Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-17 / 89. szám

12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. április 17., szombat Tanár úr mikor az Egyesült Államokból hazajöttem, tagja voltam a ze­nekarának, azóta sajnos nem. Számomra ő a jazz profesz- szora. Én csak diák vagyok mellette. Mindig tud valami újat mutatni számomra. A zene minden vonatkozásában annyira tökéletes, hogy szá­momra ő maga a zene iskolája, egyébként pedig egy csodála­tos ember. Z.N.: — Szerencsére azért egy lehetőség mindig akad arra, hogy együtt játszunk; ez Magyarország. Régen, amikor együtt zenéltünk, az igazi problémát az jelentette, hogy Krzysztof nem olvas kottát. Ennek ellenére nagyon gyor­san tanult, néha gyorsabban, mint a profi kottaolvasó zené­szek. Amíg együtt játszottunk, az tényleg egy jelentős koope­ráció volt, nagyon boldog va­gyok, hogy itt most ismét így alakult. V.G.Y., KRZ Fotó: Ótós Réka Polák, venger, dvá brátánki... Strandpapucs és Hendrix-póló — Mit hallgat most? Main-stream-t? K.S: — Nem. Szeretem még a Weather Report stílust. Fú­ziós zenéket, mint amilyen például a Michael Brecker Band-é. Zbisekkel ellentétben szeretem a gitáros zenéket is. — Milyen érzés a világ nagy fesztiváljai után magyar pódiumon, magyar zené­szekkel együtt játszani? Z.N.: — Nagyon szeretem Magyarországot, a magyar ételeket, mint a „bográtschgu- lascht", a magyar bort, a ét­termekben a cigányzenekaro­kat - sajnos egyre kevesebb van belőlük -, a szép lányokat. Ja és a magyar jazz-zenészeket is. K.S.: — Nagyon sok bará­tom van Magyarországon, az emberek általában véve is na­gyon barátságosak. Nagyon tetszik a magyar nyelv dalla­mossága, a guralt, egy lengyel hegyi tájszólást idéz. Néhány éve már volt egy turnénk Ma­gyarországon a Scieranski trió-val, azóta kissé változott a zenekar, Marek Surzyn saját zenekarába távozott, új dobo­sunk pedig Németországban él. Ezen kívül számos más formációban játszom, duóban a krakkói énekessel, Marek Ballatával, létezik egy nem­zetközi kvintett is, melynek tagja a Bop-Art CD-n hallható 'Szendi Gábor is. Elég nehéz összehozni ezeket a zeneka­rokat, így csak nagyobb fesz­tiválokon találkozhatunk a közönséggel. És természete­sen játszom itt a Bop-Arttal, közösen Zbigniew-vel. — Mi a véleményük egy­más játékáról? K.S.: — Nagy öröm együtt játszani Zbisek-kel, tíz éve, A Bop-Art jubileumi turnéja hozta őket Szekszárdra. Az egyik strandpapucsban, távol- ságtartóan, „mit keresek én itt?" tekintettel járkált fel-alá, a másik egy kiöregedőben lévő rockzenész álruháját öltve, magára nyomta a pofi­kat egyre feljebb. Mindkettőt katedra várná a világ bárme­lyik „jazz-egyetemén". Mr. Szaxofon és Mr. Basszusgitár. Zbigniew Namyslowski és Krzysztof Scieranski. Velük készült ez a rövid beszélgetés. — Ez a Jimi Hendrix póló komoly? K.S.: — Pár éve Hollandiá­ban két fesztiválon együtt ját­szottam a Jimi Hendrix zene­kar két tagjával, Buddy Miles dobossal és Noel Redding basszusgitárossal. Nagy ha­tással volt rám, életemben nem játszottam olyan hango­san, mint akkor, ott. — Ha már így belemerül­tünk, akkor mi a véleménye mondjuk a Guns'n Ro- ses-ről? K.S: — Túl öreg vagyok már az ilyen zenékhez, ez ti­zenéveseknek való, meg lá­nyoknak. Bizonyos rock and roll zenekaroknak lehetnek jó ötleteik, de nem nagyon érde­kel. Z.N.:— Ez újdonság! Jó hír! K.S: — '73 óta nem foglal­kozom már vele. Négyhúros templomi