész és a a Pécsi Püspöki Énekiskola fiúkórusának hangversenye lesz május 19- én, szerdán este fél 8 órai kezdettel a Nemzeti Filharmónia szervezésé­ben Szekszárdon, a Művé­szetek Házában. Szelényi László zongo­raművész jótékony célú koncertje lesz május 24-én, hétfőn, 19,30-kor, a pörbö- lyi autóbuszbalesetben sé­rült gyermekek javára. Az én produkcióm Ma este ismét jelentke­zik a Pop Tv, és benne „Az én produkcióm" című mű­sor. A közkedvelt televí­ziós programban amatőr előadók lépnek fel. Ezúttal Kalányos Imre (Szek­szárdi, Éppel ^ Katalin (Decs), Németh Éva (Szek­szárdi, Andróczki Szilvia (Tolna), és a Mini Dance- Show (Szekszárdi lép a kamerák elé. A közönség eddigi sza­vazatai alapján kialakult sorrend a következő: 1. Nagy Katalin (Dombóvár) 166 szavazat, 2. Szabó Nóra és Szabó Ferenc (Ka- laznó) 117 szavazat, 3. Ke­lemen Viktória (Zomba) 73 szavazattal. A Pop Tv folyamatosan várja a nézők voksait, me­lyeket kizárólag a lapunk holnapi számában megje­lenő szavazólapon juttat­hatnak el a stúdió címére: Szekszárd Beloiannisz u. 9-11. Öregdiákok szövetsége a Garayban Kistelepülések érdekében Újra fenyeget az egyesítés? Válaszol Vadász János, a KKDSZ országos titkára Kereken hetven évvel ez­előtt, 1923 nyarán alakult meg Szekszárdon a Garay János Gimnázium öregdiákjainak a szövetsége. A szerveződés a második világháború idején szűnt meg, s közel ötven éven át csak az idősebb korosztály emlékében élt. Egészen a szombati napig: ekkor alakult meg ismét a Művészetek Há­zában, az egykori - jórészt az idősebb korosztályhoz tartozó - növendékek részvételével. A megjelenteket dr. Rosner Gyuláné, az intézmény igaz­gatója köszöntötte, majd Zen- tai Ándrás címzetes igazgató ismertette a szövetség alap­szabály-tervezetét. A szövet­ség célja: a gimnázium volt növendékei között a baráti vi­szony és összetartás, valamint az inézményhez való ragasz­kodás ápolása, egymás erköl­csi és esetleg egyéb támoga­tásban való részesítése. A ter­vezetet a felszólalók több ja­vaslattal egészítették ki, majd elfogadták a végleges formát. Elnöknek Huba Jánost, helyet­tesének Zentai Ándrást, dísz­elnököknek pedig dr. Kele­men Endrét és dr. Joó Ferencet választották az öregdiákok. A hivatalos program, tehát az alakuló ülés kötetlen be­szélgetéssel folytatódott, de már a gimnázium nagytermé­ben. Az idősödő, de lélekben ma is fiatal diákok itt elevení­tették fel egykori élményeiket, melyek révén ma is büszkén vallják magukat garaysták- nak. Szeri Árpád A közgyűjteményi és köz- művelődési dolgozók részére Szekszárdon rendezett fóru­mon Vadász János, a KKDSZ országos titkára tartott tájé­koztatót. Vele beszélgettünk: — A korábbi évekhez viszo­nyítva fontosabb lett-e a kistele­pülések könyvtárai, művelődési házai dolgozóinak érdekvédelme? — Igen, hiszen őket még- inkább sújtja az 1993-as rossz költségvetési törvényi döntés, amely Számukra kevesebb jö­vedelemadó bevételi részt ha­gyott meg. Azt tapasztalom, hogy újra fenyeget az egyesítés, a meg­szüntetés, az elbocsátás, a részmunkaidőben való foglal­koztatás réme. — Ekkor következik az a kije­lentés, hogy munkavállalói ér­dekvédelemre van szükség? — Legfontosabb feladata­ink közé tartozik, hogy a kiste­lepüléseken megőrizzük azt az egy-két-három személyt, aki főállású népművelőként, könyvtárosként dolgozik, hogy az intézményeket mű­ködőképeseknek tartsuk meg. Ezért van szükség arra, hogy a kollégák, a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók szakszerveztének tagjaivá vál­janak. A költségvetési tör­vényt mindenképpen módosí­tani keü! Ennek kapcsán el kell érnünk, hogy a kistelepü- lések művelődési, közösségi terei, például az iskola, kapják meg a működésükhöz szük­séges megfelelő nagyságú összeget, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározó béreket és pót­lékokat közvetlenül a köz­ponti költségvetésből kapják a dolgozók. Ezek a terhek ne a helyi önkormányzatok kasszá­jára nehezedjenek. így nagy valószínűséggel a helyi ön- kormányzat a tevékenységet kezdheti el támogatni. — Ehhez nyilván arra van szükség, hogy valamilyen egysé­ges szakszervezetbe tömörülje­nek, de mit tegyen az egyszemé­lyes művelődési ház? — Elsősorban a megyei könyvtár és a Babits Mihály Művelődési Központ alap­szervezetét kínáljuk fel, oda csatlakozzanak, velük tömö­rüljenek. Decsi Kiss János Egy kis javulás figyelhető meg Türelmesebbek lettek az emberek Nem kell ahhoz gazdasági szakembernek lenni, hogy megállapítsuk: az ország gaz­dasági helyzetének alakulása kihatással van minden egyes család életkörülményeire. Ez természetesen lesarkítva azt jelenti, hogy a család hul­lámzó jövedelemviszonyait a mindenkori életszínvonal hűen tükrözi. A helyi önkormányzatok többfajta támogatási formát tudnak biztosítani, de a segít­ségnyújtás nagyságának mér­téke attól függ, hogy milyen a polgármesteri hivatalok pénzügyi helyzete. Nem min­den településnek adatik meg az a lehetőség, hogy lakás- fenntartási támogatást, temet­kezési vagy éppen gyermek- nevelési, segélyt tudnak adni a rászoruló családoknak. A szekszárdi önkormány­zatnál az után érdeklődtünk, hogy a megyeszékhelyen mi­lyen a segélyezettek helyzete, hogyan tudják támogatni a gyermekes családokat, ame­lyek támogatásra szorulnak. Részleteket Horváthné Mi­hályi Veronika gyámügyi elő­adótól tudhatunk meg. Horváthné elmondta, hogy az önkormányzat nevelési segély folyósításával próbál segítsé­gére lenni a gyermeket nevelő családoknak. Mindent meg­tesz a hivatal, hogy felkarolja az anyagilag lemaradtakat. A segély után való kérelmet az iskolák és a szülők nyújthat­nak be a helyi polgármesteri hivatalhoz. Ugyanakkor min­den oktatási intézménnyel, óvodával kapcsolatban állnak és a gyermekvédelmi felelős­sel folyamatos konzultáció fo­lyik a - szó pozitív értelmében - hátrányos helyzetű gyerme­kek és a háttérben meghúzódó családok feltérképezése érde­kében. A támogatáshoz, segélyhez szükséges feltételekről szólva Horváthné elmondta: — Első menetben egy néhány so­ros levélben kérelmet kell be­nyújtani, majd egy olyan iga­zolást, mely igazolja, hogy a család egy főre vetített összes nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimumát (bele­számítva a családi pótlékot is), ami jelen esetben 6400 Ft. To­vábbá szükséges egy környe­zettanulmány is, melyet az adott iskola gyermekvédelmi felelőse készít el. A polgár- mesteri hivatal csak a felül­vizsgálatot végzi. Egyébként nagykorú gyermekre is adunk nevelési segélyt abban az esetben, ha nappali tagozaton tanul. Az adható összeg: gyermekenként 1800 forint. Arra a kérdésemre, hogy lé­tezik-e kizáró ok, Horváthné nemmel válaszolt, majd így folytatta: — Csak akkor szüntetjük meg a segély folyó­sítását, ha az előbb említett ér­tékhatárt túllépte, vagy a kör­nyezettanulmány alkalmával láthatóan javult az adott csa­lád anyagi helyzete. Szomorúan hívta fel a fi­gyelmet azokra a visszaélé­sekre, melyek ugyan még kis százalékban, de már megje­lentek. Néhány „veszteséges" magánvállalkozó próbálta a segélyt kérelmezve „meg­fejni" az önkormányzat amúgy sem dagadó segélytar- talékait. Néhány számadat a segé­lyekkel kepcsolatosan: két év­vel ezelőtt még 18,2 millió nagyságú volt az összes kifi­zetés, ezzel szemben a tavalyi évben több mint 25,7 millió fo­rintot fizettek ki. 1993 első hó­napjában a 2,4 millió Ft 618 családnak 1800 gyermeknek lett kiutalva. A számokat nézve megfigyelhető valami­féle javulás a családok anyagi helyzetében, hiszen kevesebb lett a kérelem száma. A főként munkanélküüekből és gyes-en lévőkből álló segélyre jogosul­tak nagyobb százaléka betart minden határidőt, szabályt, sőt az ügyintézésnél is egyre türelmesebbek. - Fejezte be Horváthné a számokkal alá­támasztott, olykor