Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

1993. április 22., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 7 Időszerű növényvédelem Őszi búza: az idő fel mele­gedésével a lisztharmat-ve- szély növekszik. A betegség korai megfékezésére kontakt ként (Microthiol, Nedvesít­hető kén, Nike kén, Kénkol, Szulfur), morfolint (Calixin **, Corbel**), vagy DMI-fun- gicidet (Sápról, Tilt, Bayle- ton, Alto*, Impact**, Vigil**, Sportak**, Milgo**) használ­hatunk. Megkezdődött a vetésfehé­rítő bogarak betelepedése, me­lyek ellen a piretroidok (Fen- dona 10 EC**, Fendona ULV **, Sumi-Alfa"*, Decis ULV**, Karate ULV**) jó ha­tékonyságot biztosítanak. Gyümölcsfélék: a levélpi­rosító alma- és ribiszkelevél- tetvek károsítása erősödik, sőt egyéb fajok (sárga szilvalevél- tetű, zöld almalevéltetű) fellé­pésével is számolni kell. Irtá­sukra a többi aktuális kártevő (sodrómolyok, lomrágó her­nyók stb.) ellen is hatékony szerves foszforsavésztereket (Zolone, Ultracid*, Anthio*, Suprathion*, Ekalux*, Uni- fosz, DVP, Bi 58, Sinoratox, Dimecron**, Phosdrin**) ja­vasoljuk. Megjelentek a májusi csere­bogár első példányai is, me­lyek a fák, cserjék zsenge haj­tásait fogyasztják. Szerves foszforsavészte- rekre (lásd előbb) és piretroi- dokra (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa*, Karate, Decis stb.) egyaránt érzékenyek, sőt a hajnali órákban mechanikai módszerrel (a fákról való lezá­rás és összetaposás) is hatáso­san pusztíthatok. Alma, körte: varasodás el­len zöldbimbós és pirosbim- bós (fehérbimbós) állapot kö­zött kontakt, szerves szert (Delan, Bravo*, Polyram DF, Dithane DG, Antracol, Mer- pan, Orthocid, Buvicid K, Cineb) alkalmazzunk. A „DF, DG" jelölések a legpraktiku­sabb (könnyen mérhető, kivá­lóan oldódó és keveredő) mik- rogranulátumos formuláci- ókra utalnak. Ahol tavaly az almaliszt- harmat erősen jelentkezett, ott már most fellelhetők a beteg­ség első tünetei: a fák fertőzött rügyeiből lisztes bevonatú hajtások törtek elő. Ffogy ele­jét vegyük az újabb fertőzé­seknek, kontakt szereket (Ka­rathane, Kumulus, Thiovit, Microthiol, Nedvesíthető kén, Nike kén, Kénkol, Szul­fur) juttassunk ki legalább két alkalomal, 7-10 naponként, bő lémennyiséggel, nedvesítő­szerrel (Citowett, Nonit) kombinálva. Takácsatkák ellen ' még mindig a tojásölő szerek (Ni- sorun, Apolló) optimálisak. A korai körtelevélbolha fa­jok lárvakelése most várható. Ahol károsításukra számí­tunk, ott kitinszintézis gátló készítményeket (Cascade*, Nomolt, Dimilin) vagy Mi- tac+Agrol Plusz kombinációt választhatunk ellenük. Meggy: amennyiben virág­zás idején csapadékos idő lesz, súlyos monília-kártétel alakulhat ki, elsősorban a mélyfekvésű területeken. En­nek elejét vehetjük a fehér­bimbós állapotban kipermete­zett, majd fővirágzásban meg­ismételt felszívódó vagy mélyhatású szerekkel (Systhane, Rubigan EC, Sáp­ról, Sporgon*, Ronilan, Rov- ral, Sumilex, Topsin-M, Ch. Fundazol. Őszibarack: a tafrinás levél­fodrosodás első tünetei már megjelentek. A betegség ellen virágzás végéig folyamatosan védekezzünk (Score**, Delan, Bravo*, Sporgon*, Merpan, Orthocid, Buvicid K, Efu- zin*). Szamóca, málna: a szamóca levélfoltosságának és a málna vesszőfoltosságainak megelő­zéséről, kontakt szerves sze­rek (Polyram, Dithane, Ant­racol, Orthocid, Merpan, Bu­vicid K, Cineb) kipermetezé­sével gondoskodunk. Málná­ban réztartalmú készítmények is használhatók. Egres, feketeribiszke: liszt­harmat ellen vessük be a fel­szívódó gombaölő szereket (Sápról, Rubigan EC, Baycor, esetleg Topsin-M, Ch. Fun­dazol). A **-gal jelölt szerek I. (volt nagyüzemi), a *-gal jelöltek II. (volt feltételes forgalmú) ka­tegóriájúak. A többi készít­mény a III. (volt szabadfor­galmú) kategóriába tartozik. Fűzi István Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Gombatermesztés a pincében „Munkával nem lehet pénzt keresni" Szállításra készen, rekeszekben az áru Az utóbbi években megnö­vekedett azoknak a vállalko­zásoknak a száma, melyben a családtagok' fontos szerepet kapnak, esetleg a munka nagy részét is maguk végzik. Ebbe a körbe tartozik Szekszárdon, a Remete utcában Nagy László és a felesége, akik a házuk alatt levő pincét hasznosítva gombatermesztéssel foglal­koznak. A férj távollétében Nagy Lászlónétól érdeklődtem a családi vállalkozásról. — Az egész akkor kezdő­dött, amikor hazaköltöztünk Nyíregyházáról, ahol a „volt vőlegényem", Laci dolgozott. A házunk alatt kihasználatla­nul állt a pince. Sokat gondol­kodtam rajta, hogy a gyermek nevelése mellett mivel foglal­kozhatnék kereset-kiegészí­tésként. A férjem egyik barátja évek óta termesztett gombát és én „rákaptam". Laskagom­bával kezdtük, nagyon kis mennyiséggel, de aztán rájöt­tünk, hogy a champion gomba - a köztudattal ellentétben - jóval igénytelenebb. Áttértünk hát erre -, mindez négy évvel ezelőtt történt. Annak elle­nére, hogy a kis mennyiséggel is rengeteg munka volt, rette­netesen boldognak éreztük magunkat az első telepítés si­kere után. Megfogadtuk per­sze: együtt csinálunk minden munkát és a hasznot vissza­forgatjuk. Elhatározásunkat a kezdődő létbizonytalanság is igazolni látszott, szerettünk volna több lábon állni. Ez volt akkor a gomba. — Honnan szerzik be az alapanyagot, a komposztot? A pince a gombatermesztéshez igen alkalmas — Tavaly nyárig egy pécsi telephelyről hoztuk, de a ke- recsendi téesztől előnyösebb ajánlatot kaptunk, így most az általuk készített kom- poszt-zsákokat telepítjük. — Mennyire változott a négy év alatt a gomba iránti kereslet? — Most már nagyon sokan érdeklődnek a termesztés iránt. Annak idején rajtunk kívül nem foglalkozott senki ezzel. Az értékesítés is köny- nyebb volt, mert csak egy konkurenciával kellett meg­birkóznunk. Az árban is ta­pasztalható a változás, de el­sősorban a minőség a döntő. Szállítunk magánszemélyek­nek, éttermeknek, ABC-nek és természetesen ismerősöknek. Szóval sokfelé... — Mindehhez elengedhe­tetlen az üzleti érzék. — Hát az biztos, hogy a személyes ráhatás, az eladó­készség, a kapcsolatteremtés önmagában már fél siker. Per­sze a tálalás, a szállítás mi­kéntje ugyanolyan fontos té­nyezők. — Üzlet-e manapság a gombatermesztés? — Nagyon sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy a gombászattal gyorsan és könnyedén lehet meggazda­godni. Épp ma gondolkodtam el azon az alapigazságon, hogy munkával nem lehet pénzt keresni. Garay Előd Jánoshalmi napok Kisgazdaságok és farmer- gazdaságok gépeiből nyílik kiállítás és vásár Jánoshalmán, a Jánoshalmi napok kereté­ben. A kiállításon több mint félszáz belföldi és külföldi gyártó, illetve forgalmazó vesz részt, bemutatja a ma és a jövő magángazdaságainak gépeit, eszközeit a most hasz­nálatos vetőmagvakat, műtrá­gyákat és növényvédő szere­ket. A megnyitóra április 29-én, délelőtt tíz órakor kerül sor. Ide várják dr. Medgyasszay Lászlót, a Földművelésügy Minisztérium államtitkárát. Á helyszínen vásárolni is lehet, szakmai bemutatót tartanak és tanácsadás is lesz. A május 2.-ig nyitva tartó kiállításon hazai és külföldi művészeti csoportok és szólisták lépnek fel, naponta több alkalommal is.-d­Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Április 25.: Nagykő­rös, Szekszárd, Tamási. Ápri­lis 27.: Pincehely. Országos állatvásár: Április 24-25.: Pécs. Autóvásár: Április 24.: Pécs. Április 25.: Pécs, Szeged, Szolnok, Tamási. Mentatea és a majorannás tokány Amivel 11 a szegények foglalkoztak" Mára újból reneszánszát éli hazánkban is a gyógynövény­termesztés és a természetes gyógyítási mód. Nem volt ez min­dig így, hiszen volt idő, amikor szinte kuruzslásnak számított ha egy orvos gyógyteát és nem gyógyszert ajánlott megfázás esetén. A kezdetekről Csige István magángazdával beszélgettünk, aki már 40 éve foglalkozik gyógynövénytermesztéssel, sőt ő volt az, aki ezt 1957-ben Fejér és Tolna megyében is meghonosí­totta. Csige bácsi ma 66 éves, a múlt, a debreceni középiskolai évek, majd a kulákbélyeg, a megnehezített egyetemi évek és a munkanélküli „státusz" mára már mind csak megszelídült em­lék. A talpraállás a Herbáriánál kezdődött számára, ott volt fel­ügyelő. 1957-ben Tolna megyét is megkapta, előadásokat tartott a falvakban, összedoboltatta az embereket. — Egyik este az első sorban nagy bajuszú paraszt ember ült. Amikor a gyógynövényekről esett szó, felállt és azt mondta: amiről maga beszél az csak útszéli gaz, amivel csak a szegények foglalkoznak. Ennek ellenére sikerült meggyőznöm, össze is barátkoztunk. Két-három esztendő alatt sikerült is elérnem, hogy ebben a faluban majdnem mindenki foglalkozzon valami­lyen érdekes gyógynövénnyel. — Melyik növény volt a legnépszerűbb? — Az anyarozs volt az egyik sláger, vérzéscsillapításra használják. Á rozstáblákat oltottuk be a Kőbányai Gyógyszer- gyártól kapott oltóanyaggal. Nagyon keresett növény volt még a digitálisz, vagy népi nevén gyapjas gyűszűvirág is. Nagyon nagy mennyiség kellett, szívgyógyszert készítenek belőle, rit­mus szabályozásra használják. Én magam is szerettem foglal­kozni vele, azt is mondhatnám erre a házra, amiben most la­kunk ki lehetne írni „digitálisz", merthogy ennek az árából tud­tuk felépíteni. Szép és biztonságos növény, az egyik kedven­cem. Elterjedt volt a bazsalikom és a majoránna is. Olyan nö­vény nem termett az országban amit ki ne próbáltam volría. — Nyugdíjas kora ellenére ma is foglalkozik a termesztéssel, mit termel és mekkora területen? — Közel 3 hektár földön majoránnát termelek. A nagydorogi áfésszel kötöttem szerződést, most éppen nagy izgalomba va­gyok, mert a hideg idő miatt még nem sikerült elvetnem. Na­gyon munkaigényes, de hálás növény. Kézivetőt használok, a legtöbb munkát a gyomtalanítás emészti fel, mert vegyszert nem használok, ezért gyakran kell kapálni. Az aratás szintén kézi erővel történik, majd műszárítás és morzsolás után adom le. Ha szerencsém van és jó az idő, akkor kétszer is lehet aratni, július végén és október közepén. — A család hogyan viszonyul Csige bácsi hobbijához? — Ez már több mint hobbi, hiszen komoly jövedelemkiegé­szítést is jelent a családnak. Ezért mindnyájan részt is vállalunk benne. Van két felnőtt fiam va, István 33, Péter 30 éves, ők ebbe nőttek bele, gyermekkoruk óta besegítenek. Ma már önállóan is belefogtak a termelésbe, saját területük van. De még én sem akarok félreállni, nem is tehetem, mert megígértem a most 4 éves Anna unokámnak, hogy 18 éves korában én viszem el Ba- latonfüreden az Anna bálba. — Öriz-e magában kiemelkedően jól sikerült évet? — Volt egy emlékezetes esztendőnk, amikor egy holdon át­lagosan 16 mázsa morzsolt majoránna termett. Az utóbbi né­hány év azonban az aszály miatt eléggé gyengén sikerült. — Néhány éve divatba jött a reform étrend és ezzel együtt a gyógynövények ideje. Sokan maguk gyűjtik a füveket, mire kell ilyenkor nagyon figyelni? — Először is gondosan meg kell választani a gyűjtés helyét. Műút vagy szántóföld mellett nem ajánlott a növények szedése, mert nagy az ólom- és a vegyszermérgezés lehetősége. Ügyelni kell az ipari és az orvosi hárs közötti különbségre. Áz ipari hárs ezüstösen molyhos levelű, ha ez belekerül a teába, akkor gyul­ladásfokozó hatása lesz. — Ön, aki szinte valamennyi gyógynövény termesztését ki­próbálta, vajon szívesen fogyasztja-e ezeket a termékeket? — Nagyon szeretem a gyógyteákat, rendszeresen iszom mentateát, ami a légutak tisztítására kitűnő. A feleségem specia­litása a majorannás tokány, amelyet eddig minden vendégünk­kel megkóstoltattunk és mondhatom nagyon nagy sikere volt. Búcsúzóul a recept: a hagymát dinszteljük, bele tesszük az apró csíkokra vágott hús (lehet csirke mell vagy sertés), puhára pároljuk, megszórjuk majoránnával, majd tejföllel és kevés cit­rommal savanyítjuk. A köretet ízlés szerint választhatjuk hozzá. Mauthner Bioművelés, avagy búcsú a vegyszerektől? Terebélyesedik a biológiai kertművelés mozgalma, amelynek követői arra vállal­koznak, hogy kiiktatják a ter­mesztés, a gazdálkodás esz­közei közül a környezetet ve­szélyeztető mérgeket, vegy­szereket. A gyomok ellen nem vetnek be kémiai gyomirtókat, a növényi kórokozók és kár­tevők ellen vegyi készítmé­nyeket, s még a műtrágya fel- használásától is tartózkodnak. A biokertészkedésre vállal­kozóknak fontos tudnivaló, hogy a talajnak szükséges tápanyagok pótolhatók egye­bek között szerves istállótrá­gyával, trágyalével, de még- inkább elbomlásra képes kerti, konyhai és egyéb hulladékok­ból érlelhető komposzttal. Ér­tékes többletet jelentenek a ta­lajnak az úgynevezett lassan ható tápanyagok, amilyen például a kőliszt, a nyersfosz­fát, a szaruforgács, a csont­liszt, vagy a tiszta fahamu. Valamennyinek közös eré­nye, hogy jobbítják a talaj élő szervezeteinek életkörülmé­nyeit, s így azok serény, olcsó munkásai lesznek a kertnek. A hasznos mikroszervezetek dolgát mégkönnyíthetjük az­zal is, hogy nem bolygatjuk meg természetes - és szá­mukra kedvező - elhelyezke­désüket, azaz mellőzzük az ásást és a szántást. Nyugodtan használhatjuk viszont a forga­tás nélküli talajművelés prak­tikus szerszámát, az egyfogas kézi talajlazítót, amellyel a föld nagyobb mozgatása nél­kül is megoldható a lazítás vagy a kiszórt komposzt be­keverése. Mind szélesebb körben al­kalmazott módszere a biomű­velésnek a mulcsozás, vagyis a talajfelszín takarása szalmá­val, fűnyesedékkel vagy más szerves hulladékanyaggal. Terjednek más talajárnyékoló termesztési eljárások is - pá­rosítva megfelelő vetésforgó­val és növénytársítással. A növényi kivonatokkal végzett permetezés ugyan kémiai módszernek minősít­hető, de kétségtelen, hogy e kivonatok jóval inkább kör­nyezetbarátok, mint a mester­séges előállítású növényvédő készítmények. A biokertészeknek számol­niuk kell azzal, hogy a vegy­szerek kiiktatása nyomán eset­leg megcsappan kertjük ho­zama, s kisebb termésért is többet kell dolgozniuk. Befek­tetésüknek azonban bőséges kamata, hogy amit így ter­melnek, az tisztább, méregte- lenebb, mint a vegyszerekkel „doppingolt" zöldségek, gyümölcsök. Dr. K. L. k i

Next

/
Thumbnails
Contents