orgonával írott képek A zene kettős természetű fénye Szabados György zongorista és zeneszerző - akinek kedvéért a világ vezető free jazz muzsikusai látogatnak Magyarországra, hogy együtt koncertezzenek vele - és Váczi Tamás zenekritikus közös vállalkozásaként látott napvilágot három éve egy, a jövő magyar műzenéjéről, ember és zene egységéről szóló lírai vallomás. A nagy múltú muzsikus gyötrődő mélyelemzései, a fiatalon elhunyt kritikus mind tágulóbb körben végzett nyomozásai belülről, nyíltan vállalt elfogultsággal ku­tatják egy zenei magatartás mibenlétét. Feltárul előttünk a zene, a népzenétől, Kodályon, Bar­tókon keresztül a mai jazz öntörvényű újítói, Cecyl Tay­lor, Anthony Braxton és mások személyiségén át a kor­társ komolyzenéig. Megtudhatjuk - amit talán eddig is sejtettünk -, hogy a zene - szeretet. Es ennél nem kell több. Szabados-Váczi: A zene kettős természetű fénye JAK-füzetek, 1990. v.G.y. ZUG-tárlat Schrammel Imre A csúcson x • • * | Íz vmy íty e I Először is izvinitye, sorry, no meg háromszoros mea culpa és bocs. Két héttel ezelőtt azt írtuk, hogy majd hú­szadikán hirdetünk eredményt az ügyben; kik is nyerték a Bonanza-rejtvényt, s ezzel együtt az ingyenjegyeket az egy hét múlva bekövetkező szekszárdi koncertre. Ehhez ké­pest ma tizenhetedike van, s a tőlünk telhető legnagyobb ünnepélyességgel jelentjük be: CSIKE BEÁTA Pálfáról, valamint KISS SÁNDOR Magyarkesziről örvendezhet, terveink szerint nekik a belépők mellett egy zenekarral le­folytatandó beszélgetés veszélye is fennáll. Szereti-e a jazz-világsztár a Guns'n Roses-t? Magyar hirdetés az MTV-n? Mi a véleménye a Red Hot Chili Pep­pers tagjainak a producerekről? Többek között ezekre az alapkérdésekre is megkapjátok a választ a ZUG-oldalban. KRZ Aktuális hőemelkedés Egyél flakonból! Megnyílt Szekszárd máso­dik gyorsétterme, tehát itt az ideje, hogy értékeljük a '90-es évek elejének nagy tálfordulá­sait. Az egész onnantól kez­dett szaglani, amikor meg­szűnt az elbűvölő alumínium­tálcáiról, evőeszközeiről ne­vezetes önkiszolgáló. Elsirüt- tuk az olcsó rántott fiiét, zöldbor­sófőzeléket, perkeltet. Az önki helyett betelepültek a Ranchok, Dixiek, elődjüknél jóval nagyobb tisztasággal, még több műanyag ízzel, ket- chupos, mustáros (borsot nem biztos, hogy használnak) ára­ikkal. Ami rendjén is van, ha ez kell a kornak, csak azt nem értjük, hová tűnt az alumí­nium-tálcás nemzedék. Sehol sem látni őket. KRZ Az ő dolga Meskó „MTV" Csaba m — Hogyan jutott eszükbe, hogy a Music Te­levisionban hirdessenek? Eddig nem volt túlságosan jellemző ezen a csatornán a magyar nyelvű hirdetés. — Tévedés, ez nem rek­lám. Az angol forgatócso­port tavaly áprilisban ke­reste meg a vállalatunkat és a Király-fürdőben forgatott. Ez tulajdonképpen egy ri- portműsor-sorozat; Európa különböző fővárosaiban a különleges foglalkozásokról készítettek egy műsort, és lévén, mint fürdőüzemek | osztályvezetője, ez azt hi­szem, egy abszolút különle­ges foglalkozásnak számít, nem nagyon van még egy ilyen ebben az országban. Erről készült riportműsor. Ezért is kezdődik úgy, hogy egy kérdésre válaszolva el­mondom: „Meskó Csaba va­I gyok, a fővárosi fürdőigazgató­ság osztályvezetője, és a fdada- tom a fürdők szakmai irányí- I tása". Tehát ez a vállala- | tunknak egy fillérbe nem I kerül, mert ez, mégegyszer | hangsúlyozom, nem hirde­ti tés, nem reklám. — Azért ez önöknek biz­tosan nem jött olyan rosz- szul. — Végső soron, tényleg nem. — Sokan érdeklődtek már, milyen feltételek mel­lett tudnának ők is az Mu­sic Televisionon hirdetni? — Csak az ismerőseim je­leztél^, hogy láttak. Azok közül is inkább a fiatalab­bak. — Ön hirdetne ezen a csatornán? — Én nem. Biztos, hogy nem itt hirdetnék, már csak azért sem, mert nem is tud­tuk azt, hányszor fog ismét­lődni, milyen műsor kereté­ben adják. Arról sem tettek említést, hogy sorozatban vetítik. — Legalább elégedett vele? — Nem. Mert ha már itt fürdőkultúrákról beszélünk, és a Király-fürdőben készül a reklám, akkor nem pont a római fürdőkultúrát eme­lem ki, hanem mondjuk ép­penséggel a törököt... KRZ mvmfOfesmmsssito'*•* v >. * , > •. s Schrammel a geometrikus formákról - melyekre hol külső, hol belső, irányított erőhatásokkal alakította mun­káit - váltott át a figurális al­kotásokra. Koncepciója azonban nem változott, csak most emberi, állati figuráit alakítja az egész felületre ható erőhatások se­gítségével. A mintázott test természetes ellenállása és a reá ható külső erő együttes formamódosító hatása ér­dekli. így került szépen cizel­lált trónjára a gőgös pökhen- diséget árasztó magányos MINOTAURUSZ.-BP.- Fotó: Ó.R. Mozgóképek Cselló Ó ér oda először, kipakolja a tokjából, felállítja a kottaállványt, s várja, hogy kezdődjék. Sorjáz­nak be a művészek, sznobok, ér­deklődők, kap néhány elismerő pillantást is, bár az elmúlt tizenöt évben megkopott a szépsége. A ünnepi beszéd előtt jön el az ó ideje, mintegy felvezetésként el­játszó a szomorú dallamot; mintha az életével játszana. A ce­remónia végén feláll, visszateszi a tokjába, s elindulnak haza. A csel­lójával. Mindig vele. KRZ Wave A tavalyi esztendő a Red Hot Chili Peppers nagy éve volt. „Blood Sugar Sex Magic" című ötödik nagylemezük után még az is megismerte nevüket, aki különben soha nem akarta. Korábban azzal keltették a legnagyobb feltű­nést, hogy koncertjeiken egy szál zokniban jelentek meg (persze azt a lehető legjobb he­lyen hordták). Pedig a zene, amit játszottak „mellesleg" már akkor is rendben volt, ta­lán az első (The Red Hot Chili Peppers) volt egy kicsit bizony­talanabb. A többin (Upliftmofo Party Plan; Freaky Styley; Mot­her's Milk) már ugyanazokat a húrokat pengetik, mint a na­gyon jól sikerültön. Saját be­vallásuk szerint ők már ko­rábban is tudták volna mitől jó egy zene, csak a hülye produ­cerek mindig beleszóltak. Ha már a szaggatósoknál vagyunk, előállók egy nagy ajánlattal: a Primus! A felállás és a hozzáállás majdnem ugyanaz, csak itt nincs külön énekes, hanem amit közben ez a basszusgitárján művel az észbontó. Három nagyleme­zük jelent meg eddig (Frezzle Fry; Suck On This; Sailing On The Seas Of Cheese), mindegyik borítón a jellegzetes gyurma­figurával, ami a videójukon is szerepel, és ami egy csöppet sem véletlen, mert ha őket hallgatod, ügy érzed magad, mint az a gyurmafigura, akit odacsapnak, küapítanak, újra összegyúrnak, és közben csak vigyorogsz, mert nagyon jó! Hazai vonalon pedig itt a Sexepil, melynek új albuma a „War Against Nature" nemzet­közi mércével mérve is kitűnő anyag. Sokan heroizálják a Hegyi Zoli féle első zenekart, szembeállítva azt a mostani­val, ez azonban csak a zenét nem füllel, hanem előítélettel hallgatók fanyalgása. A Mick Ness vezette együttes erőtel­jes, sodró zenéje igazán esé­lyes a „nagy áttörésre". „pápai"

Next

/
Thumbnails
Contents