tanulságos összefoglalóját. Garay Előd Jó, ha tudják a megye útjain közlekedők A Tolna Megyei Közleke­dési Felügyelet és a Tolna Me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának szak­embereivel gyakran találkoz­nak azok, akik a közutakon a járművel közlekednek. Az ellenőrzések azonban többnyire igen sok hiányossá­got tárnak fel. Az 1991. évi 140. számú Magyar Közlönyben jelent meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1991./XII.18./KHVM. rendelete a gépkocsik környe­zetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről. A rendelet értelmében 1992. május 1. és 1993. április 30. közötti 1 év alatt minden forgalomban lévő gépkocsihoz meg kell szerezni a környezetvédelmi igazolólapot. Az erre vonat­kozó nyilvántartásokból meg­állapítható, hogy Tolna me­gyében a gépkocsi áüomány- nak körülbelül 20 százaléka még nem rendelkezik az iga­zolólappal. Az érvényes környezetvé­delmi igazolólap nélküli köz­lekedés hatósági engedély nélküü közlekedésnek minő­sül, így feltárása esetén hely­színi bírság, illetve szabálysér­tési feljelentés a mulasztás eredménye. A rendelet egyes pontjai 1993. május 1-jén léptek ha­tályba. Ezen időpont után a környezetvédelmi bemérések, illetve közúti műszeres elle­nőrzések alkalmával négyü­temű Ottó motoroknál a CO kibocsájtás mellett a CH káros anyag kibocsájtást is ellenőr­zik és ezeknek a rendeleti ha­tárértékeken belül kell len­niük. Célszerű tehát az 1993. má­jus 1. előtt megvizsgált és megfelelt gépkocsikat mie­lőbb CH-ra is megvizsgáltatni. Fontos tudni még, hogy 1993. május 1-jétől időszakos műszaki vizsgára csak érvé­nyes környezetvédelmi igazo­lólappal fogadható a gépkocsi. Tolna megyében a környezet­védelmi felülvizsgálatot a Tolna Megyei Közlekedési Felügyelet műszaki bázisán (Szekszárd, Keselyűsi u. 7.), továbbá a megye különböző területein lévő, 37 erre feljogo­sított járműjavító szervezetnél lehet elvégeztetni. Az ellenőrzések során igen gyakran lehet találkozni olyan járművekkel, amelyeket elad­tak és a jármű nincs az új tu­lajdonos nevére átírva, sőt, egyes esetekben már többszöri eladás, tulajdonosváltozás is történt. Ez adó, illetve biztosí­tási teljesítési hiányosságok­kal is párosul, melynek fele­lőssége továbbra is az utolsó bejegyzett tulajdonost terheli. Nem elegendő csupán az adás-vételi szerződést meg­írni, majd a vételár átvétele után a kocsit és a jármű for­galmi engedélyét átadni, az­tán az új tulajdonos vagy el­megy a rendőrhatósághoz a kocsit átíratni, vagy nem. A kellemetlenségek elke­rülhetők, ha minden eladó be­tartja a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 20/1990./VIII.6./BM. számú rendelet 10. paragrafu­sának 3. bekezdésében foglal­takat. Ennek értelmében a régi tu­lajdonos a forgalmi engedély átadása előtt köteles a for­galmi engedélyből a személyi lapot kivenni és azt a lakóhe­lye (telephelye) szerint illeté­kes rendőrkapitánysághoz el­juttatni, az adásvételi szerző­dés csatolásával. Jehova Tanúi Szekszárdon , Egy hete Pakson, az elmúlt hétvégén pedig Szekszárdon, a sportcsarnokban találkoztak egymással Jehova Tanúi. A körzetgyűlésen a bajai, nagy­baracskai, pécsi, szentlőrinci, véméndi, mohácsi, kaposvári, segesdi, nagyatádi, tamási, dombóvári, komlói és szek­szárdi tagszervezetek mintegy ezer tagja vett részt. Fogadd el, alkalmazd és fordítsd javadra Isten Szavát! - hirdette a kétnapos összejö­vetel jelmondata, amelyen sor került a szokásos keresztelő szertartásra, az alámerítke- zésre is. Az alámerítkezés Meglepetés: májusban is KXVBk évfolyam MR Lakáskultúra Benne:- Megújított panellakás;- Debby budapesti otthona;- Tetőtér, falak nélkül.- Exkluzív riport a Kempinski hotelból.- így lakott Bartók a Pasaréten.- Varázslat a színekkel.- Látogatóban Pap Veránál. Ne feledje! májustól havonta: Lakáskultúra! í

Next

/
Thumbnails
Contents