Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1993. február 15. A jogtanácsos tapasztalatai Jogszabályok értelmezése, némi reményekkel Felére csökkent az agrárágazatban dolgozók száma Február 1-i lapszámunkban je­lent meg az „Akik nem kerültek a húsosfazék közelébe" című, a té- esz-átalakulásokról szóló vitaira­tunk. Az alábbiakban Dr. Milo- sevits Gyula, jogtanácsos tapasz­talatait összegző írást közöljük. Amikor az elmúlt év elején megjelentek a termelőszövet­kezetek átalakulásával kap­csolatos átmeneti jogszabá­lyok, abban a hitben voltam, hogy végre faluhelyen is megkezdődhet a kibontako­zás és a falun élő emberek a maguk gazdái lehetnek. Első elolvasásra megnyug­tatónak találtam a törvény szövegét, ugyanis már az ele­jén kimondja, hogy a szövet­kezet 1991. december 31 -ei mérleg szerinti vagyonát fel kell osztani, azaz nevesíteni kell. A későbbiekből pedig ki­tűnik, hogy a vagyonnevesítés formái az üzletrész, a rész­jegy, valamint az egyes va­gyontárgyak természetbeni kivitele. A részjeggyel kapcsolatban az 5. § utal a 9. §-ra, ami sze­rint a tagok részére az üzlet­rész tőke 10%-a erejéig lehet részjegyet juttatni. A 9. § a „tagok részére" megjelölés mellett - mintegy értelmezés­ként - utal a 6. §-ra, amely nemcsak a tagokra vonatko­zik, hanem a legalább 5 évig volt tagokra, azok örököseire, a tagsági viszony helyreállítá­sára jogosultak örököseire és a más szövetkezetbe átlépett volt tagokra is. Mindezt összevetve úgy ér­telmeztem, hogy a kiválás joga - mely a szövetkezeti va­gyon természetbeni kivitelére A Magyar-EK Energia Köz­pont 1993. február 1-jén meg­kezdett energiatakarékossági reklámkampányának fő üze­nete: energiapazarlásunk kö­vetkezménye nemcsak a ren­geteg többletköltség, hanem természeti környezetünk fel­esleges szennyezése is. Az Európai Közösség és a magyar kormány által közösen létre­hozott központ az energia ésszerű felhasználására kíván tanítani. Tanácsadó szolgála­tuk hétköznapokon a 135-4140-es budapesti telefon­számon áll az érdeklődők rendelkezésére. Sajnos, sokan élnek még abban a régi keletű tévhitben, hogy takarékoskodjék az, aki szegény, mert egyébként szé­gyen a „zsugoriság", a spóro­lás. Pedig a fejlett nyugati vi­lág polgárainak jóléte nem kis mértékben köszönhető az energia okos felhasználásának mind a termelésben, mind a A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 120,10 122,90 ausztrál dollár 56,82 58,06 belga frank (100) 244,68 249,34 dán korona 13,28 13,54 finn márka 13,96 14,36 francia frank 15,02 15,30 görög drachma (100) 37,97 38,81 holland forint 45,17 46,03 ír font 123,56 126,16 japán yen (100) 69,41 70,61 kanadai dollár 66,73 68,13 kuvaiti dinár 272,60 278,10 német márka 50,82 51,78 norvég korona 11,96 12,20 olasz líra (1000) 54,44 55,72 osztrák schilling (100) 722,26 735,86 portugál escudo (100) 56,10 57,20 spanyol peseta (100) 71,46 72,98 svájci frank 54,82 55,90 svéd korona 11,23 11,49 USA dollár 84,44 86,00 ECU (közös piac) 98,90 100,86 ad lehetőséget - nemcsak a tényleges tagokat, hanem a tagnak minősülő volt tagokat, illetve azok örököseit is megil­leti. A kiválásról szóló rendel­kezések (31-35. §) között nincs olyan szabály, hogy csak a tényleges tag jogosult kiválni, még a 29. § is csak annyit jelez, hogy a vagyonnevesítésről hozott közgyűlési határozatot követő záros határidőn belül lehet kiválást (ami a szervezeti változás egyik formája) kez­deményezni. Ebből az követ­kezne, hogy akit a közgyűlés vagyonnevesítésben részesí­tett, tagsági jogviszony alap­ján, az jogosult kiválni, füg­getlenül attól, hogy a határo­zat meghozatalakor ténylege­sen tag volt-e vagy sem. Igaz ugyan, hogy a 40. § első bekezdés c/ pontja a va­gyonmegosztás elhatározása tekintetében a „kiváló tag"-ok szavazatát írja elő, azonban - amint az a 9. § fenti értelmező rendelkezéséből is kitűnik - tagok elnevezés alatt értendők a kötelezően vagyonnevesí­tésben részesített egyéb, tag­sági jogalapú jogosultak is. Ettől függetlenül úgy értel­meztem, hogy a 40. § a meg­egyezéses közgyűlési határo­zatra vonatkozik, tehát ha akárcsak egyetlen kiváló tag kifogást emel bármely meg­osztásra kerülő vagyontárgy- gyal kapcsolatban, akkor már árverést kell tartani minden vagyontárgy vonatkozásában és ezen az árverésen a tagok mellett a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok minden­képpen résztvehetnek, a 41. § mindennapi életben. Bár ott­honaink gépesítettsége nem­igen hasonlítható össze a nyugatiakéval, mégis több energiát emésztenek fel, mint a nálunk fejlettebb országok háztartásai, amely csak rész­ben „köszönhető" például a falak, ajtók, ablakok rossz szi­getelésének, a szabályozhatat­lan távfűtésnek. Mi is felelő­sek vagyunk: gondoljuk csak el, hányszor marad bekap­csolva a tv, vagy szól a rádió, amikor nem nézzük, nem hallgatjuk, hányszor hagyjuk feleslegesen égve a lámpákat, hányszor hagyjuk, hogy hete­ken át csöpögjön a csapból a víz ... Az iparban még rosszabb a helyzet: az egységnyi meg­termelt értékre jutó összener- gia-felhasználás háromszor annyi Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. Ez azt je­lenti, hogy ugyanolyan ér­tékű terméknek az előállítá­A forint leértékelése nem ok arra, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MÓL Rt.) azonnal eltérjen az eddigi gyakorlattól, azaz ha­vonta, mégpedig a hónap utolsó napjaiban állapítsa meg a világpiaci árhoz igazodó új üzemanyagárakat - közölte József Gábor, a MÓL Rt. vezé­rigazgató-helyettese. Kifejtette: az üzemanyag árában literenként mintegy 10-15 forint az anyagköltség, a fogyasztói ár többi része kü­lönféle adókból és kereske­delmi árrésekből tevődik ösz- sze. Az anyagköltségre vetí­tett forintleértékelés így a benzinárban végülis literen­ként 20-30 fillérnyi mozgást (2) bekezdése szerint, akkor is, ha kiválási igényt korábban nem jelentettek be. Ezen a jogszabályi rendel­kezések lehetővé tették volna, hogy az új utakra térő gazdál­kodók megszerezhették volna a gazdálkodásukhoz szüksé­ges eszközöket, illetve maguk dönthették volna el, hogy a tu­lajdonukba kerülő egyes va­gyontárgyakat milyen formá­ban hasznosítják. Ehelyett a munkakörömnél fogva hozzám eljutott pana­szokból azt kellett tapasztal­nom, hogy a gazdaságtalan­nak bizonyult termelőszövet­kezetek vezetői olyan va­gyonmegosztást készítettek el, ami ténylegesen nem jelentett vagyonmegosztást, ugyanis minden tényleges érték meg­maradt a régi szövetkezetek­nél, míg a kiválni vagy elkü­lönülni szándékozó tagok leg­feljebb pár értéktelen ingó­sághoz juthattak, mert a szö­vetkezet csak ezeket jelölte ki­adás céljára, a tagsági jogosult kívülállók pedig ilyen vonat­kozásban szóhoz sem juthat­tak. Ilyen vagyon-kiválogatási jogot azonban a jogszabály nem biztosított a szövetkeze­tek részére, hiszen a 39. § sze­rint minden vagyontárgyat, il­letve vagyontárgy csoportot vagyonmegosztási eljárásra kellett bocsátani és még a közgyűlésnek sem volt dön­tési joga arra nézve, hogy az egyes vagyontárgyakat kive­gye a vagyonmegosztási eljá­rásból. Ennélfogva minden vagyontárgyat (vagyontárgy csoportot) szavazásra kellett sához mi (1989-es adatok sze­rint) háromszor annyi ener­giát használunk fel, mint a fejlett országok. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a főzéshez, világításhoz, fűtéshez szüksé­ges energia előállítása (legyen az akár villamosenergia) nem csupán óriási pénzbe kerül a gazdaságnak (és konkrétan az adófizető polgárnak), hanem egyben környezetszennyezés­sel is jár. Ebből következik, hogy a feleslegesen felhasz­nált (és ezáltal feleslegesen megtermelt) ernergiáért dup­lán fizetünk: a pénztárcánkból és az egészségünkkel. A 135-4140-es budapesti te­lefonszámon (hétköznapokon 12 és 16 óra között) felvilágo­sítást kapnak az érdeklődők, miként csökkenthetik a vil­lany- és gázszámlákra került egyre magasabb összegeket. A fenti időponton kívül üzenet- rögzítő tárolja a hívásokat. indokol. Emellett egy másik, egyelőre ki nem számítható esemény is kihathat az üzem- anyagárakra: a szombaton, Bécsben kezdődő OPEC mi­niszterek értekezlete. Itt min­den bizonnyal új, alacsonyabb szintű termelési kvótákban kívánnak megállapodni. Amennyiben sikerül napi 25 millió barrel alá csökkenteni a tagországok termelését, és ezt több hónapon keresztül képe­sek érvényesíteni, várható a kőolaj és a kőolajipari termé­kek világpiaci árának emelke­dése. Az eddigiek azonban azt mutatják, ha nem lesz szilárd, hosszabb időre szóló megál­lapodás, nem befolyásolja je­lentősen a világpiaci árat. volna bocsátani és ha akárcsak egy kiváló tag nem szavazta volna meg az egyes vagyon­tárgyak tulajdonjogára vonat­kozó javaslatot, akkor ezeket a vagyontárgyakat kötelező volt árverésre bocsátani. Az a körülmény, hogy a va­gyontárgyakat csoportosító, illetve a vagyonmegosztással kapcsolatos megegyezést tar­talmazó közgyűlési döntés el­len a jogszabály nem biztosítja a bírói út igénybevételét, mu­tatja, hogy a vagyoncsoporto- sítás még tulajdoni megegye­zés esetén a bírói út megenge­désének nem is lett volna je­lentősége. Ha viszont nincs megegyezés, akkor minden­képpen árverésre kerül sor, tehát a bírói út fogalmilag is kizárt. Árverésekre azonban tulaj­donképpen már nem is, illetve alig került sör, az emberek egyszerűen nem jutottak olyan helyzetbe, hogy árve­résnél érdekeltek legyenek. Ma, amikor már minden igénybejelentési határidő le­járt, csupán egy lehetőség ma­radt nyitva, mégpedig a cég­bírósági eljárás, melynek so­rán a cégbíróságok vizsgálni tartoznak a hozott közgyűlési határozatok törvényességét és elrendelhetik új határozat meghozatalát. Könnyen lehet, hogy aki el­olvassa az én fenti jogsza­bály-értelmezésemet és még meglévő reményeimet, kine­vet értük, viszont akkor én is nyugodtan ki merem mon­dani, hogy az átmeneti szabá­lyoknak semmi értelme nem volt. Szakkiállítások Három szakkiállítást ren­deznek február 16-19-e között a Budapest Sportcsarnokban, amelyeken mérés- és irányí­tástechnikai eszközöket, or­vosi műszereket és gyógyá­szati készülékeket mutatnak be. 3200 négyzetméteren 15 ország 400 cége - köztük több mint 80 magyar vállalkozás - állítja ki termékeit. Ugyanek­kor rendezik meg a 9. magyar orvostechnikai konferenciát is, fő témája az egészségügyi struktúraváltás lesz. (Folytatás az 1.oldalról) — A bérüket tehát a biztosí­tóktól kapják, vagyis nem érdekük velük rosszban lenni, még akkor sem, ha az ügyfelet képviselik. Ez nem ellentmondás? Greilingné: — Ez a jövőben le fog tisztulni. Ma már Ma­gyarországon 13 biztosító működik, és ők sem kötnek minden brókerrel szerződést. Remélem, eljön az az idő, amikor a bróker is megteszi ugyanezt, válogatás nélkül nem vállal el bármelyik bizto­sítási megbízást. A bróker szó magyarul alkuszt jelent, kial­kudni az ügyfélnek a megfe­lelő biztosítást. Baka:— A brókercégeknek alapvető érdekük az, hogy minél több biztosítóval kösse­nek szerződést és ugyanez vonatkozik a biztosítókra is. Ez az előfeltétele annak, hogy létrejöjjön az üzlet.- A gazdasági élet változásait a biztosítók elsőként érzékelik, hi­szen az életszínvonal, romlásával igyekszik mindenki a kevésbé fon­tos kiadásaitól megszabadulni és sokan ide sorolják a biztosításokat is. Míg egy virágzó, jóléti társa­dalomban a polgárok befektetnek, vásárolnak és azokat igyekeznek bebiztosítani. Baka: — Egyetértek önnel, más kérdés, hogy ezen a biz­tosító szakmában dolgozók­nak érdemes elgondolkod­A menedzser és a bérmun­kás viszonyára alapozott ter­melés nem kívánatos az ag­rárgazdaságban, ezt á lehető legkisebbre kell szorítani - mondta Raskó György, a Földművelésügyi Miniszté­rium államtitkára. Szerinte a szociális és gazdasági érdeke­gyeztetés igen fontos feladat, hiszen az agrár-munkanélkü­liség igen nagy mértékű. Ja­nuárban mintegy 320 ezren dolgoztak, fele annyian, mint egy évvel korábban. Ezért a tárca az agrár-munkanélküli­ség kezelésére programot dol­Az elmúlt néhány évben, a társadalmi-gazdasági átalaku­lás igényeinek megfelelően fejlődésnek indult hazánkban is a menedzserképzés. A való­ságos szükségleteket jól felis­merve számos szervezet jött létre, hogy a fejlett piacgazda­ságokban már régóta bevált módszereket Magyarországon is meghonosítsa. Ezt a célt tűzte maga elé a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola Gazdaságtan és Szerve­zési Tanszéke is akkor, ami­kor regionális képzési köz­pontként, együttműködve a dr. George Igler, az European Business Scholl akadémiai igazgatója által létrehozott budapesti Omegaglen Brit-Magyar Vezetőképző és Tanácsadó Kft-vel vállalko­zott az Oxford Brookes Uni­versity és az oxfordi Woolsy Hall által a piacgazdaság vi­szonyai között kialakított, tá­voktatásos rendszer magyar- országi meghonosítására. A kezdeményezést a KNOW HOW FUND-on keresztül a brit kormány anyagilag is tá­mogatja. A képzés több lépcsőben fo­lyik. Az első lépcső felfogható egyszerű középszintű vezetői tréningként, melynek célja, hogy felkészítse a résztvevő­ket az emberek vezetése során niuk, hiszen ez egyfajta értékí­télet is. Bár az is elgondolkod­tató, hogy egy családnak mi­ről lenne célszerű elsőként lemondania, a napi 1-2 üveg sörről, vagy éves szinten eh­hez képest jóval kisebb költ­ségvonzattal járó lakás-, gép­jármű vagy életbiztosításról?! BAG:— Szerintem fordítva van. Ha valakinek kevés a va­gyona, azt jobban kell félteni, azt nagyobb biztonságba kell helyezni, mert nehezebben tudja újból megteremteni. Kovács: — Én úgy látom, az emberek nem mernek le­mondani a biztosításról, az igaz, hogy jobban meggondol­ják, milyen szolgáltatást vesz­nek meg. Egyre több az élet- biztosítás, ami minden máso­dik családban van. — Az önök tapasztalatai sze­rint tehát