Tolnai Népújság, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. április 13., kedd Segítik a működést Röviden úgy lehetne bemu­tatni a Tamási Építőipari és Városgazdálkodási Vállalat munkáját, hogy elmondjuk, sok mindent biztosítanak á város működéséhez. Szemes Tibor igazgatótól megtudtuk, építőipari tevékenységük afc önkormányzat adta feladatok mellett kiterjed a városkör­nyékre is. Jól illusztrálják ezt a következő tények. Az idei te­vékenységet jelenti a vásártéri óvoda építésének a folytatása, illetve befejezése augusztus 1-jére, valamint a nemrégiben átadott munkaügyi központ homlokzatának a kialakítása és útépítés a Bocskai utcában. Tamási mellett Regölyben is dolgoznak a vállalat szakem­berei. Megoldják a művelő­dési ház tetőszigetelését és, ha az önkormányzat ritegegyezik a püspökséggel, akkor a pap­lakot is felújítják. A száz személyt foglalkoz­tató üzem az idén átlag negy­ven közmunkást „alkalmaz". Többségük a közterületeket tartja rendben, néhányan szo­ciális munkát végeznek. Bé­rük hetven százalékát a me­gyei munkaügyi központ adja, a többit az önkormányzat biz­tosítja. Ezzel elértünk a válla­lat köztisztasági feladataihoz," ami kiegészül - bizonyára jól tudják ezt Tamásiban - a la­kossági és közületi szemét- szállítással, valamint télen a hóeltakarítással. Tevékenységi körükbe tar­tozik még az állategészségü­gyi feladatok megoldása - többek között a kóbor ebek be­fogása, a dögkút kezelése -, valamint a piac- és vásártar­tás, no és az önkormányzati tulajdonú lakásokkal való gazdálkodás. Címszavakban ennyi a munkája az Építőipari és Vá­rosgazdálkodási Vállalatnak, a valóságban azonban lénye­gesen több a teendője. Egy biztos, segítik a város műkö­dését. Ajánló A tamási művelődési ház e havi programjából ajánlunk most: 17-én 19 órakor rockest kezdődik többek között az Ablak-Zsiráf, a Tritonus, a Hamupipőkék és a HegöEr- PeMo Quintett közreműködé­sével. A rendezvényt néhány helybeli vállalkozó és a műve­lődési ház támogatja. 30-án 18 órától A rászoruló gyermeke­kért alapítvány rendez jóté­kony célú estet. A Tamási Ga­lériában április 20-án kiállítás nyílik , ahol megnyitóbeszéd helyett Bontovics Kati és Vu- kán György ad műsort. Korlátozott fejlesztés Fürgédén A címben leírt mondatot hallottuk Tatainé Varga Juli­anna fürgedi polgármestertől, amikor a község terveiről kér­deztük. Hogy mit jelent ez, az hamarosan kiderült. Benne van, hogy küenc százalékkal több a pénzük a tavalyinál, de az áremelések mellett része a szociális törvény adta feladat is, ami erőn felülit követel a községtől. Fürgédén ugyanis százöt munkanélküli van, s nagyrészüknek jövedelem- pótló támogatást kell folyósí­tani, aminek a felét az önkor­mányzatnak kell finanszíroz­nia. Úgy tűnik, ennek ellenére a község működtetése zavar­talan lesz és ha minden igaz, akkor némi fejlesztésre is adódik lehetőség. Útépítésre tartalékoltak, de azt csak akkor tudják megva­lósítani a templomtól az isko­láig terjedő rövid szakaszon, ha ehhez pályázati pénzt sze­reznek. Csak vágy marad egyelőre a Táncsics, az Árpád, a Hunyadi és a Kossuth utca végének a szilárd burkolattal való ellátása, és csak remény van arra, hogy ha sikerül ugyancsak pályázattal pénz­hez jutni, akkor a kultúrház- ban tornatermet alakíthatnak ki. Gond azonban a mai támo­gatási rendszer - tomatere- mépítésről lévén szó -, mivel az nem a kistelepülések mel­lett van. Ugyanis, ha jó eset­ben valamilyen módon össze tudják kaparni a költségek hatvan százalékát, a negyve­net pályázaton megnyerhetik. Igen ám, csak akkor van(lesz) baj, amikor felszerelni, illetve üzemeltetni kell. Erre nem jut. Talán nem lenne haszontalan a fönti hivatalban lévőknek idelenn szétnézni. Még egy elképzelés, megva­lósításra váró feladat van Für­gédén - az idén is ingyen ad­ják majd az iskolásoknak a tankönyveket, füzeteket, ami bizonyára most is sokat jelent a családoknak - és él a re­mény, hogy jövőre jobb év lesz. Óvoda, iskola végrehajtását. Ebből követke­zően az idei büdzsét a 10,6 milliós intézményi és 11,7 mil­liós önkormányzati pénzma­radvánnyal növelni kellett. Ugyancsak ezzel függ össze az, hogy aláírták azt a megál­lapodást, amely a hat éve épülő II. Számú Óvoda végső munkáinak a megrendelésé­ről, azaz a befejezéséről szól. Úgy értesültünk, a gazda­sági bizottság javaslatot készí­tett az idegenforgalom helyze­tével kapcsolatban. Ebben ja­vasolták egy városi tanul­mány megalkotását, illetve in­tézkedések megtételét a ter­málfürdő vízbázisának bizto­sítására és a testvérvárosi kapcsolatok kiépítésére. E tennivalókkal kapcsolatosan a polgármester kapott felhatal­mazást, miután a képviselők a bizottsági javaslatot elfogad­ták. Öt első osztály indítására van lehetőség a városban és ezeket kettő, ületve három arányban váltakoztatni kell a két általános iskola között - döntött a képviselő-testület. Ez azt jelenti, hogy minden is­kola az általános tantervű osz­tálya mellett folytathatja a megkezdett szakokat, de a hat osztály indítását a létszám nem indokolja, és az anyagi feltételei sincsenek meg. Itt mondjuk el, hogy még egy ok­tatással kapcsolatos döntés született: a szakközépiskolá­ban annak a gyermeknek van lehetősége a második szakma megszerzésére, kinek a szülei vállalják az ezzel járó költsé­geket. Végezetül egy személyi hír. A testület fegyelmi vizsgálat után felmentette a szakmun­kásképző intézet és szakkö­zépiskola eddigi igazgatóját és pályázatot ír ki erre a beosz­tásra. Sok mindent meg lehet ol­dani, ha az ember töri a fejét, ha kreatív, ha szeret újat al­kotni - vallja a tamási Dravecz Zoltán szerszámkészítő, aki feleségével együtt alkotja DRA-SZER Bt-t. Hogy mindez nem üres szólam, nem hangzatos lózung, azt.a min­dennapokban bizonyítja is. Az Orion tamási gyáregy­ségének felszámolása után ta­valy nvember 16-ig mindket­ten munkanélküliek voltak, de nem tétlenkedtek. Gépesítet­tek, piacot kutattak és eljutot­tak oda, hogy a vállalkozók úgynevezett háttere lettek. Különböző kft.-knek tervez­nek és készítenek a kereskede­lemben nem kapható célgépe­ket, akár kis szériában is. Gyakorlatilag minden alkat­részt, minden szerszámot megcsinálnak, mindegy, hogy szivattyú felújításról vagy te­levízió alkatrészről van szó. Az ügyeskezű mester leg­utóbb a Renault cégnek készí­tett két gépet - egyet ki is vit­tek, a másikat idehaza hasz­nálják -, ami Renault gépko­csik ablakmosó rendszerének a bemérő készüléke, illetve amivel az ablakmosó fúvóká- kat gyárthatják. A sok minden mellett nem ez a fő profil azonban. Méhészeti eszközö­ket gyártottak legelőször, amihez maga alkotta meg a komplett gépsort. Anyarács, anyabölcső, kaptár összekötő - szállításhoz használatos -, méhkijáró, viaszbeolvasztó, kaptár-összeszegelő és a mé­hész munkáját megkönnyítő speciális célgépek - tehát esz­közt ad a méhész kezébe - je­lentik a korántsem teljes felso­Dravecz Zoltán a Renaultnak készített géppel rolás ellenére a kínálatot, az ország egész területére kiter­jedő piacon. Síkköszörű, ma­rógép, eszterga, acélszalagfű­rész segíti a munkát, mellette pedig a maga készítette hajlító és lyukasztó gépekkel lemezi­pari tevékenységre is beren­dezkedett Dravecz Zoltán. A gépesítés ezzel még nem feje­ződött be, hiszen kellene még egy szalag szikraforgácsoló,' ami a fejlesztés legközelebbi állomása lesz, azután pedig majd újabb és újabb gépek, mert az igények megkövete­lik. Sok mindent meg lehet ol­dani, ha az ember töri a fejét - mondtuk bevezetőben, s lám, ez ismét bebizonyosodott. A városházán hallottuk A máló vakolatú emeletes épü­let ablakait beste kölykek bedobál­ták, így most pánsípnak hasz­nálja azokat egy büszke áprilisi szélfiú, mivel a zárakat leszerel­ték, egy másik az ajtókkal játszik. Kísértetiesen csikorognak nyílás­záró idejük utolsó napjaiban. A volt állomásfónöki irodában „mozdíthatatlan" főnöki asztal álmodik, hátán, oldalán egy-két papírral, néhány szál vezetékkel, porral. Körülötte lehullott vako­lat fehérük, mellette a szemaforál­lító dacol jobb időkre várva, fö­lötte kitépett vezetékek lógnak. A váróteremben sem jobb a hely­zet, de a volt szolgálati lakásban sem. Az emeletre vivő lépcső kor­látját ellopták, a rossz asztalitűz­hely és a jó állapotú parketta azonban még megvan a szobák­ban. Kérdés, hogy meddig. Mert az utolsó lakó neve - Barcza Lajos felvigyázó - ugyan ott díszeleg az épület ajtaján, de az már csak a múltat jelzi ugyanúgy, mint az egykori irodában talált táblácska, ami azt állítja: a pálya foglalt. Ha a fényes, néhány évvel ez­előtt feltett csatorna darabját néznénk, akkor ez igaz lenne, ám a vágányok közét felvert gaz mást jelez. A fürgedi vasútállomáson életnek nincs jele. Van viszont a vandalizmusnak és az emberi ha­nyagságnak. Mondják, a vasúti forgalom szüneteltetése egyenlő a romlásba taszítással, a pusztulni, pusztítani hagyással? Mondják, lesz-e, van-e felelőse, van-e gaz­dája a fürgedi és a többi volt ál­lomásépületnek? És mondják, miért hagyják, hogy így legyen? Gottvald Károly felvételei Amiről legutóbb még felté­teles módban írtunk, az im­már tény. A képviselő-testület elfogadta az önkormányzat 1992. évi költségvetésének Vakvágányon Elvarázsolt tejpénz? Lapjuk március 30-i számában megjelent „Hol a tejpénz?" című írással kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk, amelyet kérjük, szíveskedjenek leközölni. Vállalatunk működési területén a tejfelvásárlás bonyolítása az utóbbi két évben a privatizáció felgyorsulásával alapvetően meg­változott. A korábbi években a kistermelői felvásárlást a termelő­szövetkezetek végezték, ma már mintegy 50 százalékban a tevé­kenységet magánvállalkozók végzik. Regöly térségében is magán- vállalkozóval kötöttünk szerződést a kistermelői tejfelvásárlásra. Szerződésünk szerint a tejpénz rendezésének határideje a vállal­kozó felé a tárgy hót követő hónap 15. Vállalatunk a felvásárlási szerződésekben rögzített fizetési felté­teleket minden tisztelt partnere felé hosszú évek óta pontosan tel­jesíti. A cikkben felvetett konkrét esetben is március 12-én átuta­lási megbízást adtunk az OKHB számlavezető bankunkhoz. Az OKHB egyszámlánkat - a közbe eső háromnapos ünnep miatt - március 16-án terhelte meg. A regölyi takarékszövetkezethez, ahol Bányik Sándorné vállalkozó egyszámláját vezetik - a tejpénz saj­nos csak március 23-án érkezett meg. Még ezen a napon a vállal­kozó minden tejszállítót kifizetett, a panaszos Hegedűs Istvánt is. Hogy hol volt a tejpénz március 16. és 23. között, arról nincs konkrét információnk. Erről talán a pénzintézetek tudnának felvi­lágosítást nyújtani, valószínűleg „utazott" úgy, mint az újságíró jegyzete a cikk megjelenéséig, március 30-ig. Tisztelettel: Koller Ferenc igazgató % Bizonyára nem érdekli sem a tejtermelő gazdát, sem a Riskát, sem a Bimbót, sem a Szekfűt és a többi tehenet sem, hogy hol, mikor, miért és hányszor „utazott" a tejpénz - ugyanúgy, állítólag, mint az újságíró jegyzete -, sokkal in­kább az foglalkoztatja a gazdát, hogy miért nem kapta meg időben a neki jogosan járó fizetséget. Koller úr levele árul­kodik. Ugyanis, ha március 12-én - pénteken! - adtak át­utalási megbízást a banknak, akkor nem teljesíthette ha­táridőre a március 15-i a kifizetést. Ezt azonban nem ne­künk kell(ene) megmagyaráznunk. Örömmel vettük volna, ha már megszólíttattak és megszólaltak, hogy megbízóként tudják konkrétan, hol „kevergett" a pénz, mivel így Önök sem teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket. Jobb lenne, ha nem a vállalkozó felé(!), hanem a vállalko­zóval rendeznék a tejpénzt, mert akkor hamarabb eljutna hozzá az összeg, és nem ártana leszokni a másra mutoga­tásról sem. Csak megjegyzem: a tejfölért, a tejfölből ennyit meg lehetne tenni. Üdvözlettel: Ékes László Hiányt pótolnak Draveczék I A

Next

/
Thumbnails
Contents