Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-06 / 55. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1993. március 6., szombat A kárpótolt — Kárpótolt? - kérdezem Nagy Lajos bácsit, a medinai nyugdíjast. — Igen! Ami a feleségem tulajdonrészét illeti, teljes egészében, az én részemről egy licit van vissza. Ha azon túlleszünk, akkor mondhatom, hogy „letészem a lantot", pontosabban a tollat, mert semmi űrlapot, beadványt már nem kell kitöltenem — Mikor kezdődött az aktakiállítások sora? — A dátumra pontosan emlékszem: 1990. augusztus 12-én adtam le az első papírt. S ezt követően mintegy 330 (!) darabot állítottam ki. Az F-la- pokkal foglalkozva mindent meghallgattam a rádióban, mindent megnéztem a tévében, mindent elolvastam az újságban, ami az üggyet érintette. Szerencsés voltam, mert minden földre és egyébre vonatkozó hivatalos anyagot eltettem, megőriztem. Nem kellett utána járni, keresgélni, pótolni. Azért nem gondoltam volna, hogy negyven év után a régi papírokra még szükség lehet. A földet és a téglagyárat 1950. augusztus 20-i dátummal vették el. Bizonyítani tudtam hajdan volt tulajdonomat, amit a hivatal, annak rendje és módja szerint el is fogadott. — Kárpótlási jegyet nem is kért? — Nem! Azért nem, mert én szántót és -erdőt akarok érte, nem pedig pénzt! Ha most ezt forintokra váltanám át, akkor közel kétszázötvenezer forint gurulna ki a zsebemből, hiszen a jegyeket csak 75 százalékért vásárolják. A feleségem háromszázezréért már 35 holdat mondhatunk magunkénak. Az én részem pedig hatszázezer lesz. Amikor a téglagyárat építettem, akkor is földet adtam el, így most ezt is visszakapom. Földet és erdőt. Nagyon drága a fa, s úgy látom, hogy okos gazdálkodással az az óhajtott erdő ki fogja termelni az évi tűzifát. A határban, hála Istennek, több helyen is jelöltek ki erdőt kárpótlásra. Szerintem mindenkinek fog jutni. Egy hónap múlva lesz a licit. Ekkor tudom meg, hogy hol lesz a föld. A határrész nem is nagyon fontos nekem, az a lényeg, hogy egy tagban legyen. Én, aki a medinai határt jól ismerem, úgy tapasztalom, hogy a kijelölt táblák átlagosak. Nem a legjobbak, de nem is a legrosszabbak. S a földek jól karbantartottak. — Lajos bácsi, már jócskán benne van a korban .. — Nem is az űz, hogy én újból szántsak, vessek a 77 éves fejemmel. Hanem az, hogy magaménak mondhassam, ami engem illet. Gyermekem, unokáim a fővárosban. Korom, betegségem biztosan arra fog késztetni, hogy idővel eladjam, eladogassam. Pillanatnyilag a téesztől olyan ígéret van „szárnyon", hogy mint szolgáltató vállalkozás szerződést kötne a föld meg- -művelésére, s aranykoronánként 12-15 kiló búzát adna a használatért! Igaz, magánvállalkozó is jelentkezett, többet is ígért májusi morzsoltban, de szerződéssel nem akarja elkötelezni magát. Ez utóbbi megoldás nekem nem jó, mert, ha "mindenkinek meglesz a földje, itt már nagy mozgás nem várható. így, hát maradok a kisebbik biztosnál. S végül szabad legyen annyit elmondanom, hogy a kárpótlási hivatallal és a földrendezési bizottsággal, illetve ezek munkájával nagyon elégedett vagyok. Határidőre megkaptam tőlük minden dokumentumot, tisztességgel tették a dolgukat. Komád László A tolnai 4-es ABC hentese, Lugosi Zoltán 23 éves, nős, építi a házát, egy kutyaiskola és egy kávéház megnyitásán fáradozik, de még ezen kívül is ezer terve van. Hajtós ember. Azt mondja, mindenhez pénz kell: ha beteg az ember, akkor is, ha enni akar, akkor is, ha szórakozni, atícor is. Neki meg nincs olyan szülői, nagyszülői háttere, hogy könnyűszerrel leakaszthatna egy-egy nagyobb összeget valamilyen cél megvalósításához; mindenre maga gürizi össze a rávalót. — Honnan datálódik nálad a kutyák szere te te? — A családban is volt nálunk egy-egy kutya gyerekkoromban, de a Rottweilerrel bakkor kezdtem foglalkozni, amikor egy filmben láttam, és megtetszett. Most van egy párom: egy ivarérett szuka, és egy kissé félős kan. Utóbbi azért gyámoltalanabb a fajtá- jabelieknél, mert a szomszéd egyszer átdöfte vasvillával. — Te vagy a tolnai kutyások vezetője? — A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szekszárdi csoportjához tartozunk mi, tolnaiak. Igaz, hogy a közelmúltban létrehoztunk egy helyi csoportot is, de ez nem jelent elszakadást Szekszárd- tól. Egyszerűen arról van szó, hogy mostmár itt a városban is elintézhetik a tagok az ügyeiket (alombejelentés, stb.) nem kell ezért a megyeszékhelyre utazni. Rendezünk bemutatókat, és indítunk egy kutyaiskolát is tavasszal, nemcsak tagoknak. Ehhez, Már nemcsak •• •• // sorozo a Jockey A faddiak körében igen népszerűvé vált - tavaly épült - Jockey söröző a közelmúltban bővítette tevékenységi körét. A Schmelcz Lajosné vezette egység egy része étteremmé alakult. Főznek helyben való fogyasztásra valamint elvitelre is. ' Ódry Károly Egy arc - egy mesterség Lugosi Zoltán, aki kutyaiskolát és kávéházat nyit kedvcsináló gyanánt, meghívtuk a szekszárdi kutyásokat: jöjjenek el márciusban Tolnára. A mi sulink 3 hónapos lesz, a végén „engedelmes kutya" címet kapnak a végzős ebek. A tolnai csoport egyébként annyira fiatal, hogy még vezetősége sincs. Én egyelőre megbízott csoportvezetőként tevékenykedem, de mielőbb rendeznünk kell az adminisztrációs dolgainkat, és választást kell tartanunk. — Mi a véleményed a legendás hírű, tolnai kóborku- tya-falkákról? — Az a véleményem, hogy az ön- kormányzat érdektelen. Tettem egy felajánlást, hogy ha kapunk egy területet (nem is muszáj tulajdonba, csak tartós használatba), kerítésanyagot, ketreceket, altatófegyvert, mi megoldjuk ezt a kérdést. Köztudott, hogy már nem a régi sintérkedés folyik, hogy hurkot a nyakába, és kész, hanem a befogott állatokat 8 napig tartani kell, hátha jelentkezik érte a gazdája, s csak azán lehet odaadni másnak, vagy túladagolt szerrel elaltatni. Nos, bementem a városházára, beszéltem ától-zéig mindenkivel, hogy ezt olyan 150 ezer forintból lerendeznénk, ha az anyag megvan, munkadíjat nem kérünk, a kutyások Áru és kultúra Gondolatok könyvről, kereskedelemről és Nagy Feróról Az olvasásról nem lehet leszokni * -í 4 < m ' ® # » ' ''y * ''' % »sä« s «8 »w* wWMMMW -í* * i8ro8MW8888iB s WWWBlwlWliolWM M SSföl l&isiiga $ Sslil ff* J*,'# < I „Keresztrejtvény - megfejtésből szerezted a műveltséged. Annyit tudok ajánlani, képezd magad, olvass többet! Könyvet..." Efféle javaslatokat tett Nagy Feró a '80-as évek közepén, abban a jeles alkotói korszakában, amikor még nem Potyka bácsikkal (elv)barátkozott, és tehetségét nem a judeoliberálbolsevik hatalomátmentők leleplezésére szolgáló magasröptű csasztuskák komponálására és nagygyűléseken történő előadására pazarolta. Bizony, változnak az idők. Az állam (a totalitárius) annak idején tartalmatlan szlogenekkel próbálta „népszerűsíteni" az olvasást. De sok-sok forintot is elköltött ám annak érdekében, hogy a könyvvásárlás a polgárok számára ne válhasson „húsbavágó" problémává, mint például mostanság tapasztalhatjuk. A mai állam ugyanis (a demokratikus) egy elegáns oldalsasszéval a kultúrára is rázúdította a szabad- versenyes (vad)kapitalizmust, ami aztán bámulatos eredményeket produkált eme jobb sorsra érdemes szférában. Ilyen siker volt például egy sor könyvesbolt törvényszerű redőnylehúzása is. Tolnát sem kerülte el ez a jelenség, ’92 november végén a helyi ÁFÉSZ könyvesboltjára is rákerült a TUTO-lakat. . Szerencsére a tolnaiak nem maradtak sokáig „biblioshop" nélkül, mivel a bezárt bolt egykori vezetője, Kovacsóczy Istvánná most már saját családi vállalkozásban - lánya, Éva az üzletvezető - viszi tovább az „ügyet". Vele beszélgettem. — A tolnai könyvesbolt felett már kb. 3 éve függött az a bizonyos fegyver - kezdi, miután kényelmes helyet foglalok az Árpád utcában levő új boltban. — Hogy úgy mondjam, rövid időn belül megváltoztak a vásárlói szokások, magyarul a nagymértékben megdrágult könyveket már nem tudták megvenni az emberek. A politikai rendszerváltásból adódóan egy csomó könyvet már nem „illett" megvenni. Az ÁFÉSZ ráadásul rosszul kezelte ezt a kérdést - nem mondom, hogy rosszhiszeműen járt el, de - többmillió forintos könyvkészlet halmozódott fel, amit csak nagy árengedménnyel lehetett volna eladni, és aztán kisebb vásárlásokkal, a pénzt gyorsabban forgatva tudtunk volna kimászni a gödörből. Ehelyett a szövetkezet vezetése a legrosszabbat tette: megszüntette a beszerzést. Ez pedig ellehetetlenítette e helyzetet, a kard végülis lecsapott. Egyébként elég nagy a káosz ezen a téren az országban mindenütt. A könyvpiac szétesett, a terjesztés nem kellően megoldott. Az üzlet farkastörvényei dominálnak kizárólagosan, és ez szerintem a kul- túrális szférában nem vezet jóra. A rangos irodalom úgyszólván eltűnt, évekig kell várni mondjuk egy megrendelt Petőfi vagy Árany kötetre, és ha végre megérkezik a könyv, hát az ára valami fantasztikus. Shakespeare műveit 3 éve kilencszáz forintért lehetett megkapni, ma négyezerért. Még a tankönyvek is 80-90 százalékkal drágultak tavaly és tavalyelőtt is, köszönhetően az állami támogatás leépítésének. A sikerkönyvekből viszont naprakész a „felhozatal". Diplomatikusan szólva tehát a kiadók stratégiája is változott, de erre külső okok miatt kényszerültek. Meg kell élniük .. *. — Tényleg, jó üzlet a könyv- kereskedés? — Biztosan nem azért van olyan sok utcai könyvárus, mert ráfizetéses a bolt... Én azonban másképp képzelem a könyveladást. Ézt a vállalkozást szinte egy nap alatt határozta el a család, és igen gyorsan meg is valósítottuk. Xzért kellett már decemberben megcsinálni, mert elképzelhetetlennek tartottam, hogy karácsony előtt ne lehessen Tolnán könyvhöz jutni. Berendezhettünk volna mondjuk játéktermet is ebben a helyiségben, valószínűleg jobban jövedelmezne. Vagy épp sztócsboltként is üzemelhetnénk, árulhatnánk a könyv mellett mondjuk krumplit is. De ezt én nem tartom kultúráltnak. Meggyőződésem, hogy egy könyvesboltnak hangulata, varázsa kell legyen, meghittséget kell árasztania. Az igazi szakboltnak atmoszférája van. — Milyen a választék? — Elsősorban a gyermekkönyvekre és az iskolai „ajánlott" irodalomra koncentrálunk- Ez utóbbiak olyan alapművek, amik minden család könyvespolcán ott kellene lenniük. De mint említettem, drágák, ráadásul nehezen beszerezhetők. És persze a sikerkönyvek is megtalálhatók nálunk. Mi is ’ rá vagyunk kényszerülve, akárcsak a kiadók, az ilyen irányú igények kiszolgálására. Képzelje, például a „Megveszem ezt a nőt" 1. kötetének megjelenésekor - nem viccelek - valóságos tömeghisztéria tört ki, e mű birtoklásáért. — Amit ön tapintatosan sikerkönyvnek nevez, az jórészt meglehetősen silány minőségű termék. Ennek ellenére ez sem olcsó, és mégis fogy. Hogy van ez? — Azért nem mindegy, hogy 2000 vagy 200 Ft egy könyv. Egyébként a sikerkönyvek közt is van értékes. A könnyen „emészthető" dolgok mindig népszerűbbek, ez természetes. Nem baj, ha a gyerek sok vattacukrot eszik, az viszont igen, ha a spenótra rá sem tud nézni. Jelenleg sajnos ott tartunk, hogy spenót szinte nem is kapható. — Elképzelhetőnek tartja, hogy változni fog ez a helyzet? — Előbb-utóbb. Mi mindenesetre hosszútávra rendezkedtünk be. Van egy kialakult vévőkörünk, de hozzánk nyugodtan fordulhat bárki kéréssel, hogy ilyen vagy olyan könyvre van szüksége. Mi a lehetőségekhez képest gyorsan beszerezzük, ha esetleg nincs meg nálunk. A figyelmesség, a kultúrált környezet, a vásárlókkal hosszú távon kialakuló emberi kapcsolatok úgy gondolom, vonzóbbá teheti üzletünket a vevők számára az utcai árusításnál. Nem akarunk mindenáron, minden eszközzel, minden lehetőséget kihasználva csak a pénzzel törődni. Nem akarunk hirtelen meggazdagodni. Viszont ha az ember fenn akarja tartani a vállalkozását, kompromisszumot kell kötnie az elveivel. Mindenestre derűlátóak vagyunk. Optimistává tesz az a meggyőződésem is, miszerint az olvasásról nem lehet leszokni. — Akkor itt kell abbahagynunk. Bár nyilvánvalóak a kétségeink, végszónak szép az előbbi mondat. Köszönöm a beszélgetést. S.K. felállítják a kerítést, összeszerelik a ketreceket, van olyan emberünk, aki fegyvertartási és fegyverviselési engedéllyel is rendelkezik ... Másfél éve járok az önkormányzathoz, érdemi választ eddig nem kaptam. Dunaföldvár viszont megvásárolta a kellékeket, s ott remekül működik a dolog. — Nem tudnál megélni a kutyázásból, tenyésztésből, kiképzésből, stb. ? — Meg lehetne élni, de ugyanakkor ez egy nagyon pénzigényes kedvtelés vagy elfoglaltság. Épül viszont egy kávéház a művelődési házban, aminek, talán már áprilistól, én leszek az üzletvezetője. — Nem fog hiányozni a henteskedés? Szereted a szakmádat? — Szeretem, és maradnék is, ha jobban meg tudnának fizetni. Egyébként amit én itt csinálok, az nem az, amit tanultam. Palánkon húsipari szakon végeztem, jogosítványom az élő állattól a tőkehúsig szól. A bolti bontás, szeletelés egészen más. Biztosan nehéz lesz az átállás a kuglófra ... A seregben például az volt a nehéz, az hiányzott, hogy nincsennek vevők, akiket körbe kell udvarolnom, hogy vegyen már tőlem egy kiló húst. — További terveid? — Ha komoly tervei vannak az embernek, ne mondja el, míg a megvalósításukhoz nem kezd. Jártam már úgy, hogy valamelyik havernak elmeséltem az ötletemet, aztán ő valósította meg ... Wessely Fotó: Pusztai T. Segélykoncert Jótékonysági koncertet szervez Tolnán, a művelődési házban a Kommersz Blues együttes. A március 7-én 15 órakor kezdődő rendezvényen fellép még az Electric Soul és a régi helyi csapat, a 2x2 is. A segélykoncert bevételét a pörbölyi tragédia sérültjeinek, illetve az áldozatok hozzátartozóinak javára ajánlják fel. Nőnap A tolnai nyugdíjas- klub tagsága is megemlékezik a nőkről. Ünnepségüket március 8-án 16 órakor tartják a helyi művelődési házban. Már nem is katonák Egy Tolna környéki tanyabetörés sorozat kapcsán szóltunk J. Józsefről és M. Józsefről, megjegyezve, hogy ők „katonatiszt-helyettesek". Foglalkozásuk így nem igaz - tudtuk meg Csáki Bertalantól, a Magyar Honvédség őrnagyától -, mert, bár őrmesteri rendfokozatuk volt, „továbbszolgáló sorkatona" beosztásban teljesítettek szolgálatot. Az őrnagy úr arra is kitért, hogy nem tiszthelyettesek, de már nem is katonák ezek a személyek; már nincsennek a honvédség állományában. Felkészülés szemlére A március 20-án, Szek- szárdon tartandó tenyész- szemlére való felkészülést szolgálja az a kutyás bemutató, melyet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szekszárdi szervezetének tolnai csoportja tart, a helyi művelődési ház udvarán. A rendezvényre március 13-án 15 órai kezdettel kerül sor.
