Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRD ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 8., hétfő „Téeszcsé" és kábel-tévé Zombai Három évvel ezelőtt szüle­tett meg Zombán a gondolat: legyen a faluban kábelteleví- zós hálózat. Akkor néhány személy kezdeményezte és szorgalmazta ennek megépí­tését. Tóth Károly tanár ka­rolta fel a kezdeményezést, így lett belőle a „helyi televízó elnöke". Az 1990-es esztendő­ben megtalálták azt a jogi formát is, amivel a cél megva­lósulhatott. A zombai polgá­rokból megalakult az építő közösség - a megvalósítás természetesen anyagi hozzá­járulást is követel. A hálózatot építő vállalkozó azt garan­tálta, hogy néhány műholdas adást is biztosítanak a földi csatornák mellett. Tarr János volt a kivitelező. Ma sokkal távolabb látnak az üzemelte­tők. Céljuk a helyi informá­ciók pontos, gyors áramolta­tása. A tájékoztatás legfrissebb módját jelenti a kábeltelevízió a zombaiaknak is. Több kísér­leti adás után felgyorsultak az események és a technikai esz­közök, a tárgyi feltételek meg­teremtése immár a szerkesz­tett műsorok próbaadását is jelentheti. Eddig 350 házban található a kábelrendszer csat­lakozója. Ez annyit jelent, hogy Zomba lakosságának több mint a feléhez jut el ilyen módon a közérdekű informá­ció és a szórakoztató program. Jut még eszébe? Vajon hány zombainak jut eszébe, hogy ez első mező- gazdasági termelőszövetkezet pontosabban téeszcsé 1949. február 19-én alakult meg és a Vörös Csillag nevet kapta. Az akkori elnöke Kerner Lajos volt. Később Králik Mihály, Hollósi János, Babarczai Jó­zsef, Geleta Gyula, Szucsány János, Láng Lajos következett az elnöki székben. Ugyanebben az évben - 1949. októberében - Paradi­csompusztán „Béke" néven alakult téesz. Elnöke Láng La­jos volt, míg a Vörös Csillag­gal nem egyesültek. „Szabad­ság" lett a neve a zomba-szentgálpusztai téesz- nek, ami 1950. február elsején alakult. Molnár Istvánt válasz­tották elnöknek. A termelő- szövetkezet 1957. márc. 15-én a „Jóbarátság"-ra változtatta a anziksz nevét. Elnöke a szövetkezetek egyesüléséig Sári József volt. A zombai „Parasztbecsület" Mg. Tsz 1959. márc. 18-án ala­kult. Pálfi István elnökölt az egyesülésig. A szövetkezetek egyesülé­séről az 1966. dec. 20-i köz­gyűlés határozott. Ekkor az „Egyesült Erővel" Mg. Tsz név mellett döntött a tagság, és 1967. jan. 1- napjától kezd­ték meg működésüket. Elnök­nek Lakatos Antalt választot­ták, aki 1985. dec. 6-ig töltötte be ezt a funkciót, ót Marsai János követte, aki jelenleg is elnöke a mezőgazdasági szol­gáltató szövetkezetnek. Ezeket az adatokat a Tolna Megyei Önkormányzatnál a „Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Nyilvántartó Könyve" őrzi. Pontos kimuta­tást készített ezekből 1989. de­cemberében dr. Frey István jogtanácsos. Vállalkozóknak való Zomba közvetlen közelében fekvő települések szolgálatára áll a Zomba és Vidéke Taka­rékszövetkezet. Az öt község lakóinak szorgalmát bizo­nyítja, hogy a szövetkezet ta­valy decemberi betétjének fo­rintösszege 235 millió volt. Antal György ügyvezető igazgató dinamikusnak érté­kelte a betét növekedését, ami az 1990-es esztendőhöz viszo­nyítva 1991-ben 30 millióval, 1992-ben 48,5 millióval nőtt. A lakosság jelentős része azon­ban hitelt kényszerül felvenni. A hiteleknél elsősorban a la­kásépítési és a közműfejlesz­tési költségekkel élnek. Az 1993-as esztendő jelen­tős változást hoz a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet életében. A mezőgazdasági vállalkozók úgynevezett reor­ganizációs hitelekkel történő támogatása jelenti ezt az újat. Az első ilyen hitelkérelmeken már dolgoznak. A bírálatokat Budapesten végzik a helybe­liek javaslata alapján. Azt ter­vezik, országos viszonylatban a takarékszövetkezetek bank­csoportot hoznak létre. Ezzel kedvezőbb helyzetet teremte­nek, növekedik a saját va­gyon, ezáltal a kiadható hi­telmennyiség nagysága is nő. Decsi ommentár élkül... ..... Fotó: Ótós Réka Szálkáim És rímet adj Uram! A napokban egy édesanya kérte, hogy tekintsem meg gyer­meke legfrissebb munkáit - „ver­seit" -, mert ó nem tudja eldön­teni, mit kezdjen vele. Találkoz­tam a gyermekkel is. Sok gondja, baja van a tanulással, mert vele­született egészségügyi problémá­ját is le kellene győzni. Fél min­den nálánál felnőttebbtől, erő­sebbtől. Az elesett, fogyatékos, ki­sebbek között enged a görcsös- sége. Egyszer aztán jöttek a ver­sek. Megírta füzetében azokat a gondolatokat, amelyeket a legem­beribb érzés, a szerelem diktált. Valahogy osztálytársai előtt is kiderült ez. Megtetszett nekik és egyre többen kérték, hogy írja meg az ó nevükben az üzeneteket, egyik-másik címzettnek! Ismert történet ez a drámairodalomból, mindenesetre ez a 17 éves gyer­mek ettől kezdve másként élhet kortársai között. Felnéznek rá és feltűnő szeretettel veszik körül. A szerkesztőségi postafiókban várt egy levél, nyugdíjas tanító küldte egy szociális otthonból. Pár sorban bemutatkozott a mel­lékelt vershez, ami a költészetben a „farsangoló" címet kapta. „Ví­Szocio-mühelyek Ahol gond van, ott a leggyengébb sérül Áprilistól: ifjúsági szolgálat a Babitsban A szekszárdi pedagógiai főiskola szociális munkás képzésben részt vevő hallga­tóinak közreműködésével az elkövetkezendő hetekben ezeken a hasábokon Szek- szárd szociálpolitikával fog­lalkozó intézményeinek éle­tébe pillantunk be. Ezúttal a Mentálhigienes műhely vezetője, Dér Mik- lósné nyilatkozik. — Mivel foglalkozik az intézmény? — A Babits Mihály Műve­lődési Házban dolgozunk, ahol háromféle szolgáltatással fogadjuk a betérőket. Az egyik az őszinte szó - egyéni és csa­ládsegítő szolgálat, ahol élet- vezetési problémákkal foglal­kozunk és - szükséges esetben - pszichológiai jogi és nevelési tanácsokat nyújtunk. SOS te­lefonos Lélekvédő Szolgála­tunk díjtalanul hívható, tele­fonszáma: 15-100. A harmadik pedig a társkereső szolgála­tunk. — Miből finanszírozzák a működésüket? — A Mentálhigienes mű­hely évi költségvetése közel egymillió forint. Működését részben a városi önkormány­zat által adott támogatásból, részben pályázati pénzekből fedezzük. — Kik keresik fel Önöket? — Többnyire azok, akik magukra maradtak, problé­máikkal, bajaikkal, krízisük­kel. A válság kiváltó oka lehet nyugdíjazás, munkanélküli­ség, szerelmi, párkapcsolati probléma, vagy bármilyen más élethelyzet, amit az egyén nem tud egyedül megoldani. Leginkább olyan családanyák jönnek hozzánk, akiknek ne­hézségeik vannak a gyermek- neveléssel, házastársukkal vagy éppen önmagukkal. Esetleg megbomlott a családi harmónia. Ami elég gyakori, tekintettel arra, hogy nehéz ügy harmonikus családi életet élni, hogy az anyák ledolgoz­zák a nyolc órát vagy még többet, azután hazamennek: mosnak, főznek, takarítanak, nevelik a gyermeket és köz­ben legyenek bájosak, türel­mesek, derűsek, és mindig ki­pihentek. Itt ezekről a betérő el tud velünk beszélgetni. — Mennyire tudjuk ke­zelni a problémáinkat? — Sajnos, kultúránkba még nem épült be a humán intéz­mények, szervezetek, műhe­lyünkéhez hasonló szolgálta­tásainak igénybe vétele. Sokan nem tudják még, mit kezdje­nek a problémáikkal. Hiszert minden életkorban vannak nehézségek, serdülőkorban önismereti problémák, kap­csolatteremtési nehézségek. Ha a családban gond van, ak­kor a leggyengébb, a gyermek - esetleg a nő - sérül először. Sokan nem tudnak megbir­kózni a munkanélküliséggel. — Rövidesen bővítik a szolgáltatásaik körét. — Igen, április 1-jétől ter­vezzük az ifjúsági szolgálat beindítását. Ide munkanapo­kon délután fél öttől fél hétig, az 505-ös Szakmunkásképző Intézet Kollégiumában hétfőn, szerdán és pénteken jöhetnek a fiatalok. Az utóbbi szolgálat is anonim, négyszemközti, bárkit szívesen látunk, aki úgy érzi, megbízik bennünk. Letenyei Róbert Téli szünet A hideg és a szapora hóesés a jelek szerint visszatartotta bűnözőket az éjszakai por­tyáktól. Téli szünetet tartanak a bű­nözők a szekszárdi városi ka­pitányság működési területén. A korábbiakkal ellentétben az elmúlt időszakban mindössze huszonhét ismeretlen tettes ál­tal elkövetett bűnügyben rendeltek el vizsgálatot. Ezek sem voltak jelentősek, több­nyire napközben elkövetett kisebb lopásokról van szó. Hárman előzetesben Már három férfi - aki felte­hetően a lányok „forgalmazá­sával" foglalkozott - van elő­zetes letartóztatásban a szek­szárdi „ezeregy éjszaka" ügy­ben, amelyről a múlt héten már beszámoltunk. Újabb lá­nyok is a rendőrség látókö­rébe kerültek: immár tizenné­gyet gyanúsítanak a prostitú­cióban való részvétellel, -ihi Hajdan Szülők a képernyők előtt Ahogy szaporodnak a kis és nagyközségek­ben a kábeltelevíziós hálózatok, úgy nő az in­formáció áramlásának lehetősége és a helyi adások tartalmi gazdagsága. Néhány kísérleti adást a szálkaiak is magu­kénak mondhatnak. A lakosság roppant igé­nyes és kritikus megjegyzéseivel segíti a mű­sort készítő szerkesztők munkáját. A legutóbbi adásban az iskola életéről adott téjékoztatót Hajós József igazgató, megragadva az alkal­mat, hogy az iskola diákjainak szüleihez szól­jon elsősorban. Ezen a rendhagyó „szülői értekezleten" az igazgató arról értesítette a nézőket, hogy az önkormányzat elfogadta az iskola által elkészí­tett költségvetési javaslatot. Minőségi javulás­nak tekinthető az igazgató szerint az a tény, hogy a legfőbb tantárgyak óraszámát növelni tudják. így az osztott iskolák óraszámaihoz közelítenek. Például a magyar irodalom óra­száma az osztott iskolákban 8, Szálkán 7. Emel­lett az önálló órákon, irányított foglalkozás tör­ténik az eredményesség szempontjából ez je­lentős. Órarendi változást jelent még az, hogy a napi óraszám csökkent. A kétheti tíz tanítási napból itt csak öt nap van hatodik óra. Ennek célja az volt, hogy a felszabadult energiák a ta­nulmányi eredményben jelentkezzenek pozitív hatásként. Az iskolában a német nyelv tanítása mellett bevezették az angol nyelv tanítását is fakultá­ció formájában. Ez éppen úgy a helytállásra felkészítést szolgálja, mint a számítástechnika szakkör, vagy a matematika tehetséggondozó, ami egyben versenyekre készíti elő a diákokat. A népi kismesterségekkel való ismerkedést te­szik lehetővé a kerámia és a gyöngyfűző szak­körök. Az iskola valamennyi nyolcadikos diákja szeretne továbbtanulni. A nyári elfoglaltságok, programok között Hajós József elmondta, hogy a német nemzetiségi táborba - Váraljára - két tanulót küldenek és a németországi nemzet­közi nyelvi táborba is megy két diák. A kirándulásokról szólva megtudhatták a nézők, hogy az alsótagozatosok gemenci hajó­túrát tesznek, a felsősök a Velencei tó mellé szeretnének eljutni. A műsorban elhangzó tájékoztató végén az igazgató sajnálattal közölte, hogy kénytelenek voltak emelni az étkezési díjakat, egyben tu­datta azt is, hogy az önkormányzat továbbra is fedezi az étkeztetési költségek egy részét, amint eddig is tette. Amíg Hajós József az iskola életéhez kötődő legfontosabbnak számító információkat el­mondta, addig - az elektronikus sajtó sajátos­ságainak megfelelően - egy-egy tanítási óra, tízperces szünet, vagy az ebéd elfogyasztásá­nak pillanataira is figyelhettek a szülők a ké­pernyők előtt.-dkj­A telefon nem adható el 225 éve, 1768. március 9-én Tolna vármegye közgyűlése megerősítette Rodt Ferenc szekszárdi apátnak a helybe­liek szolgáltatásairól szóló szerződését, amelyben szá­mottevően csökkent a robot. 100 éve, 1893. március 12-én Kitett csecsemő címmel arról adott hírt a Tolna vármegye, hogy „A parásztai Sétpatak- ban egy teljesen kifejlett férfi-csecsemő hullájára akad­tak a napokban", a nyomozás kezdetén megállapították: „már több hét óta lehetett ott elhelyezve". Beszámol a lap Herczeg Ferenc Nemzeti Színházban bemutatott darab­jának, A dolovai nábob leá­nyának sikeréről. 85 éve, 1908. március 14-én a Közérdek ar­ról tudósít, hogy Ács Lipót gimnáziumi tanár, a múzeum munkatársa vezetésével sár­közi mintájú hímzéseket ké­szítettek és küldtek a londoni világkiállításra bemutatás és elárusítás céljából. 80 éve, 1913. március 10-én a Tolna­vármegye és a Közérdek híre szerint Grünfeld Mór és társai megkezdték a megyeszékhely első állandó mozijának építé­sét. Előző nap tartotta a hely­beli filharmonikus zenekar hangversenyét, amelyen Mo­zart, Rubinstein, Rameau, Mendelsohn, Schubert és Chopin művei hangzottak el. 75 éve, 1918. március 12-én vármegyei kimutatás szerint 25676 családtagot közel tízmil­lió korona hadisegélyben ré­szesítettek, Szekszárdion 1726 hozzátartozó 445 ezer koronát kapott. 25 éve, 1968. február 22-én meghalt az 1898. már­cius 13-án született Senye Sándor, Szekszárd első pol­gármestere a második világ­háború után. Krónikás gadozzunk, mulatgassunk,/ Űz­zük messze tenger bajunk!/ Bo- hókázzunk vigalommal/ Ne tö­rődjünk a gondunkkal,/ Táncol­junk hát szép lábunkkal!/ ... Te is öreg, ropd a táncot/ Dobd le gyorsan súlyos láncod!/ Gerje- dezzünk mi lelkűnkben,/ Frissül­jünk fel szerelmünkben:/ Sose haljunk meg éltünkben!/" Kell-e magyarázni a versek, rímelő gondolatok személyekre gyakorolt hatását és szükségessé­gét, mely erőt ad embereknek és megváltoztatja a környezetükben élok hangulatát is pár órára csu­pán? Ebben a gyűlölettel, hábo­rúságokkal teli világunkban a béke, egészség mellé kérjük:... és rímet adj Uram! Decsi Kiss János Telefonhoz jutni manap­ság egyenlő a világ egyik csodájával. Éppen emiatt - hogy a telefon ilyen nagy kincs, hiszen ma már egy vál­lalkozás elképzelhetetlen enélkül - sok a félreértés kö­rülötte. Ezek tisztázására kér­tük meg Izsák Lajost, a MA­TÁV Szekszárdi üzemve­zető-helyettesét. — Egy januárban életbe lépett kormányrendelet sza­bályozza a telefonhoz jutást. Ennek alapján műszaki egy­ségekhez sorolták a várakozó igénylőket és mindenki ka­pott egy reménykeltő sor­számot, amiről hamarosan kiderült, hogy ezt nem úgy kell érteni, ahogy az első ol­vasatra látszik. Hiszen több igénylő kapott 1-es, 2-es, 3-as stb sorszámot egyszerre. Mit jelent ez? — Csak Szekszárdon több, mint 300 tápfej van, ami a törzskábelről csatlakozva lát el egy-egy területet. A sor­számok azt jelentik, hogy azon a tápfejen, ahova a ké­relmezőt besorolták, hánya­diknak kötik majd be a fejlesz­tés során. Ez számtógépes nyilvántartással történik, a be­sorolás tehát automatikus. — Ennek ellenére sokan érzik úgy, hogy ez a besoro­lás nem „szent és sérthetet­len". — Biztosan így van, mert történtek már bejelentések, amelyeket a Távközlési Főfe­lügyelet vizsgál ki. A félreér­tés oka gyakran az, hogy már nem ismerik az emberek az említett rendelet azon részét, melynek alapján előnyt élvez­nek például az életvédelem te­rületén dolgozók, a közületi igények és a magán áthelye­zési kérelmek, hogy csak né­hányat említsek. — A múlt évben hány tele­font sikerült bekötni? A megyeszékhelyen 2300-at kapcsoltunk be, akkor a vára­kozók száma 3500 volt, mára az új igénylők száma 4500. — Gyakran lehet olvasni hirdetésekben, hogy telefo­nos lakás eladó. Mi a véle­ménye erről? — Az, hogy az eladó a la­kás üzleti értékének a növe­lése érdekében félrevezeti a vásárlót. A telefon ugyanis nem adható el, és a használati joga sem adható át senkinek. Két dolgot tehet a lakást el­adni szándékozó: vagy kéri a telefon áthelyezését, vagy le­mondj róla és visszaadja a MATÁV-nak és visszakéri a beruházási hozzájárulási há­nyadot. Speciális esetnek számít, ha valaki telefonos la­kásból szintén telefonosba költözik, ebben a helyzetben előnyt élvez. — Az a hír járja, hogy a városi polgármesteri hivatal­ban eléggé borsos összegért, de napok alatt telefonhoz le­het jutni. A hivatalnak hon­nan van vonala? — Amikor a város telefon- hálózatát fejlesztették, az ak­kor még tanács 25 millió fo­rinttal támogatta a beruhá­zást. A megállapodás úgy szólt, hogy a beruházás utolsó évében átütemezett 10 millió forintért telefonvonalat kap. Most ezzel gazdálkodik. — Mikorra várható jelen­tős változás a város telefon- hálózatában? — A MATÁV 96 település­nek, köztük Szekszárd váro­sának is meghirdette az öne­rős hálózatfejlesztő progra­mot, amely feltételez 11500 igénylőt, akik 35 ezer forint je­lentkezési dijat fizetnek be és cserébe - ha ez a program el­indul - 1994 év végéig tele­fonhoz jutnak. A tervek szerint a jelenleg üzemelő számkapacitás meg­duplázódna. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents