Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

8 »UJSAG ÚTON - ÚTFÉLEN 1993. március 18., csütörtök Információs „pajzs” dugók ellen Autórádió-újdonság, amely automatikusan rögzíti és tárolja a közlekedési helyzetképet A német autósoknak ezen­túl nem kell a jószerencsére hagyatkozniuk, hogy elcsí- pik-e a rádió közlekedési hí­reit vagy sem. Gyakran elő­fordul ugyanis, hogy az el­akadt vezető csak akkor érte­sül a dugóról, amikor már maga is veszteglésre kénysze­rül. Ennek azonban vége - ha beszerelteti négykerekűjébe a Blaupunkt legújabb autórá­dióját, amely automatikusan rögzíti a hírműsorok közleke­dési híreit. Elegendő egy gombnyomás és a vezető nyomban tudja, mire számít­hat az utakon. A Blaupunkt Stockholm RCR 42 elnevezésű berende­zés ugyanis programozható arra, hogy kikeresse a körzet legerősebben sugárzó adóját és csatlakoztatott magnó se­gítségével rögzítsen maximá­lisan négy közlekedési hírmű­sort. A rádió háromóránként önműködően fölfrissíti az in­formációkat. Ezzel kapcsolatban fölme­rült a tájékoztatási rendszer jobbításának az igénye. Üdvös volna - mondják a forgalma­zók és maguk az autósok is -,. ha a rádióbemondók mindig hozzátennék a tájékoztatáshoz az elhangzás időpontját. Fon­tolgatják továbbá nagyobb magnókazetták alkalmazását is. Szakvélemények szerint azonban az újítás így is forra­dalminak számít - ideális esz­köz azok számára, akik hiva­tásuknál fogva gyakran és hosszú utakat bejárva autóz­nak. Nem lebecsülendő értéke az automata rögzítőnek, hogy tervezői - a tolvajlásokra gon­dolva - olyan elektronikus kódolást építettek be, ami ille­téktelennek a rádiót használ­hatatlanná teszi. Ferenczy Europress A speciális rádió kezelőszervei Riasztó a helyzet Na és a riasztó? Ma már nincs olyan bizto­sító társaság a hazai piacon, amelyik hajlandó volna koc­kázatot vállalni egy olyan na­gyértékű kocsira, amelyikben nincs valamüyen riasztó be­rendezés. De mit is kell tud­niuk ezeknek az elektronikus ketyeréknek? A legegyszerűbbek - az ult­rahangos térvédelmet kivéve - szinte mindent tudnak. Vé­dik a kerekeket, a szélvédőt, az üvegeket, a motorháztetőt, a csomagtér fedelét és az ajtó­kat. A legtöbb rendszert beé­pített indításblokkoló és fe­szültségérzékelő is biztonsá­gosabbá teszi, de nincs hozzá sziréna, a riasztót általában a kocsi kürtjére kell kötni. Van­nak ennél bonyolultabb, érzé­kenyebb készülékek is, ame­lyekben térérzékelő is van, sőt külön sziréna is csatlakozik a rendszerhez, ezzel is bonyo­lítva a tolvajok dolgát. A leg­drágább és legintelligensebb riasztókat távkapcsolóval és központi zárrendszerrel építik össze, s így alkalmassá válnak arra is, hogy esetleg bezárják a nyitva felejtett oldalablakokat, vagy a napfénytetőt. Hogy ki, milyet választ az egyre bővülő kínálatból? Ma már jószerével csak a pénztárcán múlik. Ferenczy Europress Versenyt futnak a vevőkért Öko-autó a divat A nagy gyárak már évek óta foglalkoznak öko-autókkal. Készen állnak a kísérleti ko­csik, és csak arra várnak, hogy a politikusok zöld utat adja­nak a fejlesztéseknek. A BMW El típusjelű és a VW Chico tí­pusú elektromos kocsijaival már 5 százalékos piaci része­sedést terveznek az ezredfor­dulóra. Viszont éppen az ak­kumulátorok ára, előállításuk környezetszennyező volta mi­att keresnek más megoldáso­kat, mint amilyen például a hidrogén-hajtás is, bár erre 20-30 évet még várni kell a BMW véleménye szerint. A problémát a hidrogén előállí­tása, ületve tárolása jelenti. De valóban van még 20 év­nyi gondolkodási idejük az európai autógyáraknak? A ja­pánok (és a koreaiak) már próbálják a hidrogén motoro­kat. Sőt, a Mazda nemrég mu­tatta be a HR-XII típusjelű ko­csiját: hidrogén-hajtású, for­gódugattyús motorral. A Goodyear gyár sem akar lemaradni: már előállítanak olyan különleges abroncsokat, amelyeket csekély gördülő el­lenállásuk és alacsony zaj­szintjük miatt kifejezetten elektro-, illetve hibrid autók­hoz szántak. A környezetvédelmet ad­minisztratív lépésekkel is tá­mogatják: Németországban a katalizátoros autóknál is rendszeresen ellenőriztetni kell a kipufogógáz összetéte­lét. Az Egyesült Államokban az úgynevezett károsanyag kibocsájtási szabvány szigorí­tására készülnek, ami elsősor­ban a külföldi autógyárakat érinti kellemetlenül. 'Nem mintha műszakilag megold­hatatlan volna az előírások tel­jesítése, csupán drágábbak lesznek az USA-ba szállítandó autók, romlik a versenyképes­ségük. Továbbra is dúl a vita a benzin- és a dízelmotorok „tisztasága" körül. A harc kétfrontos: részben műszaki és pénzbeli: mindegyik gyár kihoz egy „tiszta" dízelt, egy „javított katalizátoros" benzi­nes autót, ugyanakkor az árakkal és költségekkel is vá­lasztás elé állítják a vásárlókat. A másik fronton a bürokrácia harcol: az egyes államok kü­lönbözőképpen honorálják, vagy éppen büntetik a dízel­autókat, s előfordul a dí­zel-üzemanyag speciális meg­adóztatása is. (márkus) Ferenczy Europress Osztrák-magyar közös kísérlet eredménye ez az elektromos városi autó Autósok és környezetvédők (ji&LZSL A benzintolvajok kivételé­vel mindenki nagy várakozás­sal tekint a gázhajtás beveze­tése elé a közlekedésben. Azoknak a piti csibészeknek, akik a parkolók sötétjében szippantanak egy autós túrára való üzemanyagot, valószínű­leg más forrás után kell majd nézniük, mert a propán-bu- tánt és a földgázt nem érde­mes gumislaggal töltögetni, ám a környezetvédők a levegő kímélését, az autósok pedig kiadásaik jelentős csökkenését remélik az alternatív üzem­anyagok bevezetésétől. A földgáz eddigi elterjedé­sét rendeletek, törvények nem gátolták, hogy mégsem futnak a magyar utakon ilyen hajtású autók, annak technikai okai vannak. Rendkívül tőkeigé­nyes a földgáz-töltőállomások telepítése, s a gépkocsik átala­kítása sem olcsó mulatság. El­terjedése elsősorban a nagy fuvarozó vállalatoknál vár­ható a közeli jövőben. A Fővá­rosi Gázművek és a debreceni Hajdú Volán kísérleti autói futnak egyelőre ezzel az üzemanyaggal. A nagyközönség, a privát autósok a propán-bután beve­zetésétől várják az egyre drá­guló autózás olcsóbbá tételét. Nem is alaptalanul, mert ha­marosan megjelenik az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium, valamint a közlekedési tárca rendelete, amely lehe­tővé teszi a pb-gáz üzem­anyagként való felhasználá­sát. Nem hivatalos becslések szerint mintegy hatvan-het­venezer autó tulajdonosa je­lenleg is használja - az emlí­tett rendeletek megjelenéséig illegálisan - a propán-butánt. A rendeletek megszületésé­vel szinkronban az olcsóbb, környezetkímélő üzemanya­gok használatához szükséges készülékek gyártói, forgalma­zói is készülnek a várhatóan magas kereslet kiszolgálására. Z. B. Autós újdonságok Ausztriából Február elsejétől az auszt­riai benzinkutak már nem kapnak ólmozott benzint. Ma­radék készleteiket még no- vembei 1-ig árusíthatják, utána azonban ez is tilos. Aki nem ért a szóból és nem tér át a katalizátoros autóra, az kénytelen ezután 98 oktános ólommentes üzemanyagot vá­sárolni: ebben az ólmot egyéb adalékanyag helyettesíti, olyan, amelyik nem árt a régi típusú autóknak. * Bécs belvárosában július el­sejétől megszűnik az eddigi kevés ingyenes parkolási lehe­tőség is, s az egész negyed úgynevezett rövid parkolási övezetté válik, ahol maximum másfél órára lehet a kocsikat - a kellő tarifa megfizetése mel­lett - hagyni. Kivételt képez­nek természetesen a méreg­drága parkolóházak, mély­garázsok. A belvárosban la­kóknak, illetve ott dolgozók­nak a város valemelyes ked­vezményt nyújt: ők havi bérle­tet válthatnak, amelynek ösz- szegét hosszas csatározások után most a városatyák az ille­tékek és adó megfizetésével együtt évi 1940 schillingben rögzítették. A bérleteket csak igen korlátozott számban, hosszas mérlegelés után adják ki, hiszen a szigorú intézkedé­sekkel párhuzamosan a belvá­rosi parkolási lehetőségek nem bővültek, sőt, minden bi­zonnyal tovább fognak korlá­tozódni. A Hofburg-tűz után pél­dául vüágossá vált, hogy he­lyes volt kitiltani a kocsikat a Josefsplatzról - és azonnal el is határoztatott, hogy hamaro­san ugyanígy nem lehet majd behajtani és ennek megfele­lően parkolni a Hofburg belső terén, a Heldenplatzon. A bel­városi példát más kerületek­ben is követni kívánják, így a nem nagyon távoli jövőben a bécsi autótartás újabb anyagi terhekkel jár majd. * Az ausztriai gépkocsik évente kötelező műszaki visz- gáját jól látható helyre felra­gasztott címke igazolja. Eddig egységesen zöld volt, május 1-jétől azonban a katalizáto­ros, ületve a kevesebb káros anyagot kibocsájtó dízeles ko­csik címkéje fehér lesz. Az ok: szmogriadó esetén csak a ka­talizátoros kocsik közleked­hetnek. A kívülről is jól lát­ható jelzés megkönnyíti majd az ellenőrzést. Akinek csak sokkal később lenne esedékes a műszaki vizsgája, az az Osztrák Autóklubhoz fordul­hat és ettől a szervezettől kap­hatja meg környezetbarát ko­csijának megkülönböztető jel­zését. * 1994-ig biztosan nem veze­tik be Ausztriában az autópá­lyadíjat, sőt, az is lehet, hogy csak 1997 után szűnik meg az ingyenes sztrádahasználat. Valószínűnek látszik, hogy Ausztriában nem lesz egysé­ges pályahasználati bérlet, már csak gazdaságossági okokból sem. A legilletéke­sebb, Wolfgang Schüssel gaz­dasági miniszter a szokásos úthasználati díj mellett van, és Ferdinand Lacina pénzügy- miniszterrel egyetemben az­zal érvel, hogy a néhány már ma is díjköteles szakasz jelen­legi bevétele - évi 2 milliárd schilling - több, mint amennyi egy egységes bérletrendszer­től várható lenne. Schüssel mellesleg úgy véli, az autópályahálózat karban­tartásához és bővítéséhez szükséges pénzt nem kell ilyen bonyolult módon előte­remteni. Elég lenne egy kis adótöbblettel sújtani az ás­ványolajakat - nem sokkal, mondjuk literenként 10 gros- chennel - és ez máris évi 600 milliót, az útépítkezések szük­ségleteinek felét jelentené. Az ötletet ellenvélemények fo­gadták, Vranitzky kancellár például kifejezetten rossznak találja, így a vita folyik tovább. * Ha Michael Aussenwinkler egészségügyi miniszter győz, akkor előbb-utóbb 0,0 ezrelék lesz a járművezetők megen­gedett alkoholfogyasztásának szintje, vagyis egyetlen csöpp kimutatható alkohol is bünte­tést jelent a rajtakapott veze­tőnek. Ez ugyan valószínűleg még kicsit odébb van, de az első lépcsőfok nagyon is kö­zel: 1994 január 1-től 0,5 ezre­lék lesz a határérték. Aussen­winkler, aki már megkezdte dohányzhásellenes kampá-. nyának gyakorlati megvalósí­tását, egyéb, az alkoholfo­gyasztókat érintő rendelkezé­sek küátásba helyezésével is borzolja az osztrákok idegeit. Az ellenállás nem is annyira a nagyközönség, mint inkább a szeszesitalokat árusítók köré­ben nagy. Egy vadonatúj Samara 1500 km megtétele után meleg állapotban nem in­dul. Nemcsak az önindító nem működik, egyetlen lámpa sem vüágít. Nyil­vánvaló a teljes áramellátás hiánya, ami esetleg a kábel­saruk rossz érintkezésének következménye. Első lépés: a kábelsaruk erőteljes moz­gatása. És láss csodát: ki­gyulladnak a fények. Ön­indítózás: lámpák elalsza­nak, teljes csend és sötétség. Alapos kábelsaru tisztítás és meghúzás után minden marad a régiben. Mivel sem próbalámpa, sem műszer nem volt kéznél és a gyanú nagyfokú zárlatot sejtetett, maradt a szervizbe vonta­tás, mint megoldás (mellé­kesen nagyon hideg is volt). A szervizben két mé­rés után kiderült a hiba oka. (A negatív pólus testeló csavarja alól a gyárban nem távolították el a festéket. Az 1 hónap alatt a gyártáskor még működő érintkező felület el­oxidálódott. Az erőteljes moz­gatásra egy pillanatig adott vezetést, de utána már csak a csiszolóvászon segített.) Ferenczy Europress Újraálmodták a legendás Bugattit Hatvan évvel azután, hogy egy autóbemutatón először szere­pelt a legendás Bugatti Atalante Lyonban, most egy kis mű­helyben újraálmodták a világhírű kocsit. A Chapelle cég azért hozza újra piacra a kocsit, mert az volt a legelegánsabb és leg­szebb kocsija a Bugattinak. Az ára meglehetősen borsos, 113 - 124 ezer dollár között van. A 1

Next

/
Thumbnails
Contents