Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-27 / 72. szám
12 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. március 27., szombat Kis Generáció $1 Ifjúsági oldal «•* Törd a fejed! Önéletrajz XVI. Két héttel ezelőtti rejtvényünk megoldása: a képen látható sirályok jégtáblán utaznak. A helyes megfejtést beküldők közül a szerencse Marx Károlyné kajdacsi olvasónknak kedvezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kitalálja, mit ábrázol Ritzel Zoltán fenti képe, két hét múlva tudja meg, helyesen tippelt-e. Várjuk leveleiteket, megfejtéseiteket, címünk változatlan: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Eredményes megfejtést kíván az oldal szerkesztője! Miután az öreg az illumi- náltság igen magas fokára hágott, megismételtettem vele az esküvői beszédét, s nem kis örömömre már nem ugyanaz a hangzatos szép mondóka volt, mint elsőre, hanem valami halálhörgésszerű ocsmányság sok káromkodással cifrázva. Hogy a hatásban biztos legyek rávettem az öreget, hogy félóránként igyon valami rövidet, hiszen csak így lehet biztos abban, hogy mindenkinek tetszeni fog az orgánuma. Ezzel fogtam magamat, s gyorsan hazavágtattam, hogy felöltözzem tisztességesen, ahogy esküvőre illik. (Talán azt mondanom sem kell, hogy az osztály minden tanulója hivatalos volt a nagy ünnepre.) Az esküvő délután kettőkor kezdődött, de a násznép - lehettünk vagy százan is - már félkor gyülekezett a házasságkötő terem előtt, s különböző tréfás dolgokkal szórakoztatták egymást. Ekkor tudtam meg például, hogy Kot Tamás - a falu egyetlen zene- pedagógusa - esküvőjén a nászinduló helyett valaki „véletlenül" éppen a munkás gyászindulót tette fel a lemezjátszóra, s a vájtfülű zenésznek már a második ütemnél habzott a szája a dühtől, majd az esküvő után a technikust a főutcán kergette, s megígérte neki, hogy felnyársalja a hangvillájára. Na, amikor ezt hallottam, arra gondoltam, hogy lesz még ennél nagyobb vígasság is, amikor Vámpír viszi Csámpás Jucit karonfogva, hogy kimondják a boldogító igent. Erre több előjelből következtettem, ugyanis másik délelőtti ténykedésem az volt, hogy a zenészeknek kézzel másolt kottát vigyek, s rászedjem őket, hogy a bevonuláskor azt játsszák, hiszen az ifjú pár kívánsága eme műremek. Persze azt nem tudták, hogy Sük Etelka népdalgyűjtő könyvéből vettem a kottát, s hogy a kért zenedarab nem más, mint a hajdanán falunkba száműzött dalnok, Ront Ottó - aki nevét onnan kapta, hogy dalaival mindenkinek a jókedvét befátyolozta - egyik „legjobban" sikerült balladája. Miután mindent elintéztem tehát, jókedvvel vártam a fejleményeket, s leginkább arra voltam kíváncsi, hogy hány halottja lesz a lakodalom utáni tömegverekedésnek. Merthogy a lakodalomra is ki volt dolgozva kellőképpen a stratégiám. Az „ifjú" pár nagy sebbel-lobbal, sűrű puszizko- dások közepette megindult a házasságkötő terem felé, s a tömeg - bár vigyázva, hogy a hangulatot tudják még fokozni - üdvrivalgásokkal köszöntötte őket. Kot Tamás már úgy-ahogy rendezte a mun- kás-gyászindulós sztori hallatán felbrozolódott idegeit, s karmesteri pálcáját meglendítve jelezte a zenekarnak, hogy következhet az ifjú pár bevonulását jelző mennyei muzsika. A zenészek engedelmesen nekiálltak - hangszerüktől függően fújni meg fűrészelni. A hatás frenetikus volt. A volapük felhangokkal és buzgori kontrákkal hangszerelt óind és ómind hatásokat is felmutató XII. századi „Dögeltávolítók dala" teljes komor pompájában hangzott fel. Hogy hétköznapibb kifejezésekkel is érzékeltessem az átélt élményt, leginkább olyasmihez hasonlítható a dolog, mintha 20 macskát, 10 kutyát és 40 egeret egyszerre nyúznának elevenen, miközben a sintérek egymást is hegyes szerszámokkal böködik. Mindenki rémülten fogta be a fülét, csak az ifjú pár ballagott kéz a kézben, bambán mosolyogva a szerelemtől. A megviselt anyakönyvvezető rekordsebességgel adta össze Váhm Pált és Csámpás Jucit, hogy mielőbb pánikszerűen távozhasson a színről. Sajnos a beszédét is elmondta, vagy legalábbis megkísérelte. Még Csámpás Juci és frissen beszerzett férje is ámulva hallgatta, milyen érdekes történeteket mesél a kisöreg a Doni csatában, valamint a hadifogságban szerzett élményeiből, melyeket cifra káromkodásokkal fűszerezett. Szerencsére mielőtt még nagyobb botrány tört volna ki, leesett az öreg az emelvényről, nagyot koppant akkor, azután elhallgatott végre. Miközben a vőlegény és a menyasszony az igent rebegte, a násznépnek sikerült botokkal, kövekkel, miegyébbel szétkergetnie a saját játékától megdermedt zenekart. így aztán a szertartás rövid, de annál rémesebb élménye után megkönnyebbülve vonult a násznép az újdonsült férjjel és feleséggel az élen a lagzi színhelye, a Kis Büdös vendéglő felé. A vendéglátóipari-üzem- egységben már terített asztalok, s a kissé kapatos személyzet várt minket. Sajnos túl sokat kóstoltak a mennyegzői borból, úgyhogy minden vendégnek két pohár pálinkát adtak, mivel átmeneti kettőslátásban szenvedtek. Mit mondjak, senki sem panaszkodott! Letelepedtünk az asztalokhoz, a zenekar is beóvakodott, kissé viharverten, de már lakodalmas-rock számokkal felszerelkezve. Mikor játszani kezdtek, eleinte gyanúsan méregette őket a jónép, ám mire felhangzott a Látod-e babám, lyukas a gatyám kezdetű népi mű, már mindenki visszatette a zsebébe a bicskát. Megkezdődött az ételek felvonulása, a Kis Büdös hírnevéhez méltóan kitett magáért, s már-már úgy látszott, az események nyugodt, megszokott módon zajlanak tovább, amikor. . . De erről majd legközelebb. Okoska (Folytatjuk.) Közéleti álhírek A nyár előhírnökeiként megjelentek az első nudisták a bárányguzmai naturistatelep közelében. A falucska teljes lakossága kicsődült az „első fecskék" üdvözlésére, sebtiben felállították a lacikonyhát és a termelői borozót, mire kiderült, hogy a néhány szerencsétlen, kékre fagyott ember nem a naturisták előhírnöke, hanem a zöld határon át érkezett menekült, akiktől az embercsempészek még a gatyájukat is elkérték fizetség gyanánt. Özvegy Galágó Mártonná többszörösen hátrányos helyzetű kisnyugdíjas elunta, hogy a helyi önkormányzati hivatalban már évek óta nem tudják elintézni kriptafelújítási kérelmét. Az elkeseredett mámi a szomszéd falu javas- asszonyához fordult segítségért. Hogy mit sütött ki a tudós asszony, senki sem tudja pontosan, mindenesetre tény, hogy a község polgármestere és jegyzője nyomtalanul eltűnt, szemtanúk pedig két különösen gusztustalan varan- gyos békát láttak ugrálni a hivatal körül. Pattantyús Vazul, az antialkoholista szövetség neves személyisége évek óta kutatja, hogyan lehetne kiszűrni az alkoholt - mely mint köztudott: öl, butít és nyomorba dönt - a szeszes italokból. A kemény kutatómunkát nemrégiben siker koronázta, s Pattantyús úr lelkesen próbálta ki találmányát a főváros 32875-os számú italboltjában. Valami fehér port szórt a törzsvendégek által kikért italokba, amik aztán rövid pezsgés után ugyanúgy néztek ki, mint annak előtte. A szomjas emberek mohón emelték ajkukhoz a megrendelt nedűt, elfogyasztották, majd újat kértek, etc, etc. Hamarosan csodálatos változás volt tapasztalható. Akadt olyan törzsvendég, akinek eszébe jutott a neve, lakcíme, a tény, hogy felesége és családja van, hogy süt a nap, hogy jön a tavasz, stb. Mielőtt Pattantyús úr megdicsőülhetett volna eme hőstett után, néhány rabiátus iszákos követelni kezdte a részegséghez való jogát, így hát Pattantyús úr megdicsőülés helyett majdnem megboldogult késelésből kifolyólag. A rettenthetetlen antialkoholistát most kórházban gyógykezelik, gyanús alakok látogatják csapatostul, s némi üvegcsörömpölés zaja szűrődik ld a beteg kórterméből. Pattantyús úr lapunk kérdéseire egyelőre csak annyit tudott felelni: hukk! Lebukott a „Jaj, ne!" fantázianevet viselő csomagküldő szolgálat. A büntetett előéletű Mószer Aranka által alapított magáncég levelekkel bombázta az embereket, melyben azt ígérték, hogy 500 forint ellenében egy 30x30-as színes képet küldenek, mely egy férfit és egy nőt ábrázol egy ősi játék űzése közben. Mintegy 500 ezer megrendelő kapott aztán egy színes fotót, melyen egy férfi és egy nő - sakkozik. vem örült nők ketrece Albérlet kizárólag szociális munkásoknak I. Főbérlőink hosszú, tömött soraival való viharos együttélésünk féléves tapasztalataira hivatkozva sors- és élettársammal arra a következtetésre jutottunk, hogyha sikerül még egy szemesztert kihúznunk e kéjlakban, érdemeink elismeréséül menthetetlenül meg kell kapnunk vörösdiplománkat, hisz ez a legkevesebb, amit a bennünk gátlástalanul burjánzó szociális érzékkel kiérdemeltünk. Mindketten nosztalgiázva gondolunk vissza a hőskorra, midőn egy elhamarkodott pillanatban elrebegtük a boldogító igent: életünk egy nagy (rém)álma teljesült azzal, hogy e víg özvegy karmai közé kerültünk. Tán mondanom sem kell: az özvegy és leányai az ideális család eszményi megtestesülései, kisebb összezördülések - tányérok, kések, villák, poharak és kisbabák röpködése - kizárólag reggeli, ebéd és vacsora alkalmával, vagy azokban a tragikus pillanatokban fordulhat elő, amikor egymásba botla- nak valamelyik kanyarban. A hajnali negédes rikácsolás zenei aláfestésül szolgál édes otthonunk menekülésszerű elhagyásához, s ilyenkor, miközben a művészi átélés csúcsán rekonstruáljuk Zrínyi kirohanását, zsenge, szeplőtelen lelkűnkben felmerül egy idilli kép: áldott emlékű főbérlőink végre sikeresen felapríthatják egymást, s mi itt találjuk földi maradványaikat vérbe fagyva. A lakás pedig természetesen ránk száll, mint jóhiszemű bérlőkre. A szemünk is könnybelábad e tragédiára gondolva! De mire szívünket mély gyászba öltöztetve hazabátorkodunk, már cuppanós csókok rezegtetik meg a levegőt, s a szent család a legnagyobb egyetértésben csügg szótlanul a „Megveszem ezt a nőt" című műalkotáson, a „Dállászon", vagy a fümművészet egyéb remekein. Eleinte minket is bőszen hívtak e kulturális élményekben való részvételre, mi azonban már akkor is olyan szellemi toprongyok voltunk, hogy mereven elzárkóztunk e művészeti csemegék elől. így Náncsi nénink már csak álékor invitál be maguk közé, ha erkölcsi nevelésem hiányosságait szándékozik pótolni: „Judit, gyere be, nézd meg ezt a szörnyűséget!" - hangjában nemes borzadály cseng. Egy ruhátlan férfiú vonul át a színen, teljesen meztelenül, minden jóérzését, ágyékkötőt és fügefalevelet nélkülözve. „Micsoda fertő!" - sóhajtok fel, miközben arra gondolok, hogy bűnös hanyagságból elfelejtettem feltenni a szemüvegem. . . Finta Judit (Folytatjuk.) Angol TOP 10 1. 2 Unlimited 2. Take That 3. Annie Lennox 4. Whitney Houston 5. Lenny Kravitz 6. Michael Jackson 7. East 17 8. Depeche Mode 9. Whitney Houston 10. West End Feat. Sybil No Limit Why Can't Wake Up Whit You Little Bird/Love Song For A Vampire I'm Ebery Woman Are You Gonna Go My Way Give In To Me Deep I Feel You I Will Always/Love You The Love I Lost Pop-pletykák Vicces! Találkozik a zebra és a bika. Megkérdi a bika: — Ki vagy, te kis csíkos? — Én vagyok a zebra. És te ki vagy? — Vedd csak le a pizsamádat, majd megmutatom! Az öreg bika és fiatal „kollégája" állnak a dombtetőn. Lent a réten tehenek legelnek. — Fussunk le a lányok- hoz!-javasolja a fiatal bika. — Minek? Amelyik akar valamit, majd feljön! Válogatott Új tavasz Apám az utat megmutatta: Fiam! Csak erre, erre menj! Ha itt maradsz, ha itt haladsz, Lelked nem éri semmi szenny! Apám az utat megmutatta: Haladj fiam az eke nyomán. Innen dőlt ki minden ősöm, Itt haladt minden ősapám! Apám az utat megmutatta: Ha itt maradsz, itt úr leszel! Ha elcsábít a cifra élet Vigyázz! Ott könnyen elveszel! Apám az utat megmutatta: Itt perzselő nap és munka vár! Amott könnyebb bár az élet Mégis megrokkan, ki arra jár! Apám az utat megmutatta És fia hajlott a szaván Az új tavasz, nyár megmutatja Milyen igazad volt jó apám!-álláAz év együttese Nézem a színpadot És nem is tudom - én vagyok? Négy fiú, ki énekel és táncol, Szinte a földhöz és a látványhoz láncol. Egy vagyok a sok-sok rajongó Várhatóan 1994-ben jelenik meg az AC/DC együttes következő stúdióalbuma. Ezt a tervek szerint egy európai turné követi. Gyarapodott az Army Of Love együttes tagjainak száma. Az ifjú hölgyet, aki új társukul szegődött, Dominika versezetek közül Ki ha hangotokat hallja, gyerekesen örül. így volt ez Agárdon a pop- strandon is nemrég Miről velem fénykép készült, féltve őrzött emlék. Más, ha kazettáról énekeltek, és más találkozni veletek. Olykor talán mindenki egyet érez: Ha csak szempillantásnyira, de vegyenek észre. S ha még egy fél mosoly is jut, ez kiváltság, vagy mégse? Négy fiú, négy egyéniség, mégis egy úton halad, Csodás ez az összetartás, Ez a szoros eggyéválás Mily fenti erő vezérli őket, és bizakodó akarat. Ezt az egyszerű mosolyt, és a sima tekintetet, A közvetlen találkozást nem feledhetem, Kívánom, hogy még sokáig éljen a Manhattan, Derűs arccal, boldog szívvel, rajongói szeretetben. Sümegi Zita "December 27. Először csak beszélgettünk Elmondtad az életed. Peczynskinek hívják. A kibővült együttes hamarosan új LP-vel jelentkezik. Axl Rose a hír szerint filmszerepet kap. A következő Guns'n Roses nagylemezre azonban még várni kell. Arany Zsolt Tanácsokat adtál, Jó volt beszélni veled. Mosolyogtál rám, nevettem sokat. Megvitattuk a fontos dolgokat. Nem hittem, hogy több lesz belőle, Hogy a barátságnak ez lesz a vége. Az, hogy így alakult, Tudom, nem változtatható. Együtt Vagyunk mi ketten, S ez így nagyon jó! Mikor veled vagyok, Megváltozik az életem, Elfelejtem ami bánt, Olyan jó veled! Szeretem őket! Szeretem az embereket! Azokat akik gyűlölnek, S azokat, akik szeretnek. Szeretem őket. Szeretem az embereket! Azokat, akik nevetnek, S azokat, akik sírnak velem. Szeretem őket. Szeretem az embereket! Azokat, akik nem ölnek, S azokat, akik békében élnek. Szeretem őket. De ők, az emberek, Ők is szeretnek engem? Kőmíves Gabriella
