Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

6 WUJSAG GAZDASAG 1993. március 1. Pénz a bankban Az a bizonyos „kamatpiramis” Akinek akár egyetlen fo­rintja is pihen valamelyik bank számláján, tudja, hogy a pénze „dolgozik": kamatot termel. Egyik számlán maga­sabb kamatot, a másikon ke­vesebbet. Ha hitelért folya­modik, jóval többet kell fizet­nie, mint amennyit a saját pénze után kasszírozhat a banktól. Sokan méltatlankod­nak is ezen, hiszen igazságta­lannak tartják, hogy a betétes sokkal „olcsóbban" kénytelen hitelezni a banknak, mint amenyiért ő vehet fel pénzt ugyanott. Mi ennek az oka? A kamat­piramis. Az egyes bankok kamatlábaikat nem tetszésük szerint határozzák meg, ha­nem az ország legnagyobb bankja, a Nemzeti Bank által meghatározott alapkamatok­ból vezetik le. A Nemzeti Bank kamatlábai sem egysé­gesek. Az első csoportba a re­finanszírozási hitelek tartoz­nak, azoknak a pénzeknek a kamatai, amelyek valamely pénzintézet kihelyezéseit „pó­tolják", illetve bizonyos költ­ségvetési kiadásokat előle­geznek meg. E hiteleknél álta­lában a jegybanki alapkamatot számítják fel. Ez a piramis egyik legfontosabb sarkköve, hiszen számos hitelfajta, ér­tékpapír kamatlábát ehhez igazítják. Ez történik például a kárpótlási jegyek kamatszámí­tásakor is. De ezen a kamat­szinten „fialnak" a bankok ál­tal devizában a jegybankban elhelyezett betétek, valamint a 60-90 napos lejáratú váltók is. De a jegybanki alapkamat sem egy olyan mutató, amely­től lefelé, vagy felfelé ne le­hetne elérni. Vannak olyan re­finanszírozási hitelek, ame­lyek bizonyos gazdasági tevé­kenységeket próbálnak ösztö­nözni, s ebben az esetben nem egyszer a bank az alapkamat feléért, harmadáért is szívesen hitelez a felhasználóknak. Gyakran jutnak ilyen pénzhez az exportálók, az idegenfor­galmi beruházók, az újonnan induló vállalkozók, az állami vagyon privatizációi. Másik kamatfajta az úgyne­vezett jegybanki betéti kamat, amelyet a bankok önkéntes betéteiért és a költségvetési in­tézmények betéteiért fizet az MNB. Ezen a kamatlábon ke­zelik a kereskedelmi bankok kötelező tartalékait is a köz­ponti nagy „páncélszekrény­ben". S hogy miként lesz a keres­kedelmi bankoknál, a lakos­sági pénzintézeteknél elhelye­zett betétek ára annyi, amennyi? Azt a pénzpiacon mozgó forintok mennyisége - a piac törvényei szerint - ha­tározza meg, de közben a bankárok kicsit mindig oda­kacsintanak az MNB ártáblá­jára is. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress Az Ml-es építői A Financial Times pénteki számában beszámolt arról, hogy a Hungarian Euro-Exp- ressway, a Transroute Interna­tional nevű francia fizető au­tópálya-üzemeltető vezette konzorcium nyerte meg a ver­senytárgyalást az Ml-es au­tópálya meghosszabbítására. A konzorcium tagja a Banque Nationale de Paris, a Strabag építő cég, valamint az OKHB és az OTP is. Az EBRD ugyan­csak támogatni fogja a vállal­kozást. A magyar kormány egymilliárd forintra korlá­tozta részvételét, amelyet a szükséges kisajátításokra köl­tenek. Három konzorcium ju­tott az M5-ös meghosszabbí­tás versenytárgyalásának dön­tőjébe. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 122,24 125,04 ausztrál dollár 59,44 60,68 belga frank (100) 254,49 259,15 dán korona 13,64 13,90 finn márka 14,34 14,74 francia frank 15,42 15,70 görög drachma (100) 38,60 39,44 holland forint 46,54 47,40 ír font 127,09 129,69 japán yen (100) 72,84 74,04 kanadai dollár 68,58 69,98 kuvaiti dinár '278,90 284,40 német márka 52,36 53,32 norvég korona 12,26 12,50 olasz líra (1000) 53,71 54,99 osztrák schilling (100) 744,31 757,91 portugál escudo (100) 56,81 57,91 spanyol peseta (100) 72,71 74,23 svájci frank 56,53 57,61 svéd korona 10,87 11,13 USA dollár 85,77 87,33 ECU (közös piac) 101,14 103,10 Nyilatkozik a pénzügyminiszter Nem lesz Szabó-féle gazdaságpolitika Prioritások: harc az infláció ellen, hitelkonszolidáció, államháztartási reform, állami és önkormányzati vagyonprivatizáció (Folytatás az 1. oldalról.) — Még Thaiföldéin nyilat­kozta azt, hogy a Pénzügymi­nisztériumba nem költségvetést megy foltozgatni, hanem gazda­ságpolitikát csinálni. — A Pénzügyminisztérium Magyarországon nem költ­ségvetési intézet: a gazdasági kabinetnek is a pénzügymi­niszter a vezetője. Ez azt je­lenti, hogy hozzá tartozik tá- gabban értelmezett gazdaság- politika is. Már az államház­tartás is egy csomó adórend­szerbeli kérdést vet fel. Az alapvetően meghatározza a gazdaság működőképességét és a működés fejlődésének irányát. Én tehát azt hiszem, hogy - egyébként is ez volt eddig a működési területem, és ebben érzem igazán ottho­nosan magam - pénzügymi­niszterként az egész magyar gazdaság szempontjából kell vizsgálnom a költségvetést, és ilyen szemmel kell közelíte­nem a nemzetközi valutaa­lappal való tárgyalásokhoz is. Nyilvánvaló: ők nem egy kö­vető deficitben érdekeltek. Egy deficitnek a nagyság­rendje egészen más lehet ak­kor, ha az a működőképes gazdaság érdekében tudatos állami szerepvállalásból adó­dik, s megint más, ha csak tu­domásul vesszük, hogy van­nak elkerülhetetlen kiadások, és tehetetlenül állunk szem­ben a növekedésükkel vagy éppen a bevételek nem tud­nak vele arányosan növe­kedni. Két dolgot nagyon komo­lyan kell venni. Az egyik: ha­tározott lépéseket tenni az adófizető-készség javítására. Ez, kétségtelen, morál kérdése is, de ahol nem működik a morál, ott intézményesen kell érvényt szerezni a jogszabá­lyoknak. A másik: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bevételek növelésének for­rása a működőképes gazda­ság, és én leginkább arra sze­retnék összpontosítani, hogy a gazdaságból származó jöve­delmek növelhetők legyenek nem adóprés, hanem a gazda­ság működőképességének növelése révén. „Szabó-program " — Ez lesz a gazdaságpolitika, amelyet Szabó Iván képvisel majd a Pénzügyminisztériumban? — Nem szeretem a szemé­lyekről elnevezett gazdaság- politikát. Újat sem szeretnék hirdetni, hiszen a gazdaságpo­litikát nem személyek csinál­ják, hanem a kormány. Azt a szemléletet szeretném to­vábbvinni, amely a kormány által eddig elfogadott iparpo­litikai koncepcióból is követ­kezik. Ennek nagyon sok olyan következménye van, amely egyfajta gondolkodás- módot hordoz. Zsinórmérték ez. Ugyanilyen fontos köve­telmény a korábban Kupa ne­vével fémjelzett törvénykeze­lési program, az államháztar­tási reform továbbvitele. Nyilvánvalóan a jelenlegi konkrét adottságokat és lehe­tőségeket figyelembe kell venni. Hatékonyan a vagyont — Milyen prioritásokat fo­galmaz meg Ön, mi az,amit tá­mogatni szeretne? — Változatlan prioritás az infláció elleni harc következe­tes véghezvitele. A másik: minden körülmények között következetesen véghez kell vinnünk a hitelkonszolidációt, amit a negyedik negyedévben elkezdtünk. Ki kell építeni en­nek az intézményrendszerét, mert ahhoz, hogy a bankok alacsonyabb hitelkamatokkal tudjanak a gazdaság rendel­kezésére állni, az a legelső lé­pés, hogy a rossz portfolióktól megszabadítsuk őket. Nem beszélve arról, hogy ez a ban­kok privatizációjának is a fel­tétele. Tehát ez a másik na­gyon lényeges prioritás, amit hangsúlyozni kell. A harma­dik - s ebben előre kell lép­nünk, - hogy az államháztar­tás reformjában legyen előre­haladás, mert a gazdaság mű­ködőképességét már kezdi komolyabban fékezni az ál­lamháztartás deficitje. Végül meg kell tennünk mindent azért, hogy a privatizációban optimális legyen a tempó. Ez teszi lehetővé azoknak az ál­lami tulajdonoknak a minél gyorsabb magánkézbe adását, amelyek esetében már maga a működtetés is ráfizetéses. Hozzáteszem: ambicionálni fogom, hogy - mivel nem a parlament jogosultságába tar­tozik - legalább irányelvi szin­ten megfogalmazzák azokat a privatizációs vagyonnyilván- tartási alapelveket, amelyek az önkormányzati vagyon privatizációját is elindíthatják. Hovatovább ugyanis az ön- kormányzatok kezében majd­nem annyi vagyon van, mint az államéban, s az önkor­mányzat egy fokkal sem jobb tulajdonos, nem jobb beru­házó, mint az állam. A lakás­kérdés megoldása is elképzelhetetlen a lakásva­gyon tudatos privatizációja nélkül. Ezen a téren tehát el kell mozdulni a holtpontról, mert úgy néz ki, hogy a múlt évben nem sok figyelmet ka­pott ez a terület. A keret épül — Van, aki rakétasebességű­nek ítéli a privatizációt, s olyan is, aki iszonyúan lassúnak. Szabó Iván milyennek minősíti? — Ha a nyugat-európai privatizáció ütemét nézzük, akkor rakétasebességű. Ahogy mi szeretnénk, ahhoz képest lassú. Megérzésem szerint az állami és az önkor­mányzati vagyon az idő elő­rehaladtával nagyobb mér­tékben értékelődik le, mint amennyi vagyonvesztést egy esetleg elrontott privatizáció jelenthet. Lehet vitatkozni a privatizáció minőségén, de kétségtelen, hogy eszköztára nem teljes. További privatizá­ciós technikák várhatók. Úgy hiszem azonban, hogy a pri­vatizáció és az állami vagyon kezelésének tavaly nyáron el­fogadott törvénycsomagjával az Országgyűlés megadta a kereteket. Más kérdés, hogy mire fölállt az ÁVRT és átren­deződik a vagyonügynökség, időt vesztettünk. Azt hiszem, hogy ezen az időszakon túl vagyunk, és a hátralévő idő­ben elérhetők azok a privati­zációs célok, amelyeket a kormányprogram még 1990-ben megfogalmazott. — Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre / • • Vagyonregiszter az AVU-nél Az értékesítendő vagyon felmérésére az Állami Vagyo­nügynökség vagyonregisztert készít. Ehhez igénybe veszi a vállalatok segítségét, az el­múlt napokban több mint 400 céghez küldtek ki kérdőíve­ket. Az úgynevezett gyorsje­lentés alapján kívánnak képet kapni arról, hogy a vállala­toknál milyen főbb vagyone­lemek, fizikailag önálló egy­ségek találhatók. Választ vár­nak arra is, hogy mi az adott vállalat elképzelése ezek jövő­jével, értékesítésével kapcso­latban. Ha a vagyonregiszter elkészül, a befektetni szándé­kozók széles kínálatból vá­laszthatják ki a számukra legmegfelelőbb vagyontár­gyat. Áz ÁVÜ a vagyonregisz­ter működtetésével, az értéke­sítési szándékok folyamatos nyilvánosságra hozatalával tulajdonképpen egy vagyon- börzét kíván működtetni. Arra számít, hogy az állami vállalatok saját érdekükben pontosan felmérik a telephe­lyeiken értékesíteni érdemes eszközöket és felkínálják azt megvételre. (MTI) Mi a véleménye az atomenergiáról? Ezt kérdezte 1000 embertől a MODUS Gazdasági és Tár­sadalmi Tanácsadó Kft két ku­tatója, Szűcs Zsuzsanna és Tóth Antal. Kiderült, hogy az 1991. végi orosz kőolaj- és földgázszállí­tási problémák, a jugoszláviai események, az Adria kőolaj- vezeték „eldugulása" a kuva­iti háború miatt a válaszadók­nak csaknem a fele problema­tikusnak látja a szén és az olaj használatát. A megbízhatóbb ellátást az atomenergiától re­mélik, hiszen az ország hosz- szú évekre elegendő nyers­anyaggal rendelkezik a biz­tonságos energiatermeléshez, s az uránérc világpiaci ára is stabilnak mondható. Ez is mutatja, hogy a lakos­ság a környezetünkben zajló események, politikai változá­sok, a hazai gazdasági élet alakulásának függvényében ítéli meg az energiaellátás helyzetét. Növekedett az atomenergiába és a megújuló energiaforrásokba vetett biza­lom. Az ország energiapoliti­kájának megítélésében meg­határozó tényező az egyes energiahordozók környezeti hatása. Általános vélemény szerint lehetőleg olyan ener­giafajták felhasználását kell terveznünk, melyek a legki­sebb károkat okozzák környe­zetünkben, a természetben. A felmérés adataiból kiderül, hogy minél magasabb a vála­szadók iskolai végzettsége, annál kevésbé tartanak az atomenergia okozta levegő- szennyezéstől. Ennek ellenére azt minden harmadik meg­kérdezett légszennyezőnek tartja, illetve minden tizedik nem tudja megítélni az atom­energiát ilyen szempontból. A hulladék elhelyezésnek problémái viszont a megkér­dezettek véleménye szerint legsúlyosabban az atomener­giánál (így véli a válaszadók közel háromnegyede), legke­vésbé pedig a megújuló ener­giaforrások és a gáz esetén je­lentkeznek. Az adatok tanulsága szerint az ország lakosságát repre­zentáló csoportnak mindegy A paksi atomerőműben magyar gép rakja át a kazettákat háromnegyede helyesli a Paksi Atomerőmű működését. Ők - mint mondották - tisztá­ban vannak az ország ener­gia-szegénységével, illetve az atomenergia olcsóságával más energiaforrásokhoz képest. Pozitív véleményükkel furcsa ellentmondásban van az a tény, hogy ha új atomerőmű­vet kellene építeni, akkor azt már a lakosoknak közel a fele ellenezné. Ezzel szemben az atomenergiának rendkívül fontos szerepet tulajdonítanak az elkövetkezendő évtizedek energiagondjainak megoldá­sában. A kutatók megkérdezték, ki melyik információforrást tartja a leghitelesebbnek a kérdéskörrel kapcsolatban. A válaszadók igen nagy része a rádiót és a TV-t jelölte meg in­formációforrásként, második helyen a tudományos folyói­ratok cikkei szerepelnek, bár néhány lakossági csoport ezekkel azonos súllyal emlí­tette a napi- illetve a hetila­pokban megjelenő híreket, in­formációkat. Meglepően ke­vesen informálódnak a hivata­los nyilatkozatokból. Ferenczy-Europress Világgazdaság - sorokban London - A nagy-britan- niai Imperial Chemical In­dustries (ICI), a világ egyik legnagyobb vegyipari cége a brit ipartörténet legnagyobb méretű átszervezését jelen­tette be csütörtökön: a vállalat kettéválik; biotechnológiai és gyógyszeripari részlege Ze­neca néven működik tovább. Mindkét felet külön jegyzik majd a tőzsdén. A Zeneca számára 1,3 milliárd fontos új tőkebevonást terveznek, rész­vénykibocsátás útján. Ez lesz a második legnagyobb kibocsá­tás a brit ipar történetében. Az elbocsátások folytatódnak: a következő két évben 9000 em­bernek mondanak fel az lei­től és a Zenecától. Seattle - A BOEING azt tervezi, hogy nyáron műszaki kutatóközpontot nyit Moszk­vában húsz orosz tudós és mérnök bevonásával - jelen­tette a UPI. A központ igazga­tóját már ki is nevezték a nagy nemzetközi üzleti tapasztala­tokkal rendelkező Mike Fri­end repülőmémök személyé­ben. A BOEING tavaly óta fontolgatta a moszkvai kuta­tóközpont megnyitását. Az amerikai cég azt tervezi, hogy Moszkvában a folyékony di­namikájú komputerizáláshoz szükséges matematikai for­mulák kidolgozására, az alu­minium- és titánötvözetekkel kapcsolatos fémkutatásra összpontosítanának, továbbá annak tanulmányozására, hogy milyen hatást gyakorol a fagypont alatti hőmérséklet a repülőgép üzemanyag rend­szerére. Washington - Az amerikai szenátorok és képviselők ké­szek arra, hogy jövőre az idei, 133600 dolláros szinten befa­gyasszák jövedelmüket. Az AFP jelentése szerint a kong­resszus tagjai egyéb kiadás- csökkentő intézkedéseket is kilátásba helyeztek, ezzel is kimutatván elkötelezettségü­ket Bili Clinton múlt héten be­jelentett gazdasági programja iránt. Az egyhangúlag elfoga­dott határozatban a Szenátus kiszolgáló személyzetének csökkentését is javasolja. A Képviselőház személyzetének részleges leépítéséről szóló tervet már a múlt héten beje­lentették. Róma - Az olasz kormány megtiltotta a veszélyes anya­got szállító teherhajók közle­kedését a Korzikát Szardíniá­tól elválasztó Bonifacio-szo- rosban - jelentette be Carlo Ripa di Meana olasz környe­zetvédelmi miniszter a kabi­net ülése után. A római lépés annak a február 15—i párizsi intézkedésnek a példájára szü­letett, amelyik arra irányult, hogy megelőzzék a shetlandi katasztrófához hasonló kör­nyezeti károsodást, mely a mediterrán vidéken is bekö­vetkezhet. Készül az élelmiszertörvény Elkészült az új élelmiszer­törvény tervezete a szakmi­nisztériumban. Elsősorban a fogyasztók érdekeit kívánják védeni, valamint nagy súlyt helyeznek az élelmiszerek minőségének garantálására. Előtérbe kerül a fogyasztók tá­jékoztatása, valamint az elle­nőrzés megszigorítása is. A törvénytervezet átveszi az Eu­rópai Gazdasági Közösség szabályozási filozófiáját, az qtt használt fogalmakat. A törvényhez kapcsolódóan elkészül a Magyar Élelmi­szerkönyv is, amely több mint száz technikai jellegű előírást tartalmaz és alkalmazása köte­lező lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents