Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-08 / 82. szám

1993. április 8., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 1. «ÚJSÁG 3 Óvodai szakmai napok Pakson Pakson a héten a város óvodáinak szervezésében szakmai napokat tartanak. A rendezvény a Személyi­ségfejlesztés játékkal, mozgással címet viseli. A mai nap folyamán az esemény résztvevői Czi- bók Virág konduktor veze­tésével, egy mozgássérült csoport bemutató foglal­kozását tekinthetik meg, Nagyné Jantyik Margit lo­gopédus dyslexia megelő­zését célzó programot mu­tat be, és ismerteti a felmé­rési eredményeket, vége­zetül pedig a paksi neve­lési tanácsadó tevékenysé­géről tart ismertetést Mül­ler 'Gabriella gyógypeda­gógus. A programok helyszíne a Tolnai úti óvoda, a mai ülést Lacza Györgyné ve­zeti. Tájékoztató a Borkútról Április 13.-án, kedden 17 órára várják a város ve­zetői azokat a szekszárdi polgárokat a városháza konferenciatermébe, akik támogatják a Borkút gon­dolatát, s érdeklődnek a részletek iránt, esetleg anyagi, vagy egyéb segít­séget is felajánlanak létre­hozásához. A szökőkút-borkutat a szüreti napok alkalmából szeretnék felavatni. A kö­tetlen tájékoztató és tájé­kozódó beszélgetésen jelen lesznek az alkotók: Baky Péter festőművész, Sz. Ju­hos László szobrász és Su­lyok Balázs építész. Fórum polgár- mestereknek A kapcsolattartás előse­gítése, az önkormányzatok gazdálkodásával össze­függő szakmai előadások tartása, valamint aktuális problémák lehetséges megoldásainak kidolgo­zása a célja az SZDSZ által szervezett regionális fó­rumoknak, melyre a vidék polgármesterei kapnak meghívást. A Dél-Dunántúli régió (Somogy, Tolna és Zala megye) önkormányzati vezetői számára ma ren­dezik meg a fórumot 13 órakor Marcaliban, az ön- kormányzati hivatalban. Paks szépét keresik Április 20-ig személye­sen jelentkezhetnek a vá­rosi művelődési központ­ban azok a szép és intelli­gens hölgyek, akik indulni szeretnének a Paks szépe cím elnyeréséért. A jelentkezés feltétele: betöltött 16. életév és paksi lakóhely. A hölgyek a hó­nap végén előzetes beszél­getésen vesznek majd részt, ezt követően tizen- ketten kerülnek majd a döntőbe, melyre május 29-én, a paksi Sörfesztivá­lon kerül majd sor. A falué a vízmű Németkéren Németkéren az önkor­mányzat tulajdonába ke­rült a községi vízműtelep. A vízdíj összege köbméte­renként 35 forint+Áfa, ol­csóbb, mint a megye más településein. A vízmű je­lenlegi üzemeltetője hat hónapra kapott megbízást. Ezen idő alatt lebonyoló­dik a koncessziós pályázat, s annak nyertesével köti majd meg a község a vég­leges szerződést. Közel ötmilliós Áfa-csalás > Nőtt a fegyveres rablások száma Interjú dr. Kardos János megyei főügyésszel (Folytatás az 1. oldalról.) — Nézzünk egy kicsit a számok mögé. A gazdasági változások hatására, a vállal­kozások elterjedésével, módo­sult-e a bűncselekmények összetétele? — Az emberek „lelemé­nyességét" jelzi, hogy több új bűnelkövetési móddal vol­tunk kénytelenek megismer­kedni, ilyen például az Áfa-visszaigényléssel kapcso­latos eljárás. Mivel az adóha­tóságoknak nem volt az elle­nőrzésre apparátusa, így né- hányan ezt kihasználva jogo­sulatlanul lényegesen maga­sabb összeget igényeltek visz- sza, mint azt tehették volna. Az adóhatóság feljelentésére csalás büntette miatt folytat­tuk le az eljárást. Példaként említem azt, amikor az egyik szekszárdi Gmk 4 millió 645 ezer forintot igényelt jogtala­nul vissza. A vezetőjét 2 évi szabadságvesztésre ítélte a bí­róság. Szintén új jelenségnek tűnik a hitelsértő bűncselek­mények elkövetése. A Magyar Hitelbank Rt. megyénkben több feljelentést tett hitelsértés miatt. Áz elkövetők 2-5 millió forintot kölcsönöztek 3 évre, de sem a részleteket, sem a kölcsönt nem fizették ki. A fe­dezetül szolgáló vagyontár­gyakat pedig időközben érté­kesítették. Ugyancsak mai ke­letű az újsághirdetések útján elkövetett csalások megjele­nése, vagy a nyugatról hozott használt gépkocsik kft.