Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

1993. március 18., csütörtök HÁZUNK TÁJA «ÚJSÁG 7 A Gazdabolt ajánlata Gépek a gazdaságban Lassan beköszönt a tavasz és ezzel együtt szaporodnak a mezőgazdasági munkák is. Az időjárás enyhülésével egyre többen lesznek azok, akik nemcsak látogatás céljából ke­resik fel a kedvelt kertet, föl­det, gyümölcsöst. Persze a földet nem nézegetni kell, ha­nem megművelni. Az utóbbi­hoz gépek nyújtanának segít­séget, de köztudott: nem min­denki rendelkezik a megvá­sárláshoz szükséges anyagi­akkal. A mezőgazdasági gé­pek és eszközök hiánya azon­ban visszavetheti az amúgy sem lelkes kistermelőket. Az Agroker Mátyás király utcai Gazdaboltjában aziránt érdeklődtünk, milyen mező- gazdasági gépeket tudnak ajánlani kistermelőknek. A választ a bolt vezetőjétől kaptuk, akinek véleménye szerint semmilyen áruféleség­ből sincs hiány, így a vető­magtól a kistraktorig minden­nel foglalkoznak. A gépeknél katalógus alapján egyedi kí­vánságokat is ki tudnak elégí­teni. A bolt vezetője elmondta, hogy sok kisgépet tudnak ajánlani a vásárlóknak, kie­melte a rotációs kapák kínála­tát. Különböző kiegészítőkkel, adapterekkel, forgató ekékkel, több típusban kaphatók, per­sze azt is hozzátette, hogy mind a nyújtott szolgáltatás­ban, mind a árfekvésben ha­sonlóak. Nagyságuktól, lóere­jüktől függően 29-48 ezer fo­rintba kerülnek. Kínálnak to­vábbá benzin- és villany­üzemű fűnyírókat 24-30 ezer forintért, fejőgépet, motoros és pumpás permetezőgépet. Az előbbit 30, az utóbbit 5 eze­rért. A bolt vezetője elmondta azt is, hogy nagyobb tétel vá­sárlása esetén valamilyen kedvezményt is tudnak adni. A mezőgazdasági gépeken kí­vül minden a földműveléssel, növénytermesztéssel kapcso­latos kiegészítőanyag árusítá­sával foglalkoznak, például: fólia, vetőmag, takarmány, növényvédőszer. Nos, gazdák, kistermelők! Gépre fel (már aki teheti) és lehet indulni a földre. Akinek viszont nincs pénze gépvásár­lásra az nem tehet mást, mint a jó öreg bevált módszerhez folyamodik... előveszi a ha­gyományos földművelő esz­közöket. Persze nem biztos, hogy egyedül ez a megoldás! Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Március 18.: Kiskun­félegyháza, Lajoskomárom. Március 22.: Kapuvár. Országos állatvásár: Már­cius 20-21.: Pécs. Országos kirakodóvásár: Március 21.: Kaposvár. Autóvásár: Március 20.: Pécs. Március 21.: Pécs, Sze­ged, Szolnok. Piaci árak Burgonya 35-40 Vöröshagyma 40 Fokhagyma 150-200 Káposzta 80-90 Kelkáposzta 70 Savanyúkáposzta 140 Sárgarépa 80-100 Petrezselyem 120-140 Alma 45-50 Uborka 260-280 Narancs 80-100 Mandarin 130-150 Banán 80-90 Kivi 10-30 Cékla 50 Feketeretek 50-60 Bárány­export Az EK március 4-étől meg­tiltotta a volt Jugoszláviából származó, vagy azon áthaladó élő állatok és állati termékek bevitelét a közösség országa­iba, miután Nápoly környé­kén, feltehetően Boszniából származó, száj- és körömfájá- sos betegséget észleltek. Az intézkedés igen érzékenyen érinti hazánkat, hiszen húsvét előtt jelentős mennyiségben exportálnak a magyar cégek bárányokat Olaszországba és Görögországba Szlovénián keresztül. Ausztrián át pedig csak vonattal lehetne szállítani az állatokat, ami növelné a szállítás közbeni elhullást. Magyarország ezért az EK- hoz fordult, hogy engedé­lyezze Szlovénián keresztül az Olaszországba, illetve Szer­bián és Macedónián keresztül a Görögországba irányuló ex­portot. Ezen túl hazánk az élő állatokat szállító kamionok áthaladását kérte Ausztriától.-Garay­Kézi vetőgépek bemutatója (archív felvétel) A möcsényi Gergely Menyhért 35 éve méhészkedik Erős és hizlal a magyar méz, ezért nincs kellő piaca Mézet gyűjt a szorgalmas méhecske Gergely Menyhért mőcsé- nyi nyugdíjas '58-ban egy raj­jal kezdte a méhészkedést, s ma már portájának hoshtelján 40 méhcsalád található, a fél­tető alatt „L" alakban elhelye­zett nagyboconádi kaptárak- ban. A kaptárakat sajátkezű- lég készítette, s talán nem olyan modern, mint az üzlet­ben vásárolt, de pénzbe nem került és a több évtizedes gyakorlat bizonyítja: a célnak ezek is megfelelnek. No, meg ugyebár a nyugdíjas időmilli­omos ... Télire az etetéshez 8-10 ke­ret mézet is bent hagyott a kaptárakban és összébb szorí­totta az átjárófalat, hogy a mé­zet a méhek minél jobban hordják össze. Ez amolyan méhészfogás, hisz minél erő­sebb egy család, annál kisebb az esély a különböző betegsé­gekre. Megfagyástól nem kell félni, az említett féltetős meg­oldás és a nyílásokat elzáró hungarocellből készített „su- ber" miatt. Téli betegség a No- sema, melynek nagyhatású el­lenszere a szirupba kevert fumagillin. Kora tavasszal a költésrothadásra kell nagyon figyelni. Ezt a betegséget a Neotesol hivatott megakadá­lyozni. Roppant veszélyes még a költésmeszesedés, ami a fiasítást támadja meg a sej­tekben, s azok elmeszesednek. Akadt, aki ecettel permetezett, más az oldatban mészporából hintett a kaptárak aljára, ám e módszerek Menyhért bácsinál nem váltak be. Ilyenkor ta­vasszal Furnérra gyógyle- pényt tesz a keretekre. Az első meleg napok beköszöntétől kéthetente szabályosan meg­vizsgálja a kereteket, egészen az akác virágzásáig. Ha az ete­tésre szánt mézből marad még, azt az anyának adja oda, amikor körülbelül 1 héttel az akácvirágzás előtt elzárja na­pos fiasításra. Amennyiben több méz marad meg, kipör­geti. Tehát így a méhecskék „tisztán" indulhatnak, s ez ga­rancia az új méz minőségére is. Aki cukorral etet, annál fennáll a veszély, hogy bedol­gozódva az akácmézbe az hamar megcukrosodik. Még mindig az akácból hordanak össze legtöbbet a szorgos „bo­garak", pedig az utóbbi esz­tendőkben rengeteg akácost termeltek ki a környéken. Igaz, a méhek 10-15 kilométer távolságra is képesek elre­pülni. Most tavasszal lesz a fi- asítás, s áprilisig elhullanak az „öregek". Az elhullást úgy­mond nem lehet érzékelni, mert 1200-tól 1800-ig petézik egy nap az anya. A méhekkel sok munka van, igaz, trá­gyázni nem kell, tápért sem kell szaladni, viszont nagyon lényeges a figyelem. A gazda dolga, hogy igazítsa őket: mi­ként dolgozzanak. Mostanság támad az atka. Akadt olyan esztendő, amikor 15-ször is füstölt. A füstölést Varrescens csíkkal, vagy Flu- valinátus csíkkal végzi. Ami­kor e folyamatot csinálja, a kaptárakat betakarja, bevonja fóliával, hisz valamennyi fá­ból készült kaptár az időjárási viszonyok következtében megnyílik, megrepedezik, s ezáltal a füst kiszivárog. Egy­szer 1343 atka „jött le" egy csa­ládból a füstöléskor, Ä gond, hogy a tavalyi mézből még van 450 kiló. Sajnos, nyugatra nem kell a magyar méz, mert túl erős és hizlal - ez az indok. Inkább vásárolják a gyengébb, 40 po- lénos kínait. Szekszárdon a méhészgyűlésen hallotta, hogy a kínai mézet házasítják a 13-20 polénos magyarral, így jobban el tudják adni. A román méz egyébként minőségileg szinte teljesen megegyezik, egyenértékű a magyarral, ők viszont fele annyiért odaadják. Hiába, nyugatra a magyar méz drága. Tavaly a gödöllői Mel- lifera Kft.-vel szerződtek, akik visszajelezték, ha tudja elad­hatja ... Van is eladó az előbb már említett 450 kiló!! Régebben propolisszal is foglalkozott. 70 méhész közül talán ötnek a propoliszát mi­nősítették első osztályúra, Menyhért bácsinak két ízben is elsőosztályúnak minősítet­ték. Aztán szép lassan a pro­polisz-üzlet is „bedöglött". Csupán érdekességként em­líti, hogy valamelyik évben édes harmatmézet termeltek a méhei, ezt gyógyszerhez vit­ték el. Abban az évben ki tudja miért, könnyeztek, mondhatni csepegtek a hársfák, mint metszés után a szőlővesszők. Gergely Menyhért mőcsé- nyi méhész már nagyon várja az igazi tavaszt, ugyanakkor sok-sok méhésztársával azt is, hogy a magyar méz ismét ke­lendő legyen a piacon! Hunyadi István A mezőgazdasági támogatásokról Tejvédőár bevezetését ter­vezi a Földművelésügyi Mi­nisztérium a tehénlétszám to­vábbi csökkenésének meg­akadályozására - jelentette be nemrég Medgyasszay László, az FM államtitkára Pécelen, a Gazdakörök Országos Szövet­ségének találkozója alkalmá­ból tartott sajtótájékoztatóján. Kifejtette: egyelőre ugyan nincs gond a tejellátásban, hi­szen a fogyasztás is vissza­esett, ám ha az állatok levágá­sának üteme nem lassul, ak­kor az év második felében akár tejbehozatalára is szorul­hat az ország. Az ilyen helyzet kialakulásának megelőzésére lép életbe hamarosan a védőár bevezetése, amelynek ered­ményeként ismét kifizetődővé válhat a tejtermelés, feldolgo­zás, s a további fogyasztói ár­emelés is elkerülhető. Ehhez azonban a termelők és az ipar képviselőinek áregyeztetésére van szükség, amelynek alap­ján megállapítható, mennyi legyen a tej literje után kifize­tett összeg. A támogatás ösz- szegét az intervenciós alapból kívánja a tárca fedezni. Szó van arról is, hogy a mezőgaz­dasági vállalkozás támogatá­sára 150-200 ezer forint érték­ben segít az FM a kezdő gaz­dáknak, a munkanélküliség ugyanis a falun élőket foko­zottan sújtja, s így bizonyos fokig kényszerpályára kerülve vágnak bele sokan a gazdál­kodásba. A köpeny, a gumikesztyű el ne maradjon! Zöldségfélék vetőmagcsávázása Tanácskozásra, bemutatóra hívják a kertbarátokat lllllllflitl A vetőmagcsávázás célja a vetőmaggal terjedő és a talaj­ból fertőző csírakori betegsé­gek elleni védekezés. Csává- zás hatására a magvak na­gyobb számban kelnek ki, a csíranövények gyorsabban fejlődnek, a palántadőlés, gyökérfekély veszélye csök­ken. Törekedjünk a drágább, de biztonságosabban termeszt­hető, csávázott szaporító­anyag beszerzésére, saját magfogás esetén pedig mi magunk csávázzunk. ft Valamennyi zöldségnövény magvának kezelésére alkal­masak az Orthocid 50 WP (5 g/kg), a TMTD (3-5 g/kg) és az Agrocit ** (1 g/kg) + Dit- hane M-45 (1 g/kg) készítmé­nyek. A Tachigaren ** (1-2 g/kg) a dinnye, uborka, borsó, paradicsom, paprika és hagyma, a Buvicid K (3 g/kg) a fűszerpaprika, a Bravo 500 * (2 ml/kg) a borsó vetőmag­csá vázására, a Topsin-M 70 WP (1-3 g/kg) a dughagyma és a burgonyagumó, a Tecto 450 FW (6 ml/100 kg) a bur­gonyagumó kezelésére hasz­nálható. A csávázási közvetlenül, vagy csak néhány nappal a ve­tés előtt ajánljuk elvégezni. A csávázás műveletének a kellékei a következők: — Csávázószer. — Víz (magféleségtől füg­gően 3-10 ml/kg). — Tapadásfokozó segéd­anyag: Biokoll E vagy Thanol (az Orthocid, Buvicid K és Bravo készítmények mellé célszerű kombinálni őket 3 ml/kg-os dózisban. Alkalma­zásuk esetén a víz mennyisé­gét 3 ml/kg-mal csökkent­sük.) — Zárt üvegedény (lom­bik, befőttes üveg stb). — Pontos mérőeszközök (mérleg, mérőhenger, fecs­kendő). — Előírt védőfelszerelés (köpeny, gumikesztyű stb). Az eljárás menete követ­kező: Először kimérjük az adott magmennyiséghez szükséges csávázószert (ha kell, tapadás­fokozó szert is) és a vizet, majd a csávázóedénybe önt­jük és összekeverjük őket. Ezután a csávázóedénybe öntjük a magtételt is, és az edényt addig rázzuk (körkö­rösen mozgatjuk), míg a mag­vak a szert maradéktalanul föl nem veszik, vagyis az edény fala teljesen meg nem tisztul. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a csávázásra szánt mag mindig teljesen tiszta (portól és szennyeződéstől mentes) legyen! A kezelt tételt szabad kézzel ne érintsük, ne fogjuk meg! A csávázott magot a vetésen kívül semmilyen más célra fölhasználni nem szabad! A **-gal a I. kategóriájú (volt nagyüzemi), a *-gal a II. kategóriájú (volt feltételes' forgalmú) szereket jelöltük. A többi készítmény a III. kategó­riába (volt szabad forgalmú) tartozik. ft Rendezvényre hívjuk a kertbarátokat: 1993. március 22-én 10 órai kezdettel a Tolna Megyei Nö­vényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomás, a Budapesti Vegyiművek, a Corax Kör­nyezetvédelmi Kft. és a szek­szárdi AGROKER Vállalat termékismertetővel egybekö­tött, növényvédelmi témájú tanácskozást tart Szekszár­don, a Babits Mihály Művelő­dési Központ kistermében. A rendező szervek minden ér­deklődőt szeretettel várnak. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Az alapterveket Makovecz Imre készítette Agri-expo épül Gödöllőn Nemzetközi Agrár-ipari Kiállítást és Kereskedelmi Központot építenek ki Gö­döllőn - jelentették be ta­nácskozásukon a nagysza­bású vállalkozás szervezői. Amint Gémesi György polgármester és Kocsis Ká­roly, a gödöllői agráregye­tem rektora tájékoztatójuk­ban elmondták: a 100 hek­táros területre tervezett Agri-expo a '96-os Buda­pesti Világkiállításhoz kap­csolódik majd, ám ettől függetlenül önálló intéz­ményként működik, orszá­gos és különféle szakmai kiállításoknak, agrárkama­rák működésének, sőt, a későbbiekben tőzsdének ad majd helyet. Berendeznek az expón egy művészeti centrumot is. Az e célra épülő óriási csarnokban a magyar képző-, ipar- és népművé­szet kiemelkedő alkotásait gyűjtik össze azzal az el­képzeléssel, hogy teljes át­tekintést adjanak a magyar művészetek hagyományai­ról és jelenéről. Az Agri-expo megvalósí­tására 100 millió forint alaptőkével, bankok, me­zőgazdasági nagyüzemek részvételével most alakul a Projekt Kft., később azon­ban hazai és külföldi befek­tetők bevonásával rész­vénytársaságot kívánnak életre hívni. Franciaor­szágból és Finnországból máris jelentkeztek érdek­lődők, akik anyagilag is részt kívánnak venni a be­ruházásban. Az expo külső megjelenése is figyelemre méltó lesz. Az alapterveket Makovecz Imre készítette el. Az elképzelés szerint, négy hektáros területen egy erdélyi falu hasonmása is felépül, a faházak nem­csak idegenforgalmi látvá­nyosságként szolgálnak majd, hanem gazdasági funkciójuk is lesz. Az épí­tést erdélyi ácsok vállalják. Az Agri-expo részletes terveinek kimunkálása megkezdődött. A tanácskozás alkalmá­val Kultúra és tudomány címmel egyúttal kiállítás nyílt az agrártudományi egyetem épületében. A bemutatott dokumen­tumok arról adnak képet, hogyan szerepelt a magyar kultúra az elmúlt évtizedek különböző világkiállítá­sain. > l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents