Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-22 / 93. szám

6 »ÚJSÁG ERRŐL - ARRÓL 1993. április 22., csütörtök Végefelé jár az 1-es kárpótlás A föld az új tulajdonosé A megszűnt vállalkozások ellenőrzési tapasztalatai Az idei év első negyedévé­ben került sor az 1992-ben, il­letve a korábban tevékenysé­güket jogutód nélkül meg­szüntető, vagy más működési formába átalakult, úgyneve­zett technikai megszűnt vál­lalkozások ellenőrzésére. A nyilvántartásainkban szereplő technikai megszűnt vállalko­zások közül összesen 54 adóa­lanynál kezdődött adóelle­nőrzés, melyek közül ez idáig 38 vállalkozásnál zárult le a vizsgálat. A jogi személyiségű vállalkozások esetében a technikai megszűnés gyakor­latilag egyet jelentett a ko­rábbi tevékenység más mű­ködési formában történő foly­tatásával, míg a kisvállalkozá­sok döntő részénél ez a (beje­lentett) tevékenység megszű­nésével járt együtt. A vizsgálatok közül mind­össze 4 zárult megállapítás nélkül, míg a többinél adóösz- szeget is érintő megállapítás­sal fejeződött be a ellenőrzés. A számszerű megállapítások nagyságát tekintve az esetek felében az nem éri el a 100 ezer forintot, de az átlagszám ez esetben elfedné a tényleges összefüggéseket, mivel az adóeltérések 90%-a hat jogi személyiségű vállalkozásnál, és egy egyéni vállalkozónál végzett ellenőrzésből szárma­zott. A vizsgálati tapasztala­tok továbbra is azt mutatják, hogy főleg a kisebb vállalko­zásoknál, ezen belül is az egyéni vállalkozóknál volt ta­pasztalható a feltárt adóelté­rés keletkezésének szándé­kosságra utaló jellege, amelyet alátámasztott, hogy több vál­lalkozónál hiányzott a tevé­kenység megfelelő bizonylato­lása, avagy a teljes könyvveze­tés, illetve a többéves műkö­dés alatt még egyszer sem tel­jesítették bevallási kötelezett­ségüket. A nagyobb, főleg a jogi személyiségű, és a hosz- szabb ideje működő vállalko­zásoknál tapasztalt szabályta­lanságok elsődleges okaként a vonatkozó jogszabályok hiá­nyos ismerete, illetve a nem megfelelő értelmezése jelöl­hető meg, bár megjegyzendő, hogy a tévedések az esetek döntő részében a vállalkozá­sok érdekeit szolgálták. Megállapítható, hogy a vál­lalkozások terhére megállapí­tott adókülönbözetek mintegy 70%-a pénzügyileg rende­zendő kötelezettségnek minő­sült, tehát nemcsak bevallási eltérésről van szó, így ez egy­ben utalás is a vállalkozások költségvetési kapcsolatainak nagyobb figyelemmel kíséré­sének szükségességére is. A korábbi ellenőrzési tapasztala­tokkal összhangban, a techni­kai megszűnt vállalkozások esetében is az ÁFA jelenti a legnagyobb adóvolument a számszerűsíthető megállapí­tások között. Több vállalko­zásnál is előforduló szabályta­lanság volt, hogy az ÁFA kö­telezettséget nem a megfelelő időpontra számolták el, illetve vallották be. A korábbi éveket ellenő­rizve még mindig előfordult, hogy a beruházások előzete­sen felszámított ÁFA-ját akkor is 100%-ban visszaigényelték, amikor a törvény erre kisebb mértékben adott lehetőséget, és tették ezt esetleg azért is, mert az adott beszerzést nem beruházásként kezelték. A nyereségadó, illetve a tár­sasági adó vonatkozásában feltárt eltérést néhány jogi személyiségű vállalkozásnál (4 vállalat és egy kft.) tett mil­liós összegű megállapítás emelte meg nagymértékben, amelyek az összes ezen típusú adókülönbözet háromnegye­dét teszik ki. Figyelemreméltó, hogy a személyi jövedelemadó vo­natkozásában feltárt adóhiá­nyok több mint 90%-át az egyéni vállalkozók ellenőrzé­sei adják, míg a „nagyoknál" jószerével nem tapasztalható e téren számottevő szabályta­lanság, noha ezen kör költ­ségvetési kapcsolataiban is második helyen szerepel az SZ]A befizetés összege. Az egyén adónemek csoportjában mutatkozó többmilliós összeg közel kétharmadát egy jogi személyiségű vállalkozásnál az állami vagyon utáni része­sedés nevű adónemben tett megállapítás képezi, míg a fo­gyasztási adó vonatkozásában nem került sor adókülönbözet feltárására a technikai meg­szűnt vállalkozások vizsgála­takor. Ez a tapasztalat való­színűleg azzal magyarázható, hogy a Tolna megyei vállalko­zások körében - a többi adó­nemhez viszonyítva - egyéb­ként is elenyésző mértékű a fogyasztási adóban mutat­kozó költségvetési kapcsolat, másrészt azok a vállalkozá­sok, amelyeknél viszonylag nagyobb összegre rúg ezen adókötelezettség, azok nem tartoztak a most vizsgáltak körébe. A technikai megszűnt vállalkozások ellenőrzése so­rán összesen 22768 eFt befize­tendő, és 14 eFt visszaigé­nyelhető adóeltérés került megállapításra. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Ügyfélfogadási napon, hét­főn jártam a megyei kárrende­zési hivatalban. A zsúfolásig megtelt folyosó azt bizonyí­totta, hogy az érdeklődés semmit sem csökkent az utóbbi hetekben sem, annak ellenére, hogy az 1-es kárpótlási törvényt már 92 százalékban teljesítette a hiva­tal. Dr. Ótós Jánost, a megyei hivatal vezetőjét az aktuális gondokról kérdeztük:- Folyik a 2-es kárpótlási törvény hiánypótlása az érde­keltek részéről, azért van ez a nagy forgalom. El kell mon­danom, hogy még a mai napig is százával érkeznek az 1-es törvényre beadási kérelmek, pedig ennek a határideje 1991. december 16-án lejárt. Sajnos, ezeket el kell utasítani.- Mi a véleménye arról, hogy,a földárverések után né­hány tsz nem adja át az új tu­lajdonosnak a termőföldet még akkor sem, ha az vállalná a zöld leltár kifizetését?- A zöld leltár értékét árve­rés előtt a szövetkezetek nem mindig közük. Véleményem szerint az új tulajdonost meg­illeti a tulajdonával kapcsola­tos rendelkezési jog.- Igen, de az vitatott, hogy mikortól mondhatja valaki magát tulajdonosnak.- Elvileg amikor az árveré­sen elhangzik, hogy senki többet harmadszor, hiszen megveszi, kifizeti az általa lici­tált földet. Az más kérdés, hogy a tulajdoni lap megszer­zése, a birtokba adási idő a földhivatalok sok munkája miatt hónapokat is igénybe vesz. Megtehetik, hogy ideig­lenesen kimérik vagy kimére­tik a területet, majd a végleges kimérésnél az eltéréseket, ha van ilyen, korrigálni lehet. Ha a tsz-szel sikerül a mezei lel­tárban is megegyezni, akkor nincs gond, ha nem sikerül és a tsz ajánlatát az új tulajdonos nem fogadja el, akkor a szö­vetkezet bírósághoz fordul­hat. Az is előfordulhat, hogy az új tulajdonos az ajánlattal egyetért de a tsz a kártalaní­tási dijat nem fogadja el. Eb­ben az esetben a tulajdonos fi­zetési kötelezettségének úgy tud eleget tenni ha a pénzt bí­rói letétbe helyezi.- Említette, hogy szinte mindennaposak az árverések. Milyen volt az elmúlt hét mér­lege?- Mórágyon, Kapospulán és Gerjenben tartottunk földárverést, ahol gazdára talált 1141,6 hektár föld, közel 28 ezer aranykorona értékben, amiből 85 hektár volt erdő. Az elmúlt héten 222-en jutottak földtulajdonhoz. mau Jogsértés történt A felmentés helytelen volt Az elmúlt években törvények, rendeletek sorát alkották meg az arra illetékesek. Ezek gyakran a hivatalokig még el sem jutottak és már annak módosítása is hatályba lépett. így született meg az év elején a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény. A jogszabályok értelmezése sem egyszerű, mert pél­dául a köztisztviselői törvény megjelenését követően néhány hónap eltelt, mire az első információk eljutottak a hivatalok­hoz annak alkalmazásával kapcsolatban. Valószínűleg ennek is oka a rosszul értelmezés, a jogsértés. Az alábbi eset egy Tolna megyei községben történt, azért nem írjuk annak nevét, mert bárhol előfordulhatott, s a félreértelmezett törvény kel­lemetlen következményeket vont maga után. A polgármesteri hivatalok a köztisztviselői törvény, míg az intézmények a közalkal­mazotti törvény szerint végzik munkájukat. A köztisztviselői törvény az előző jogszabá­lyokhoz képest megváltozott. Korábban a nyugdíjaztatás­nak a rendje az volt, hogy a nyugdíj korhatár elérésekor a 30 nap szabadságot, és a kére­lem benyújtását megelőző 30 napra általában már felmen­tést adott a munkáltató, nem kellett bejárni dolgozni. Meg­kapta a fizetését, ezzel nyug­díjba ment a születésnapját, vagy az ő általa adott utolsó munkanapot követő nappal. Az űj köztisztviselői tör­vény aszerint rendelkezik, hogy a dolgozó kérheti nyug­díjazását születése napjával. Hat hónapból a születésnapját megelőzőleg 3 hónap az, ami alatt bejelentetheti, hogy el akar menni nyugdíjba, de ez alatt a 3 hónap alatt be kell járnia dolgozni. A nyugdíj- korhatár betöltését követő há­rom hónap az a felmentési idő, ami alatt már munkát nem kell végeznie, de jár az il­letménye. A munkaviszony megszűnik a születésnapot, il­letve a nyugdíjazást követő 90. napon. Ezt értelmezte helytelenül a hivatal körjegy­zője, mégpedig úgy, hogy a születésnapot megelőző hat hónappal adott felmentést, és úgy fogalmazott, hogy ebből három hónapra munkára kö­telezte az alkalmazottat és a másik háromra pedig teljes felmentést adott a munkavég­zés alól. Egy összegben a há­rom hónapra járó munkabért, illetve az illetményt teljes egé­szében még decemberben ki is fizették az alkalmazottnak. Mind az alkalmazott, mind az önkormányzat károsult, mert a köztisztviselő nem végzett munkát csaknem hat hónap alatt, ugyanakkor il­letményét megkapta azzal, hogy fölmentették, pedig szü­letésnapjáig munkát kellett volna végezni. Nyugdíjazását követően járt volna a felmen­tési időre az illetmény. A szü­letésnapját követő három hó­napra ezzel a felmentéssel nem kapott illetményt. Az ön- kormányzat úgy veszített, hogy nem kapott munkát. Áz ügy a munkaügyi bíró­ságra került, a köztisztviselő feljelentést tett, a volt munkál­tatója, a körjegyző ellen. A bí­róság alperesként a körjegyző jelenléte nélkül, mint jogutó­dot a két község polgármeste­rét idézte meg. A munkaügyi bíróság asze­rint döntött, hogy a felmentés helytelen volt, és visszaállí­totta az eredeti helyzetet. Nyugdíjaztatásra a születés­napot követően kerülhet sor és jár az illetmény. (p-t) Vigyázat, hamisítják! Tanácsok videokazetta vásárláshoz A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megállapította, hogy a kereskedelmi forga­lomban és az ülegális értékesítésben egyaránt árusítanak olyan videokazettákat, melyek si­lány minőségük miatt gyakorlati használatra alkalmatlanok, illetve a videokészüléket káro­sítják. Mint arról dr. Varga Tibor, a megyei fo­gyasztóvédelmi felügyelőség vezetője lapun­kat tájékoztatta, a hamisított kazetták az azo­nos típusú és márkajelzésű jó minőségű kazet­táktól megkülönböztethetőek feltűnően ala­csony, 300 forint körüli fogyasztói áruk alap­ján, tovább a burkoló fóüa fajtája és grafikája, valamint a törlésgátló fül feletti azonosító szám alapján. Az alábbiakban közöljük a ha­misított kazetták azonosító jellemzőit: — TDK HS E-195 típusjelzésű, azonosító szám: 904012 BA E-195 HQ. —- SONY Vivax E-195 típusjelzésű, azono­sító száma: 904012 BA E-195 HQ. — JVC SX E-180 típusjelzésű, azonosító száma: B 390165 E-180 —1 SONY DX E-180 típusjelzésű, azonosító száma: B 390165 E-180. — SONY TX E-195 típusjelzésű, azonosító száma: 4G 20068. A KERM1 a leírt azonosító számú kazetták forgalmazását megtiltja. Felhívja a felügyelő­ség a fogyasztók figyelmét arra, hogy akik az fentebb felsorolt azonosító számú kazettákból vásároltak, a vásárlás tényét igazoló bizonyí­tékkal együtt vigyék vissza a kazettát abba az egységbe, ahol a vásárlás történ, s reklamálja­nak. A vásárlók reklamációját jelen esetben a vé­telár visszafizetésével kell rendezni. (Ha a vá­sárlás tényét igazoló bizonylattal nem rendel­keznek, az adott üzletben nem kötelesek rek­lamációjukat elfogadni.) Amennyiben az eladás helyén jogos rekla­mációjukat nem a fentiek szerint intézik, vagy bárhol a megyében azt tapasztalják, hogy az előzőekben felsorolt jelű kazettákat árusítanak - akár üzletben, akár vásárban, stb. - jelezzék ezt a tényt a Tolna Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen. Címe: 7100 Szekszárd, Mártí­rok tere 11-13. Telefon: 11-983. Venter Marianna Mezőgazdasági fejlesztési alap Pályázat beruházási támogatásra A Földművelésügyi Minisz­térium pályázati felhívása a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Értesítő 1993. évi 4. szá­mában található. Azok, akik nem fémek hozzá az Értesítő­höz, 100,- Ft - postaköltség el­lenében az FM Tolna Megyei Földművelésügyi Hivatalánál (7101 Szekszárd, Pos­tafiók 210.) az ÁFI pályázati felhívásról szóló kiadványát megrendelhetik. A fölösleges kiadásdk és a döntési folyamat elhúzódásá­nak elkerülése érdekében azt javasoljuk a vállalkozóknak, hogy amikor az általuk meg­valósítani tervezett beruhá­zásról a pályázatuk elkészült, tekintsék azt tervezetnek, és abból egy példányt adjanak át a megyei földművelésügyi hi­vatalnak. Kérjék a tervezet vé­leményezését. Csak a hivatal észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével célszerű a pályázatot a végleges tarta­lommal elkészíteni és 10 pél­dányban benyújtani. Azok a pályázók, akik a beruházás megvalósításához hitelt is sze­retnének igénybe venni, a pá­lyázatot előbb a hitelező bankhoz nyújtsák be. Kérjék a bankot, hogy nyi­latkozzon írásban - a pályá­zatban kimutatott támogatás összegének jóváhagyását fel­tételezve - mennyire tartja hi­telképesnek a pályázót, illetve milyen összegű beruházási - és készlethitelt tud engedé­lyezni a fejlesztés finanszíro­zására. Távoktatás Egyetemi diplomát lehet német nyelven távoktatással szerezni a Hagen-i Távegyetemen. 1991 ok­tóbere óta a Budapesti Távtanu­lási Központ leheóséget biztosít a Távegyetemen való tanuláshoz. 1993. szeptemberétől azonban újabb lehetőség nyílik a magyar jelentkezők részére. A magyaror­szági érettségi bizotnyítványt át­értékelte a német szövetségi kul­tuszminiszter-konferencia. Ez azt jelenti, hogy aki Magyaroszá- gon jogosult felsőfokú tanulmá­nyokra (felvették valamely felső­fokú intézménybe), automatiku­san jogosult németországi egye­temen vagy főiskolán tanulni. Ha valaki fdvételi vizsgát tett, de csak 95 pontot ért el és ezzel az eredménnyel nem vették fel, az is tanulhat a német egyetemeken. A Távegyetemen a következő tárgyakat lehet tanulni:- közgazdaságtudomány- matematika- informatika,- elektrotechnika, mint diplo­mát adó szakok, valamint- neveléstudomány- politikatudomány,- szociológia,- új német irodalom,- történelem,-filozófia,- pszichológia, mint magiszter végzettséget adó szakok. A beiratkozás máj. 15-tól júl. 15-ig a Budapesti Távtanulási Központban történik 1114 Buda­pest, Villányi út 11-13. (T: 1-667-522): Akik a gimnázium­ban az utolsó három évben néme­tül tanultak, azoknak német tu­dásukat nem kell igazolni. Közlekedünk, de hogyan? Világos, mint a vakablak Minden bizonnyal sokan olvastak lapunk korábbi számaiban a KRESZ sza­bálymódosításokról, vagyis arról, hogy milyen változások léptek életbe március 1-től. Köztudott, hogy a reni­tens szabálytalankodók el­len határozottan lépnek fel a rend őrei, elejét véve az egyre fenyegető közleke­dési katasztrófa bekövet­keztének. A sokat emlege­tett közlekedési morál Vi­szont elérte azt a határt, amely már-már kritikus­nak mondható. Persze ne legyünk olyan pesszimisták, mondják so­kan. Nem csak azok au­tóznak közútjainkon, akik erőszakos vezetési sílu- sukkal leszorítják óvatos társaikat. Akadnak fehér hollók is (talán kevesebb százalékban), akiket érde­kelnek a szabályok, és be is tartják azokat. Ezek közé tartozik dr. Fodor László váraljai lakos, aki levéllel fordult szerkesztőségünk­höz tisztázandó néhány, talán félreérthető kérdést. Válaszunk az, hogy a KRESZ 10. paragrafusát módosították, mégpedig a következőképpen: „autó­úton és lakott területen kí­vül, főútvonalon a forga­lomban részt vevő gépko­csit - tompított fényszóró­val - nappal és jó látási vi­szonyok között is ki kell vi­lágítani". A legfontosabb változtatásokhoz tartozik még az is, hogy személy- gépkocsival lakott terüle­ten csak 50 km/ó a megen­gedett legnagyobb sebes­ség, és „olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amely­nek hátsó üléseit bizton­sági övvel szerelték fel, csak abban az esetben sza­bad közlekedni, ha a biz­tonsági övvel ellátott ülé­sen utazó személy öve be van csatolva". A szabály az szabály, mindenkire vonatkozik és - mivel a közúti közleke­dés nem játék - jó lenne vi­gyázni is egymásra. Ha szem előtt tartjuk ember­társaink érdekeit is, nem­csak mi magunk, hanem mindannyian jól járunk ... Garay E. A 1 í

Next

/
Thumbnails
Contents