Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
8 WÚJSÁG KÖRNYEZETBARÁT 1993. április 22., csütörtök Zöld teszt Ismeri a természetet? Az alábbi néhány kérdésben az olvasó próbára teheti magát: ismeri-e, ha igen, mennyire a természetet. A helyes válasz nem egyszer meglepő, és sajnos gyakran - riasztó. Tegye próbára tudását, s ellenőrizze a teszt végén a helyes megfejtést! 1. A Föld felszínének 71 százalékát víz borítja. Hány százalék ebből az édesvíz? a) három százalék b) tizenhárom százalék c) harminc százalék 2. Hogyan védekeznek a pingvinek a hideggel szemben? a) tollazatukkal b) bundájukkal c) bőrükkel 3. Mi a vackor? a) a sündisznó fészke b) örökzöld fa c) kártevő 4. A cserebogár csak 14 napig él. Mennyi ideig él pajorként a talajban? a) négy hétig b) négy hónapig c) négy évig 5. Mi a kosbor? a) keresztezett juhfajta b) gyomnövény c) orchidea 6. Milyen nehéz a legnagyobb óriáskagyló? a) 260 kilogramm b) 26 kilogramm c) 8 kilogramm 7. Mennyi ideig képes az albatrosz nevű tengeri madár leszállás nélkül repülni? a) öt óráig b) öt napig c) ötven napig 8. A medúzák teste részben víz. Müyen arányban? a) 15 százalék b) 52 százalék c) 98 százalék 9. Milyen állat a tengeri csikó? a) rákféle b) hal c) a víziló kicsinye 10. Mikor és hol találták fel a konzerves dobozt? a) Krisztus születése körül Rómában b) 1810-ben Angliában c) 1910-ben Németországban 11. A szentjánosbogár ötmásodpercenként villan, azért a) mert ellenségeit akarja elriasztani b) mert szexpartnereit csalogatja c) jobban akar látni a sötétben 12. Földünkön ma 5,5 milliárd ember él. Hány baba születik naponta? a) 250 ezer b) 25 ezer c) 2 millió 13. A levelibéka kihalófélben van. Mennyivel csökkent az elmúlt években a számuk? a) harminc százalékkal b) hatvan százalékkal c) kilencven százalékkal Megoldás: 1. a: három százalék, 2. a: tollazatukkal, 3. b: örökzöld fa, 4. c: négy évig, 5. c: orchidea, 6. a: 260 kilogramm, 7. c: ötven napig, 8. c: 98 százalék, 9. b: hal, 10. b: 1810-ben Angliában, 11. b: szexpartnereit csalogatja, 12. a: 250 ezer, 13. c: kilencven százalékkal. Válaszolt mindenre? Ismeri most már a helyes feleleteket is? Döntse el: nem kellene jobban megismernie a természetet? (FEB) Pályázat, fotósoknak „Csodálatos madárvilág", „Az év természetfotósa". Két cím, egy fotópályázat, amelyet hét kategóriában hirdetett meg a KTM Természetvédelmi Hivatala és a Dunapack Rt.: 1. Madár és ember - madárvédelmünk eredményei; 2. Madarak a magyar tájban, jellegzetes hazai madárfajok természetes élőhelyeiken; 3. Madarak akcióban; 4. Törpéktől az óriásokig, a vadon élő állatvilág; 5. Vadon élő növények és gombák; 6. Hazai tájak, hangulatok; 7. A természet morzsái, makrofelvételek. Fekete-fehér és színes papírképeket, valamint színes diákat egyaránt várnak a rendezők. A zsűri kategóriánként 50 ezer forintot ítél oda a legjobb fotók szerzőinek. A fotók beküldési határideje: 1993. augusztus 31. A pályázat részletes kiírása megcímzett, felbélyegzett válaszborítékkal ellátott levélben igényelhető Győri Lajostól, 1390 Budapest 62. Pf. 166. címen. Kikelet '93 Fotó: Ritzel Zoltán Táj- és lélekmentő publikációk A természet kalendáriuma r.ff.* r Vj'-r ^ \r ■ > ifi gggggggi fffl fffgff&fó fögf&fff$fffóffl&£ff| Április - tavaszhó (II.) Áprilisban kizöldülnek az erdők és a mezők, a rovarvilág is megelevenedik. A petékből ekkor kikelt hernyók falni kezdik a növények zöldjét, csakúgy, mint az áttelelő hernyók. A rovarvilágban meglepően sok telelési stratégiát figyelhetünk meg. így a csíkos medvelepke hernyói még őszszel kikelnek, de ekkor csak lassan növekednek. Ám az át- telelés után, tavasszal gyors fejlődésnek indulnak. Ä fehérpettyes álcsüngőlepke hernyói, melyek apró kétszikű növényeken élnek, az áttelelés után, tavasszal bábozódnak. Ebben az időben már megjelennek a répalepkék és repcelepkék, amelyek hernyói a kiskertek jelentős károsítói. Gyakoribb lepkénk a bogáncslepke, amely az egész Földön elterjedt. Nevezetessége, hogy nagy távolságokra képes vándorolni. A bevándorló lepkék április végén jelennek meg és általában további két nemzedékük fejlődik ki. Az őszi nemzedék példányai pedig ismét dél felé vándorolnak. Áprilisban álló- és folyóvizeink is egyre jobban felmelegszenek, s mind több halfajunk kezd szaporodni. A nagyobb folyóinkban és a Balatonban élő garda ívni kezd a homokos mederrészeken, vagy a finom levelű vízinövények között. Csakúgy, mint a lápi póc, a dunai galóca, az in- gola, a bodorka, a csíkhalak egy része, meg a kecsege. Ez utóbbi kistermetű édesvízi tokféle, általában magányosan vagy kisebb rajokban él, de teleléskor és íváskor nagyobb csapatokba verődik össze. Síkvidékeinken mindenütt gyakori béka a vöröshasú unka. Bőre szúrós, kellemetlen szagú váladékot termel. Ha megriasztják és képtelen elmenekülni, halottnak teteti magát. Bár tavasztól őszig vízben él, télire mégis szárazföldi lyukakba, kövek alá húzódik, ahonnan április elején bújik elő. Hegyvidékeink lassú folyású vizeiben, pocsolyáiban él a rokon sárgahasú unka, amely valamivel később jön elő téli búvóhelyéről. Április a varangyosbékák nászidőszaka, ebben a hónapban rakják le petéiket. A barna varangy petéi két vagy négy sorban, kocsonyás zsinórban helyezkednek el. A petezsinór 3-5 méter hosszú is lehet, amit a nőstény víz alatti növényekre, vagy vízbe nyúló ágakra teker. A petékből néhány nap alatt fejlődnek ki a lárvák. Hegyvidéki patakok mentén április közepétől kezdődik a fekete és sárga színezetű foltos szalamandrák násza. S a hónap végén másznak elő a későn ébredő zöld levelibéka egyedei. Hüllőink közül a fürge gyík nyitja a sort, de áprüis elején már láthatunk zöld gyíkot, később homoki gyíkot is. Ekkortájt jelenik meg a törékeny kuszma, e furcsa, láb nélküli gyík is. Mocsarak, holtágak vidékén áprilistól látható a mocsári teknős, amely iszapba, vagy a part fövenyébe ássa be magát és így telel át. Kígyóink többsége is előmászik április folyamán, sőt a viperák ebben a hónapban szaporodnak. Április a tavaszi madárvoMolnárfecske nulás csúcsidőszaka. A nálunk telelő nagy őrgébics elhagyja az országot, míg a kis őrgébics megérkezik délről. A fehér gólyák később érkező csapata is megjön. A réteken, tocsogós helyeken vadászgat- nak. Zsákmányuk békából, gyíkból, kígyóból áll, emellett rendszeresen fogyasztanak csigákat, rovarokat is. A legkorábban érkező füsti fecskéket követik a parti- majd a molnárfecskék, és benépesítik tavalyi telepeiket. Ebben a hónapban érkezik a ritka gólyatöcs és gulipán mellett a kiskócsag is. A vizek melletti nádasokból felcsendül a nádirigó jól ismert, igen jellegzetes „kara-kara-ki-ki-ki-ker-ker" hangja, megjelennek a poszáták, a fülemülék is. A megfigyelések szerint a hímek néhány nappal előbb érkeznek, majd rögtön területet foglalnak és dalolva várják a tojókat. A madarakra vár a területfoglalás, párválasztás, fészekrakás mellett az utódnevelés is röpke néhány hónap alatt. (Arról nem is beszélve, hogy jó néhány madárfaj évente többször költ.) A korán érkező fajok némelyike áprilisban már fiókáit eteti. Például a seregély, a kék-, a széncinege és a bíbic is. Utóbbi fiókái olyannyira fészekhagyók, hogy néhány napos korukban szétszélednek. Áprilisban mindeTolna megye vizei (7.) A szálkai tározó Tolna megye sárközi területének vízgazdálkodásában mindig fontos szerepet játszott a külső vízgyűjtő területekről érkező csapadékvizek mennyisége és intenzitása. A megye domborzati adottságai kiváló lehetőséget biztosítanak a kisvízfolyásokban lefolyó vizek völgyzárógátakkal történő visszatartására, tározók, halastavak építésére. Az elmúlt években sok halastó és néhány rekreációs célokat is szolgáló létesítmény is elkészült. Ezek száma meghaladja a 70-et. Közülük is kiemelkedik a Lajvér patakra telepített szálkai tározó, amit 1977-78-ban épített a Szekszárd-Paksi Vizitársulat, mely cég azóta is ellátja a kezelői feladatokat. A tározó mintegy 25 négyzetkilométeres területről ösz- szegyülekező vizektől mentesíti a sárközi öblözetet, kismértékben csökkenti a bátai szivattyútelepre ráfolyó víz- mennyiséget, és visszatartja a tározó alatti szakaszról a hordalékot. A víz visszatartására 235 méter hosszú töltés épült, és az így kialakított vízfelület nagysága a maximális üzem- vízszintnél közel 57 hektár, a legnagyobb vízmélység 11 méter és a maximálisan tárolt vízmennyiség elérheti a 2,5 millió köbmétert. Azért, hogy a tó minél később telítődjön fel iszappal A barátkáért A madártani egyesület '93-at a barátposzáta védelmének szenteli. E veréb nagyságú madárka a házi kertekben is szívesen fészkel. nütt tojásokon ülnek a tőkés récék is, sőt a hónap vége felé már fiókáikat vezetgetik a vizeken. A kizöldült erdők, mezők táplálékot biztosítanak a növényevő emlősöknek, a rovarvilág pedig a rovarevőknek. Esti sétáinkon ismét találkozhatunk ismert rövare- vőnkkel, a sünnel. A laza talajú, ritkás erdőkkel borított domboldalak egyik jellegzetes élőlénye az üregi nyúl. Vackát föld alatt ássa. Járatai olykor több méteresek is lehetnek. A házi nyúl őse évente 4-7 alkalommal kölykedzik. (Ezért is mondják: szapora mint a nyúl.) A mezei nyúllal ellentétben utódai vakok, csupaszok. Április végén a mezei nyúlak gyakran már másodszor fialnak. Ebben az időben lámák napvilágot egyik legfőbb ellenségének, a rókának a kölykei is. A hónap folyamán vedle- nek a vaddisznók, szarvasok. Téli bundájukat mintha éhes molylepkék serege rágta volna meg. Az öreg szarvasbikák agancsa ugyan még barkás, de már tekintélyes méretű és súlyú. Középhegységi erdők, rétek ritkán megfigyelhető vadja a muflon. A muflonjerkéket áprilisban már pár hetes bárányok társaságában láthatjuk legelni. Andrási Pál , egy 5,7 hektáros hordalékfogó előtározó is létesült. Mivel a kialakított vízfelület szép tájképi környezetben van, kezdettől fogva igény jelentkezett a többcélú hasznosításra. Megépítése egy addig vegetáló település számára a fejlődés lehetőségét hozta magával. A tóra és környezetére tájrendezései terv készült, ami feltárta a hasznosítás, valamint a táj és a környezetvédelem szempontjait. A terv alapján a szűk vízgyűjtő területen csökkentették az állattartást és fásítás is történt. Mivel a megyében található élővizek közül az egyik legjobb minőségű a szálkai tározóé, az önkormányzat kiemelkedő fontosságúnak tekinti a víz jó minőségének a megőrzését. A vízgazdálkodási hasznosításon kívül jelenleg csak horgászati tevékenység folyik. Mindenképpen he- lyesenli lehet a szálkaiak azon álláspontját, hogy bármiféle fejlesztés, többcélú hasznosítás csak a környezetvédelmi feltételek teljesülése után történhet. Ennek érdekében pályázatokon igyekeznek megteremteni a nem kis terheket jelentő környezetvédelmi beruházások anyagi fedezetét, és csak ezt követően látnak neki a főleg üdülési célú elképzelések megvalósításának. Klingl Béla Fotó: Pusztai T. Állatvédelem(?) Protézis, orrszarvúknak Robert Malloy, a mas- sachusettsi egyetem kutatója az állatvédelem egészen különös változatát ajánlja: műanyagból készült protézist az orrszarvúknak. Ez visszatarthatja az orvvadászokat attól, hogy az állatokat értékes szarvaik miatt megjelöljék. A kutatók szerint 45 centiméter hosszú műanyag szarvat kell a lefűrészelt eredeti szarvak csonkjára helyezni. A „protézist" világító narancsszínűre kellene festeni, hog a vadorzók figyelmét felhívja az értéktelen darabra. „Az állatokat a legkevésbé sem bántja a rikító szín, mivel az orrszarvúk színvakok" - állítja Malloy. A professzor találmányát először egy amerikai állatkertben akarja kipróbálni. A valódi szarv, amelyből tőmyeleket és ékszereket készítenek, a feketepiacon 18 ezer dollárt is ér. A sok vadorzó miatt különösen a fekete orrszarvúk száma csökkent: már csak 2800 él Afrikában, holott 1971-ben még 70 ezer volt a nyilvántartottak száma. (FEB) * ,4 4 i
