Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

1993. február 18. HÁZUNK TÁJA MÉPÚJSÁG 5 Nincs most piaca a pálinkának Vásárnaptár Országos, állat- és kirako­dóvásár: Február 23.: Pince­hely. Országos kirakodóvásár: Februárul.: Kaposvár. Országos állatvásár: Feb­ruár 20.: Pécs, Szeged. Február 21.: Pécs. Autóvásár: Február 20.: Pécs. Február 21.: Pécs, Sze­ged, Szolnok. A szekszárdi piac árai burgonya 20-25 szárazbab 120-150 petrezselyem 120 sárgarépa 65-80 vöröshagyma 35-40 fokhagyma 150-160 fejes káposzta 65-90 savanyú káposzta 60-80 mák 120 alma 35-40 körte 50-60 gomba 120-220 tojás 6,50-9 Átható, émelyítő cefreszag terjeng a levegőben. Már messziről érződik, s könnyen ki lehet találni, hogy a Sióa- gárd melletti Leányvár „bo­szorkánykonyháján" főzik a bódító pálinkát. A szekszárdi Sárszeg Áfész szeszfőzdéjé­nek 1989. november 1-je óta Savanya Géza a bérlője, aki borászati technikumot vég­zett, így a feladathoz a szak­mája révén némiképp kapcso­lódik is a pálinkafőzés. A le­ányvári szeszfőzdében több­nyire bérfőzéssel foglalkoz­nak, de tevékenységi körüknél meg kell említeni a kereske­delmi főzést is. Munkájuk legnagyobb részét - ősztől ta­vaszig - a bérfőzés teszi ki. El­sőként a gyümölcsfélékből főznek pálinkát és csak ezután következhet a törköly. A főzés módja mind a gyümölcs, mind pedig a törköly esetében ugyanaz. Az országban igen sok helyen működik szesz­főzde, de legtöbbjénél az al- szesz elkészülte után még fi­nomítani kell a pálinkát. A le­ányvári szeszfőzdében ezt egyszerűbben oldják meg, egylépcsőben, folyamatosan nyerik ki az alapanyagból a „papramorgót". — Hogy milyen pálinkát vihet haza a gazda, annak sok feltétele van - mondja Sava­nya Géza. - A gyümölcs vagy a törköly erjesztésében, illetve az alapanyag előkészítésében nagyrészt benne van a gazda keze munkája is. Ha nem jól zárja le az edény fedelét vagy erjedés közben felnyitja azt, akkor az alkohol elillan, s így a pálinka szeszfoka jóval ala­csonyabb lesz a vártnál. Nem utolsósorban fontos szempont még, hogy milyen gyümölcs­ből készül a pálinka. Közreját­szanak a minőségben a terü­leti adottságok is, az a hely, ahol a gyümölcs termett. Naponta 25-30 mázsa cefre kerül a főzőüstbe, és hogy egy mázsából mennyi pálinkát nyernek, az természetesen az alapanyagtól függ. Fajtától függően 3-4, illetve 9-10 liter­nyi is kifőhet. — Melyik cefréből készül a legfinomabb pálinka? — Ezt így határozottan el­dönteni nem lehet, mert van­nak gazdák, akik a barackra, mások meg a szilvára esküsz­nek. Ez ízlés dolga. — Hány fokos pálinkát készí­tenek? — Itt gyakorlatilag 50 fokos alkoholtartalmú pálinkát fő­zünk, a boltban kapható 38-40 fokossal szemben. — A kifőzött cefrét mire használják föl? — Ha nagyobb mennyiség összejön, jelzem az itteni és a környékbeli szőlős gazdáknak és ha szükség van rá, akkor elviszik talajjavításra. Amennyiben nem kell, a kommunális vállalat szállítja el. — Milyen a piaca az ily mó­don készült pálinkának? — Többnyire Sióagárdról, Szekszárdról, Zombáról, Kétyről, Bony fiádról, Váraljá­ról, sőt még Bátaszékről is hoznak ide főzetni valót. A be­lőle nyert pálinkát azonban nem tudják értékesíteni, nincs piaca. Már a tavalyi évet is gyengén zártuk, és hogy az idei esztendő mit hoz, azt még sejteni sem lehet.- p. téri ­Drága a takarmány Kés alá kerülnek az állatok? A takarmány árának az emelkedése csak az egyik oka annak, hogy emelkednek az élelmiszerárak Növényvédelmi technológiák A szabadföldi paradicsom védelme A Földművelésügyi Minisz­térium legfrissebb jelentése szerint az aszály olyannira fel­srófolta a takarmányárakat, hogy az már-már gazdaságta­lanná tette az állattenyésztést. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az utóbbi években a gazdák csak rendkívül magas kamattal juthattak kölcsön­höz, hitelhez. A következmé­nyek? Emelkedő húsárak, fel­számolt állattelepek - mint ahogy ez Tolna megyében is tapasztalható. Az elmúlt esztendőben an­nak ellenére, hogy sokhelyütt tejhiány mutatkozott, csök­kent a szarvasmarha állo­mány. Sem a fejős tehenek, sem a húsmarhák nem kerül­hetik el a vágóhidat. A tejtermelés költségei 1993-ban várhatóan 20-25 szá­zalékkal emelkednek. És ez alól a kisgazdaságok sem ki­vételek! Ä számítások egyér­telműen kimutatták, hogy a magángazdaságokban ugyanannyiba kerül egy-egy liter tej előállítása, mint az egykori nagyüzemekben, s ha valaki javítani akar a gazda­ságosságon, csakis a minőség rovására teheti. Pedig a tej­termelők éppen ebben nem szeretnének engedni, azt mondják, a minőségi tejterme­lés érdekében magasabb és garantált felvásárlási árakra volna szükség. Januárban országosan to­vább csökkent- 100 forint alá esett vissza - a sertéshús kilo­grammonkénti felvásárlási ára. Ezzel szemben stabilan tartja 130-140 forintos kilo­grammonkénti árát a mala­chús. Pedig az állomány bio­lógiai adottságai nem javul­tak: Somogy megyében pél­dául a hibridbázis tenyészetek tavaly 15 százalékkal keve­sebb tenyészkant értékesítet­tek, mint egy évvel ezelőtt. A szövetkezeti átalakulások során a gazdaságok többsége pénzzé tette a juhállományt, felszámolta a telepeket, bérbe adta a legelőit. Ezért néhány megyében akadozik a felvá­sárlás, hiszen az állomány új gazdái még csak most ismer­kednek gazdasági lehetősége­ikkel. Tájékoztatást, információt várnak a Terméktanácstól az exportárakról, a hazai értéke­sítési lehetőségekről, a felvá­sárlás módszereiről. A kereslethiány miatt ta­valy számos baromfikeltető szüneteltette, vagy egyenesen felszámolta a tevékenységét. A tojásgond az egész országra kiterjed: Hajdú megyében je­lenleg ugyan a decemberinél 1 forinttal olcsóbb, Komárom megyében pedig a tavalyi áron maradt, Tolna megyében viszont 1-2 forinttal emelke­dett egy-egy tojás ára. (újvári) Ferenczy-Europress Kertbarát Borbírálat, borbál, batyusbál A Szekszárdi Kertbarátkor vezetősége 1993. február 22-én, a Babits Mihály Műve­lődési Ház társalgójában 13 órai kezdettel borversenyt rendez. A borversenyen résztvevő termelők borainak értékelésére és a díjak átadá­sára az 1993. február 27-én, 18 órakor kezdődő „Borbál" al­kalmával kerül sor. A jó borok kóstolóját a batyusbál, a bo­rárverés és a tombola teszi színessé. A „Fáradt Kapa" jel­igére szóló távolmaradást a rendezőség nem fogadhatja el. A hangulat karbantartásá­ról Petze István és Szili Lajos gondoskodik, szakszervezeti szünetet nem ismerő, lelket vidámító, testet mozgató, a „földi" ritmusokra komponált táncdalok mellett némi hall­gató zenét is szolgáltatnak. A kedves hazai és szimpati­záló résztvevők jelenlétét vár­juk a márványterembe 100 fo­rintos belépővel, mely egy 10 forintos tombolajegyet is „magába foglal". A hármas jelszavunk: Mű­velődj (borbírálat), Kertész­kedj (a szép szomszéd „ró­zsák" megtekintése) és Barát­kozz (az asztal fölött), most valóra válik. Az ajtó és a pénz­tár már délután öttől nyitva tart. Rendezőség A korai sárgarépa vetése A sárgarépát korai termesz­téshez olyan korán vessük, amilyen korán csak lehet. Az őszi vetés volna a legjobb, de télen a talaj hőmérséklete gyakran huzamosabb ideig a fagypont fölé emelkedik, a magvak kicsíráznak és ké­sőbb, az erősebb fagyok kö­vetkeztében a fiatal növények elpusztulnak. A vetésre a február a leg­megfelelőbb. A sárgarépa ve­tésekor célszerű gyorsan kelő korai saláta, esetleg retekma­got sorjelzőnek a mag közé keverni, hogy a sorközöket minél korábban meg lehessen kapálni. A vetés mélysége homokos területen 3, kötöt- tebb talajokon 2 centiméter. A csíranövények zavartalan fejlődése gombaölőszeres ve- tőmagcsávázással és talajfer­tőtlenítéssel biztosítható. A kiültetett palántákat kezdet­ben a burgonyabogártól, ké­sőbb a szívó kártevőktől, a baktériumos és a gombás be­tegségektől kell óvnunk. * Készítmény csoportok (a táblázat betűjeleinek megfele­lően): a. ) A vetőmag áztatása 1 %-os nátronlúgban 10 percig, maggal terjedő vírusbetegsé­gek ellen. b. ) Vetőmagcsávázás mag­gal terjedő gombabetegségek ellen: Agrocit**, Orthocid, Ta- chigaren**. c. ) Talajfertőtlenítés beöntö- zéssel: Previcur, Ch. Funda- zol. (0,2 %). Orthocid (0,5 %), Dithane (0,3 %), Zineb (0,5 %). d. ) Talajfertőtlenítés bedol­gozással palántázás előtt 3-6 héttel: Basamid, Dazomet, Ipám’*'. e. ) Magról kelő egy- és két­szikűek ellen: Olitref, Stomp, Rideon, Devrinol, Triflu- rex**. f. ) Egyszikűek (fűfélék) el­len: Fusilade, Nabu-S. Magról kelő kétszikűek ellen a kiülte­tés után 2 héttel: Sencor**. g. ) Anthio*, Bi 58, Sinora- tox, Pirimor, Ekalux*, Ultra- cid*, Dimecron**, Phosd- rin**, Lannate**, Unifosz, Bio-Sect, Hostaquick*, Talstar, Nexion, DDVP, Decis, Chinet- rin, Chinmix, Karate. h. ) Isathrine, Actellic, Ac- tellifog*, Danitól*, Fento- xan*, Sherpa, Ambush, Cymbush, Cyperil**, és a g. csoportból: Lannate**, Eka­lux*, Dimecron**, Ultracid*, Unifosz, DDVP, Talstar, Bio-Sect, Decis. i. ) Torque**, Pol-Akaritox, Thiodan*, A h. csoportból: Lannate**, Dimecron**, DDVP, Talstar, Bio-Sect, Da­nitól*, Fentoxan* és a g. cso­portból: Bi 58, Hostaquick*, Phosdrin**. j. ) Bancol, Sumi-Alfa*, Fii­ból, Sevin, az i. csoportból: Dimecron**, Thiodan*, a h. csoportból: Ekalux*, Decis és a g. csoportból: Karate, Chin­mix. k. ) Felszívódó + kontakt szerek: Curzate, Sandofan, Galben, Mikai C, Ridomil Zi­neb. Kontakt szerek: Bravo*, Daconil*, Cuprosan, Miltox, Ortho-Phaltan*, Buvicid F*, Folpan*, Merpan, Orthocid, Buvicid K, Dithane, Polyram, Antracol, Polikarboxin, Zineb, Bordóilé FW, Champion, Ré- zoxiklorid, Rokkol, Bordói por. l. ) Kasumin és a k. csoport­ból: bordóilé FW, Champion, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol, Miltox, Cuprosan, Galben R, Sandofan C, Mikai C, Curzate R, Curzate CZ. m. ) Nevirol. n. ) Ethrel. o. ) Humix, Volldünger, Wuxal, Fitohorm Natur, Zöl- dítő, Peretrix, Multimicro, Damisol, Mikramid. Jelmagyarázat: * feltételes forgalmú szerek, ** nagy­üzemi szerek. Orthocid: kife­jezetten javasolt készítmé­nyek. Decis: egyéb hatékony készítmények, (f) csak indo­kolt esetben végzendő. I. pa­radicsomvész (fitoftóra), szep- tóriás levélfoltosság, barnafol­tosság, alternáriás betegség, stb. Fűzi István TM-i Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás A paradicsom károsí tői Védekezési időpontok Pálánta- nevelés Szabadföldi termesztés I 3. 4. Ül 3. 4. 5. 6-8. 9. 1. 2. 1. 2. Magbetegségek a b Talaj gombák c (c) d Ta 1 aj1akó áll átok d Gyomnövények d e (f) Levéltetvek (g) g (g) 1. i szteske h h (h) Takácsatkák i i Burgonyabogár (j) (j) (j) Gombabetegségek I. (k) k Baktériumos betegs. 1 1 Terméskötődés m Érésszabályozás n Levél trágyázás 0 0 o

Next

/
Thumbnails
Contents