Tolnai Népújság, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám

1993. március 18., csütörtök DUNAFÖLDVÁR KÉPÚJSÁG 5 Helyesen írni annyi, mint jól írni Ez év február 25-tól 27-ig zajlott le Gyulán az Implom József, gyu­lai nyelvészről elnevezett orszá­gos, középiskolásoknak kiírt he­lyesírási verseny, amelyen Tolna megye képviseletében szép sikert ért el a dunaföldvári Magyar László Gimnázium negyedéves tanulója, Gajdó Agnes: az in­duló gimnazisták között a nyol­cadik, az abszolút rangsorban, százöt versenyző között a tizen­egyedik lett.- Milyen feladatok szerepeltek a versenyen ?- Az első feladat az volt, hogy ki kellett javítanunk egy oldalnyi szöveget, amely tele volt helyesírási hibával, a má­sodiknál egy régies helyesí­rással írt szöveget kellett a mai szerint átírnunk. De volt olyan is, amely nem a tárgyi tudást tette próbára, hanem a fantá­ziát, például ugyanazzal a szóval kellett két mondatot ír­nunk, azzal a kikötéssel, hogy az egyikben összetett szóként szerepel, a másikban pedig alkotóelemeire bontva, két kü­lön szóként.- Sokat készültél?- Nem sok időm volt ké­szülni, inkább azt a tudást hasznosítottam, amelyet még az általános iskolában és itt, a gimnnáziumban „felszed­tem". Az osztályfőnököm, Lu­kácsi Pálné tartott néhány elő­készítő órát számomra.- Helyesírással, nyelvműve­léssel foglalkozni nem a legizgal­masabb dolog a diákok számára. Egy versenyen elért siker mellett mi a vonzó benne számodra?- A sikerből is lehet ta­nulni: amit rosszul írtam, azt most alaposan megjegyzem. Hogy izgalom van-e benne, nem tudom. Helyesen írni annyi, mint jól írni. Fontosnak tartom, hogy tudjanak az em­berek helyesen írni, a sajtóban például nagyon sok a hiba.- Szerinted szükséges az iro­Gajdó Ágnes dalmi nyelv ilyen szabályozása?- Igen. Az irodalmi nyelv arra való, hogy a köznyelvet színesebbé tegye.- Utolsó évesként milyen to­vábbtanulási terveid vannak?- A szegedi József Attila Tudományegyetem ma­gyar-történelem szakára je­lentkeztem. Hogy tanár sze- retnék-e lenni, azt még nem tudom, azt hiszem, inkább va­lamilyen kutatói pálya vonz.- Van szűkebb érdeklődési te­rületed?- Nincsen, illetve annyi, hogy az irodalmat szeretem inkább. Az országos középis­kolai tanulmányi versenyen is ebből a tantárgyból indultam, dolgozatomban négy regény alapján hasonlítottam össze a különc alakját a magyar iroda­lomban.- Mely szerzőktől olvasol szí­vesen?- Nagyon szeretem az ab­szurd drámákat, Mrozeket, Beckettet, Ionescot. A „ked­venc" költőm, ha lehet így mondani, József Attila, de sze­retem Radnótit és Tóth Árpá­dot is. tf Tavasz utca: márciusi háborgások A „tavaszi" sártenger helyére - és a vegyesbolt elé - a pécsi tervezőiroda üzletsort álmodott A lakosság újabb felhábo­rodásáról értesülhettek múlt héten a képviselők a város polgármesterével egyetem­ben: ezúttal a Tavasz utca 1. szám alatt lakók juttatták el ki­lenc pontba foglalt tiltakozá­sukat az utca beépítését meg­határozó rendezési terv ellen. A gondot a négylakásos tár­sasház lakóinak a ház elé ter­vezett üzletsor okozza, több okból is. Maga az épület alig több, mint húsz méterre van az utcától, az üzletektől mindössze tizennégy méter választja majd el a lakókat, ez szerintük egészségtelen zsú­foltságot vonna maga után, ami a lakások értékét is csök­kentené, hiszen jobbról gará­zsok övezik a házat, bal olda­lon pedig éppen építkezés fo­lyik. Az üzletek az eredetileg utcafrontra néző házat