Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-09 / 57. szám

1993. március 9., kedd TÁJOLÓ M3PUJSAG 5 Innen­onnan Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Ház­ban március 10-én, szer­dán este 7 órakor a Hobo Blues Band kon­certje lesz. Az együttes tagjai: Földes László, Póka Egon, Solti János, Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf. A Hegedűs bérlet má­sodik előadására már­cius 11-én, csütörtökön, 19 órai kezdettel kerül sor. Ekkor mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház társulata Goldoni: A ha­zug című vígjátékát. * Szekszárdon, a Művé­szetek Házában Virág András orgonaművész Liszt-estjét március 11-én, csütörtökön, 19,30-kor tartják. * Pakson, a művelődési házban március 9-én, kedden, 14 és 16 órakor, 10-én pedig délelőtt 10 órakor gyermekelőadás lesz. A Veszprémi Petőfi Színház előadásában A négylovas köpönyeg című mesejátékot nézhe­tik meg a gyerekek. Március 28-ig na­ponta 15-től 19 óráig nézhetik meg az érdek­lődők Kolbe Mihály fes­tőművész emlékkiállítá­sát. * A Decsi Faluházban az Art '999 Tolna megyei művészeinek munkái­ból összeállított kiállí­tást a korábban meghir­detett március 10-e he­lyett még a hónap vé­géig megnézhetik az ér­deklődők. Husek Rezső zongoraestje A véletlen hozta úgy, hogy a muzsikus immár hagyomá­nyossá vált télutói, koratava­szi koncertjére ezúttal nem a Művészetek Házában, hanem a Liszt Ferenc Zeneiskola nagytermében került sor. Szüy Lajos, az intézmény igazgatója köszöntötte az ör­vendetesen nagyszámú kö­zönséget (telt ház volt), majd bejelentette az első műsor­számot: Francois Couperin két rondóját. A XVII. sz. végén XVIII. sz. elején élt és hosszú időn át elfeledett mester mű­vészetét J. S. Bach is nagyra- becsülte. Az elhangzott két miniatűr darab előadása során a „Monika nővér" című lírai hangulatával, a „szüretelő lá­nyok" elnevezésű pedig könnyed táncosságával ra­gadta meg figyelmünket. A zongorista művész ez­után Haydn: D-dúr szonátáját mutatta be. A darab érdekes­sége, hogy magyar földön, Eszterházán született, ahol a komponista dirigens és udvari zeneszerző volt a hercegi csa­ládnál. A háromtételes szoná­tát hangulatos interpretálás­ban élvezhettük. Beethoven: f-moll szonátá­jának (Apassionata) szintén van magyar vonatkozása. A művet a mester 1806 nyarán Magyarországon Brunsvickék martonvásári birtokán fejezte be és a grófnak ajánlotta. Hálásak vagyunk Husek Rezsőnek, hogy műsorára tűzte ezt a nagyszerű alkotást, mely a beethoveni gondolatvi­lág és pátosz egyik legtisztább megnyilvánulása. Az emberi lélek hangulatváltozásainak nagy mélységeit feltáró és a vágyat, akaraterőt kifejezésre juttató Apassionátát értékes előadásban hallgathattuk. Az egyes műsorszámok kö­zött a konferáló Szily Lajos arra is talált módot, hogy a szekszárdi zeneiskola köztisz­teletben álló nyugalmazott igazgatójától rögtönzött in­terjú formájában megtuda­kolja, miként került a koráb­ban az intézménynek vásárolt, és ezúttal is megszólaló Blüthner zongora hosszú há­nyattatást követően ismét jo­gos tulajdonosához és méltó helyére az Augusz-ház nagy­termébe. Akárhogyan is tör­tént, most már annak örül­jünk, hogy a márkás hangszer rendeltetési helyén van és ki­tűnő muzsikusok - mint ezút­tal is - koncerteznek rajta. E kedves „közjáték" után Chopin: Desz-dúr nocturne-je szólalt meg. A szerzőnek ez a darabja is arról tanúskodik, hogy ő a szerelem világának egyik legkimagaslóbb költője. A nocturnet érzékeny, lírai megszólaltatásban élvezhet­tük. Chopin: h-moll scherzoját 1831-ben írta, amikor meghal­lotta, hogy Varsót az idegen katonák elfoglalták. Ennek megfelelően darabjában sötét erőkkel viaskodik. Husek Re­zső hű képet festett a szerző által megálmodott drámaiság- ról. Liszt: VIII. Magyar Rapszó­diájának nemcsak hogy ma­gyar, de szekszárdi vonatko­zása is van. A mester itt írta városunkban 1846-ban, mikor először látogatta meg Augusz Antalt. E rapszódia anyaga a „Káka tövén költ a ruca" c. műdal, Rózsavölgyi Márk Víg szeszély c. csárdása, valamint a Tolnai lakodalmas 5. tánca. A két művet Husek Rezső biztos stílusismerettel, határo­zott billentéssel, magával ra­gadó belső átéléssel adta elő. A hatás nem maradt el. A hal­lottakat a közönség nagy taps­sal jutalmazta, s ezt a zongo­rista Chopin: Hárfa etűd-jének megszólaltatásával köszönte meg. Lemle Zoltán Március 13-án a Duna TV műsorán Bevezető a Mindszenty- sorozat A vértelen vértanúságot, majd a száműzetést is elvi­selni kényszerült főpap, Mindszenty József személyé­nek befeketítése, történelmi je­lentőségének meghamisítása szinte napjainkig tartott. Mindszenty József 1945-től esztergomi érsekként a Kato­likus Egyház gondjai mellett törődött a nagyszámú hadifo­gollyal, a kényszermunkára elhurcoltakkal, a kitelepítet- tekkel. Prófétai szavát érde­kükben fölemelte akkor, ami­kor egyetlen politikus sem til­takozott a magyar népet jogta­lanul ért megaláztatások, szenvedések' miatt. Ő volt az egyetlen, aki ki merte mon­dani mindazt, amiről sokan tudtak, de megalkuvásból hallgattak. A három részes dokumentumfilm a tárgyila­gos ismeretközlést tartja fel­adatának. Mindszenty bíboros életé­nek legfontosabb állomásait, eseményeit ismerteti doku­mentumok, szemtanúk segít­ségével gyermekkorától az el­lene folytatott koncepciós per végéig, az ítélethirdetésig. Pályázati figyelő 1. A Társadalomvédelmi Egyesület és a „Profilaktika" Ala­pítvány Mindennapi félelmeink címmel pályázatot hirdet. Mindazok pályázhatnak, akik szeretnék LEVÉL formájában elmondani, hogy- mitől (milyen társadalmi, gazdasági, politikai, természeti je­lenségektől, tényéktől, körülményektől) félnek,- hogyan, miként lehetne félelmeik okát megszüntetni. Be­küldési határidő: folyamatos. 2. A „Legyen a betű jóbarát" alapítvány Én és a barátom ... címmel hirdeti meg nyári táborának pályázatát. 1993. júliusá­ban rendezik meg nomád sátortáborukat, ahol szívesen fogad­nának határon túl, vagy akár messzebb élő magyar gyermeke­ket, akik más nemzetiségű barátjukkal, barátnőjükkel együtt jönnének el hozzánk. Feltételek: olyan gyermekek jelentkezését várják, akik 7 évesnél idősebbek és nem töltötték be a 13. életé­vüket. Beküldési határidő. 1993. május 1. 3. A Nagy Lajos Alapítvány az idén is meghirdeti irodalmi és művészeti pályázatát. Pályázni lehet kész (a közelmúltban megjelent) alkotásokkal, kéziratos formában lévő kész, vagy részben kész művekkel, al­kotói tervekkel. Beküldési határidő: 1993. március 20. 4. A Nemzeti Gyermek és Ifjsúsági Alapítvány pályázatot hirdet mindazon szervezetek részére, amelyek vállalják, hogy jövedelemmel nem rendelkező hátrányos helyzetű gyerekek­nek és fiataloknak (max. 25 év) 1993 nyarán táborokat és üdülé­seket szerveznek. A pályázatok támogatására összesen 13 mil­lió Ft áll az alapítvány rendelkezésére. Beküldési határidő: 1993. március 31.15.30. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, és a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/11-646 nyitva tartás: hétfőtől pénte­kig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, az iroda csak közzé teszi azokat. Megjelent May Károly: A medveöló fia. Az indián regények lelkes hí­vei számára izgalmas szóra­kozást nyújt. A szerencsés ol­vasók között túrakerékpárt sorsol ki a kiadó. Hogy ho­gyan, a könyv megvásárlása­kor megtudhatja. Gálik Péter: Diák Murphy. A problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezde­tével. Schlett István: Kisebbség né­zőben. A könyv a nemzeti etni­kai kisebbségekkel foglalko­zik. Betty Mahmudi: Végzetes szü­lők. „A lányom nélküli soha" című bestseller könyv folyta­tása. La Fontaine: A tücsök és a hangya. A Móra Kiadó gondo­zásában jelent meg. Veress Zoltán - Füzesi Zsu­zsa: Tóbiás és Kelemen. A könyv kellemes szórakozást nyújt a gyerekeknek. (A legújabban megjelent köteteket a szekszárdi Kos­suth Könyvesboltban vásárol­hatják meg.) Az Encyclopaedia jubileuma Több mint 3.300 címszót kell korszerűsíteni és 8.000 ol­dalt átdolgozni a világ legna­gyobb, folyamatosan megje­lenő lexikonénak, az Encyclo­paedia Brritannicának 1993 évi kiadásában. A Britannica idén ünnepli fennállásának 225. évforduló­ját és a változtatásokra a vi­lágban az utóbbi néhány év alatt végbement „kataklizma­szerű változások" miatt van szükség. Teljesen újra kell megírni például a „Szovjetu­nió" címszót és a birodalom létezését lezárt történelmi epi­zódnak kell tekinteni - véle­kednek a lexikon szerkesztői. Az Encyclopaedia Britan­nica legújabb kiadása - amelynek ára jelenleg 1.200 dollár - 355 új fényképet tar­talmaz, köztük a „Magellan" és a „Voyager" űrszondák fel­vételeit. Bekerült a kiadásba 247 új vagy módosított rajz és 213 új vagy módosított térkép. Új címszó alatt olvashatunk a balkáni országokról; napra kész a Clinton életrajz, csak­úgy mint elődjéé, George Bushé. Az új címszavak száma 1.330. A Britannicát első ízben 1768-ban adták ki a skóciai Edinburghban. A 225. szüle­tésnap tiszteletére megjelenik az első kiadás három kötetes facsimiléje 2.689 oldalon, 160 rézkarccal. Az 1993. évi kiadás 32 kö­tetből áll, 32.000 oldal terje­delmű, 44 millió szót és több mint 23.000 illusztrációt tar­talmaz. A 64.896 címszót teljes egé­szében vagy részben több mint 6.800 szerző írta - köztük olyan ismert személyiségek, mint Nicholas Katzenbach, hajdani amerikai igazság­ügyminiszter. Tv-napló Munkáseposz Ózd története, a gyár története, mondja Almási Tamás Ózdról szóló filmjének egyik szereplője, s a gyárat valóban legenda övezte egy évszázadon át. 1843-ban alapították, a századfordulón 280 ezer mázsa nyers vasat dolgozott fel s 180 ezer mázsa kész vasat állított elő, körülbelül másfél mil­lió akkori forint értékben. A község lakóinak száma alig ha­ladta meg a kétezret, s közülük kereken ezret foglalkoztatott a gyár. Már ekkor volt iparostanonc-iskolája, néhány év múlva fedett uszodát építettek, a munkásoknak lakást, sok egyéb kedvezmény mellett. Ez volt a Rimamurányi-Salgó- tarjáni Vasmű RT fénykora, itt dolgozni rangot jelentett, a munkások két-háromszorosát keresték annak, amit másutt fizettek. Igaz, a gyár figyelemmel kísérte munkásait, a ré­szegeseknek hamar kitelt az esztendő s még a házastársi hű­séget is számon tartották, a csélcsap munkásnak nem volt becsülete. A „Rima" részvényeit mindig első helyen jegyezték, híre messze jutott az országhatárokon túl is, a nagy világválsá­got is gyorsan kiheverte, igaz, embereit akkor sem eresztette szélnek, mert a gyár vezetői tudták, hogy a jó szakmunkást meg kell becsülni. Munkásdinasztiák kerültek ki a gyárból, s aki itt kezdte, tudta, hogy az évek során egyre magasabbra jut. Az inas, miközben az udvart söprögette, tudta, hogy tanulással, szorgalommal mester sőt „főmester" lehet belőle. Aztán a dicsőségnek egyszerre vége szakadt. Az államosítást lelke­sítő propagandával ünnepelték, de a munkások érezték, hogy a szakemberek helyét olyanokkal pótolták, akik párt­hűségből vizsgáztak jelesre. Megkezdődött a hanyatlás, s 1987-től a teljes felbomlás. Az igazgató egyelőre nótázik május elsején, s azt is látjuk, hogy kétszáz méternyi útra is kocsijába ül, s amikor megszó­lal, buzgón utánozza Kádár János sajátos beszédmodorát, hogy legalább ennyiben hasonlíthasson rá. A munkások pe­dig panaszkodnak, hogy hatalmas irodaépületeket emelnek, a gyár fejlesztése elmaradt, s megkezdődnek az elbocsátá­sok is. Még hallunk hangzatos frázisokat, hogy a gyár senkit nem tesz az utcára, de a fiatal szakmunkás magától is el­megy, megpróbál másutt elhelyezkedni, mert itt nincs jö­vője. Pedig azt mondja, neki ez jelenti a hazát, amikor Szlo­vákiából hazatérve átlépte a határt, nagyot lélegzett, hogy végre ismét itthon lehet. Ozdnak ekkor már valóban nincs jövője, múltjára pedig csak az öregek emlékeznek. Itt kezdődik Almási Tamás négyrészes filmje, visszatekintve a múltba, majd végigkí­sérve a széthullás keserű éveit. Valóságos munkáseposz, mert igazi hősei a munkások, az elődök, akik mindig a jövő­ben gondolkoztak s azok, akiknek az a feladat jutott, hogy átéljék az államosítás utáni éveket s a jelent, amikor már csak ipartörténeti emlék a Rimamurányi-Salgótartjáni Vasmű RT. Évekig készült a film, s amit látunk, nemcsak a múltat idézi, hanem a tanulságot is magában foglalja, hogy miként lehet eltékozolni az elődök szorgalmát, gazdag örökségét. Szondi Lipót száz éve Szondi Lipót nevét a század nagy lélekgyógyászai között emlegetik, módszerét a sorsanalízist, amit Pesten kezdett kidolgozni, mindenütt alkalmazzák. A sorsanalízis az ösz­tönös választások sorsszerűségét keresi s abból indul ki, hogy „Káin uralkodik a vüágon. Aki ebben kételkedik, ol­vassa el a világtörténelmet". Száz éve született Nyitrán, Budapesten dolgozott, 1945-ben, kalandos körülmények között Bergen-Belsenbe került, ahonnan Svájcba ment, Zürichben telepedett le, s itt is halt meg 1986-ban, 92 évesen. Nálunk az elmúlt negyven évben keveset emlegették, neve Illyés naplójában bukkant fel többször, annak kapcsán, hogy felesége tanítványa volt. Magyarul két alapvető tanulmánya olvasható, a Káin, a törvényszegő és Mózes, a törvényalkotó. Ók a Gonosz és a Jó megszemélyesítői, s egyben jól példázzák Szondi mód­szerét: a sorsanalízis vizsgálatában Káin a kényszersors, Mózes a választott sors példája lesz, aki a Törvénnyel vála­szol, hogy így tegye jóvá, amit Káin a törvényszegéssel el­követett. Az évfordulón Benedek István, az egykori tanítvány em­lékezett Szondi Lipótra, élvezetes szakszerűséggel, a nagy tudósnak kijáró tisztelettel. Legföljebb azt sajnáljuk, hogy az egykori tanítványok, munkatársak közül más nem kapott szót. Csányi László Videovilág Vásott Ki neveli jól a gye­rekeit és ki rosszul? Mi jobb, a megengedő, szelíd vagy a céltuda­tos, kemény nevelés? A kérdést nehéz el­dönteni, tekintettel arra, hogy a „vég­eredmény" csak hosz- szú évek múltán ta­pasztalható. Hogy a probléma nemcsak nálunk, ha­nem a tengerentúlon is aktuális, - ahol pedig tucatjával futkosnak a Spook könyv alapján nevelt csemeték, - azt mi sem bizonyítja job­ban, mint Ron Ho­ward Vásott szülők című filmje. Veled is megtörtén­hetnek hasonló esetek, te is járhatsz ugyanígy gyakorló szülőként, sugallja. a megyei könyvtár videoklubjából kikölcsönözhető szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. A nyolcvanas évek­ben játszódó, mulat­ságos helyzetekre épülő családi komédi­ában a szülők fenkölt elvárásai ütköznek a gyermekek természe­tes ellenállásával. A film férfi főszereplője, Steve Martin, akit a magyar nézők a Ro- xane film főszereplő­jenként ismerhettek meg, egy olyan apát alakít, aki saját gyer­mekkori élményei kompenzálásaként mindent megtesz azért, hogy tökéletes családfő legyen. Ezért aztán jócskán túlzásba viszi az apai szerepet. A modem nevelési elveket valló, kacag­tató gyermekidomítási jelenetekben bővel­kedő alkotásban a fő­szereplőnek olyan re­mek színészek segíte­nek komédiázni, mint például a Drágám, a kölykök összementek című filmben megis­mert Rick Moranis. A film Steve Martin három neveletlen csemetéjén kívül, a ro­kon családokban ural­kodó állapotokat is bemutatja, melyek természetesen ugyan­csak nem mentesek a konfliktusoktól. Van itt gyermekeit egyedül nevelő anya, a serdü­lőkor bajaival birkózó morózus tizenéves ifjú és kajla, örökké éretlen harmincas férfi. Persze, mint ahogy egy jó komédiában ü- lik, itt is természetesen happy enddel végző­dik a történet: a film végére mindenki meg­javul, megfelel az el­várásoknak és majd minden családban születik egy újabb gyermek. Rajtuk majd lehet az újabb nevelési módszerekkel próbál­kozni. Igazi, családi film a Vásott szülők: gyer­mekeknek és szülők­nek egyaránt kellemes kikapcsolódást, jó szó­rakozást kínál a meg­tekintése. F. Kováts Éva >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents