Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20 / 66. szám

10 WÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. március 20., szombat Május végén meg kell választani az üzemi tanácsokat Interjú Péti Imrével, az MSZOSZ megyei képviselet-vezetőjével Lakossági tájékoztató Cikón A Dombság Szövetkezet tervei, elképzelései A parlament február 23-án döntött úgy, hogy a Munka Törvénykönyvében biztosított jog alapján a munkahelyi üzemi tanácsokat ez év május 21. és 28. között meg kell vá­lasztani. Az elkövetkező két hónap tehát a még létező kér­dések tisztázásának, a felké­szülésnek az ideje. Mit tart fontosnak e tárgykörben a szakszervezet tisztségvise­lője? - tettük fel a kérdést Péti Imrének, a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) megyei képvise­let-vezetőjének. — Tapasztalataim szerint a munkavállalók számára leg­nehezebben az érdekvédelem és a részvétel fogalmának, il­letve a szakszervezet és az üzemi tanács tevékenységé­nek a megkülönböztetése ér­telmezhető. — Mi a különbség a kettő kö­zött? — A részvétel a dolgozók azon lehetősége, hogy a mun­káltatóval együttműködjenek a döntéshozatalban. Az ér­dekvédelem a szakszerveze­tek tevékenysége, jogosítvá­nyainak felhasználásával, tag­jainak érdekérvényesítéséért. A szakszervezetek lehetőségei kiterjednek arra, hogy előre Kokárdás emberek tolják az autómat. Nem ezért jöttem Tengelicre. Manőverezgettem itt, a Csapó család sírboltjához vezető feljárónál, hogy meg­csípjek egy jó kis parkolót a földút szélén, aztán leragad­tam. A kipufogó, a vonóho­rog, mint kés a vajba, úgy nyomódott be a képlékeny, tavaszi partoldalba, de ki­húzni kevésnek bizonyult a 75 lóerő. Kellett hozzá néhány ember is. Az ünnepségre érkezők kényszeredetten mosolyog­nak: Ki lehet ez a pancser? En is mosolyognék, ha nem más­sal lennék elfoglalva. De most a kormányt kell tekernem. Diszkréten közéjük hajtok párszor - előre-hátra, előre-hátra -, a kritikus kátyút elkerülendő. Újságíró a történések kö­zéppontjában. Ahogy tanítják. Leállítom a kocsit, becsapom az ajtót, és elégedetten konsta­tálom, hogy még be sem mu­tatkoztam, máris mindenki ismer. * Csapó úr készséges. Mellé­szegődök, amíg felballagunk a körülbelül harminc, félig föld, félig beton lépcsőn, az emlék­helyig. Lefelé úgyanígy. Be­szélgetünk. Sok újat, a személyes ada­tokon kívül nem tudok meg tőle. Még minden képlékeny. A rendszerváltás is, a kárpót­lás is, a visszaigénylés mi­kéntje is. De még a saját tervei sem rajzolódnak ki kristály­tisztán. Sokan vesznek részt a játszmában. Sokaknak érdeke, hogy ne jusson el simán a címzetthez a küldemény; so­kan igyekeznek megportózni, megvámolni azt. * A most 83 éves Csapó György 1949-ig élt Tengelicen. Ebben a községben 1200, Du- naszentgyörgyön 400 kataszt- rális holdja volt. A családi kas­tély csakúgy, mint a birtok le­robbant, amolyan téeszes ál­szabályozzák a munkaviszo­nyokat - például a kollektív szerződéssel -, illetve kívülről befolyásolják a döntéseket. A két mozzanat között történik a döntés. Az ebben való részvé­tel feladata az üzemi tanács kompetenciája. — Végül is kinek a szervezete az üzemi tanács? A munkaválla­lók érdekképviseleti szerve, avagy a vállalati vezetésé? — Funkciói szerint az üzemi tanácsnak közvetíte­nie kell a munkavállalók vé­leményét a vállalati döntésho­zókhoz. Ezeket ajánlatos fi­gyelembe venni a konfliktu­sok megelőzése, a gazdasági béke érdekében. A vállalati vezetőnek érdeke és feladata, hogy „képbe hozza" az üzemi tanácsot. Meg kell magyarázni saját döntéseinek racionalitá­sát. S ha ezt az üzemi tanács elfogadja, akkor a felelősséget is magára vállalja. — Ebből azonban további fel­adatok adódnak az üzemi taná­csok számára. — Igen. Meg kell indokol­nia a választói számára, hogy miért fogadta el a vállalati ve­zetés döntését, miért támo­gatta azt. Az üzemi tanács te­hát munkavállalói érdekeket közvetít és a megszületett lapotban leledzik. Visszatér? Nem valószínű. Három gyer­mekének jó állása van Pesten, ő meg már élete alkonyán nem vág bele ... Mégis, mi­lyen elképzelései vannak? Semmilyenek. Visszakérne egy kisebb területet és kiadná bérbe? Hát nem is tudja, majd most tárgyal a helyi vezetők­kel. De úgy hallottam, a földje nem szerepel a kárpótlásra ki­jelöltek között... Vagy más­hol is jó lesz? Ezt még mind meg kell beszélni. Nem értem. Ha termőföldet akar, licitáljon a kárpótlási jegyével! Meg­kapta már? Az elsőt igen, de a kárpótlás II. egyelőre késik. Pedig az a nagyobb hányad. Minden birtokos ügye ilyen bizonytalan? A kormány is bi­zonytalan. Egyik nap kiadnak, másikon visszavonnak rende­leteket, s üyen közegben az öreg úr nem hiszi, hogy bárki is határozott terveket konst­ruálhatna. * Megfelelő embert a megfe­lelő helyre. Gyakran morgo­lódunk mostanában, hogy bi­zony nem érvényesül ez az elv. De müyen vüág lehetett az ötvenes években, amikor minden korábbi egyensúly megbomlott, minden irányí­tott és spontán folyamat visz- szájára fordíttatott, minden szakember más beosztásba he­lyeztetett? Ritkaságszámba ment, hogy valaki olyasmit csináljon, amihez igazán ért. Csapó György, a Tolna me­gyei vagyonától megfosztott birtokos például kőműves melletti segédmunkás lett a székes fővárosban. Később a Duna-parti csónakházaknál kertész brigádvezetői „stá­tuszt" kapott. Még később, a belpolitikai helyzet viszony­lagos javulásakor pedig, az Áüattenyésztési Kutató Inté­zethez kerül, lótenyésztési ku­tató. Onnan is ment nyugdíjba a hetvenes évek elején, és bi­zonyára úgy emlékezett akko­riban Tengelicre, mint valami egyszeri, szép, megismételhe­döntés után - amennyiben az­zal egyetértett - felelősséget is átvállal. Ez azért szokatlan, mert az előző időszakban az érdekvédelem és a részvétel szervezetileg nem vált szét. A szakszervezeti mozgalomban - az úgynevezett üzemi de­mokrácia gyakorlatában - összemosódott a részvétel és az érdekvédelem. — Miért fontos a szakszerve­zetek számára az üzemi tanácsi választás? — Ennek több oka van. Először is a reprezentativitás okán. Ugyanis a Munka Tör­vénykönyve a szakszervezeti vétó alkalmazásának lehető­ségét, illetve a választott veze­tők védettségét az üzemi ta­nácsi választásokon elért tíz százalékos támogatottsághoz köti. A kollektív szerződés megkötésének lehetőségét a Munka Törvénykönyve ugyancsak a választásokon elért támogatottság mértéké­hez köti. Tehát, ha egy válla­latnál egy szakszervezet mű­ködik, akkor ahhoz, hogy kol­lektív szerződést köthessen, az üzemi tanácsi választáso­kon több mint ötven százalé­kos támogatottságot kell elér­nie. Több szakszervezet mű­ködése esetén ezt a támoga­tetlen álomra, mint az ifjúsá­gára. * ősz, fogyatkozó hajú, kac- kiás bajszú, kék szemű, töré­keny alkatú férfi Csapó bácsi. Nem valószínű, hogy sokak­nak árthatott élete során. A falu vezetői udvariasak vele, de csak módjával. Ahogy mondják, itt azért nem tíz-húsz holdakról van szó. Keringenek a régi történetek. Egyesek azért nem örülnének a földesúri vüág visszatérté­nek, mert magukat szolgák­nak képzelik benne. Intéző előtt levett kalappal állni, ma- gánutakra behajtani tilos, más földjét művelni napszámba, stb. Mások a települési hierar­chia megbomlásától tartanak, ha Csapóék netán visszaköl­töznének ... * Dunaszentgyörgy és Tenge- lic polgárai együtt ünnepük a március 15-ét, a Csapó család sírjánál. Vers, nagyjainkat méltató beszéd, irodalmi színpadosok műsora hangzik el. Az egyik fiúnak úgy meg­tetszik a Sehonnai bitang em­ber kezdetű strófa, hogy két­szer is elszavalja. Koszorúz­nak. Közben egy leányzó, aki idegenforgalmi témájú dolgo­zatra készül, megkérdezi az öreg urat, hogy van-e valami szándéka a kastéüyal. Az lak­hatatlan, feleü, rengeteg költ­séggel lehetne csak helyre hozni. # A környéken minden sáros, romos és lepusztult. A sírbolt környezete viszont rendezett. A fejfára ez van írva: Csapó Dániel, Az első magyar nem­zetgazda. 1844-ben halt meg. 150 éve. Más emberek népesí­tették be ezt a vidéket. Más­hogy éltek, máshogy ünnepel­tek. Néhány vén fa, néhány kő a patakparton, s a vajpuha ta­vaszi partoldal, még biztosan emlékszik is rájuk. Wessely Gábor tottságot együttesen kell elér­niük. Ha nem tudnak megál­lapodni, akkor az köthet kol­lektív szerződést, aki a leadott szavazatok hatvanöt százalé­kát megszerzi. S nem mellé­kes, hogy a konföderációk megállapodása alapján az ágazati-szakmai vagyon használati jogát az első üzemi tanács választáson elért támo­gatottság alapján osztják fel az ágazatban tevékenykedő szakszervezetek egymás kö­zött. — Milyen következményekkel járnak a választások a szakszer­vezetekre nézve? — Az új Munka Törvény- könyvéből következően teljes mértékben megváltozik a szakszervezetek szerepe, funkciója. Megszűnt a szak- szervezetek döntési, vélemé­nyezési, egyetértési jogosítvá­nya. Módosultak a bizalmiak jogosítványai és lehetőségei. Ezért a szakszervezeteknek az új helyzetben meg kell keres­niük helyüket és lehetőségei­ket a vállalati szintű érdeke­gyeztetésben. Ebben nyújthat segítséget számukra az üzemi tanácsokkal való együttmű­ködés. — Végezetül, kérem, foglalja össze az üzemi tanácsi választá­sokat megelőző tennivalókat. — Mindenekelőtt tájékoz­tatni kell a munkavállalókat az üzemi tanácsról, a választá­sok mibenlétéről és tétjéről. Ezt követően tartalmilag és technikailag is elő keü készí­teni a választásokat. Végeze­tül fel kell készülni az üzemi tanács megválasztása utáni időszakra. Szeri Árpád Magányosak A legutóbbi felmérésekből kitűnik, hogy az Egyesült Ál­lamokban gyorsan nő az egyedülállók, a magányosan élők száma. Az egyedül élő nők átlag-életkora 66, a férfi­aké viszont csak 42 esztendő. Az említett nők 23 százaléka sosem volt még férjnél, a fér­fiak kerek ötven százaléka pedig konok agglegény. A szexuáüs magány viszont ke­vésbé jeüemző. Egy tanul­mány szerint az AIDS-trauma múlóban van, az amerikaiak ismét lezserebbek. A megkér­dezettek 80 százalékai!) vélte úgy, hogy az AIDS csak „a szegények és homokosok" be­tegsége. Az elmúlt héten a Dombság Szövetkezet képviseletében Nagy Ferenc tartott tájékoz­tató előadást Cikón, a szövet­kezet gyümölcstermesztéssel kapcsolatos terveiről, elképze­léseiről. Ismeretes, hogy néhány év­vel ezelőtt fix állásuk volt az embereknek. Az utóbbi idő­ben sajnos mind több munka­hely szűnik meg, egyre nő a munkanélküliek száma. A tá­jékoztató előadás célja, hogy adva van a lehetőség arra, hogy szövetkezzék a lakosság, mégpedig a Dombság Szövet­kezetbe, ahol munkalehetősé­get kínálnak. Ennek kapcsán hozták föl a nyugati példát: ott nem egy pénzforráson alapszik a csa­lád megélhetése: a munkahely mellett vannak részvényeik és földjük. A legtöbb helyen 15-20 hektár földön gazdál­kodnak és ez stabüizálja a csládok létét. Egy gazda több társulásnak lehet tagja. A „földmozgás" 2 százalékosra tehető 20-30 év alatt. A mező- gazdaságban megtermelt jö­vedelem Nyugaton fontos „láb". Az itthoni helyzet: A minő­ségi termesztést a téeszben nehezen lehet megoldani. A minőségi áru nehezebben tűri a bérmunkát, és akkor jön a veszteség, az ágazat felszámolása. Legtöbb he­lyen a búzát, kukoricát terme- Uk, ehhez viszont kevés kéz szükséges, hisz a munkát gé­pek végzik. Tudvalevő: Magyarország jó fekvésű, kitűnő adottságú, mezőgazdaságra kiváló ter­mőterület, ahol jó minőségű mezőgazdasági termékeket lehet előállítani. A világpiacon egyre kere­settebb a gyümölcs, ugyanak­kor megnőtt a gyümölcslé és üdítőfogyasztás is. A mérsékelt éghajlati övből és a talaj összetételéből ere­dően Cikó és környéke alkal­mas különleges ízű, zamatú gyümölcsök termesztésére. A Dombság Szövetkezet épp ezért szeretne gyümölcsöst te­lepíteni, erre munkalehetősé­get biztosítva a lakóknak. A szervezkedés elképzelése: az optimáüs 1-2 hektár váUalása családonként. Összességében akkora terület kialakítása szükséges, hogy összefogással érdemes legyen a kor köve­telményeihez igazodó gépek megvásárlása. A csúcs és egyéb munkák elvégzése a családok feladata. Arról, hogy milyen gyü­mölcsöt telepítenének, később tárgyalnának. Szóba jöhető az alma, kajszi, dió, cseresznye, meggy és a bogyós gyümöl- csűek nagy része. *smeretes, hogy aki fejlesz­tésbe kezd, igényelhet állami támogatást, céltámogatást, hosszú lejáratú kevés kamato­zású hitelt. A végrehajtás az alábbiak szerint történne:- az egyén, vagy család ré­szes művelőként kiadja a Dombság Szövetkezetnek a munkát,- magára váüalja a hitelt, a kockázatot, valamint a mun­kát.- nem vállalja a hitelt, de az első pár évben vállalja a mun­kát, s idővel részes lesz. Terület: ha létrejön a szö­vetkezés, akkor a Ger- gely-völgyben, Ispán-földön, vagy a Széna-dűlőn alakítják ki a gyümölcsöst. Az a terület nem fagyveszélyes és a föl­dkiadó bizottság tájékoztatása szerint, az emütett földekre senki sem nyújtott be kárpót­lási igényt. Értékesítés: Magyarország a Közös Piac társult országai közé tartozik, így egyéb vám- kedvezmény várható. A leg­nagyobb igény a minél fris­sebb gyümölcsök iránt mutat­kozik. Annak idején majd erre kell helyezni a hangsúlyt (fa­gyasztás, aszalás, akár léfel­dolgozó). Emellett ügyelni kell a már rengetegszer emle­getett csomagolásra, az el­adási technikára. Az előadást követően a résztvevők kérdéseket tettek fel Nagy Ferencnek, aki vála­szait példákkal, érvekkel tá­masztotta alá. Hunyadi István Őcsényi portrévázlatok Két új arc jelent meg a régi Őcsény közelében. Egyik a körzeti orvos, dr. Beck Zsu­zsa, a másik Jung János rendőr-törzszászlós. Januártól rendel a faluban dr. Beck Zsuzsa. Eddig nem volt ideje ismerkedni a községgel, mert a B-vírus hosszú sorba ál­lította elé a betegeket. Február­ban 1800-an jelentkeztek gyó­gyító szerekért és ó maga 369 helyen fordult meg orvosló szándékkal. Bátaszéki származású, tehát e tájhoz kötődik. Az orvosi egye­tem befejezése után, 1978-ban a bőrklinikára került, majd rövid bonyhádi tartózkodást követően Bátaszékre. A tíz esztendő gyó­gyítást a szülőhelyen - magáné­leti problémák miatt - kórházi üzemorvosi szolgálat követte Szekszárdon. Nehéz megfogalmazni, hogy egy fiatal doktornő miért választ körzeti orvosi megbízatást. Sa­játos hivatásérzést követel e te­rülete a gyógyításnak. Beck Zsuzsa egy kényelmesebbnek mondható helyet cserélt fel, hogy Ócsénybe jöhessen. A be­szélgetés elején leszögezi, kedves fogadtatásban volt része. A biza­lom sugárzott az emberekből. Tisztában van azzal, milyen fe­lelősség terheli egy-egy döntés meghozatalakor. Szüksége van arra, hogy érezze az önálló munka légkörét, egy közösség emberi ragaszkodását. Nem, akarja túl hangosan mondani, hogy Ócsényben nem érződik az egészségügy olyan nyomasztó helyzete, mint ami­lyen valójában. Sok múlott a he­lyi önkormányzaton, hogy ezt így összegezhette a doktornő. A szolgálati lakás vonzóvá tétele olyan természetes volt a képvise­lők előtt, mint az, hogy korsze­rűsíteni kell az orvosi munkát segítő technikai eszközöket, amiből ma már nem hiányozhat a számítógép sem. Dr. Beck Zsuzsa őcsényi jó­kedvének egyik oka, hogy rende­lőjében egyre több terhes kis­mama jelenik meg. Közöttük so­kan vannak, akik - és tessék csak figyelni az egykori sárközi „egykés" világ változását - már a harmadik, sót negyedik gyer­meküket várják. A doktornő öröme, ha mosolygó gyermeket lát mosolygó anyával. ík Több mint húsz évet dolgo­zott Jung János baleseteket hely­színelő rendőrként. Nem hiszi, hogy bárki is meg tudja szokni azt pillanatot, amikor megszólal a telefon csengője és egy riadt hang akadozva, vagy hadarva, nyugtalanul, vagy félón segít­ségért fordul a rendőrséghez és ilyenkor elindulnak a helyszíne­lők. A villogó kék fény lassításra, megállásra kényszerít minden közlekedésben jelen levő kis és nagy gépjárművet. A kíváncsi­ság, a segíteni akarás is ott lapul a fékezok gondolataiban, ha az ismert egyenruhát meglátják. Jung János számtalan baleset közül arra emlékszik nagyon élénken, amikor Kétyen egy csa­lád Trabant gépkocsival IFA alá csúszott. A kigyulladt autóban öten vesztették életüket... Azok közé tartozik, akik megje­lenésükkel is tekintélyt paran­csolnak. Ma még keveset tud ar­ról a feladatról, ami elé Ócsény község és a hozzá tartozó ge- menci rész állította. Tapasz­talta, hogy kevés súlyos baleset volt eddig Ócsényben. A közle­kedés szabályaiban bekövetke­zett új változásnak azért mégis örül, mert a Fő utca forgalma sokkal lassúbb sebességet várna el a járművezetőiktől. A hőgyészi származású, negyvennégy éves Jung János körzeti megbízott első feladatá­nak tervezi, hogy a körzetét ala­posan megismerje a Báta parttól az Árvíz kapuig, a téesz istálló­kon át, a repülőtérig zárva a kört. *■ Amikor elköszönök beszélge­tőpartnereimtől, azt kívánom, hogy soha ne kelljen őket riasz­tani. Az is jó volna, ha nem lenne munkájuk, de ezt termé­szetellenesnek jellemezhetjük, ismerve a váratlanul reánk törő betegségeket, járványokat, vagy a .. . de ne fessem az ördögöt a falra, van már azon éppen elég firka, tehát a rendőrnek is akad dolga. Decsi Kiss János Egy hatvanlépcs'ós riport Csapó úr visszatér?

Next

/
Thumbnails
Contents