szinte teljesen eltakarnák, az árufel- töltés, a szemételhelyezés nyilván az orruk előtt fog tör­ténni, s egyáltalán az építke­zéshez nem biztosított a fel­vonulási terület. A hely tehát kicsi, a lakók pedig parkolási lehetőséget, zöldterületet sze­retnének. Ennyi talán dióhéjban elég lenne a panaszokból, ha nem lenne szó régebbi keletű prob­lémákról is. A történet ott kezdődött, hogy a nyolcvanas évek elején - az akkori város- politikai elképzeléseknek megfelelően - a ház tulajdo­nosai szerettek volna ízlése­sebb téglaépületet építtetni, azonban csak panelra kaptad építési engedélyt. A követ­kező fordulóban a megvásá­rolt közművesített telkekről voltak más elképzeléseik, mint az akkori városi tanács­nak, hiszen saját maguknak kellett bevezetniük a telkek mellett húzódó fővezetékek­ről a vízvezetéket, illetve a szennyvízcsatornát. A ház elé - ahol ma is sártenger van - utat vártak a pénzükért, ame­lyért azonban külön fizetniük kellett volna, méghozzá alig kevesebbet, mint azoknak, akik közművesítetlen telket vásároltak. A Tavasz utcaiak 1991. első negyedévében már tiltakoztak egyszer, a képvise­lők akkor egy terepszemle után úgy döntöttek, a telkek eladását a déli, azaz a szem­ben lévő oldalon szerencsé­sebb kezdeni. 1992-ben pedig elfogadták a rendezési tervet. S ez az, amiről a lakóknak nincs tudomásuk, hiszen most abban a hiszemben adnak hangot felháborodásuknak, hogy a két évvel ezelőtti „helyszínelés" után a városa­tyák elvetették a beépítés gondolatát. S mit szól vajon mindehhez a polgármesteri hivatal?- 1991-ben a képviselő-tes­tület úgy döntött, hogy nem foglalkozik az üggyel - mondja Nagy Gáborné, a Vál­lalkozási Iroda vezetője -, egy évvel később pedig elfogadták a rendezési tervet, tehát a tel­kek, amelyek önkormálnyzati tulajdonban voltak, beépíthe­tők, de azzal a kikötéssel, hogy hátrafelé nem nyílhatnak árufeltöltést szolgáló ajtók. Az Országos Építésügyi Szabály­zat előírja azt, hogy mekkora távolságnak kell lennie a lakó­épületek közt, ezt be is fogjuk tartani. A közművesített telek fogalma alatt mi azt értjük, hogy biztosított a közművekre való rácsatlakozás lehetősége.- A lakók pert helyeztek kilá­tásba ...- Ez a per nem lesz hosszú. A szomszédok az építési en­gedély ellen fellebbezhetnek, erre államigazgatási eljárás keretében van lehetőségük. Mi azonban eddig is a jogsza­bályok betartásával jártunk el. Á képviselő-testület várha­tóan március 25-i ülésén - még nem tudni, milyen for­mában - foglalkozik az ügy- gyel. Nehéz örökséget hagyott hátra a volt városi tanács az önkor­mányzatnak: egy kimondottan csúnya belvárost, és az amúgy sem túl elégedett földváriak leg­elégedetlenebbjeit, a belvárosia­kat. A harminchárom lakásos OTP-ház kálváriájával már talán a kelleténél is többet foglalkoz­tunk, valószínűen e ház lakói - hasonlóan a Tavasz utcaiakhoz - sem lesznek boldogok, ha bekeríti ókét az új épületsor, amely két­ségkívül kultúrált kisvárosi arcu­latot kölcsönöz majd Dunaföld- várnak. Az örökséghez hozzátar­tozik a település kettős jellege is: inkább csak közigazgatásilag ne­vezhető városnak, miliője, infor­mációs csatornái egy falura emlé­keztetnek, polgárai is sokszor mint falut emlegetik. Ez nem baj, csupán - érthetően - konfliktusok forrása: Földvár elég nagy ahhoz, hogy önkormányzata nagysza­bású tervek megvalósításába fog­jon, és elég kicsi ahhoz, hogy lakói magukénak érezzék, gondolják az önkormányzati területeket is. Tóth Ferenc Rekord a földárverésen A hír igaz ... Múlt héten arról számol­tunk be, hogy Dunaföldváron tiltott szerencsejáték miatt já­tékautomatát foglalt le a rendőrség. Nos, a hír igaz, a benne szereplő Shell-benzin- kútnak viszont semmi köze az ügyhöz, a helyszín a benzin­kút mellett lévő, az áfész-től bérelt étterem volt. Bioenergetikai tanfolyam lesz a művelődési házban március 20-án és 21-én 10-től 18 óráig a Reiki szervezésé­ben. Országos viszonylatban is kiemelkedően nagy érdeklő­dés kísérte Dunaföldváron a földárverés első napjait, ami­kor az Alkotmány és az Aranykalász Szövetkezetek földjei kerültek kalapács alá. Március 12-ig - félidőben - rekord született Földváron: négyszázhuszonkét fő adta le aznapig igényét, és húszezer aranykorona értékű föld kelt el. A földek nyolcvan százalé­káért aranykoronánként 1100 forintot adtak a vevők. Átla­gosan egy személy száz aranykoronáért vett földet, a minimum tizennégy aranyko­rona volt, a legnagyobb terü­letet - százötven hektárt - pe­dig egy magánvállalkozó vette meg. Azoknak, akik ad­dig földet vettek, ötven száza­léka úgy döntött, maga mű­veli azt, másik része vissza­adja művelésre a szövetkeze­teknek. Az érdeklődés való­színűen annak is betudható, hogy a városban 1948 előtt a kisbirtok volt az uralkodó, s most - tekintettel a szűkös munkalehetőségekre -, sokan a földből próbálnak majd eg­zisztenciát teremteni. Figler János: .. megfontolom az indulást" Március 12-én tartotta fogadóó­ráját a városházán Figler János, Dunajöldvár országgyűlési kép­viselője.- Képviselő úr, nem tolonga­nak a választópolgárok fogadóórá­ján. Minek tulajdonítja ezt?- Az, hogy a fogadóóráim érdeklődő híján úgymond túl „szelídre" sikerülnek, annak tudható be, hogy az emberek tájékozódtak, hová fordulhat­nak panaszaikkal. Akik kez­detben jöttek, bizonytalanok voltak, bár közbelépésre a leg­ritkább esetben kértek. Ilyen­kor kellő tapintattal vissza­utasítottam választóimat. Ha azonban kényes ügyekkel ke­restek föl, ha valóban félhettek az adott hivatal retorziójától, akkor személyesen léptem közbe. Nem sok ilyen ügy volt, de néha feltételezhető volt a hivatal ellenérdekelt­sége.- Említene példát a retorzi­óra?- Egy rokkant fiút például leszázalékolt édesanyja ne­velt, az ilyen család - szociális indokok alapján - egyszeri, kétszázezer forintos, vissza nem térítendő hitelben része­sülhet az önkormányzattól. Az önkormányzat nem fo­gadta el ezt az igényt. Szemé­lyesen jártam közbe, hogy ez a család élhessen jogával.- A parlamenti képviselőnek itt egyfajta kontroli-szerepet tu­lajdonít?- Ha bírósági, rendőrségi, vagy földügyekkel fordulnak hozzám, lényegében igen.- Ön az MDF-frakció tagja­ként politizál, ugyanakkor a paksi választókörzet polgárainak érde­keit képviseli. Jelent ez az ön számára konfliktust?- Az MDF egy centrum­párt, ebből a szempontból sze­rencsés vagyok. A választó- körzetem Magyarország átla­gának tekinthető, s ha az MDF centrumpolitikáját képvise­lem, ez egybeesik a választó- körzetem érdekeivel. Más vá­lasztókörzet képviselői sokkal rosszabb helyzetben vannak, hiszen, ha teszem azt egy ózdi képviselő racionális megfon­tolásból a veszteséges nagy­üzemek bezárására szavaz, ez jelenleg nem fedi a választók érdekeit. Én szerencsére az ilyen helyzetektől ment va­gyok.- Szándékozik-e indulni az 1994-es parlamenti választáso­kon?- Kényes kérdés, de nem akarok kitérni előle. A válasz­tásokon való indulás nem a képviselő dolga, hanem az MDF helyi alapszervezetén múlik, hogy jelöli-e az illetőt. Az MDF-ben még nem voltak jelölések. A kérdés akkor válik élessé, ha újra felkérnek. Amennyiben az ország hely­zetében javuló tendenciák mutatkoznak, és ilyen felké­rést kapok, akkor megfonto­lom az indulást. Tóth Földváron az Úri muri Még 1992-ben állította szín­padra a dunaújvárosi Bartók Béla Kamaraszínház Móricz Zsigmond Úri muri című drámáját. A tizenhét előadást megért darabot a jövő héten a földvári művelődési házban három alkalommal is bemutat­ják: szerdán tizenkét órakor és csütörtökön délután két óra­kor ifjúsági, aznap este hétkor pedig felnőttelőadás lesz. A képen az ügyvéd szerepében Pataki Dezső, Szakhmáry Zol­tán szerepében pedig Oláh László Olivér. Cantemus: a gregoriántól a XX. századig Az idén is titkos szavazással osztotta el a város művészeti csoportjai között a Dunaföld- vár Kultúrájáért Alapítvány kuratóriuma az önkormány­zattól kapott egymillió-két­százezer forintot. Tavaly még csak egy énekkarunk kapott ebből az összegből, idén új művészeti csoport, a vegyes­kórus kért és kapott kilencvenezer forintot. A kó­rus vezetője Regényiné Geren­csér Irén, aki főállásban zene­iskolai tagozatvezető. — Baráti közösségből ala­kultunk kórussá - mondja Re­gényiné. - A barátság, a mu­zsika szeretete, a közös ének­lés öröme tart össze bennün­ket, immár tizedik éve. Eddig főleg egyházi rendezvénye­ken, esküvőkön, baráti össze­jöveteleken énekeltünk, de vendégszerepeltünk már Pé­csen, Martonvásáron és Ala­pon is. 1992-ben a weikershe- imi gimnázium kórusával énekeltünk együtt. A műve­lődési ház szervezésében a ka­rácsonyi hangversenyen lát­hattak és hallhattak bennün­ket a földváriak. A tíz esz­tendő alatt kicserélődött az énekkarunk összetétele, jelen­leg huszonhatan vagyunk.- Milyen műveket adnak elő?- Repertoárunkon szere­pelnek egyházi és a világi kó­rusművek, a gregoriántól a reneszánszig, de XX. századi szerzők műveit is énekeljük. Most tanuljuk Friderici Baráti kör, c. kórusművét.-— Kik énekelnek a kórusban?- Legtöbb köztünk a kot­taismerő, énekelni tudó és szerető felnőtt, akik mindezt a szabadidejükben művelik. Soltról velünk énekel alapító tagként Mayer József teno­rista. Vannak köztünk zeneta­nár-kollegák is, hárman az Annamatia kórusban is éne­kelnek. Kórustagunk Vida Fe- rencné, aki az általános iskola énekkarát is vezényli.- Mi a helyzet az utánpótlás­sal?- A gyermekénekkarban minden jelentkező helyet kap. Az ott éneklő gyerekek ének­hangja sokat fejlődött, javult a légzéstechnikájuk. Remélem, megszeretik a közös éneklést, és lesz utánpótlásunk. Itt a felnőttkórusban már a jó hal­lás alapfeltétel. A szólamokat előénekléssel tanuljuk, nem használom a zongorát, csak akkor, ha kíséretet játszom.- Mi a tavaszi program?- Most minősítésre készü­lünk, ami egy kórus számára a legnagyobb szakmai megmé­rettetés, és nagyon komoly felkészülést kíván. Szeretnék áprilisban egy helyi hangver­senyt szervezni a zeneiskola tanáraival közösen. Ezen kí­vül szeretném, ha fel tudnánk venni a kapcsolatot több vi­déki és külföldi kórussal. A harmadik tervünk a nekünk javasolt összegből fellépő ruha vásárlása, hogy megjele­nésünkkel is képviseljük azt a színvonalat, amit szeretnénk elérni. A vegyeskórus az idei évben már nevet is választott: Cantemus, ami azt jelenti: éne­keljünk. Dr. Velis Béláné l J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents