Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-08 / 32. szám
1993. február 8. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Nagymányoki múltidézés A 70 éves Ferencz József munkássága Grafikák Bonyhádon Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály városi művelődési házban ma, délután 17 órakor nyílik Mottl Hortensia grafikus kiállítása, melyet Gergye Imre népművelő nyit meg. Közmeghallgatás Pörbölyön Mi a teendő, hogy belátható időn belül a legkorszerűbb telefonhoz jusson? Erre és sok más kérdésre kaphatnak választ azok a pörbölyiek, akik elmennek a február 12-én, este 6 órakor tartandó közmeghallgatásra. A MATÁV Rt. és a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet is meghívást kapott: pontos tájékoztatást adnak a telefon- bekötésekről, arról, hogy milyen módon kaphatnak a pörbölyiek kölcsönt. Pinceprogram Várdombon A várdombi Bárányfok rekonstrukciója az idén is folytatódik. Áz elmúlt évben készült el a József Attila és a Dózsa György utca közötti támfal, ezt követően pedig a József Attila utca alá nyúló Dózsa György utcai pincék megerősítésére kerül sor. így lehetővé válik, hogy a József Attila utcában is elkészülhessen a szilárd útburkolat. Várhatóan még az idén elkészül a Járomdűlő vízelvezetési terve, ennek kivitelezésére csak jövőre kerül sor. Stressz és Oldás Ezzel a címmel Ra- bóczky Jánosné kinezioló- gus tart előadást február 9-én, este 6 órakor Pakson, a művelődési házban. Többek között szó lesz stresszről, a testben működő energiakörökről. Ennek kapcsán február 13-án, 8.30-tól 19 óráig tanfolyamon is megtanulhatják az érdeklődők ezeket a módszereket. Véradás A Tolna Megyei Ön- kormányzat Kórháza Vértranszfúziós Állomása véradást szervez február 9- re Decsen. A Faluházban 10- 17 óráig várják a helybelieket és a sárpilisieket. A gyönki művelődési házban február 11-én lesz véradás, 9-16-ig. A világbajnok Kubáról A bátaszéki művelődési házban a Világjárók című sorozatban február 9-én, 18 órakor Rudolf László tart élménybeszámolót Kubáról. Kiállítás a posta- építészetről A Pécsi Postaigazgatóság, a MATÁV Rt. Pécsi Igazgatósága és a pécsi Művészetek • Háza rendezésében nyílik Pécsen, a Művészetek Háza tetőtéri galériájában „A postaépítészet Magyarországon" című kiállítás. A bemutatott anyagot február 28-ig nézheti meg a közönség, naponta 12-17 óra között. A nagymányoki Ferencz József a közelmúltban töltötte be 70. életévét. A ma is fiatalos, s magát aránylag egészségesnek valló Jóska bácsit arra kértük, beszéljen a negyven éves munkásságáról. — Mányokon születtem 1923-ban. Az öt elemit ugyanitt jártam, majd Bátaszékre, a polgáriba kerültem. A polgárit elvégezvén hazajöttem, és jelentkeztem a bányához lakatos tanoncnak '38-ban. Apám szintén a bányánál dolgozott külszíni munkásként. Engem mindig érdekelt, vonzott a szakmában a más, vagyis az új ismeretek megszerzése. Ezért '42-ben úgy éreztem: Jóska, váltanod kell! Vonatra ültem, eldöcögtem Dombóvárra, ahol felvettek a vasúthoz és fűtőházi lakatosként alkalmaztak. '43 októberében megkaptam a behívót. Veszprémbe a bombázókhoz vonultam be. 1944 januárjában Újvidékre vezényeltek, s a repülőszerelőkhöz osztottak be. Váratlanul ért, amikor április 15-én parancsnokaim közölték, hogy leszerelnek, mivel a vasút dombóvári üzem- vezetősége kérte a leszerelésemet. Ezáltal nem kerültem ki a frontra és alighanem ennek (is) köszönhetem, hogy most beszélgethetünk. 1945 januárban otthagytam a fűtő- házat, visszajöttem a szülőfalumba és a bányánál lakatos lettem. Néhány év múlva beiratkoztam Pécsett a gépipari technikumba, amit sikeresen elvégeztem, persze munka mellett. Még mielőtt a technikumot befejeztem, kiemeltek földalatti gépmesterré. Tehát gyakorlatilag én feleltem és felügyeltem a kompresszorokat, ventillátorokat, szállítógépeket. Egyébként amikor én kezdtem, három függőakna volt Nagymányo- kon. Éspedig: a 320 méter mély Rezső-akna, ebben szűnt meg legelőször a termelés. Később a vájártanulókat képez(Folytatás az 1. oldalról.) Valószínű, hogy a termelői készletek már kifogytak, vagy hamarosan elfogynak. A gazdálkodóknak ugyanis tőke kell a tavaszi munkák megindításához, ezért nem várhatnak tovább esetleges készleteik értékesítésével. így hamarosan csak a kereskedőknél maradnak tartalékok, amelyeknek nagyságáról azonban nincs megbízható információ. Érthetetlen, hogy bár a rossz terméseredmény már a nyár elején is ismert volt, a gabonaforgalmi vállalatok mégis elmulasztották - az egyébként gazdaságilag kötelező - a megfelelő mértékű készlet beszerzését. A helyzet ellenére a gabona ára továbbra ték itt ki. Tudni kell, hogy Nagymányokon működött vájáriskola is! Aztán a Szarvasd-akna szűnt meg, és legvégül a négy szintes, 160 méter mélységű Új-akna, 1961-ben. Miért szűnt meg Nagymányokon a bányászat? 1960-61-ben melegvíz után kutattak a közeli Hidason. Fúráskor „elkaptak" egy eret, ami a bányában olyan nagymérvű vízbetörést okozott, hogy 2 szintet elöntött, elárasztott a víz. A vizet idővel kiszivattyúztuk, ám a vízbetörés ürügyén a tröszt akkori vezetői rábólintottak a bánya bezárására, ami 600 embernek adott biztos megélhetést. A háttérben azonban valódi okként Zobák-üzem előkészítése, és folyamatos fejlesztése húzódott meg. A dolgozókat áthelyezték, főleg Komlóra azaz Zobák-Béta-, valamint Kossuth-aknára. Bizonyára kevesen tudják, _ hogy Mányokon kitűnő minő- ségű, átlagban 5200 kalóriás liazszenet bányásztak és nem front, hanem kamrafejtéssel. Összehasonlításul: a komlói „fekete gyémánt" átlagosan 4800 kalóriás. A magas kalória annak köszönhető elsősorban, hogy minden csillén rovás jelezte: melyik csapat küldte a felszínre. Amennyiben akadt közte kő vagy pala, kirostál- tatták, s bizony az időkiesés is alacsony maradt. A felvásárlók kedvezőtlen fizetési feltételek mellett, a világpiacinál jóval alacsonyabb árat kínáltak a búzáért. Látszólag senkinek nem volt szüksége a hazai terményre. Az állami felvásárlásról szóló döntés pedig már későn és nem sokkal kedvezőbb vásárlási feltételeket teremtve született meg. Az exportálók akkorra pedig már felvásárolták az addig eladatlan gabonát - emlékeztetett a MOSZ főtitkára. Azt sem tudni még pontosan, hogy valójában hány malom rendelkezik megfelelő tartalékkal. Szinte elképzelhetetlen, hogy már decemberben négy vállalat jelezte felkészümiatt csökkent a csapat teljesítménye, s vele együtt a kereset is. A napi termelés 25-30 vagonra tehető, de mint említettem kiváló minőségű volt. A felküldött szenet osztályozták. A kokszolhatót Dunaújvárosba szállították. Az aknaszénre a vasutat említhetjük, mint a legnagyobb vevőt, hisz akkortájt még kizárólag gőzmozdonyokból állt a gépparkjuk. Fűtőházi lakatos koromban szem és fültanúja voltam néhány csúszópénzes esetnek, miszerint a mozdony puttonyába mányoki szén kerüljön! A termelés egy részét itt helyben háztartási szénnek dolgozták föl. Emlékszem, az üzemhez kerülésemkor, '38-ban is gyártottak itt brikettet, tojás és tégla alakút. Elnézést a kis kitérőért. . . 1961-ben Zobákra helyeztek át, s két esztendő múlva földalatti művezetővé neveztek ki. Engem bíztak meg az Angliából importált korszerű, nagyteljesítményű gépek, a szénmaró, a széngyalu összeállításával, szerelésével. Aztán ... 1979 február 28-án, 56 évesen nyugdíjba vonultam. Negyven év 3 hónapot igazoltak, ebből 20 év földalatti munkát, ezért kaptam a négy év korkedvezményt. Hunyadi István Fotó: Gottvald Károly letlenségét és számuk azóta tovább gyarapodott. A hazai tőzsdei árak pedig, még mindig elmaradnak a világpiaci áraktól - tette hozzá Horváth Gábor. Végezetül felvetette: ilyen nehezen értelmezhető helyzetben kérdéses a jövő évi gabona sorsa is. Reálisan ugyanis az idén 3,5 millió tonna búza várható. E mennyiségből 2 millió tonna jut belső felhasználásra, a többi étkezési minőségi termékkel pedig az addigra valószínűleg teljesen kimerülő állami tartalékokat kellene feltölteni. Remélhetőleg a tavalyi tapasztalatok alapján ezt időben, reális áron meg is teszik. Tolna megyében van elegendő gabona. Amrein Józsefné, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat bonyhádi lisztboltjában csomagolja a finom lisztet Ki mit tud a gabonakészletről? Kis falu nagy ünnepe Báta 900 éves Kezdjük azzal, hogy a cím nem egészen pontos. Mert 1 maga a község sokkal régebbi. Szent István idejében már létezett, hiszen első királyunk a pécsváradi apátságnak adományozta. Aztán néhány évtized múltán Bátán is lett apátság, Szent László telepített ide bencés szerzeteseket, 1093-ban. Innen a mostani évforduló. Az apátság sorsa szokványosnak is mondható. 1241-ben a faluval együtt elpusztítják a tatárok. Utána magán kegyurak kezére kerül, akik aztán többször elfoglalják egymástól, időnként kifosztják a falut is, az apátságot is, felakasztják egymás jobbágyait. Ennek ellenére erősödött az apátság, a középkorban három bátai szerzetes is járt külföldi egyetemen, ami annak idején bizonyára sokkal jelentősebb esemény volt, mint manapság. Az igazi hírt és talán a gazdagságot a Szent Vér ereklyéje hozta meg az apátságnak. Annak idején járt itt Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás, íí. Ulászló és végül II. Lajos. Őt sajnos néhány nap múlva a török követte. A Mohács utáni évtizedekben elpusztult a kis halászfaluból lett tehetős mezőváros, és bár talpra állt néhányszor, a török kiűzését követően, meg a Rákóczi szabadságharc után úgyszólván a nulláról kellett mindent kezdeni. Aztán az 1700-as, 1800-as években egyenletes, töretlen fejlődést jeleznek a gazdasági mutatók, a lélekszám. Ez utóbbi századunk fordulóján 4000 körül mozgott. Ma jó, ha kétezernél valamivel többen élnek a megye legdélibb falujában. Állapotukat tekintve valószínűleg ők is szívesebben gondolnak a fényes múltra, mint a gondokkal terhes jelenre és bizonytalan jövőre. Gazdag eseménysort ígér a jubileumi esztendő programja. Az Ady Endre Művelődési Házban ma kezdődik a Báta 900 éves történetéről szóló előadássorozat. Sümegi József, a bátaszéki II. Géza Gimnázium igazgatója ismerteti meg az érdeklődőket a bátai bencés apátság alapításával, korai történetével. Ä téma folyatására február 22-én kerül sor, akkor ugyancsak Sümegi József előadásában Báta mezővárosi fejlődéséről és a A hétvége baleseti krónikája A 63-as főúton a fácánkerti elágazóban február 5-én, 21 órakor T. Gy. nagypeterdi lakos járműszerelvénnyel nekiütközött az előtte megállni szándékozó, L. G. mözsi lakos személygépkocsijának. L. G. súlyosan megsérült. A két járműben keletkezett kár kb. 200 ezer forint. Ugyanezen a napon 21.30-kor a Harc és Kölesd közötti úton B. I. medinai lakos ittasan, okmányok nélkül vezette a tulajdonát képező, rendszám nélküli Trabantot. Áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ahol az árokba borult. B. I. súlyos sérülést szenvedett. A kár körülbelül 20 forint. Koppányszántó belterületén február 6-án, 22 órakor V. I. tamási és B. T. koppány- szántói lakosokkal szemben intézkedett a járőr, ittas járművezetés gyanúja miatt. Bati Tamás törzsőrmesterrel szemben támadólag léptek fel, egyikük megtépte a ruháját, a másik pedig léccel a rendőr karjára ütött. Bati Tamás - aki könnyebben megsérült - segítséget kért, a tettesek elmenekültek. A község címere Szent Vér kultuszról lesz szó. Viliminé dr. Kápolnás Mária történész március 8-án tart előadást Mit veszített és nyert Báta a Duna szabályozásával címmel. Március 15-én délután a Hősök szobránál tartanak megemlékezést, este pedig a művelődési házban tartják a jubileumi rendezvénysorozat hivatalos megnyitóját. Ott mutatják be község megújított címerét és zászlaját is, majd gálaműsor zárja az aznapi programot. Áprilisban a németországi Halsdorf néptáncosait látják vendégül, és jubileumi szavalóversenyt rendeznek. Június 27-én a Szent Vér búcsú napján egyháztörténeti kiállítást nyitnak meg, ünnepi szentmisét tartanak a Duna túlsó felén lévő Bátya egyházi énekkarának közreműködésével. Július 6. és 11-e között a Duna Menti Folklórfesztivál jónéhány programjára kerül sor Bátán. Lesz népművészeti vásár, borkóstoló, lakodalmas vacsora, néptáncegyüttesek bemutatója. Július 9-én avatják fel a most épülő sportcsarnokot. Tizedikén és 11-én a pannonhalmi bencés apátság szerzetes közösségének részvételével tartanak jubileumi találkozót. A jubileumi esztendő ünnepi programja szeptember végén zárul. Kiállítást rendeznek Cencz János Bátán élt festőművész alkotásaiból, iskolatörténeti kiállítást nyitnak meg, megtartják a Bátáról elszármazottak találkozóját, szeptember 26-án pedig a Szent Mihály napi búcsú, szüreti felvonulás és fesztiválműsor zárja a gazdag eseménysort. Gyuricza M. Ossza meg örömét! Olvasóink írják Ezúton kívánok drága szüléinknek, Farkas Vilmosnak (86 éves) és Halász Margitnak (73 éves) sok boldogságot, erőt, egészséget házassági évfordulójuk alkalmából. 55 évvel ezelőtt, február 9-én a bátai templomban esküdtek örök hűséget egymásnak. Kívánjuk, hogy ez az eskü még sokáig tartsa meg őket nekünk. Szeretettel és tisztelettel köszöntjük őket: Gyerekeik, unokáik, dédunokáik, vagyis a család apraja-nagyja! * Unokahúgomat, Kőműves Lászlónét köszöntöm Gyön- kön a nyolcadik baba érkezése alkalmából. Nagyon jó erőt és egészséget kívánok neki a továbbiakban. Vilma néni Jászberényből * A kedves férjemnek február 4-én volt a születésnapja, a lányomnak 22 An lesz a születésnapja, nekem pedig a névnapom 16-án. Ezt az ünnepet hat gyermek és hat unoka ünnepli. Tisztelettel: Bonssza Józsefné Kurd