-ken keresztül történő értékesítése, ami esetenként deviza- és vám bűncselekményekkel párosul. A tiltott szerencsejáték szer­vezésének vétsége a vendéglá­tóhelyeken elhelyezett játék­automaták nyerőautomata­ként való használata. — Említette, hogy nőtt a rablások száma is, ami már a „keményebb" bűnügyek közé tartozik. — Igen, sajnos ezen belül is növekszik a fegyveres, úto­nálló jellegű elkövetések száma. Áz elmúlt időszakban a rablások száma 36-ról 51-re emelkedett. — Néhány mondatot be­széljünk az ügyészség bünte­tőjogon kívüli tevékenységé­ről is. — Igen jelentős munkát végzünk az említett területen is. Ennek során vizsgáltuk megyénkben az alapítványok, valamint a helyi adók törvé­nyességét. Törvénysértések esetén a szükséges intézkedé­seket meg is tettük: például olyan esetben is vetettek ki he­lyi adót, ahol a jogszabály mentességet biztosít. — A közelmúltban nagy port vert fel az úgynevezett „dunaföldvári szekta ügy", hol tart a vizsgálat, felelős­ségre vonhatók-e a gyülekezet vezetői? — A Paksi Városi Ügyész­ségen még jelenleg is tart a vizsgálat, ahogy ők nevezik magukat, „ókeresztény vagy őskeresztény gyülekezet" ügyében. Amit eddig tudunk: főleg a 14 és a 25 év közötti korosztályt igyekeztek be­szervezni, akik a fenntartott kommunákba költöztek, szü­leikkel a kapcsolatot megsza­kították. A gyülekezet tagjai az ország egyre nagyobb terü­letén fejtik ki tevékenységü­ket. Tapasztalható volt kül­földi kapcsolat, illetve támo­gatás is. Ennek ellenére a vizsgálatnak eddig a gyüleke­zet részéről jogsértő tevékeny­séget feltárnia nem sikerült. Az ügy jelenlegi állása szerint ügyészi intézkedésre nem lesz lehetőség. — Gyors és alapos vizsgá­latot ígértek a Nyéki pusztai vasúti átjáróban történt bal­eset kapcsán. Mit sikerült ed­dig tisztázni? — Több szakértő bevoná­sával folyik a vizsgálat. Előze­tesen több személy felelőssége merült fel. Az ügyészi érdemi állásfoglalással, a nyomozás befejezése után a sajtót tájé­koztatni fogom. Mauthner Ä szálkai „csárdás" A Szálkára érkezőnek elő­ször leginkább a faluköz­pontban látható. Horog Csárda tűnik fel. Építészeti­leg ízléssel tervezett, jó meg­jelenésű létesítmény. Vonzza a tekintetet és az embert is. Belül azonban ki-ki mást ta­lál, mint amit a külső megje­lenéskor elképzelt. Valami változás következett be a csárda életében. Erről be­szélgettünk a SÁR-VÖL Stú­dió kamerája előtt Greiling Mihály Áfész elnökkel, Tóth Sándorral, a volt bérlővel és Némedi Jánossal az új ter­vekről. Jelen volt még Filó István is, aki a Lovas Klubbal való kapcsolatáról és az ide­genforgalmi elképzeléseiről Némedi János partnereként mondta el gondolatait. A csárda körüli változás akkor vett nagyobb lendüle­tet, amikor a szekszárdi Áfésztől kiváltak a szálkaiak és önálló elképzeléseiket is megfogalmazták. Talán ek­kor kezdte őket jobban fog­lalkoztatni a csárda sorsa. Miként lehetett volna már eddig is másként üzemel­tetni? Mindenek előtt a me­legkonyha hiánya vetődött fel. — A konyha üzemelteté­sével kapcsolatban az a ta­pasztalat - mondta Tóth Sándor -, hogy a nyári vi­szonylatban, szombat, va­sárnap 8-10 embernek volt igénye étkezésre. A faluban én is bekapcsolódtam némi összeggel a falusi turiz­musba. ígéretet kaptam, hogy majd támogatják a vendéglátó egységet és az is­kolát. Ebből a támogatásból én nem sokat kaptam. Elég kevés ember volt, aki kívá­nalmat nyújtott be munkám iránt. A többség elégedett volt ezzel a színvonallal, amit én tudtam nyújtani. — Én nagyon jól emlékszem - foly­tatja Greiling Mihály -, hogy készült egy Köjál jegyző­könyv, amit büntetés köve­tett, mivel nem voltak meg­elégedve a konyha higiéniai állapotával. * Lehetne hosszan folytatni a párbeszédet. Lényeg az, hogy szerződésbontás kö­vetkezett. Tóth Sándor már­cius 5-én kapta kézhez az er­ről szóló értesítést, ami nem érte teljesen váratlanul, hi­szen valamit már rebesgettek a csárda körül. Leginkább azt, hogy erkölcstelen, amit a helyi Afész csinál a Tóth csa­láddal, akik mindent felad­tak előző lakóhelyükön és a terveik Szálkához kötődtek, csak nem úgy alakult az éle­tük, amint azt az indulásnál képzelték... Most új bérlője van a csár­dának: - Már korábban meg­telepedett a lovas kft. a falu­ban. A környék adottságait szeretnénk kihasználni a lo­vasturizmus céljaira - vette át a szót Némedi János, a Rancho Kft. ügyvezetője. Ott tartunk, hogy befejezés előtt áll egy 3 millió forintos istálló építése. Gondunk volt, hogy tőlünk komplett programo­kat kérnek az idegenforgalmi szervezők. A lovaglás mellett étkezést és egyéb kulturális eseményeket. Nem a nagy üzlet reménye hajtott ben­nünket, mikor arra jelentkez­tünk, hogy mi üzemeltessük ezt a csárdát. Meg kell mon­danom, hogy az a látvány, ami itt az átadáskor fogadott, minden reményemet alul múlta. Most azzal kezdődik itt a munka, hogy megszer­vezzük az épület rendbetéte­lét és már melegkonyhával szeretnénk nyitni. *■ Nagy várakozás előzi meg, vajon mit hoz az új bérlő? Sokan keresik fel hétvégeken a tavat, akik szívesen fo­gyasztanának a központban található Horog Csárdában, de valami visszatartotta őket, hogy a csárdába belépés után maradjanak is. Ők azok, akik bíznak abban, hogy a csárda a jövőben vendéglátóbbként fogadja majd az arra vágyó járókelőket.-decsi­Az önkormányzat beruházásában Orvosi rendelő és váró Udvariban Radványi György polgármester bemutatja a rendelőt dr. Birta Gábornak (balról) Egy olyan kistelepülés éle­tében, mint Udvari, ünnepnek számít az a nap, amikor birto­kába veheti a község lakos­sága az új orvosi rendelőt és a várót. Ez a nap is elérkezett, s ünnep volt az itt élő emberek­nek és természetesen a Gyönkről kijáró orvosnak is, dr. Birta Gábornak. A munka kivitelezésére ár­ajánlatokat kért a polgármes­teri hivatal, és végül a teveli vállalkozó, Antal Márton aján­lata volt a legkedvezőbb. Az önkormányzat önerőből vé­geztette el a munkát, a saját „pénztárcájába" nyúlt, annak ellenére, hogy az egészség- ügyi ellátás a volt társközsé­gek közös fenntartásában ma­radt a rendszerváltozást köve­tően is. Ez a beruházás több mint 400 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Másfél hónap alatt elkészült - a szerződésben rögzített ha­táridő előtt néhány nappal - a községháza utca felöli részén az orvosi rendelő, illetve a váró. A belső munkáknál ki­cserélték a padozatot és új vi­lágítást szereltek fel. Vizesb­lokkot építettek - ezzel együtt szikkasztó is készült -, festet­tek, mázoltak, és elvégezték az asztalosmunkát is. A be­rendezés továbbfejlesztésében még lépni kell, mert a jelenlegi nem felel meg a kor követel­ményeinek. Mint azt Radvá­nyi György polgármester el­mondta, véleményt kér majd az orvostól, hogy mire van szüksége, de a vásárlást ter­mészetesen az anyagiak beha­tárolják. Azzal, hogy az orvosok bir­tokukba vették a rendelőt, il­letve a betegek a várót, jobb körülmények között fogadhat­ják az orvosi ellátásra szoruló embereket. A felnőtt-házior­vos Gyönkről heti két alka­lommal - keddi és csütörtöki napokon - jár ki Udvariba, de a gyermekorvos is itt fogadja a kis betegeket.-p. téri ­Liberális Közéleti Alapítványt hoznak létre a megyében 1993. április 3-án az SZDSZ Megyei Egyeztető Tanácsa (MET) ülést tartott, melyen részt vettek a Tolna megyei SZDSZ szervezetek delegáltjai, a MET tagjai. A találkozó napirendjén szerepelt a MET új alapsza­bályának elfogadása, amit rövid vita után a küldöttek elfogadtak. A MET támogatásáról biz­tosította a Liberális Közéleti Alapítvány létrehozását, a helyi közéleti tevékenység szervezeti, gazdasági feltéte­leinek megvalósulásához Tolna megyében. A szerve­zésével Stocker Antalt bíz­ták meg. A résztvevők meghallgat­ták Jobban Zoltán beszámo­lóját a megyei ügyekről, va­lamint az SZDSZ Országos Tanácsának üléseiről. Be­számolt a parlamentben végzett munkájáról dr. Ná­dori László professzor, az SZDSZ Tolna megyei or­szággyűlési képviselője. Szó volt még az SZDSZ elkövetkező, alapszabályt módosító budapesti köz­gyűlésének teendő ajánlá­sokról, különös tekintettel az ország- gyűlési képvise­lőjelöltek jelölésének módjá­ról. A MÉT a dr. Arbanász Gyula által javasolt változta­tásokat korrekciókkal támo­gatta. Személyi ügyekben a MET elfogadta Rudolf László megyei ügyvivő le­mondását, helyette egyhan­gúlag Stocker Antalt, a zombai szervezet elnökét választották meg megyei ügyvivőnek. Vállalkozói nap Tamásiban A Tolna Megyei Vállalkozói Központ nagy érdeklődéssel kísért nyílt szakmai napot tar­tott tegnap Tamásiban. Az eseményre az alközpont mű­ködési területéhez tartozó vál­lalkozókon kívül meghívást kaptak a Tamási körzetébe tartozó 11 település polgár- mesterei, valamint azon szer­vek, intézmények képviselői, amelyekkel szoros kapcsolat­ban állnak a vállalkozók. Délelőtt sz érdeklődők álta­lános tájékoztatót hallhattak a vállalkozói központ tevékeny­ségéről, bemutatkoztak a munkatársak, s néhány mon­datban szót ejtettek szakterü­letükről. Referátum hangzott el a tamási önkormányzat vál­lalkozáspolitikai elképzelései­ről, majd a Tolna Megyei Munkaügyi Központ, az APEH és a társadalombiztosí­tás megyei igazgatósága jelen lévő képviselői a vállalkozó­kat érintő aktuális kérdésekről tartottak tájékoztatót. Délután nyílt ügyfélfogadás és taná­csadás állt az érdeklődők ren­delkezésére, melyet a vállal­kozói központ munkatársai mellett a munkaügyi központ és a társadalombiztosítás szakemberei tartottak. A kö­vetkező szakmai napra április 29-én lesz Simontornyán. Elhunytak - valahol Oroszországban (46.) Az Új Magyarország nyo­mán minden csütörtöki szá­munkban folytatásokban közöl­jük azt a névsort, amely a II. vi­lágháború alatt és után a hadi­fogoly-táborokban, munkatábo­rokban elhunyt, Tolna megyei illetőségű magyar állampolgá­rok adatait tartalmazza. Az adatok sajnos hiányosak, ezért kimaradhatnak a névsor­ból azok, akikről nem állapítható meg egyértelműen, hogy szüle­tési vagy lakhelyük Tolna me­gyében volt. A rövidítések: hdf (hadifogoly); km (kényszer­munkás, málenkij robotra el­hurcolt). Ha valaki a hozzátartozója nevét fedezi fel a névsorban és bővebb felvilágosítást szeretne kérni, forduljon segítségért a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez. (7100 Szekszárd, Dózsa György u.l.) Hochmann Bert, 1910, Gerjen, 1945. 02. 19. hdf; Hochfein Katalin, 1926, Szálka, 1945. 12. 26. km; Hoffmann János, 1910, Bonyhád, 1945. 09. 20. km; Hofner István, 1909, Kölesd, 1945. 11. 15. km; Hevdecker János, 1918, Apor, honvéd, 1945. 08. 14. hdf; Hengl Fe­renc, 1908, Hogy ész (?), őr- vez. 1945.06. 20. hdf; Indresz Erzsébet, 1921, Keszőhideg- kút, 1945. 12. 27. km; Illés János, 1916, Döbrököz, hon­véd, 1946. 02. 16. hdf; Ján Jó­zsef, 1900, Várdomb, hon­véd, 1945. 08. 02. hdf; Alt- mann János, Juhász József, 1910, Gyulaj, honvéd, 1946. 03. 11. hdf. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents