Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
4 MÉPÚJSÁG PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1993. február 18. „Város-képek" Pakson A pincesor a Sárgödör téren Vége lesz-e Sárszentlőrinc „téli álmának"? Jankó vits Béla 73 éves nyugdíjas agronómus a sár- szentlőrinci földrendező bizottság elnöke. Kisgazda múltjára nagyon büszke, már 1946-tól a Kisgazda párt tagja, igaz, hogy párttagsága hosszú évtizedekig szünetelt. Rajta kívül a faluban még 26 kisgazda van. Ám véleménye szerint Sárszentlőrincen most „takarékon" van a párt. — Sárszentlőrincen születtem, itt éltek a szüleim is, meg a feleségem szülei is. Apá- méknak 25 hold földjük volt, ami nem túl sok ugyan, de aranykorona értéke igencsak magas volt, ezért abban az időben kuláknak számítottunk. Munkát is Tolna megyétől messze vállaltam, így kerültem a Dunántúl más vidékeire is. Németkérre még most is nagy szeretettel emlékszem, de el kell mondani, hogy az életembe a párt mindig közbeszólt. Tizenhárom éve kerültem nyugdíjba a szedresi téeszből, ahol a meliorizációval foglalkoztam. — Milyennek látja, mondjuk 13 év távlatából a község fejlődését, vagy stagnálását? — Elmondható, hogy a falu fejlődése nemhogy stagnál, hanem napról-napra romlik. Ez egy nagyon jómódú község volt, de tessék ma végigmenni a falun! Mit lát? — Hát szó ami szó, nemigen látom, hogy új házak épülnének tömegével, ami ugye arra mutatna, hogy ßatalodik a község. — Minden arra vezethető vissza, hogy munkahely itt nemigen akadt, csak a téesz- ben lehetett dolgozni, meg amíg itt volt a paksi konzervgyár egy részlege, ami néhány asszonynak munkát adott. — Elérkeztünk a nevezetes „Petőfi" téeszhez, amelyre mára a felszámolás vár. — Azt mondom, hogy törvényszerű volt, hogy az itteni téesz erre a sorsra jut. Még valami. Elég nagy lett a szakadék itt a faluban a téesz-veze- tőség és a tagság között, mármint anyagiakban. Ahogy én látom, mára az a helyzet alakult ki, hogy a téesznek csődöt kellett jelentenie, s a felszámolásra rövid időn belül sor fog kerülni. — Mit jelent mindez az itt élőknek? — Mit is jelenthetne mást, mint munkanélküliséget. Eddig legalább néhány asszony Paksra járt a téesztől takarítani az atomerőműbe. Most már ez sincs. Nézzen körül a községben, a munkaképes lakosság zöme ma munkanélküli járadékból él. — Mindezek tükrében, mit jelentett itt a Tfagyonnevesítés? Milyen igény lépett fel a földek iránt a kárpótlás során ? — Mintegy 30 fő körül van azoknak a száma, aki az elvett földjeit szeretné visszakapni. A lőrinci földek 35-42 aranykorona körüli értékűek, a földrendező bizottság a téesszel közösen 1100 hektárt jelölt ki a kárpótlás céljára. A községben az első ilyen jellegű licitálás az elmúlt héten csütörtökön és pénteken volt, ahol az érintettek a kárpótlási jegyük ellenében földhöz jutottak. — Milyen kikiáltási árral indultak? — Aranykoronánként a kikiáltási ár 3 ezer forint volt, ez ment egyre lejjebb százforintonként, végül is 500 forintos aranykoronánkénti kikiáltási áron keltek el a földek. — Nem lehetséges, hogy az árverések végére már csak a gyenge földek maradnak? — A földrendező bizottság ügyelt arra, hogy minden árverésre jusson a jó földekből és természetesen a kevésbé jókból is. — A jövőben mit vél kialakulni e téren? — Úgy látom, hogy azok az idősebb emberek, akik nagyobb földterülethez jutnak a kárpótlás során, a jövőben haszonbérbe szeretnék kiadni a földjeiket. A fiatalabbja pedig azon gondolkodik, hogy gépeket szerezzenek és azokat közösen működtessék. Nem közös földművelésről van szó, hanem közös gépüzemeltetésről! — Mennyire megalapozottak ezek az elképzelések, tervek? — Megalapozottságról csak annyit, hogy mindaz, amit a rádióban hallható, vagy az újságokban olvasható, egyáltalán nem fedi a valóságot. Két hónapja végig jártam a szekszárdi bankok valamennyiét, és csak az egyiknél tudtak arról a reorganizációs hitelről, amely szolgálná az indulótőkét ezen új gazdaságok kialakulásához. Hát mondja, mit lehet akkor csinálni? Eördögh Mi újság Gerjenben? Gerjen polgármesterével, Szabó Elemérrel a község helyzetéről, az idei év terveiről beszélgetünk. A költségvetés idén mintegy 30 millió forint, s a pénz zöme az önkormányzati intézmények fenntartására, valamint a hivatal hatósági és egyéb feladatainak elvégzésére fordítódik. A község folyamatban lévő legnagyobb beruházása a tornacsarnok építése, s ha pályázat útján nem sikerül támogatást szerezni hozzá, akkor bizony saját erőből kell befejezni, s ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, legalább két évig minden fejlesztési pénzt erre a célra kell fordítani. Az 1400 lakosú Gerjenben a munkanélküliség szerencsére nem jellemző, a hivatal csak néhány munkanélküli járadékból „kicsöppent" lakos segélyezéséről kell hogy gondoskodjon. S ha már a segélyeknél tartunk, egyre nő a küSzabó Elemér lönböző jogcímeken adható segélyek iránti kérelmek száma, mint a polgármester mondja, van a faluban olyan család, aki enélkül iskoláztatni sem tudná a gyerekeit. Az idén az általános iskola gazdálkodása visszakerül az önkormányzat hatáskörébe, ez némi plusz munkát jelent majd az öt szakképesítéssel rendelkező dolgozó számára. Az iskola igazgatója a továbbiakban a munkáltatói jogokat és a szakmai irányítást gyakorolja majd. Mint a megye legtöbb településén, az egyik központi téma a faluban a kárpótlás, egy földárverést már tartottak, a tavasszal tartandó másodikon várható a nagyobb érdeklődés. Az érintettek általában földet vásárolnak a kárpótlási jegyük ellenében. A termelő- szövetkezet átalakulása is megtörtént, három kft. alakult „utódként", s a főbb munka- alkalmat ezek kínálják a ger- jenieknek. A község intézményi és egészségügyi ellátottsága jónak mondható. Körzeti orvos és hetente két alkalommal fogorvos is rendel, nem kell tehát utazni, az egészség- ügyi alapellátás helyben biztosított. Joggal mondhatta tehát Szabó Elemér, hogy falujának helyzete kielégítőnek tekinthető. venter Fotó: ritzel Gerjeni délelőtt — Megrendelem a Tolnai Népújság című napilapot--------------------------------------------------------------> hónapra és kérem, hogy az alábbi címre kézbesítsék: Név:................................................................... POSTAHIVATAL Város, község:................................................. Utca, szám, emelet, ajtó: ............................... H ELYBEN Aláírás: ............................................................. (A megrendelőlap átadható a kézbesítőnek, bedobható az utcai postaszekrénybe és személyeElőfizetési díj egy hónapra 319,- Ft. sen is eljuttatható a helyi postahivatalba.) Hírek innen-onnan Rövidesen birtokába veheti Dunakömlőd lakossága a faluházat, melynek alapozó munkáit még a tanácsrendszerben kezdték meg. Sokan úgy vélték, hogy az épület hasonló módon működik majd, mint a pécsi Le- nau-ház, ám végül is a paksi városi művelődési központ egyik intézményévé vált. * A vagyonátadó bizottság döntése alapján, mint belterületi ingatlan február 5-i hatály- lyal a paksi önkormányzat tulajdonába kerül a Táncsics Mihály utcai üres ingatlan. Ezt a területet az elmúlt időszakban a hajdani PAV sajátította ki, az önkormányzati vagyonról szóló törvény értelmében. A terület hasznosításáról most tehát az önkormányzat dönt majd. * Február 20-án 19 órai kezdettel immár harmadik alkalommal rendezik meg a Munkás étteremben a Schilling Roger Német Nemzetiségei együttes sváb bálját. A zenét az egyesület fúvószenekara szolgáltatja. Az est során fellép az egyesület által támogatott paksi Majo- rette-csoport és a gyönki gimnazisták német tánccsoportja. * Figler János országgyűlési képviselő fogadóórát tart a városházán február 19-én, pénteken, délután 14 órától. * Paks város önkormányzatának idei költségvetése a szociális ellátáson belül rendkívüli nevelési segélyre 3 millió 200 ezer forintot irányoz elő. Az illetékesek véleménye szerint a tavalyi kifizetések alapján (806 családban összesen 1 526 gyermek részesült rendkívüli nevelési segélyben) elmondható, hogy az összeg az esetleges később megpályázható pótkeret elmaradásával is fedezi majd a felmerülő igényeket. A városban egyébként rendszeres szociális segélyben 28 személy részesül, s számuk előreláthatóan nem emelkedik. Rókavadászat az Atomvárosban Néhány napja a kora reggeli órákban a Dunacenter Kft. dolgozói egy szundikáló ezüstrókára akadtak a művelődési ház parkolójánál. A megtalálók, félvén attól, hogy az állat veszett, a rendőrséghez fordultak. A járőr „biztosította" a rókafit, amíg dr. Fehér Tibor állatorvos egy rókatenyésztő segítségével befogta. Hogy az ismert közmondásra hivatkozzunk: egyszer volt rókavadászat az atomos lakótelepen! Később kiderült, hogy a rókafi egy cseresznyéspusztai tenyésztő - beoltott - állományából szökött meg. Hiába hajkurászták, nem sikerült megtalálni az erdőben. Úgy látszik, rókánk kíváncsi lett a városi életre! A „dezertőr" Divatbemutató a helyi kínálatból divattervező szakértő tolmácsolásában megismerkedhettek a nézők a paksi divatüzletek kínálatával, ami széles skálán vonultatta fel az idei tavasz divatját a menedzser-móditól a női kalapokig. Szó esett a frizura divatról is, mely a hatvanas éveket idézi. A divatos nő mellé divatos férfi illik. Urak, figyelem! Legyen ruhatárukban legalább egy fekete nadrág! Ehhez bármilyen zakót fel lehet venni, légyen az hagyományos egysoros, vagy akár spencer szabású. Most már mindössze egy jó kis farsangi bál kell, ahol ezt a sok divatos holmit viselni lehet! e-8A városi művelődési köz- tatót rendeztek a hét elején pont és a városi televízió kö- Pakson, a művelődési házban, zös rendezésében divatbemu- Vámos Magda Eötvös-díjas Egy kis ízelítő
