Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-09 / 57. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 9., kedd A városházán hallottuk Úgy látszik, az emberek többsége felismerte, hogy mostanság telefon nélkül nehéz boldogulni. Természetesen ehhez - mint általában az élethez - kell a föníciaiak taEgyütt a kórházért lálmánya, a pénz is. No de, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, maradjunk inkább a telefonnál. Tamásiban több mint ezeregyszáz kötelezettség vállaló nyilatkozat érkezett a polgármesteri hivatalba azok részéről, akik a városban telefont szeremének és ehhez vállalják a MATÁV Rt. feltételeit. így reális a remény, hogy az ígért hálózatfejlesztés megvalósul, feltéve, ha a megye más településein is hasonló az érdeklődés és az elvárt tizenegyezer-ötszáz telefon „összejön". Tamásiban jártunkkor a pincehelyi kórház üzemeltetésével kapcsolatban megbeszélést tartottak az ellátási körzetbe tartozó önkormányzatok képviselői. Döntöttek az idei műszerbeszerzés pályázatával kapcsolatban a másfél milliós önrész biztosításáról, amely révén hárommillió forint értékű életmentő műszerrel javulhat a kórház felszereltsége. Szándéknyilatkozatot tettek arról, hogy a fenntartás kapcsán megvizsgálják a jogszabály adta lehetőségeket és még az idén megállapodnak a további üzemeltetési, finanszírozási kérdésekben. Az új szociális törvény okozta feladatváltozások miatt az eddigi bevált gyakorlatnak megfelelően a szociális ellátás biztosítása érdekében a képviselő-testület rendeletileg a polgármesterre ruházta a szükséges hatásköröket, egyúttal a törvényben biztosított hat hónapnál rövidebb, kilencven napos határidőt tűzött ki a helyi szabályok elkészítésére. Az idén is lesz városi megemlékezés a nemzeti ünnep alkalmából, ami március 15-én, hétfőn - hagyományosan - 10 órakor, szentmise után kezdődik a városháza előtt, a Kossuth téren. Olvasónk írja Tisztelt Szerkesztőség! Olyan témáról, a munkanélküliségről szeretnék írni, ami a mai világban sokunkat érint. Én a Tolna Megyei Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltségéhez tartozom, ahol a négy irodában olyan lelkiismeretes, türelmes dolgozókkal találkozunk, amilyenek a mai világban ritkák. Ha mi, munkanélküliek idegesek, türelmetlenek vagyunk, az iroda dolgozói akkor is emberséggel viszonozzák érzelmeinket. Először mindenki szorongva ment jelentkezni, de ma már barátként megyünk. Ennek bizonyára az is oka, hogy nemcsak a szigorúan vett munkájukat végzik tisztességgel, hanem bármilyen problémával hozzájuk fordulhatunk, mivel mindenben szívesen segítenek. Áldozatos munkájukhoz, emberségükhöz jó egészséget és türelmet kívánok. Köszönettel: Vég Lászlóné munkanélküli Iregszemcse, Vörösmarty u. 15. T avaszváró télbúcsúztató Nyugdíjasok találkoztak Pincehelyen Kicsit megkésve, a farsang utolsó napjaiban tartotta a pincehelyi nyugdíjas klub farsangi összejövetelét. Több éve baráti kapcsolatban állnak a hőgyészi nyugdíjas klubbal, így most is őket hívták meg a közös ünneplésre. A vendégek egy hétfői kora délután érkeztek Pincehelyre, ahol a vendéglátók nevében Horváth Anna klubvezető fogadta, és kalauzolta a kis csapatot a helyi Vörösmarty emlékszobába, s a nagy költő emlékét őrző kiállítást mutatta be. Ezt követően a helyi közösségi házba indultak, ahol pincehelyi népviseletbe öltözött „lányok" hóvirággal várták őket. Minden vendég egy csokor hóvirágot kapott, idézve a tavaszt, még akkor is, ha kinn a tél nyomai látszottak. A kedves kis fogadtatás után a vendéglátók kis műsorral emlékeztek meg a farsangról. A hőgyésziek is elhozták kedves soraikat, melyben költők írnak búfelejtő tavaszról, vidámságról, megemlékeznek ezen idősebb korosztály nehéz éveiről és köszönik, hogy jelenleg jobban élhetnek, még akkor is, ha a mai napoknak is megvan a nehéz oldala. A köszöntőket követően a klubvezetők beszámoltak az elmúlt évben végzett klubmunkáról, klubéletről, a legutóbbi találkozásuk óta eltelt időről. A télbúcsúztató közös vidámsággal folytatódott, ahol megkóstolhatták az ügyes háziasszonyok saját készítésű és díszítésű szendvicseit, süteményeit, elénekelték a jól ismert nótákat és jól kitáncolták magukat. Bárdos Lászlóné Tamásiból Szenegálba Az Angol Királyi Madártani Egyesület Gyűrűző, Vonuláskutató Szakosztálya már negyedik éve rendezi meg Afrikában, a Szenegál-folyó mellett azt a gyűrűző táborát, ahol az európai vonuló és telelő madarakat ellenőrzik. Az 1992 októbertől 1993 áprilisig tartó munka egyik résztvevője Molnár Zoltán, a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium tanára lesz, aki március 20-tól egy hónapot táborozik és remélhetőleg találkozik majd a Tamási környékén általa gyűrűzött szürkegémmel, bakcsóval, kiskó- csaggal, seregéllyel vagy éppen rigóval is. A tanár úr elöljáróban any- nyit elárult, hogy már tavaly is a kiválasztottak között volt, ám vízum hiányában elmaradt az útja. Most viszont minden rendben. Készül. Molnár Zoltán Mindenféle fogóeszközt, gyűrűt, fényképezőgépet, némi ruhát tesz majd az útipoggyászába, „beszerzi" a szükséges védőoltásokat, szervezetét felerősíti különféle vitaminokkal és tanulmányozza a Nyugat-Afrika madarai című könyvet. Kell ez az utóbbi ismeret is annak ellenére, hogy a Szahara átrepülése előtti pihenőnél fogott madarak kilencvenöt százaléka európai vonuló. Molnár Zoltán már nagyon sok táborban volt, ezért - úgy mondja - nagyjából tudja, mit várhat az afrikaitól. Ugyanúgy fogják, ugyanúgy gyűrűzik majd a madarakat, mint öreg földrészünkön, az újdonságot az új fajok, az új barátok, kapcsolatok és Afrika jelenti majd. Az iskola vezetése támogatja útját azzal, hogy előre letaníthatja az. óráit, a városi önkormányzat pedig anyagiakkal - tizenötezer forinttal - segíti. Sok szerencsét, tanár úr! Eredményes rendőri munka A Tamási Rendőrkapitányság illetékessségi területe huszonhét településre terjed ki és mindennapi tapasztalat, hogy az önkormányzatok döntő többsége anyagi áldozatokkal is támogatja a rendőri munkát. A legnagyobb anyagi terhet - három státus finanszírozása egy évre - az iregszemcsei és a környező községek vállalták - hangzott el a kapitányság állománygyűlésén Kovács Zoltán őrnagy, kapitányságvezető beszámolójában -, de gondot okoz, hogy az erre az évre várt létszámemelés elmaradt. Kiemelte a kapitány a simontomya- iak, illetve a környező települések anyagi áldozatát, és az önkormányzatok egyéb támogatását is. Mindez azt jelent(het)i, hogy a rendőri munka és annak megítélése - nyilván okkal - pozitív irányban fejlődött. A terület bűnügyi fertőzöttsége az 1991. évihez hasonló képet mutat. Az ismertté vált bűn- cselekmények száma 1222-ről 1280-ra nőtt, ami 4,7 százalék növekedést jelent, a váderedményesség viszont 47,7 százalékról 58,1 százalékra javult, a felderítési eredményesség pedig 28,6 százalékról 46,2 százalékra emelkedett. Mindezt egy megfiatalított, sokra hívatott állománnyal sikerült elérni. A közrendvédelmi és közlekedési osztály munkáját górcső alá véve elmondható, az intézkedési mutató növekedése a határozottságról és a nagyobb aktivitásról tanúskodik. Pozitívum, hogy bátran alkalmaznak kényszerítő eszközöket közterületeken, negatívum sajnos az, hogy törvényesnek ítélt intézkedés esetén is több büntetőeljárás indult, amitől jogilag nem képesek megóvni az állományt. Az igazgatásrendészeti szolgálat jó szinten látja el a feladatát, az ügyfelek szolgáltatás jellegű kiszolgálása szinte zökkenőmentes, a hatósági tevékenység pedig szigorúbbá vált. Kisebb zavarokat okoz a már szinte „ad hoc" jellegűvé váló hatósági jogkörök elvétele vagy visszaadása. Bizonyára itt is - mint számos más kérdésben - a rendőrségi törvény megszületése hoz, hozhat majd megnyugvást. A simontomyai őrs az elmúlt évben nyerte el működésének remélhetőleg most már végleges formáját, eredményes tevékenységük feltételei biztosítottak. Várhatóan a közeljövőben új, korszerűbb épületben dolgozhatnak majd. A kapitány beszélt a technikai ellátottságról, amit számában kielégítőnek mondott, minőségében viszont nem, és szólt a fegyelmi helyzetről is. 1992-ben három tiszt és négy tiszthelyettes kapott fegyelmi fenyítést, fegyelmileg egy, kérelmére négy személyt bocsátottak el. Az idén a kapitány már két alkalommal alkalmazta a fegyelmi elbocsátást. - Továbbra sem engedhetem meg, hogy olyan személyek legyenek kapitányságunk állományában - hangsúlyozta Kovács Zoltán -, akik sorozatos fegyelemsértők, vagy köztörvényes bűncselekményt követtek el, de nem engedhető meg az sem, hogy korrupciós jellegű ügyek bocsánatos bűnné degradálódjanak. Szerencsére többen vannak a jutalmazottak - állapíthattuk meg. A kapitány beszámolója végén szólt az egyéb kapcsolatokról is, amelyek közül egy megfontolandót ragadunk most ki - önkényesen. A területen kilenc polgárőr csoport tevékenykedik kb. háromszázhúsz taggal. A kezdeti lelkesedésük teljesen kudarcba megy át, ha az idén a rendőrség nem tud aktívabb szerepet vállalni a polgárőri szervezetek működésében. Szakályból Meseországba A tágas, virágos, játékokkal teli, ízlésesen berendezett, tavaly átadott szakályi óvodát már belakták a csöppségek. Ottjártunkkor Törőné Lakos Erzsébet óvónő Nyuszi csoportjában - vegyes csoport - éppen nagy utazásra készülődtek az apróságok. A vonat már az állomáson pöfögött, majd beszállás - egymásba kapaszkodás után - füttyen- tett a masina, aztán elindultak Meseországba. „Megy a vonat zakatol,/ várnak reánk valahol . . " - verselte a kis csapat, aztán hol gyorsítva, hol lassítva elért a mesék birodalmába. Ott a kapuőr teljesítette feladatát, a Nyuszi csoport pedig bezakatolt és elhelyezkedett, mert a Mesemondó A kacor királyba kezdett. Kinyíltak a fülek, kikerekedtek a szemek, tátva maradtak a szájak, elcsendesült a gyerekcsapat, csak egy-kettő foglalkozott mással. Amikor aztán a mese végétért, újra hosszú füttyel jelzett a masiniszta, ismét beszálltak, a kapuőr megint teljesítette feladatát - ezúttal bezárta a kaput -, majd elzakatoltak. Miközben az önfeledt játékot néztük, az jutott eszünkbe, milyen jó, hogy - az országos gyakorlattól eltérően - a szakályi önkormányzat támogatás nélküli!) is megépítette az óvodát, mert a kiművelt emberfők „művelése" itt kezdődik. Fociláz Iregszemcsén Nem a B, sokkal inkább az F-vírus, ami esetünkben focit jelent, támadta meg az ireg- szemcseieket. Történt ugyanis, hogy a helyi TKI SE sportkör elnöke, Dravecz Károly - kihasználva a torna- csarnok adta lehetőséget - hét csapat részvételével, tömegsportként, teremlabdarúgó tornát szervezett. A hét fordulóból álló, csütörtökönként lebonyolítandó derbyken alkalmanként nyolcvan-kilenc- ven játékos - köztük a legfiatalabb tizenhat, a legidősebb negyvenhat éves - kergeti a labdát, miközben százötven-kétszáz szurkoló buzdítja őket. Állítólag többen drukkolnak a „parkett ördögeinek", mint amennyien a nagy pályát szokták volt körülállni. Úgy tervezik, március 20-án, szombaton a győztes a tornaválogatott ellen lép majd parkettre, ugyanakkor lesz majd kézilabdás öregfiúk mérkőzése is, az ünnepélyes díjkiosztót pedig a vendégszeretetéről és konyhájáról híres Fehér Galamb étteremben tartják. Elképzelés, hogy tárgyjutalomban részesítik majd az 1-3. helyezést elért csapatot, a legjobb góllövőt, kapust, illetve mezőnyjátékost. Szponzoruk már van, de szívesen veszik a további tárgyjutalmat felajánlók önzetlenségét is. Végül álljon itt a torna rész- eredménye: 1. Gumimacik 2. Hupikék törpikék 3. Kézilabda csapat. Ä góllövőlista állása: 13 gólos Vámosi, 8 gólos Papp A., Dervár és Szántó A. Elfogadják a kihívást A simontornyaiak sportsze- retetét sokminden igazolja, így a kézilabdás sikerek, a labdarúgó eredmények, a barcelonai olimpiát megjárt kis csapat, a sportcsamoképítés és még sorolhatnánk, de a tervszerűségért sem kell - ahogy mondani szokták - a szomszédba menni. Itt van mindjárt a Challenge Day, vagyis A kihívás napja, amit május 26-án rendeznek meg most már másodszor Magyarországon. Simontomyán ismét elfogadták a kihívást és már elkezdtek készülni rá. Megalakították a rendezőbizottságot, akik első ülésükön megjelölték a 00 órától 21 óráig tartó egésznapos sportrendezvény helyszíneit - a sportpályát, a strandot és a művelődési házat -, amelyeken a nagyközség megmozgatandó lakossága gyűjti majd a pontokat, szórakozik, tesz önmagáért és a közösségért. Úgy tervezik, az egyesület sportolóit kérik majd fel a szervezésre és a nagy rendezvény lebonyolítására, aminek a főszervezője Szabadi István testnevelő. 4
