Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

1993. március 1. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Pályázat földmérési munkákra Mit esznek gyermekeink? (III.) asgaag ^ a * .= |g äggggtö ^ ' I < yS£ > }<&' $ ,■?■$ g§ 8$ Tapasztalatok az iskolai gyermekétkeztetés Tolna megyei helyzetéről A Földművelésügyi Minisz­térium Földügyi és Térképé­szeti Főosztálya pályázatot hirdet az 1993. évi II. törvény gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos földmérési mun­kák elvégzésére. Pályázhatnak mindazon vállalatok, gazdálkodó szer­vezetek, magánvállalkozók, akik cégbírósági bejegyzéssel, adóigazolási számmal és vál­lalkozási engedéllyel rendel­keznek, valamint ingatlan- rendező földmérői minősítés­sel, illetve a munkarészeket minősíttetni tudják. Elvégzendő a jelenleg rész­arány-tulajdonként nyilván­tartott földek előkészítési, ki­osztási, kimérési munkái a Földművelésügyi Miniszté­rium Földügyi és Térképészeti Főosztály 12035/2/1992. számú Útmutató követelmé­nyeinek betartása mellett, az alábbi részletezés szerint: 1. Előkészítés: - A kiosz­tandó táblák keretmérése. - A táblák töréspontjainak meg­jelölése és meghatározása. - Területszámítás. 2. A kialakítandó új föl­drészletek, esetleg utak, úthá­lózatok tervezése a földkiadó bizottság által elkészített elő­zetes kiosztási terv alapján. 3. Az új földrészlet határvo­nalak kitűzése, a töréspontok (birtokhatár pontok) terepi megjelölése. 4. Az ingatlan-nyilvántar­tási bejegyzéshez és a térképi átvezetéshez szükséges mun­karészek elkészítése. A földmérési munkák kizá­rólag numerikusán, a vonat­kozó szakmai szabályzatok, útmutatók és utasítások alap­ján, a földhivatal által szolgál­tatott alapadatok felhasználá­sával végezhető el. A pályázat benyújtható a II. pont alatt fel­sorolt feladatok egészére, vág részfeladatokra, az alábbi csoportosítás szerint: - II. 1. pontra: - II. 1-2. pontokra: - II. 2-4. pontokra: - II. 3-4. pontokra. Az árajánlat megadható hektár, földrészlet darabszám, esetleg aranykorona érték függvényeként, vagy ezek kombinációiban. Az összeha­sonlíthatóság érdekében kér­jük figyelembe venni az adott megye átlagos domborzati vi­szonyait, de benyújtható al­ternatív árajánlat a domborzat függvényében (sík, dombos, hegyes területre). A pályázó ajánlatában je­lezze, hogy adott esetben mekkora terület földmérési munkáira tud vállalkozni (egy, vagy több község, föl­dhivatali körzet, egész megye stb.). A pályázatokat a megyei földhivatalok vezetőihez kell benyújtani. 1993. március 16-ig. Egyéb kérdésekről, a megyei földhivatalok adnak bővebb felvilágosítást. Iskolából, óvodából haza­felé gyakran faggatjuk a gyermekeinket - mit ettél egész nap, finom volt az ebéd? Eleget kaptál? Eseten­ként kérdezni sem kell, mert a gyermek első útja a hűtő- szekrényhez vezet. Ilyenkor felvetődik a kérdés bennüpk szülőkben, vajon mit csinál­nak az általunk befizetett napi 50-60 forintokkal az is­kolákban, hogy a' gyermek mindig éhesen jön haza. Erre a kérdésre kereste a választ a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség Tolna Megyei Felügye­lősége, amikor vizsgálta a megyében a gyermekélelme­zés helyzetét. ' A gyermekétkeztetés finanszírozási problémái A gyermekétkeztetési nor­mák általában alacsonyak, de ez mindenkor függvénye az önkormányzatoknak biztosí­tott pénzkeretnek, továbbá az önkormányzat döntésének. A térítési díjak mértékének megváltoztatását az önkor­mányzati testület hatáskörébe utalták az önkormányzatok többségénél, s így a polgár- mestereknek közvetlen jogo­sultsága e témára nincs. Vannak olyan intézmények, melyekben különböző ön- kormányzatokhoz tartozó gyermekek étkeznek. Ez fő­ként a megyeszékhelyen jel­lemző. Előfordul, hogy késve, vagy egyáltalán nem követi az egyik önkormányzat támoga­tási kedvezményének növelé­sét a másik önkormányzat, így a gyermekek különböző nor­matérítés alapján étkeznek. Az étkeztetés időtartama, szervezettsége Az étkezésre biztosított idő (ebédidő) az intézmények egyikében sem haladja meg a három órát, de legalább egy óra. Az intézmények 38%-ában 1-2 óra közötti in­tervallumot, 32%-ában 2-3 óra közötti óra intervallumot biz­tosítanak. Az étkeztetések általában 11.30-tól 14.30-ig tartanak. Az ebédeltető helyiségek nagysá­gától, s az ebédeltetettek szá­mától, az iskolai tanítási rend­től függően oldják meg az ét­keztetés szervezését. Folya­matos étkeztetést biztosítanak a 73 intézményből 29-ben, két turnusban étkeztetnek 11-ben, három turnusban 21-ben. Azon tanulók, akik valami­lyen oknál fogva a tárgynapon nem tudják az étkeztetést igénybe venni, az étkezést le­mondhatják a tárgynapot megelőző napon 23 esetben, a tárgynapon reggel 9 óráig a vizsgált egységek több mint 50%-ában, egy olyan iskola van, amely a lemondási időt két nappal korábbra datálja, két olyan említést regisztrál­tunk, ahol nem szükséges az étkeztetés lemondása, utólag kompenzálják. Az étkezést lemondok költségeinek el­számolása általában havonta utólag történik az új térítési díj befizetésekor. Egy iskola je­lezte, hogy helyben azonnal lerendezi a költségeket, s szin­tén egy iskola (általános) évente kétszeri elszámolást alkalmaz. A tápanyagszükséglet kielégítési szintje A vizsgálat megállapította, hogy az oktatási-nevelési in­tézmények által végzett gyermekétkeztetés keretében a gyermekek a napi tápanyag- szükséglet 45-75 százalékát kapják meg. Az étrendet összeállító élelmezésvezetők általában törekednek a változatosságra, de elsősorban azt nézik, hogy a nyersanyagnormát ne lépjék túl. Általánosságban megálla­píthatjuk, hogy a megadott tápanyagnormatívák étrend­hez történő leképzéséhez ko­moly felkészültségű élelme­zésvezetőre lenne szükség az iskolákban, amelyekkel sajnos nem nagyon rendelkeznek. Póczikné Orosz Valéria Fotó: Ótós Réka Az APEH a nyugtaadásról, a pénztárgépekről Az OTP a lakosság érdekét szolgálja! Igen, az OTP a vele szerződéses viszonyban álló üzletfelei érdekeit igyekszik szolgálni, a lehető legjobban! Ebbe a körbe tartozik bele az is, amire dr. Simor István olvasójuk levele fel­hívja a figyelmet (bár sok helyen pontatlanok megállapításai). Valóban volt olyan időszak, amikor nem okozott gondot, hogy a szolgáltató vállalatok számláit az OTP „ingyen" továbbítsa a számla- tulajdonosokhoz. Mára megváltozott a helyzet. Mint minden mást, az OTP tevékenységét is az új piaci körülmények határozzák meg. Ezek között a körülmények között sem költhetjük fe­lelőtlenül a számlatulajdonosok pénzét, és nem fizettethetünk meg velük olyan tevékenysége­ket, melyek nem őket terhelik. Ilyen a számlák kikézbesítésének kérdése is. A különböző szolgáltatási számláknak a fo­gyasztókhoz való eljuttatása - ami egyébként a szolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő kö­zött létrejött szerződés alapján a szolgáltató feladata - az OTP-nek is pénzbe kerül. Mivel nem tartottuk volna tisztességesnek ezt a költséget is a számlatulajdonosokra hárí­tani - az OTP ezt önkényesen nem is tehette volna meg -, ezért megkerestük a szolgáltató vállalatokat. Kértük, hogy a részünkre is bér­munkában végzett borítékolással és a postá­zással kapcsolatos költségek (jelenleg 24,- Ft) arányos részét (8,- Ft), ezentúl térítsék meg, ha igényt tartanak arra, hogy a számlát az OTP juttassa ki az egyenlegértesítővel együtt. A több, mint tíz szolgáltató vállalat közül mind­össze az olvasói levélben említett két szolgálta­tóval nem sikerült megállapodnunk. A többiek felismerték azokat a gazdasági előnyöket, ami­ket az egyenlegértesítővel együtt történő számla postázásával nyújtani tudunk és egyet­értett az OTP-vel abban, hogy ilyen körülmé­nyek között az OTP már nem tudja ingyen vál­lalni a postás szerepét. Az említett két szolgál­tató vállalat viszont úgy döntött, hogy a szám­láit maga juttatja el a fogyasztókhoz. Arról, hogy ez nem történt meg az egyenlegértesítő megérkezéséig, az OTP nem tehet. Kedves olvasónk figyelmét szeretnénk fel­hívni arra, hogy a szolgáltató vállalatokkal folytatott megbeszéléseket követően, egy hó­nappal ezelőtt minden folyószámla-tulajdono­sunkat értesítettük erről a változásról. A Simor úr által említett, az OTP és a szám­latulajdonosok között létrejött szerződés a kü­lönböző díjak folyószámláról - megbízás alap­ján - történő kiegyenlítésére vonatkozik. Ezt vállalásunknak megfelelően a szolgáltató vál­lalatoktól kapott listák alapján teljesítettük és a jövőben is teljesíteni kívánjuk, ha üzletfeleink számláján megfelelő fedezet áll rendelkezésre. Tisztelettel: Kovács Béla OTP és Kereskedelmi Bank Tolna Megyei Igazgatóság igazgató Dr. Simor István eddig úgy gondolta, a válaszle­vél - címében - pedig egyenesen azt állítja, hogy az OTP a lakosság érdekét szolgálja. Mi viszont azt hisszük, hogy az OTP elsősorban saját érdekében tevékenykedik, ami egyáltalán nem baj. Elvégre pi­aci körülmények között élünk. Ez, valóban, azt is je­lenti, hogy nem költhetjük felelőtlenül a pénzt, sem a számlatulajdonosokét, sem a sajátunkat, jelen esetben az OTP-ét. És akkor előáll az a helyzet, hogy a számlatulajdonos nem kapja meg a számlát, mert az OTP kíméli a számlatulajdonos és saját pénztár­cáját, a szolgáltató vállalat pedig követi a pénzinté­zet példáját. Mert ugye, ha az OTP postázná a számlát, akkor a postázási és postaköltséget át kel­lene hárítania a számlatulajdonosra. Ha a szolgál­tató vállalat postázna, bizonyára ő is hárítana, vagy előbb utóbb ezt a költséget is belekalkulálná az ára­iba. Márpedig mindketten kímélnek bennünket. így aztán ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mire is hasz­nálják a pénzünket, akkor személyesen elballagha­tunk a számlánkért. Úgy, mint egykor, amikor még nem volt kitalálva az átutalás. Azaz dehogy úgy. Mert már akkor is eljuttatták hozzánk valahogy a számlát, vagy postán, vagy a díjbeszedő által. De hát az még a fejletlen és nem piaci viszonyok között történt. Ma viszont a számlatulajdonosok piaci kö­rülmények között élnek - az OTP és a szolgáltató vállalatok meg belőlük. Többnyire nem is rosszul. Felvétel a Nemzeti Színi Akadémiára A nyugtaadási kötelezett­séggel foglalkozó cikkünkben ígéretet tettünk arra, hogy - megjelenését követően - is­mertetni fogjuk azokat az új jogszabályi rendelkezéseket, melyek az adóigazgatási azo­nosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter (személyszállítók) alkalmazásával kapcsolato­sak. A rendelkezések - melyek 1993. február 15-étől hatályo­sak - az alábbiak: A nyugtaadási kötelezett­ség az Adó- és Pénzügyi Elle­nőrzési Hivatal (a továbbiak­ban: APEH) által a 6/1993. (II. 9.) PM. rendelet szerint jóvá­hagyott géptípus blokkjával is teljesíthető, ha azt az arra jo­gosított szerviz üzembe he­lyezte. A jogszabály meghatározza azon adóalanyok körét, akik nyugtaadási kötelezettségük­nek csak pénztárgéppel, illetve taxaméterrel tehetnek eleget a következő időponttól: 1994. január 1-jétől: — A személytaxi szolgálta­tást nyújtó adóalanyok értéke­sítés után. — Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből a 4. Iparcikk kereskedelem üz­letkörbe sorolt valamennyi üzletben. — Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet I. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletekből, a 3. Italüzletek körébe sorolt valamennyi üzletben. 1994. július 1-jétől: — Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. Kiskereskedelem köréből az 1. Élelmiszer kiskereskedelem üzletkörbe sorolt valamennyi üzletben. — Az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet I. számú mellékletében foglalt II. Vendéglátóipari üzletekből, az 1. Melegkonyhás vendéglá­tóipari üzletkörbe és az 5. Egyéb vendéglátóipari üzle­tek körébe sorolt valamennyi üzletben. Kedvezmények: Az általá­nos forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. 77 §-a alapján ezeknek a gépeknek az üzembe helyezése esetén az APEH által engedélyezett for­galmazó jogosult kedvez­ményt igénybe venni, az első alkalommal a felhasználónak értékesített pénztárgép, illetve taxaméter után. A kedvezmény mértéke: — a pénztárgép után 50000,- Ft/db, ha a számító­gép alapú, PC kategóriájú, pénztárgépfunkcióval rendel­kező programozható, rend­szerbe kapcsolható, kiegészítő perifériákkal és egyéb eszkö­zökkel (számlanyomtató, hi­telkártya-leolvasó stb.) bővít­hető, egyéb esetekben pedig 25000,- Ft/db, — taxaméter után 30000,- Ft/db, ha a taxaméter beszere­lése és hitelesítése 1993. szep­tember 30-ig megtörténik, egyéb esetekben pedig 20000,- Ft/db. A kedvezményt pénzátvé­teli helyenként 1 db pénztár­gép egyszeri beállítására ter­jed ki és minden nyilvántar­tásba vett adóalanyt megilleti, kivéve — a mezőgazdasági tevé­kenységet folytató adóalanyt, valamint — azt az adóalanyt, amely az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását bizto­sító pénztárgépet e törvény hatályba lépését megelőzően szerezte be, és annak adót is tartalmazó beszerzési árát, il­letve az Országos Pénztárgép­technikai Bizottság által meg­határozott forintösszeget elő­zetesen felszámított adóként levonta, visszaigényelte. A kedvezmény összegét a forgalmazó előzetesen fel­számított adóként jogosult fi­gyelembe venni. Ez az adóel­vonási jog a pénztárgép, il­letve a taxaméter üzembe he­lyezésének a gépnaplóban fel­tüntetett időpontjától keletke­zik. Az 1990. január 1-jétől az adóalanynál már használat­ban lévő, a hatósági előírások­tól eltérő, alacsonyabb mű­szaki színvonalú pénztárgé­pek 1995. december 31-ig to­vább üzemeltethetők azokban a központi elszámolás alá vont bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységekben, akik (amelyek) önálló adóala­nyisággal nem rendelkeznek, és az üzletet a készpénzzel vagy az áruval központilag számoltatják el, és az elszámo­lás bizonylatait a számviteli előírások szerint kezelik és megőrzik. A meglévő, igazoltan 1988. január 1-je után beszerzett, de típusjóváhagyással nem ren­delkező pénztárgépek az APEH által elfogadott adó­memória beépítésével nyug­taadásra alkalmas pénztár­gépként tovább használhatók. A meglévő, típusjóváha­gyással nem rendelkező ta­xaméterek az APEH által elfo­gadott adómemória és nyom­tató beépítésével, egyedi en­gedéllyel nyugtaadásra al­kalmas taxaméterként tovább használhatók. — A pénztárgépek típusjó­váhagyására irányuló kérel­meket, — a pénztárgépek üzembe helyezésére, javítására jogo­sító engedély iránti kérelme­ket, — a taxaméterek típusjó­váhagyására irányuló kérel­meket, — a taxaméterek üzembe helyezésére, programozására, javítására irányuló kérelmet - az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizott­sághoz kell benyújtani. Felhívjuk a tisztelt adóala­nyok figyelmét, hogy az álta­lános forgalmi-adó bevallásra szolgáló APEH 82 rsz. 65 tí­pusú nyomtatványt nem fo­rintban kell kitölteni, mint az 1992. __ évben forgalmazott 61-es Általános forgalmi-adó visszaigénylésére szolgáló nyomtatványt. Például, ha az adókötele­zettség 76250,- Ft, akkor a megfelelő oszlopba 76-ot kell írni és nem 76000,- Ft-ot. PC-vel dolgozók lefelé nézzetek! Két japán kutató szerint a szem kimeresztése és a rit­kább pislogás okozza a számí­tógéppel dolgozók látási fá­radságát. Nyugalmi helyzet­ben a vizsgált személyek egy perc alatt 22-szer pislogtak, olvasáskor 10-szer, míg a számítógépen dolgozva a hu- nyorgatások száma mindösz- sze 7 volt. A két kutató azt ta­nácsolta a számítógépen dol­gozóknak, hogy a képernyőt helyezzék alacsonyabbra, fel­felé billentve azt, így a sze­mük nem nyílik olyan tágra. A Nemzeti Színi Akadémia felvételt hirdet az 1993/94-es évadban induló 3 éves, nap­pali tagozatos színészkép­zésre idén érettségiző, illetve érettségizett fiatalok számára, 21 éves korig. Jelentkezni ki­zárólag írásban lehet, részle­tes, kézzel írt önéletrajzzal, va­lamint egy megcímzett, bé­lyeggel ellátott válaszboríték­kal a Nemzeti Színház Titkár­sága címén (1077 Budapest, Hevesi Sándor tér 4.) 1993. március 20-ig. A felvételi vizsgák időpontja: 1993. jú­nius. A felvételi vizsgák minimá­lis követelménye: 15 vers, próza - 5-5 klasszikus ma­gyar, illetve világirodalmi, 5 XX. sz-i magyar, illetve világi­rodalmi, 5 drámarészlet, mo­nológ Shakespeare-től, Moli- ére-től, egy XX. sz-i világiro­dalmi szerzőtől, Madách Imre: Az ember tragédiájából és egy XX. sz-i magyar szerzőtől, 5 különböző hangulatú magyar népdal.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents