Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

1993. február 15. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Hogyan választunk társadalombiztosítási önkormányzatokat? A tervek szerint ez év ta­vaszán kerül sor a társada­lombiztosítási önkormány­zatok megválasztására. A jogalkotás egyik legsürge­tőbb feladata e választ^ ! törvényi kereteinek megte- | remtése. A honatyák meg- | kezdték a törvényjavaslat I tárgyalását, s már a vita ed- | digi menete is tükrözte, I hogy a körültekintő szabá- | lyozás meghatározóan fon- 1 tos a társadalombiztosítás | jövője, egész működése, irá- ! nyitása szempontjából. A I tavaszi választások sajátos- | sága, hogy időben egybees­el nek majd az üzemi és a köz- | alkalmazotti tanácsok meg- | választásával. A párhuza- 1 mosan zajló két közjogi ak- | tus között az egyik fő kü- | lönbség, hogy míg az ön- | kormányzati képviselőkre | állampolgári jogon voksol- | hatunk, az üzemi- közal- | kalmazotti tanácsok jelöltje­it ire csak a munkaviszonyban | állók adhatják le szavazatu- f kát. A Ház előtt fekvő tör­li vényjavaslat szerint az ön- | kormányzati választás egy- | fordulós lesz, tehát adott | esetben igen alacsony rész- | vétel esetén sem kellene | megismételni. (A tervezet- | nek ezt a pontját már eddig | is számos kritika érte.) A 1 megválasztott Tb-képvise- | lók mandátuma 4 évre | szólna - szemben például a | közalkalmazotti tanácsok- | kai, amelyeknek 3 éves cik- | lusra szólna a mandátuma. Az előterjesztés egyéb- | ként azt tükrözi, hogy a tár- | sadalombiztosítási önkor- | mányzatok jelentős szerepet | kapnak majd az egészség- | biztosítás és a nyugdíjbizto- | sítás - nem pusztán anyagi - | ügyeinek eldöntésében. En- | nek jegyében igen fontos, | hogy mindkét biztosítási | önkormányzatba olyan em- 1 berek kerüljenek, akik a | munkavállalók érdekeit | megfelelően képviselik | majd. A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy e munkavállalói ér- f dekképviseletet a szakszer- | vezetek látják el, s ezen a | jogcímen állítanak jelölt-lis- | tát a tb-képviselők választá- § sán. A társadalombiztosítási f ellátásra jogosultak, tehát a | munkavállalók e lista alap- I ján dönthetnek majd, hogy | kiket tartanak legalkalma- | sabbaknak érdekeik képvi- | seletére. (A parlamenti tár- | gyalás során több honatya a | törvényjavaslatnak ezt a ki- | tételét is bírálta, mondván, j hogy a szakszervezeteken § kívül más szakmai és egyéb | szervek is hivatottak lenné­nek e képviselet ellátására.) A nyugdíjbiztosítási és az f egészségbiztosítási önkor- f mányzat egyaránt 60-60 | tagú lesz. Ami a testületek I tervezett összetételét illeti: a | nyugdíjbiztosítási önkor- | mányzatba 24 képviselőt a | munkáltatók, 4-et a Nyugdí- | jasok Országos Kamarája delegálna, 32-t pedig a | munkavállalók választaná- | nak. Az egészségbiztosítási | önkormányzatban 30 tagot a | munkavállalók választanak § és ugyanennyit a munkálta- § tók delegálnak. Kitér a törvényjavaslat | arra, hogy országos listát az | országos szakszervezeti | szövetségek állíthatnak, de a szövetségbe nem tartozó | szakszervezetek is élhetnek ezzel a joggal, ha választási szövetséget hoznak létre. (A f szavazólapokon azonban | egy szakszervezeti szövet­ségre lehet majd voksolni.) | A tervezet a lakóhely sze- | rinti szavazókörzeten kívül | - új megoldásként - lehe- | tővé teszi a munkahelyi | szavazást is. Ahol legalább | 200 munkavállaló van, ott a | munkáltató kezdeményez- f heti munkahelyi szavazókor | kialakítását. Ebben az eset- f ben azonban neki kell állnia | a szavazás költségeit. Újvári Gizella Ferenczy Europress — Visszatérve a károk kifize­tésére. Egy nyugati országban nagyon sokat rontana egy társa­ság tekintélyén, ha csupán egy alkalommal is úgy állna a kárbe­jelentő igényéhez, mint az nálunk már megszokott. Ott előre fizet­nek, ha szükséges diszkréten nyomoznak. Nálunk a biztosító addig nem fizet, amíg az ügyet a rendőrség le nem zárta, ami hó­napokig is eltarthat, de addig is, számlákkal kell bizonygatni, hogy amit elloptak, az tényleg a tulaj­donom volt. Greilingné: — Nyugaton a piaci viszonyok 1640 és 1789 után alakultak ki, ott 100 évvel ezelőtt is pontosan tudták már, minek mi az ára. Nálunk 1986-ig egy biztosító volt mo­nopolhelyzetben, ehhez ké­pest mára biztosítódömping jött létre. Ennek hatására ki fog alakulni a verseny és egyre kevesebben merik meg­tenni, hogy az ügyfél türel­mével visszaéljenek. — Mivel tudom azt bizonyí­tani, hogy abban a kocsiban, la­kásban, amit állítok, az benne volt? Kovács: — A szerződésben pontosan le van írva, mit kell benyújtani ahhoz, hogy a kárt kifizessék. Ezek a hatósági papírok, például rendőrségi, esetleg vámpapír, ha ilyen au­tóról van szó. A számlákat nem köteles senki megőrizni, az más kérdés, hogy van, aki megpróbálja ezt elővetetni. Ennek hiányában is ki kell fi­zetni a kárt. Visszatérve az előző kérdésre, nem szeren­csés a nyugati országok példá­ját emlegetni, mert ott a díjak is jóval magasabbak. Nálunk egy Mercedesre 150-200 ezer forint CASCO-t kell fizetni egy évre, vagyis a 3,5 milliós autót 16-17 év alatt lehetne ki­fizetni a biztosítási díjból. Nyugaton egy autó 6 év alatt fizeti ki önmagát a havi díjak­ból. Baka: — Az, hogy a bizto­sítók néha úgy bánnak az ügy­féllel, mintha „önbetörést", j, önlopást" követtek volna el, ez egy nagy hiba és amelyik ezen nem tud változtatni, attól az emberek előbb-utóbb át­pártolnak egy konkurens cég­hez. Ma már nem engedheti meg senki magának, hogy ne a szerződésben foglaltak sze­rint fizessen. Az sajnos tény, hogy a biztosítóknak jól bevált eljárási szokásuk van és akár „huncut" az ügyfél, akár nem, azt végigcsinálják. — Beszéljünk a biztosítók kö­zötti versenyről, ha van ilyen. Ma már 13 társaság keresi a pol­gárok kegyeit, ennek ellenére mégis úgy tűnik, mintha egymást másolnák, díjakban, módozatok­ban nincsenek lényeges különb­ségek. Kovács: — Azt tudni kell, hogy Magyarországon a biz­tosítók tevékenységét a bizto­sítási felügyelet ellenőrzi. Ez az ügyfelek és a társaságok érdekeit is szolgálja, nehogy belemenjenek olyan árver­senybe, ami miatt csődbe ke­rülnek. A másik ok, ugyan­azokat a táblázatokat használ­ják minden biztosítónál. Egyedül arról lehet szó, hogy Mit esznek gyermekeink? (1.) Tapasztalatok az iskolai gyermekétkeztetés megyei helyzetéről Iskolából, óvodából haza­felé gyakran faggatjuk a gyermekeinket - mit ettél egész nap, finom volt az ebéd? Eleget kaptál? Eseten­ként kérdezni sem kell, mert a gyermek első útja a hűtő- szekrényhez vezet, ami egy­ből árulkodik. Ilyenkor fel­vetődik a kérdés bennünk szülőkben, vajon mit csinál­nak az általunk befizetett napi 50-60 forintokkal az is­kolákban, hogy a gyermek mindig éhesen jön haza. Erre a kérdésre kereste a választ a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség Tolna Megyei Felügye­lősége, amikor vizsgálta a megyében a gyermekélelme­zés helyzetét. A téma teljeskörű feltárása érdekében 23 egységben hely­színi ellenőrzést tartottunk, míg ott, ahová a felügyelőség dolgozói az idő és a létszám korlátok miatt nem tudtak el­jutni, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. A téma fontos­ságát, aktualitását az is jelzi, hogy a kérdőívek visszaérke- zési aránya 84%-os volt. Ez­úton is köszönjük a kérdőív kitöltőinek segítőkészségét. A helyszíni ellenőrzés és a kér­dőíves megkérdezés alapján 121 oktatási-nevelési intéz­mény gyermekétkeztetéséről kaptunk adatokat. Főbb meg­állapításainkat a következők­ben foglalhatjuk össze. Az oktatási-nevelési intéz­mények konyháit döntő több­ségében az önkormányzatok üzemeltetik. Községekben nem találtunk társas vállal­kozó által üzemeltetett ven­déglátóipari egységet, mely gyermekélelmezéssel foglal­kozna. A megye három váro­sában, Tolnán, Pakson, Szek- szárdon 3 társas vállalkozás szakosodott gyermekélelme­zésre. A megyében valamennyi oktatási-nevelési intézmény gondoskodik, illetve lehetősé­get biztosít a gyermekek és az intézmény dolgozói valami­lyen formában történő szerve­zett étkeztetéséről. Az intéz­mények 13%-a teljes étkezést (napi négyszeri kiszolgálás vacsorával együtt) biztosít. Ezek főként kollégiummal is rendelkező bentlakásos okta­tási-nevelési intézmények, ál­talában középiskolák. Részle­ges étkezést nyújt az' intézmé­nyek döntő többsége, 81%. Ezen intézmények óvodák, ál­talános iskolák. A középisko­lák közül egyik sem részesíti tanulóit napi (vacsora nélküli) háromszori étkeztetésben. Csak ebédet biztosít az intéz­mények 6%-a. Ezek középis­kolák, melyek alapvetően vá­rosokban működnek. A megkérdezett iskolákban összesen 32 ezer tanuló közül kb. 20 ezer az, aki valamilyen formában szervezett étkezte­tésben vesz részt. Ez az okta­tási-nevelési intézményekben tanulók 61-62%-a. Ebédet vesznek igénybe legtöbben, az ossz. tanulói létszám 61%-a, reggelit a diákok 34%-a, uzsonnát 25%-a, vacsorát csu­pán 6%. Az oktatási-nevelési intéz­ményekben dolgozó felnőttek függetlenül attól, hogy tanári vagy dolgozói státuszban sze­repelnek, igénybe vehetik az intézményesítetten szervezett étkeztetést akár saját iskolá­jukban, akár más iskolákban vagy gyermekétkeztetést is biztosító vendéglátóipari szervezeteknél. A vizsgálat során regisztrált 3900 dolgo­zóból közel 2800 veszi igénybe a munkahelyi étkez­tetést. Póczikné Orosz Valéra Fotó: Ritzel Zoltán (Folytatjuk.) Érvek és ellenérvek a nyugdíjemelés körüli vitákban A nyugdíjak emeléséről A Nyugdíjasok Országos Kamarája Ügyvivő Testületé ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjak emelése az 1993. évi átlagkeresetek növekedé­sének megfelelő mértékű le­gyen. Érvelésük szerint az inf­láció már az év első két hónap­jában az 1992. decemberi nyugdíjakhoz mérten átlago­san legalább 14%-kal nőtt. Ezért, ha a keresetek átlagos növekedése 14%-nál több, szeptemberben a nyugdíjakat korrigálni kell, amelyet a kormány a társadalombiztosí­tás kintlevőségeinek behajtá­sából, a nyugdíjalap profiltisz­tításából biztosíthat. ki tud még plusz szolgáltatást adni, vagy a saját nyereségé­nek egy részéről lemondva díjkedvezményt kínálni. Baka György: — A vállal­kozási szektorban azért más a helyzet. Azoknál a cégeknél, ahol többmilliós biztosítást kötnek, ott többhetes tárgya­lások előzik meg a szerződést. Több ajánlatot is átnéznek, be- tűről-betűre elemezve a felté­teleket. — Az utóbbi években a nagy állami cégek átalakulásával, akik eddig biztos bevételt jelentettek a biztosítónak, hogyan változott az ügyfélkörük? Baka: — A gazdasággal együtt változott a vállalati, vállalkozói szféra is. Minden­hol egyéni megfontolás kér­dése lett, hogy milyen mély­ségű biztosítást kössenek. A biztosítóknak természetesen létérdekük, hogy minél több és minél jobban fizető ügyfe­lük legyen. Kovács: — A tavalyi év elég rosszul zárult majd' min­den biztosítónál, talán egy tár­saság volt, amelyik nem volt veszteséges. Tobak:— Nemcsak az ügy­fél választhat biztosítót, ha­nem adott esetben a biztosító­nak is van arra lehetősége, ha nincs bizalma az ügyfélhez, elutasítsa. A ma még felme­rülő félreértést, bizonytalan­ságot megszüntethetné a biz­tosítási törvény, amit remélhe­tőleg még az idén elfogad a Parlament. Mauthner Szinte országossá szélese­dett a tervezett nyugdíjemelés mértékéről zajló vita: csak­ugyan 14 százalék-e a bejelen­tett emelés? Az előterjesztők szerint igen, mert éves átlago­kat kell egymáshoz viszonyí­tani - márpedig a tavalyihoz képest az idei 14 százalékkal magasabb összeg. Nyomaté­kül az is elhangzott: az elmúlt három évben a nyugdíjátlag jobban emelkedett, mint az al­kalmazottak átlagos jöve­delme. Csakhogy a statisztika egyik alapszabálya: minden átlagot jelentősen befolyásol az összetétel változása. íme, egy egyszerű példa. Vegyünk egy 100 tagú nyugdíjas közös­séget, amelynek 40 tagja havi 6000, másik 40 tagja 8000, 20 tagja pedig 10 000 forint nyugdíjat kapott. Az átlagos Felhívjuk a tisztelt adóala­nyok figyelmét, hogy a folyó­számla kezelési rendje 1993. január 1-jétől megváltozott. 1992. december 31. előtt az APEH Tolna Megyei Igazga­tósága csak a magánszemé­lyek és egyéni vállalkozók fo­lyószámla ügyeit intézte. 1993. január 1-jétől vala­mennyi adóalany (társaságok, szervezetek is) folyószámla rendezését az Igazgatóság végzi. Kérjük az adóalanyo­kat, hogy a továbbiakban a fo­lyószámlájukkal kapcsolatos igényüket (egyeztetés, átveze­tés kérés, támogatás, vissza­igénylés stb.) az APEH Tolna Megyei Igazgatósághoz nyújt­sák be. Tapasztalataink alapján a magánszemélyek egy részé­nek továbbra is gondot okoz, hogy kell-e jövedelemadó be­vallást adni vagy sem. Nem kell bevallást adni an­nak a magánszemélynek, aki­nek — az adóját a munkáltató állapítja meg, — az adóévben kizárólag nyugdíjból, vagy a magán- személyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38. jövedelem e kollektívában havi 7600 forint volt. A köny- nyebb érthetőség kedvéért té­telezzük föl, hogy egy évvel később e nyugdíjösszegek vál­tozatlanok, ám a 6000 forinto­sok közül 10-en, a 8000-esek közül szintén 10-en elhuny­tak. Helyüket pedig elfoglalta 20 újonnan nyugdíjazott - már havi 10 000 forintos járandó­sággal. Érzékelhető változás egyi­kük életszínvonalában sem következett be, a kollektíva át­lagnyugdíja mégis 8200 fo­rintra nőtt, azaz 600 forinttal emelkedett! Kizárólag az ösz- szetétel változása miatt. Már­pedig az élet kérlelhetetlen törvénye az, hogy a legszegé­nyebb idősek halnak meg na­gyobb számban, az új nyugdí­jasok pedig relatíve kedve­zőbb jövedelemmel „lépnek be". Ezt tekintetbe véve szó sincs arról, hogy az átlagos nyugdíj jobban nőtt, mint az átlagkereset. A „számháborúban" to­vábbi érv, hogy a kétkulcsos ÁFA az alacsony szinten élő­ket kevésbé érinti, mint a jobb módúakat. Ennek ellent mond, hogy az élelmiszerek, a közszolgáltatások nagyobb hányadot jelentenek a kis­nyugdíjasok fogyasztásában, mint a jól keresőkében. Utób­biak többet költenek olyan cikkekre, amelyeket korábban is ÁFÁ-val terheltek. Egészen biztos, hogy a ne­hezen érthető és elfogadható okfejtések seregénél is hitele­sebb egyetlen érv: a mai gaz­dasági helyzetben ennyi jut nyugdíjemelésre, több nem... Nyitrai Ferencné Ferenczy Europress Jó tudni - az adóbevallásról § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt bevételből származik jövedelme. (Gyermekgondo­zási segély, nappali tagozatos tanulók ösztöndíja, stb.) — olyan bevételekből származó összevonandó jö­vedelme van, amely a fenti törvény szerint teljes egészé­ben jövedelemnek számít (pl. munkaviszonyból, munka- nélküli segélyből, gyermek- gondozási díjból, földjáradék­ból stb. származó bevétel) és együttesen nem éri el a 100000,- Ft-ot, illetve nyugdíj esetén a 108000,- Ft-ot. Példaszerűen egy-két esetet is bemutatunk: — Ha valaki egész évben munkanélküli volt és csak munkanélküli segélyből származott jövedelme, és ez a 100000,- Ft-ot nem érte el, nem kell bevallást adnia. — A nyugdíjas nyugdíja mellett földjáradékot kapott (és a kifizető adóelőleget nem vont le) ha a nyugdíj és a földjáradék összege a 108000,- Ft-ot nem haladja meg, nem kell bevallást adni. — Szülőnek gyermekgon­dozási díjából, földjáradékból és kisösszegű kifizetésből (3000,- Ft alatti) származott jövedelme és ezen bevételek- . bői jövedelemadó-előleget nem vontak mert az éves összbevétele a 100000,- Ft-ot nem érte el, nem kell bevallást adni. Tisztelt társasági adóalanyok! A társasági adóbevallás be­adási határideje 1993. február 28! Mivel 28-a vasárnap, az adóbevallás március 1-jén is leadható következmények nélkül. Kérjük az egyszeres könyvvitelt vezető társasági adóalanyokat, hogy bevallá­sukat - ha módjukban áll - szíveskedjenek február 15-19-e között leadni, hogy zökkenőmentesen, várakozás nélkül tehessenek eleget köte­lezettségüknek. A kettős könyvvitelt vezető társasági adóalanyok szíveskedjenek az értesítésen közölt napon le­adni bevallásukat. A bevallá­sokat az alábbi helyen kell le­adni: SZÜV Székház, Szek- szárd, Wesselényi utca 15. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd

Next

/
Thumbnails
Contents