nem kötnek kevesebb biztosítást az emberek, ennek el­lenére a biztosítók megítélése nem túl rózsás. Mi ennek az oka? Tobak: — Vegyük példá­nak a Casco-t. Két-három éve, amikor még az új értékbiztosí­tás működött, „divatba jött", hogy az autókat ellopatták, vagy kivitték külföldre a bon­tókba, aztán itthon bejelentet­ték, hogy ellopták. Míg régeb­ben csak Budapest volt a kriti­kus város, ma már vidéken is egyre több az önbetörések száma. Valószínű, ez lehet az gozott ki. Ennek lényege: az agrártermelésből kiszorult fő- foglalkozásúakat a Szolidari­tási Alapból támogatva a nagyüzem és a kisüzem integ­rációjával kívánják újra mun­kához juttatni. Áz állami gaz­daságok privatizációja Raskó György szerint jól halad, fgy is sok agrártermelésben dolgozó ember juthat munkához a de­centralizált privatizáció révén. Súlyosnak mondta viszont az élelmiszeripar helyzetét. Mintegy 70-80 milliárd fo­rintnak megfelelő forgótőke- hiány bénítja a gazdálkodást. felmerülő gyakorlati problé­mák felismerésére és megol­dására, valamint alapokat ad­jon a további fokozatokban résztvenni szándékozóknak a későbbiek elsajátításához. A 15-25 fős csoportokban folyó tréning elsősorban a mene­dzser magatartására vonat­koznak, azaz alapvetően szemléleti, technikai, mód­szertani jellegűek. A második lépcső a Közös Piac országaiban elfogadott és az ottani felsőoktatási rend­szerbe beszámító, a Nyu- gat-Európában ugyanilyen képzésben résztvevőkkel mindenben azonos bizonyít­vánnyal záruló, egyéves, tá­voktatásos képzés, amely egyben lehetővé teszi a dip­lomát vagy egyéb szakirányú végzettséget adó képzésekhez való csatlakozást is. A kurzus a vállalkozások és az emberek vezetése, a döntéshozatal, a pénzügyek és a marketing te­rületéről nyújt alapvető, nél­külözhetetlen ismereteket. A harmadik lépcső az egye­temi diplomát adó kétéves, az első évben magyar, a máso­dikban pedig angol nyelven, Budapesten folyó képzés, amelyen felsőfokú végzett­séggel, vagy legalább CMS bi­zonyítvánnyal és megfelelő angol nyelvtudással rendel­kezők vehetnek részt. oka, hogy a biztosítók sok esetben úgy állnak szemben az ügyféllel, mintha gyanúsí­tanák őket. Elismerem, ez nem megoldás, ezen változtatni kell. A másik gondot pedig abban látom, hogy az emberek felületesen ismerik a megkö­tött szerződés feltételeit és eb­ből is adódik, hogy nem azt a módozatot kötötte meg, amit a káresemény után kér. Baka: — A mi cégünk fel­vállalja, hogy megmondja az ügyfeleinek, vagy szánjanak annyi időt arra, hogy a meg­kötendő szerződést megismer­jék, vagy ha a célja egy alibi­biztosítás, akkor viseljék a kö­vetkezményeit is. — Mit jelent az „alibibiztosí­tás"? Baka: — Különböző banki megfontolások alapján, pél­dául hitelszerződés előírásai vagy a szűkös pénzügyi lehe­tőségek miatt, az adott va­gyontárgyak jóval értékük alatt kerülnek biztosításra. Én azt elfogadom, hogy a biztosí­tók részéről is van „huncut­kodás", hogy finoman fogal­mazzak, és ezzel lehet is érvé­nyesülni, mert az ügyfelek ré­széről a minimális kritikai igény sincs meg azzal kapcso­latban, hogy kiköveteljék az ügynököktől a megkötendő szerződés feltételeinek az is­mertetését. Energiapazarlás = többletköltség és környezetszennyezés A forintleértékelés nem érinti a benzinárakat Ki a „huncut", az ügyfél vagy a biztosító?! Brókerek az asztal körül Oxfordi menedzserképzés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents