Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

10 KÉPÚJSÁG

PARAGRAFUS

1993. március 1.

10 kérdés 10 válasz

Amit a szociális törvényről tudni kell

Február 26-án lépett hatályba a régen várt szociális törvény. A Népjóléti Minisztérium szakemberei szerint minden ötödik magyar állampolgárt értinti a jogszabály, mert jelenleg mintegy kétmillióan képtelenek megfelelően gondoskodni önmaguk, vagy közvetlen hozzátartozójuk ellátásáról. Közéjük tartozik a munkanélküliek több százezres - és sajnos naponta növekvő - tábora, a létminimum szintjén, vagy az alatt tengődő milliónyi nyugdíjas, legkevesebb harmincezer hajléktalan. Egy jól működő gazdaságban is gondot okozna támogatásuk, hát még egy nehéz helyzetben lévő iparral, mezőgazdasággal a háttérben. A költségvetés nem tudja átvállalni az összes érintett minden anyagi gondját, csupán segíteni tudja a rászorulókat.

A támogatás módozatait foglalja rendszerbe az új törvény. Az idén mintegy 30 milliárd forint jut erre a célra. Megszűnik a korábban problémát okozó „fejkvóta" rendszer, nem mechanikusan a lé- lekszám után, hanem a tényleges igényeknek megfelelően kapják a pénzt az ön- kormányzatok. A képviselő-testületek a helyi viszonyok ismeretében rendeletben döntenek a szociális törvény végrehajtásáról. Ennek elfogadásáig átmeneti segély címen kaphatnak támogatást a rászorultak. A munkanélküliek jövedelempótló támogatását egyébként már február elsejétől folyósítják.

1. Mire kérhető, és mire adható pénz?

A paragrafusok értelmében elsősorban gyermeknevelésre, munkanélküliek jövedelem- pótlására, lakásfenntartásra, közeli hozzátartozó ápolására, illetve válsághelyzet áthidalására lehet támogatást kérni. A gyermeknevelési támogatás a- szükséges feltételek esetén nem tagadható meg, de a többi kategóriában az önkormányzatok belátásuk és lehetőségeik szerint döntik el, tel- jesítik-e a benyújtott kérést vagy sem.

2. Kinek jár gyermeknevelési támogatás?

kormányzat folyósítja, ezt azonban a költségvetés az ön- kormányzatnak visszafizeti. Mivel beszámít a szolgálati időbe, az állampolgároknak a támogatás összegéből nyugdíjjárulékot kell fizetniük: márciustól szeptemberig a 6400 forint után 6 százalékot, amit a költségvetés további 29,5 százalékkal egészít ki.

A gyermeknevelési támogatás természetesen nem zárja ki a kicsik számától függő családi pótlékot. A népjóléti miniszter a legkisebb gyerek 10 éves koráig - kivételes méltányosságból - meghosszabbíthatja a gyermeknevelési támogatás idejét illetve a jogosultságot akkor is megállapíthatja, ha a kérelmező két kiskorú gyermeke mellett egyetemista, vagy főiskolás nagykorú gyermeket is nevel.

3. Kik jogosultak a munkanélküliek jövedelempótló támogatására?

Ha valaki már nem jogosult a munkanélküli segélyre és a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát, munkanélküli jövedelempótló támogatást igényelhet.

A jövedelempótló támogatást a település önkormányzatától kell kérni, és csatolni kell a kérelemhez annak a munkaügyi központnak az igazolását, ahonnan korábban a segélyt kapta az illető.

Kizárja a jövedelempótló támogatást, ha a munkanélküli

— saját nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, netán előnyugdíjat kap;

— táppénzben, terhességi-gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, -segélyben, gyermek- nevelési támogatásban, illetve ápolási díjban részesül;

— olyan képzésben vesz részt, ahol a pénzbeni támogatás meghaladja az öregségi nyugdíj 80 százalékát;

— nem jelentkezik a munkaügyi központban, a felajánlott munkalehetőségeket nem vállalja el;

— előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztését, elzárás büntetését tölti vagy javító-nevelő munkára ítélték;

— sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot teljesít - ide értve a polgári szolgálatot is.

A három vagy ennél több kiskorú gyereket nevelő anya- kivételes esetekben az apa is- akkor kaphat ilyen jogcímen támogatást, ha a legkisebb gyereke is elmúlt 3 éves, de a 8. életévét még nem töltötte be, s a család egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

További feltétel, hogy a kérelmező ne legyen jogosult gyesre, sem nyugdíjra, ne részesüljön munkanélküli ellátásban illetve a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában.

Valójában a főhivatású anyaság bevezetését, jogi elismerését jelenti ez a szabályozás. A támogatás idejét ugyanis beszámítják majd a szolgálati időbe, így a nyugdíjba is. Az igényeket a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani, a pénzt az ön4. Hol kérhetik a jövedelempótló támogatást a hajléktalanok?

Az ellátásra jogosult, de lakással nem rendelkező munkanélküliek azon a településen kérhetik a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, ahol „életvitelszerűen" tartózkodnak, vagyis ahol legtöbbet vannak. A helyi ön- kormányzat a támogatás folyósítására hozott határozatot megküldi a fővárosi főjegyzőnek, ahol a központi nyilvántartást vezetik. Erre azért van szükség, hogy el lehessen kerülni az ügyeskedést, nehogy ugyanaz a személy akár több önkormányzattól is felvegye a pénzt.

A budapesti főjegyző gondoskodik arról, hogy a hajléktalan által megadott címre

postázzák a pénzt, de azt felveheti a tartózkodási helye szerinti önkormányzat pénztárában is. Ha a hajléktalan három hónapon keresztül nem veszi fel járandóságát, akkor a budapesti főjegyző értesíti a helyi önkormányzatot, ahol eldönthetik, fenntartják-e vagy megszüntetik az ellátást.

5. Mikor és kinek adható

lakásfenntartási

támogatás?

A törvény a lakásfenntartási támogatás megállapítását, annak szabályozását a helyi ön- kormányzatokra bízza, abból kiindulva, hogy ott ismerik a legjobban a tényleges kiadásokat. Irányelvként azonban azt javasolja a jogszabály, hogy vegyék figyelembe az érintett családok jövedelmét, az egy főre eső jövedelem lehetőség ne legyen több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresénél. Vegyék figyelembe, hogy az adott összegből az adott térségben mennyit kénytelenek lakásfenntartásra költeni az érintettek. Különösen indokoltnak tekinti a törvény a támogatást akkor, ha a lakásfenntartás költségei meghaladják a személyek jövedelmének 35 százalékát.

A kiadások körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, a lakásépítési kölcsön törlesztőrészletét, a fűtés díját, illetve annak költségeit, a csatornahasználati- és a szemétszállítási díjat. Az önkormányzat saját hatáskörében dönti el, hogy a villany-, a víz- és gázfogyasztás költségeiből mennyit vállal át, sőt az is elképzelhető, hogy a lakáskarbantartási kiadások egy részére is adjon pénzt.

A lakhatás feltételeinek megőrzését célzó támogatást általában egyéves időtartamra állapítja meg az önkormányzat. A kérelmeket évente kell - ha az önkormányzat eltérően nem rendelkezik - megújítani.

6. Kik igényelhetnek ápolási dijat?

Az ápolási díjjal azokat kívánják segíteni, akik otthon gondoskodnak önmaguk ellátására képtelen személyekről. Az ápolási díj megállapításáról a háziorvos szakvéleménye alapján a helyi képviselő-testület dönt.

A törvény a jogosultságot más-más feltételekhez köti a 18 éven alattiak és az ennél idősebbek esetében, és ennek megfelelően határozza meg az ápolási díj legkisebb összegét is.

Az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 2 évnél idősebb, súlyos fogyatékos, vagy a 18. életévét be nem töltött tartós beteg gondozása, ápolása után folyósított összeg nem lehet kevesebb a minimumnyugdíjnál.

A 18. évét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen és tartós felügyeletre, gondozásra szorulók után kiutalt ápolási díj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj összegének 60 százalékánál.

Az ápolási díj folyósításának időtartama beszámít a szolgálati időbe, ezért az ápolási díjban részesült nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Ennek mértéke a folyósított összeg 6 százaléka.

Megszüntetik az ellátást, illetve nem jár ápolási díj akkor, ha

— az ápoló nem teljesíti kötelezettségét;

— az ápoltat két hónapnál hosszabb időre bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményben gondozzák (a napi legfeljebb négyórás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatás nem kizáró ok);

— a hozzátartozó gyermekgondozási díjban, segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesül;

— táppénzt, baleseti táppénzt kap;

— öregségi, vagy egyéb nyugellátásra, illetőleg nyugdíjszerű rendszeres ellátásra, munkanélküli segélyre, vagy munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására jogosult;

— jövedelemszerzéssel járó munkaideje meghaladja a teljes munkaidő felét.

7. Kik döntenek az átmeneti segély összegéről?

A helyi képviselő-testületnek kell rendeletben szabályoznia, hogy a rendkívüli, időszakos, vagy tartós létfenntartási gondokkal küszködő- ket milyen összegű átmeneti segéllyel támogatja. Arra is módja van az önkormányzatnak, hogy a súlyos válságok

áthidalására kölcsön formájában segítséget adjon.

A törvénykészítők ajánlása szerint azokat indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról nem tudnak másképp gondoskodni, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások - súlyos betegség, elemi kár miatt - szorulnak a társadalom segítségére.

8. Kik kaphatnak temetési segélyt?

A mind drágább kegyeleti szertartások költségei is indokolták a temetési segély bevezetését. A helyi képviselő-testület egyszeri pénzbeni támogatást adhat azoknak, akik az elhunyt eltemettetéséről gondoskodtak, holott erre nem lettek volna kötelesek, vagy kötelesek voltak ugyan, de az összeg kifizetése veszélyezteti létfenntartásukat.

Irányelvként azt is rögzíti a törvény, hogy nem állapítható meg temetési segély abban az esetben, ha a család egy főre jutó jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

9. Melyek a készpénz helyett, természetben nyújtott

szociális ellátások?

A szociális törvény lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzatok készpénz helyett természetbeni juttatásokkal segítsék a rászorultakat. Vásárolhatnak nekik élelmiszert, tankönyvet, tüzelőt, átvállalják helyettük az egyes közüzemi költségeket, a gyermek- intézmények térítési díját. Természetbeni juttatás az ingyenes gyógyszer- illetve orvosi ellátás is.

A közgyógyellátási igazolvánnyal a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök válthatók ki ingyen, illetve nem kell fizetni a fogpótló, fogszabályzó eszközökért és az orvosi javaslatra gyógyfürdőben igénybevett fizikoterápiás kezelésekért.

Közgyógyellátásra jogosult:

— a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami gondozott kiskorú;

— a rendszeres helyi vagy központi szociális segélyre szoruló;

— pénzellátásban részesülő hadigondozott;

— sorkatona, ha családi segélyre jogosult;

— rokkantsági járadékos;

— akiknek a II. rokkantsági nyugellátásban baleseti nyugellátást folyósítanak;

— és mindazok, akik a lét- fenntartás veszélyeztetése nélkül nem tudják kiváltani a gyógyszereket.

Ingyenes orvosi ellátásra jogosult:

— akinek nincs egészség- ügyi biztosítási kártyája (több éve nem dolgozik, ha hajléktalan) és az önkormányzat jegyzője részére az egészségbiztosítási igazolványt kiállítja. Különösen azok jogosultak, akiknél az egy főre jutó családi jövedelem az öregségi nyugdíj alatt van.

10. Kik kaphatnak személyes gondoskodást nyújtó ellátást?

Függetlenül attól, hogy mennyi a rászoruló, minden település képviselő-testületének gondoskodni kell a gyermekek ellátásáról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kötelező külön bölcsődét, óvodát, napközi otthont fenntartani. Kisebb létszám esetén elegendő magát az ellátást megszervezni, például valakinek a lakásán.

A napközis ellátást a következő esetekben kell biztosítani:

— a szülők betegsége vagy más ok miatt, például mert dolgoznak, képtelenek a kicsik ellátásáról gondoskodni;

— ha azt a gyermekek testi, szellemi fejlődése indokolja;

— a szülő egyedül neveli gyermekét;

— ahol három vagy annál több gyereket nevelnek, és nem kapnak gyermekgondozási-segélyt, díjat, illetve ápolási díjat, továbbá akinek napközi ellátásról a szülők szociális helyzetük miatt képtelenek gondoskodni.

Szintén az érintettek számától függetlenül kötelesek a képviselő-testületek gondoskodni arról, hogy a rászorulók naponta egyszer meleg ételt kapjanak, és otthonukban házi szociális ellátás keretében gondoskodjanak róluk. A többi ellátási forma kötelező megszervezése a lakosok számától függ:

2000-nél több állandó lakos esetén a nappali gondoskodást kell megszervezni, például klub, napközi formában;

10 000 lakónál nagyobb településen átmenetileg az érintettek éjszakai elhelyezését is meg kell oldani;

30 000-nél több állandó lakossal rendelkező városokban működtetni kell a gyermekek átmeneti otthonát, az idősek és fogyatékosok gondozóházát, a hajléktalanok éjjeli menedékhelyét, átmeneti szállását. A szociális törvény öt év türelmi időt ad ezen ellátások teljeskörű megszervezésére.

Az ellátásért - a teljesen vagyontalan, jövedelemnélkülieket kivéve - fizetni kell. Általános elvként a törvény úgy fogalmaz, hogy a napi egyszeri meleg étkezésért fizetett összeg nem haladhatja meg a havi jövedelem 25%, házi segítségnyújtás esetében 20, míg mind a két ellátás együttes igénybevételekor a 30%-át.

Ha valaki úgynevezett szakosított ellátásra szorul (pl. idősek otthona), akkor a személyi térítési díj nappali ellátásnál nem haladhatja meg a havi jövedelem 30, átmeneti elhelyezésnél. 60, tartós elhelyezés esetén pedig a havi jövedelem 80%-át.

Ferenczy Europress

Természetbeni ellátás az ingyenes gyógyszer- és orvosi ellátás is