Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-20 / 43. szám
6 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. február 20. A fizetések átlag felettiek A Samsonite Szekszárdon is „nyerő" Nem csak a doktornő módszerei különösek Kire tartozik? Amikor 1910-ben az aranyláz idején egy vállalkozó szellemű amerikai mindössze 10 munkással Coloradóban megalakította a Samsonite nevű vállalatát, még nem gondolta, hogy egy világcég alapjait rakta le. A leleményes férfiú bőröndöket, utazótáskákat kínált a hosszú útra indulóknak. A hirtelen jött ötlet végül is helytállónak bizonyult, hiszen mára az egész világot behálózta ez a válalkozás. 1990-től Szekszárdon is - Magyarországon egyedüliként - megvetette a lábát a Samsonite. A vállalat jelenéről Vass József igazgatóval beszélgettünk. — A nagy váltást megelőzően az előd, a Palota Bőrdíszmű Gyár is hasonló profillal foglalkozott. Hogyan találtak egymásra az amerikai céggel? — A bőrdíszmű korábban is végzett bérmunkát egy angol és egy német vállalkozó megbízásából, tehát a szakmai színvonalat már régebben is tudtuk biztosítani. A Samsonite olcsó forrásokat keresett, a kereskedelmi kamarán keVass József igazgató resztül vették fel a kapcsolatot a szekszárdi vállalattal. — Milyen változásokra került sor, miután az amerikai cég tulajdonába került a vállalat? — A létszámleépítés elsősorban az adminisztratív dolgozók körében volt drasztikus. Most 268 embert fogalal- koztatunk. A fizetések mértéke is jelentősen megváltozott, munkásaink bére országosan is kimagasló, de ennél fontosabb a szemlélet változás, a munkához való felelősségteljes hozzáállás. Követelményeink magasak, csak a legjobb munkásokat tartjuk meg. A változás része volt még egy korszerűbb géppark telepítése is, mindez korszerűsítést, fejlett technológiát teremtett. — Müyen termékeket készítenek itt Szekszárdon? — Bőröndöket, utazótáskákat. Az alapanyagot az európai központból, Belgiumból kapjuk heti kétszeri szállítással. Termékeink nagyobb részét exportáljuk, de már 50 hazai márkaboltunk is van. — Nem lenne olcsóbb megoldás, ha az alapanyagot itthon vennék meg? — Az általunk igényelt minőséget nem tudnák biztosítani, ráadásul a gyártási struktúrából adódóan rosszabbak az értékesítési feltételek. A Samsonite-nál nagyon fontos a - minőség. Termékeinket belga szakemberek rendszeresen ellenőrzik, ez nem véletlen hiszen 3 éves garanciát is vállalatunk minden egyes táskáért. — Ön meglepően fiatal ahhoz képest, hogy egy neves cég igazgatója. Hogyan került a szekszárdi vállalat élére? — Gépészmérnökként szereztem a diplomámat, majd a Bőrdiszmű Ipari Vállalat akkori igazgatójának, Schlitt Ká- rolynak voltam a személyi titkára. Mellette sokat tanultam, ő egy vállalkozó szemléletű, újításra mindig kész vezetője volt a vállalatnak. Rendezett körülményeket, jól felkészült gárdát hagyott maga után. Az az elvárás pedig, amit egy ilyen világcég támaszt, nem állt messze tőlem eddig sem. 29 éves vagyok, az egyetemet Hollandiában fejeztem be, ott írtam a diploma munkámat is, az angol nyelvet, ami követelmény itt a cégnél, jól beszélem. Várom a kihívásokat, remélem meg tudok majd felelni. Mauthner Fotó:Ritzcl Több, mint két hónapja is van már, hogy „Szemorvosnál a borkombinátban - Bessz- mertnaja doktornő különös módszerei" címmel riport jelent meg a Tolnai Népújságban. Arról szólt, hogy egy három évvel ezelőtt a Szovjetunióból Magyarországra érkezett szemorvos, dr. Valentyina Besszmertnajai a szekszárdi borkombinátbán található, puritán egyszerűséggel berendezett rendelőjében nálunk eddig szokatlan módszerekkel, úgynevezett lágy lézerrel és bifokális prizmás szemüveggel gyógyítja a rövidlátást, a színtévesztést és a kancsalságot. A „gyógyítja" szót lehet, hogy nem is szabadna használnunk, mert a magyar szakemberek véleménye szerint a rövidlátás - néhány, itt szóba nem kerülő módszertől eltekintve - tulajdonképpen nem gyógyítható, és a lágy lézer, a szemtréning meg a bifokális prizmás szemüveg nem alkalmas arra, amire a doktornő használja. Apropo, doktornő. A félreértések elkerülése végett talán nem árt leírni, hogy szabályosan honosított diplomával rendelkező szemész szakorvosról van szó, aki szerepel a magyar orvosok névjegyzékében. Nos, a decemberi riport végén föltettünk néhány kérdést, amire rövidesen meg is érkezett a városi tiszti főorvos levele: ... Azokra a kérdésekre, hogy „ki hivatott kontrollálni Bessz- mertnaja doktornőt? A tisztiorvosi szolgálat? Szemész szakorvos? sth." az alábbiakban válaszolok: A ... törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladatává tette az orvosi magángyakorlat engedélyezését, ellenőrzését, illetve megszüntetését. Mindehhez az ÁNTSZ szakmai (szakfóorvosi) véleményt vesz igénybe. Jelen esetben is ez történt. A Magyar Szemészeti Szakmai Kollégium elnöke, prof. dr. Brooser Gábor „az ország több vidékén egyöntetűen elhangzott panaszok és a megismert adatok alapján dr. Besszmertnaja V. tevékenységét szakmailag megalapozatlan, félrevezetőén hirdetett üzleti célú orvosi tevékenységnek tartja", ezért tisztemnél fogva f. év december 7-én (tehát a cikk megjelenése előtt - a szerk.) 1. fokon visszavontam dr. Besszmertnaja V. szekszárdi magánorvosi tevékenységének engedélyét. Dr. Besszmertnaja fellebbezett, többek között azért, mert az Országos Szakképesítő Bizottság elnöke által kiadott engedély alapján folytat magánorvosi tevékenységet. Tudomása szerint az eltelt fél év alatt tevékenységét szakmailag senki sem ellenőrizte. A Magyar Szemészeti Szakmai Kollégium határozatával őt nem ismertették meg, így módot sem adtak arra, hogy az esetleges kifogásolt ténykedését szakmai értelemben meg- védhesse. A megyei tiszti főorvos helybenhagyta az I. fokú határozatot, mert az ÁNTSZ városi intézete a magángyakorlat megszüntetésére kötelezheti az orvost, ha a szakfőorvos véleménye szerint az orvos tevékenysége nem felel meg a szakmai szabályoknak. Márpedig - ez áll a másodfokú határozatban - 1992. november 25-i levelében a szakfőorvos hívta fel az elsőfokú hatóság figyelmét a szakmai kollégium ülésén elhangzottakra és kérte dr. Besszmertnaja működési engedélyének azonnali visszavonását. Hasonló tartalmú a szakfőorvos 1993. január 27-én kelt szakvéleménye is. Nos, amint a fentiekből valószínűleg kiederült, esetünkben minden út a 24 tagot számláló Magyar Szemészeti Szakmai Kollégiumhoz vezet. Ennek ülésén került szóba az ügy, ott hoztak egy határozatot, annak alapján pedig a többit. Tehát meg kellene tudnunk, hogyan született a kollégium határozata, lehet-e annak olyan jogi következménye, amilyen esetünkben lett, ki és hogyan ellenőrizte dr. Besszmertnaját, honnan tudhatná a doktornő, hogy mit kellene tennie ahhoz, hogy tevékenységét ne kifogásolják, hanem engedélyezzék. Mitagadás, elég sok kérdés. Beszélgettünk is róluk a kollégium elnökével, Brooser professzor úrral hosszú perceken át. A beszélgetésből viszont mindössze annyi publikus, hogy „Szakmai kifogásunk van." Hát ettől aztán nem sokkal lettünk okosabbak, pedig ránk férne. Hiszen a mi bőrünkről, pontosabban szemünkről van szó, még akkor is, ha az írás egyik szereplőjétől a kérdésre, hogy ki és hogyan ellenőrizte dr. Besszmertnaját, azt a választ kaptuk: „Áz a mi dolgunk." A téma kapcsán elhangzott egy olyan megjegyzés is, hogy nem jó ügyet szolgál az újság, ha védi dr. Besszmertnaját. Félreértés ne essék, sem nem védjük, sem nem támadjuk dr. Besszmertnaját, sőt, az írás többi szereplőjét sem. Itt olyan szakmai kérdésekről van szó, amelyekre csak és kizárólag szakember - szemorvos - adhat választ. Mi azt szeretnénk, ha ezt a választ egyértelműen megindokolnák, tényekkel, vizsgálatok eredményeivel alátámasztanák. Mert enélkül annyit ér, mint ha azt mondanák: csak! Mi persze jobb híján kénytelenek leszünk az ilyen választ is tudomásul venni. Azt, hogy dr. Besszmertnaja és szekszárdi jogi képviselője, dr. Horváth Kálmán ügyvéd is beéri-e ennyivel, még nem tudjuk. Gyuricza Mihály Végtelen hiszékenység (Folytatás az 1. oldalról.) A totóbotrányt ma már a feledés jótékony homálya fedi. Annak idején nagy fejtörést okozott a jogászoknak, hogy a „megbundázott" meccsek következtében sokat nyerő totózók ugyan kit is károsítottak meg? Csalásról ugyanis akkor beszélhetünk, ha valaki haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejt, vagy tart, s ezzel kárt okoz. Ha valaki tehát újsághirdetés, vagy postaládába dobott levél alapján beszáll mindenféle ügyekbe, amelyeknek a kimenetele nyilvánvalóan kétséges, akkor önkéntes szerződésről van szó, s ilyet mindenki olyan előnytelent köthet, amilyet ákar. Ezért nem minősült csalásnak annak idején az úgynevezett Bingó-játék, s nincs szó ilyenről az önsegélyző csoportok, egyesültek, láncok esetében sem. Olyan hirdetés nap mint nap szerepel a lapokban, hogy jól fizető, otthon végezhető, könnyű fizikai munkát ajánlanak. Az a típus is ismerős, amelyben külföldi munkavállalási lehetőséget ajánlgatnak. Hogy milyen ügyek voltak, vannak, arról Hegedűs Endrével, a Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjével, kapitányhelyettessel beszélgettünk. Egyértelmű, hogy megnőtt az ilyen jellegű csalások száma. Általában feljelentésre indulnak az ügyek, de arra is volt példa, hogy maguk olvasták a hirdetést, amelynek a nyomába kellett eredni. Az elkövetők, és persze a sértettek is rendszerint munkanélküliek. Ezt a kilátástalan egyéni helyzetet tekintik a rendőrök az ilyen jellegű ügyek másik okának. Az első természetesen, az örök és végtelen emberi hiszékenység. A létbizonytalanság történetei között szerepel egy becsapott idős házaspár esete, akik munkanélküli fiuknak szerettek volna külföldi munkát szerezni. Az is jellemző kor- és kórtörténeti adalék, hogy egy másik befejezett, százhúsz szereplős - ők voltak a károsultak - ügyben azért kellett megszüntetni a nyomozást, mert az elkövető - nem Tolna megyei személy - időközben a lakása közelében az erdőben felakasztotta magát. Más ügyekben is előfordul, hogy a bizonytalan léthelyzetbe sodródott emberek, összeütközésbe kerülvén a törvénnyel - amit korábban el sem tudtak volna képzelni - a nyomozás megkezdése után öngyilkosságot követnek el. Több meghallgatott személy elmondta, hogy mielőtt feladta volna a hirdetését, korábban már maga is csalás áldozata volt, mert a jól fizető munka helyett süket szövegekkel fizették ki, s a külföldi munkavállalás helyett „csak" a pénze veszett oda. Éppen befejeztek a szekszárdi rendőrök egy olyan láncot, amelyben közel ezer károsult fizetett fél év leforgása alatt ezer-ezer forintot a hirdetést feladónak. Az induló hirdetés még nem kért pénzt és nem ígért mást, mint hogy könnyű fizikai munkával havi 80-100 ezer forintot lehet keresni, különösebb befektetés nélkül. Aztán kaptak egy levelet - ezer forint befizetése után - amelyben gombatermesztési technológiák leírása szerepelt. Ezek között a legolcsóbb is legalább százezer forint befektetést igényel. A hiszékenység vámszedőire időről időre mindhiába hívjuk fel a figyelmet, de talán annyit még érdemes ideírni figyelmez- tetőleg, hogy a csalást két év börtönnel fenyegeti a Büntető Törvénykönyv, minősített esetben pedig hárommal. Ihárosi Ibolya A jövendő paksi katolikus iskoláról Mint arról már lapunkban olvashattak, Paks város katolikus egyházközsége még tavaly alapító nyilatkozatban határozta el egy katolikus általános iskola létrehozását. Az iskola két részre tagolódik, az elképzelések szerint idén július 1-től katolikus kisegítő iskola, az 1993/94-es tanévben pedig katolikus általános iskola indul. Pálmai Klára gyógypedagógus, aki a Bezerédj általános iskolában tanít, tagja a katolikus iskolát létrehozó és támogató bizottságnak. Vele beszélgetünk most a jövendő intézményről. — Milyen stádiumban tart jelenleg az iskola szervezése? — A bizottság jelenleg komoly tárgyalásokat folytat, az önkormányzattal a szervezés gyakorlati kérdéseiről, s nagy örömünkre a képviselőtestület megszavazta az intézménynek a kért plusz támogatást is. A megyéspüspök már beleegyezését adta a létesítéshez, csak a cégbírósági bejegyzés van még hátra. — Mivel egyházi intézményről van szó, milyen alkalmazási feltételeket szabnak majd meg a jövendő pedagógusok számára? — Pályázat útján választjuk majd ki a tanárokat, tanítókat az általános iskola számára. A kisegítő iskolában, ha ennek jogi akadály-nincs, elképzelhető, hogy elég ha az ott jelenleg dolgozók egy szándéknyilatkozatot írnak alá arról, hogy a katolikus kisegítő iskolában szeretnének tovább működni. Új pedagógust ide is pályázat útján keresünk majd. Á kisegítő iskolába járó gyerekek gyakran elkallódnak, ezért az egyháznak tervei vannak arra, hogy minden lehetséges segítséget megadjon ezeknek a gyerePálmai Klára keknek. A további szakképzésükre konkrét javaslatok is vannak már. A kisegítő iskolánkban nem kötelező a hitoktatás, járhat ide más felekezetű, sőt ateista gyermek is. Mivel világnézet nélküli iskola nincs, a tanárokkal szemben követelmény, hogy marxista, ateista tanokat nem hirdethetnek, de templomba járniuk nem kötelező, bár a példamutatás érdekében nem lenne hátrány. A kisegítő iskolába járók esetében, azok számára, akik nem igényelnek hitoktatást, valamiféle erkölcstant azért közvetíteni kívánunk, hiszen az egyetemes értékek felé kell „terelgetni" őket is. Az általános iskolában tanító tanárok nemcsak katolikusok lehetnek, hanem más felekezetűek is, s a templomba járást tőlük sem követeljük meg, ám mint már mondtam, a gyerekek előtti példamutatás miatt ez kívánatos lenne. — Az általános iskola milyen főbb szempontok szerint működik majd? — A nemzeti alaptanterv szerint tanítunk, német nemzetiségi nyelvoktatást tervezünk, de csak az első osztály második félévétől, hiszen előbb magyarul tanuljon meg a gyermek írni-olvasni, s csak aztán egy idegen nyelven. A hitoktatás az általános iskolában kötelező, heti két órában. Az elképzelések szerint az egyik hittan óra lesz, a másikon az egyházi zenével, énekekkel ismerkednek majd a gyerekek. A matematikát emelt szinten kívánjuk tanítani, de nem az első osztálytól. Természetesen a nagyon tehetséges gyerekek számára ez az emelt szint hamarabb kezdődne. Felvetődött az egész napos iskola gondolata, vagyis az, hogy néhány tanóra délután lenne. Tervezem még, mint pszichopedagógus, hogy a gyerekek számára lazító-rela- xációs gyakorlatokat is tartunk. — A tanítás gyakorlati elképzelései mellett, milyen szellemiségre törekednek, mi lesz az a lelki-plusz, amit az ide járó gyerekek kapnak majd? — Az iskola egész szellemiségére az egyház hatása lesz érvényes. Ez minden órára rá kell, hogy nyomja a bélyegét, a helyes értékek megválasztása, s ezeknek közvetítése nagyon fontos. Célunk az, hogy a szülők magukénak érezzék ezt az iskolát, ezért közös családi programokat tervezünk, a szülők bevonását a gyerekek nevelésébe. A szülőknek lehetőségük lesz arra, hogy belefolyjanak az iskola munkájába, s hogy ezt megfelelő szinten tehessék, mivel legtöbbjük életéből kimaradt a vallásos nevelés, továbbképzéseket tervezünk a számukra. Tartjuk majd a kapcsolatot az egyházi szervezetekkel, elsősorban a cserkészekkel, úgy tervezzük, hogy csak az lehet majd cserkész, aki ezt kiérdemli, azt szeretnénk, hogy cserkésznek lenni kitüntetés legyen. A jövőre nézve pedig azt akarjuk, hogy az iskola kapuja ne csukódjon be a gyerek után, ha végez, tartjuk minden volt növendékünkkel a kapcsolatot, s visszavárjuk őket rendezvényeinkre, ünnepeinkre. — Reményeik szerint mit jelent majd a gyerekek életében, hogy ebbe az iskolába jártak? — Egészséges személyiségű embereket akarunk nevelni. Az egyház mindig felelősséget vállalt a tanulóival szemben, ezért arra törekszünk, hogy azok a gyerekek, akik innen kikerülnek, kötődjenek az anyaszentegyházhoz, annak értékeihez, érezzék maguk mögött a biztos támaszt, s ne a kábítószerben, a szektákban keressenek menedéket és életcélt. — Ki járhat majd ebbe az iskolába? — Az ide jelentkező gyerekek a történelmi egyházak bármelyik felekezetéhez tartozhatnak. Az iskolának misz- sziós céljai vannak, nem rekeszt ki senkit, mindenkit fogad. Kényszerhelyzetbe senki sem kerül, hiszen például aki nem akar a katolikus kisegítő iskolába járni, azok számára az önkormányzat a Bezerédj általános iskola keretében megfelelő képzést biztosít. Még egyszer a legfontosabbat: magas szintű oktatást, és egyetemes értékeket közvetítő lelki nevelést akarunk adni diákjainknak, egy olyan lelki-szellemi tartást, amire egész életükben támaszkodhatnak. Venter Marianna Fotó: Ritzel Zoltán
