Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
1993. február 15. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Amiről a képviselők (is) vitatkoznak Hogyan választunk társadalombiztosítási önkormányzatokat? A tervek szerint ez év tavaszán kerül sor a társadalombiztosítási önkormányzatok megválasztására. A jogalkotás egyik legsürgetőbb feladata e választ^ ! törvényi kereteinek megte- | remtése. A honatyák meg- | kezdték a törvényjavaslat I tárgyalását, s már a vita ed- | digi menete is tükrözte, I hogy a körültekintő szabá- | lyozás meghatározóan fon- 1 tos a társadalombiztosítás | jövője, egész működése, irá- ! nyitása szempontjából. A I tavaszi választások sajátos- | sága, hogy időben egybeesel nek majd az üzemi és a köz- | alkalmazotti tanácsok meg- | választásával. A párhuza- 1 mosan zajló két közjogi ak- | tus között az egyik fő kü- | lönbség, hogy míg az ön- | kormányzati képviselőkre | állampolgári jogon voksol- | hatunk, az üzemi- közal- | kalmazotti tanácsok jelöltjeit ire csak a munkaviszonyban | állók adhatják le szavazatu- f kát. A Ház előtt fekvő törli vényjavaslat szerint az ön- | kormányzati választás egy- | fordulós lesz, tehát adott | esetben igen alacsony rész- | vétel esetén sem kellene | megismételni. (A tervezet- | nek ezt a pontját már eddig | is számos kritika érte.) A 1 megválasztott Tb-képvise- | lók mandátuma 4 évre | szólna - szemben például a | közalkalmazotti tanácsok- | kai, amelyeknek 3 éves cik- | lusra szólna a mandátuma. Az előterjesztés egyéb- | ként azt tükrözi, hogy a tár- | sadalombiztosítási önkor- | mányzatok jelentős szerepet | kapnak majd az egészség- | biztosítás és a nyugdíjbizto- | sítás - nem pusztán anyagi - | ügyeinek eldöntésében. En- | nek jegyében igen fontos, | hogy mindkét biztosítási | önkormányzatba olyan em- 1 berek kerüljenek, akik a | munkavállalók érdekeit | megfelelően képviselik | majd. A törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy e munkavállalói ér- f dekképviseletet a szakszer- | vezetek látják el, s ezen a | jogcímen állítanak jelölt-lis- | tát a tb-képviselők választá- § sán. A társadalombiztosítási f ellátásra jogosultak, tehát a | munkavállalók e lista alap- I ján dönthetnek majd, hogy | kiket tartanak legalkalma- | sabbaknak érdekeik képvi- | seletére. (A parlamenti tár- | gyalás során több honatya a | törvényjavaslatnak ezt a ki- | tételét is bírálta, mondván, j hogy a szakszervezeteken § kívül más szakmai és egyéb | szervek is hivatottak lennének e képviselet ellátására.) A nyugdíjbiztosítási és az f egészségbiztosítási önkor- f mányzat egyaránt 60-60 | tagú lesz. Ami a testületek I tervezett összetételét illeti: a | nyugdíjbiztosítási önkor- | mányzatba 24 képviselőt a | munkáltatók, 4-et a Nyugdí- | jasok Országos Kamarája delegálna, 32-t pedig a | munkavállalók választaná- | nak. Az egészségbiztosítási | önkormányzatban 30 tagot a | munkavállalók választanak § és ugyanennyit a munkálta- § tók delegálnak. Kitér a törvényjavaslat | arra, hogy országos listát az | országos szakszervezeti | szövetségek állíthatnak, de a szövetségbe nem tartozó | szakszervezetek is élhetnek ezzel a joggal, ha választási szövetséget hoznak létre. (A f szavazólapokon azonban | egy szakszervezeti szövetségre lehet majd voksolni.) | A tervezet a lakóhely sze- | rinti szavazókörzeten kívül | - új megoldásként - lehe- | tővé teszi a munkahelyi | szavazást is. Ahol legalább | 200 munkavállaló van, ott a | munkáltató kezdeményez- f heti munkahelyi szavazókor | kialakítását. Ebben az eset- f ben azonban neki kell állnia | a szavazás költségeit. Újvári Gizella Ferenczy Europress — Visszatérve a károk kifizetésére. Egy nyugati országban nagyon sokat rontana egy társaság tekintélyén, ha csupán egy alkalommal is úgy állna a kárbejelentő igényéhez, mint az nálunk már megszokott. Ott előre fizetnek, ha szükséges diszkréten nyomoznak. Nálunk a biztosító addig nem fizet, amíg az ügyet a rendőrség le nem zárta, ami hónapokig is eltarthat, de addig is, számlákkal kell bizonygatni, hogy amit elloptak, az tényleg a tulajdonom volt. Greilingné: — Nyugaton a piaci viszonyok 1640 és 1789 után alakultak ki, ott 100 évvel ezelőtt is pontosan tudták már, minek mi az ára. Nálunk 1986-ig egy biztosító volt monopolhelyzetben, ehhez képest mára biztosítódömping jött létre. Ennek hatására ki fog alakulni a verseny és egyre kevesebben merik megtenni, hogy az ügyfél türelmével visszaéljenek. — Mivel tudom azt bizonyítani, hogy abban a kocsiban, lakásban, amit állítok, az benne volt? Kovács: — A szerződésben pontosan le van írva, mit kell benyújtani ahhoz, hogy a kárt kifizessék. Ezek a hatósági papírok, például rendőrségi, esetleg vámpapír, ha ilyen autóról van szó. A számlákat nem köteles senki megőrizni, az más kérdés, hogy van, aki megpróbálja ezt elővetetni. Ennek hiányában is ki kell fizetni a kárt. Visszatérve az előző kérdésre, nem szerencsés a nyugati országok példáját emlegetni, mert ott a díjak is jóval magasabbak. Nálunk egy Mercedesre 150-200 ezer forint CASCO-t kell fizetni egy évre, vagyis a 3,5 milliós autót 16-17 év alatt lehetne kifizetni a biztosítási díjból. Nyugaton egy autó 6 év alatt fizeti ki önmagát a havi díjakból. Baka: — Az, hogy a biztosítók néha úgy bánnak az ügyféllel, mintha „önbetörést", j, önlopást" követtek volna el, ez egy nagy hiba és amelyik ezen nem tud változtatni, attól az emberek előbb-utóbb átpártolnak egy konkurens céghez. Ma már nem engedheti meg senki magának, hogy ne a szerződésben foglaltak szerint fizessen. Az sajnos tény, hogy a biztosítóknak jól bevált eljárási szokásuk van és akár „huncut" az ügyfél, akár nem, azt végigcsinálják. — Beszéljünk a biztosítók közötti versenyről, ha van ilyen. Ma már 13 társaság keresi a polgárok kegyeit, ennek ellenére mégis úgy tűnik, mintha egymást másolnák, díjakban, módozatokban nincsenek lényeges különbségek. Kovács: — Azt tudni kell, hogy Magyarországon a biztosítók tevékenységét a biztosítási felügyelet ellenőrzi. Ez az ügyfelek és a társaságok érdekeit is szolgálja, nehogy belemenjenek olyan árversenybe, ami miatt csődbe kerülnek. A másik ok, ugyanazokat a táblázatokat használják minden biztosítónál. Egyedül arról lehet szó, hogy Mit esznek gyermekeink? (1.) Tapasztalatok az iskolai gyermekétkeztetés megyei helyzetéről Iskolából, óvodából hazafelé gyakran faggatjuk a gyermekeinket - mit ettél egész nap, finom volt az ebéd? Eleget kaptál? Esetenként kérdezni sem kell, mert a gyermek első útja a hűtő- szekrényhez vezet, ami egyből árulkodik. Ilyenkor felvetődik a kérdés bennünk szülőkben, vajon mit csinálnak az általunk befizetett napi 50-60 forintokkal az iskolákban, hogy a gyermek mindig éhesen jön haza. Erre a kérdésre kereste a választ a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Tolna Megyei Felügyelősége, amikor vizsgálta a megyében a gyermekélelmezés helyzetét. A téma teljeskörű feltárása érdekében 23 egységben helyszíni ellenőrzést tartottunk, míg ott, ahová a felügyelőség dolgozói az idő és a létszám korlátok miatt nem tudtak eljutni, kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. A téma fontosságát, aktualitását az is jelzi, hogy a kérdőívek visszaérke- zési aránya 84%-os volt. Ezúton is köszönjük a kérdőív kitöltőinek segítőkészségét. A helyszíni ellenőrzés és a kérdőíves megkérdezés alapján 121 oktatási-nevelési intézmény gyermekétkeztetéséről kaptunk adatokat. Főbb megállapításainkat a következőkben foglalhatjuk össze. Az oktatási-nevelési intézmények konyháit döntő többségében az önkormányzatok üzemeltetik. Községekben nem találtunk társas vállalkozó által üzemeltetett vendéglátóipari egységet, mely gyermekélelmezéssel foglalkozna. A megye három városában, Tolnán, Pakson, Szek- szárdon 3 társas vállalkozás szakosodott gyermekélelmezésre. A megyében valamennyi oktatási-nevelési intézmény gondoskodik, illetve lehetőséget biztosít a gyermekek és az intézmény dolgozói valamilyen formában történő szervezett étkeztetéséről. Az intézmények 13%-a teljes étkezést (napi négyszeri kiszolgálás vacsorával együtt) biztosít. Ezek főként kollégiummal is rendelkező bentlakásos oktatási-nevelési intézmények, általában középiskolák. Részleges étkezést nyújt az' intézmények döntő többsége, 81%. Ezen intézmények óvodák, általános iskolák. A középiskolák közül egyik sem részesíti tanulóit napi (vacsora nélküli) háromszori étkeztetésben. Csak ebédet biztosít az intézmények 6%-a. Ezek középiskolák, melyek alapvetően városokban működnek. A megkérdezett iskolákban összesen 32 ezer tanuló közül kb. 20 ezer az, aki valamilyen formában szervezett étkeztetésben vesz részt. Ez az oktatási-nevelési intézményekben tanulók 61-62%-a. Ebédet vesznek igénybe legtöbben, az ossz. tanulói létszám 61%-a, reggelit a diákok 34%-a, uzsonnát 25%-a, vacsorát csupán 6%. Az oktatási-nevelési intézményekben dolgozó felnőttek függetlenül attól, hogy tanári vagy dolgozói státuszban szerepelnek, igénybe vehetik az intézményesítetten szervezett étkeztetést akár saját iskolájukban, akár más iskolákban vagy gyermekétkeztetést is biztosító vendéglátóipari szervezeteknél. A vizsgálat során regisztrált 3900 dolgozóból közel 2800 veszi igénybe a munkahelyi étkeztetést. Póczikné Orosz Valéra Fotó: Ritzel Zoltán (Folytatjuk.) Érvek és ellenérvek a nyugdíjemelés körüli vitákban A nyugdíjak emeléséről A Nyugdíjasok Országos Kamarája Ügyvivő Testületé ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjak emelése az 1993. évi átlagkeresetek növekedésének megfelelő mértékű legyen. Érvelésük szerint az infláció már az év első két hónapjában az 1992. decemberi nyugdíjakhoz mérten átlagosan legalább 14%-kal nőtt. Ezért, ha a keresetek átlagos növekedése 14%-nál több, szeptemberben a nyugdíjakat korrigálni kell, amelyet a kormány a társadalombiztosítás kintlevőségeinek behajtásából, a nyugdíjalap profiltisztításából biztosíthat. ki tud még plusz szolgáltatást adni, vagy a saját nyereségének egy részéről lemondva díjkedvezményt kínálni. Baka György: — A vállalkozási szektorban azért más a helyzet. Azoknál a cégeknél, ahol többmilliós biztosítást kötnek, ott többhetes tárgyalások előzik meg a szerződést. Több ajánlatot is átnéznek, be- tűről-betűre elemezve a feltételeket. — Az utóbbi években a nagy állami cégek átalakulásával, akik eddig biztos bevételt jelentettek a biztosítónak, hogyan változott az ügyfélkörük? Baka: — A gazdasággal együtt változott a vállalati, vállalkozói szféra is. Mindenhol egyéni megfontolás kérdése lett, hogy milyen mélységű biztosítást kössenek. A biztosítóknak természetesen létérdekük, hogy minél több és minél jobban fizető ügyfelük legyen. Kovács: — A tavalyi év elég rosszul zárult majd' minden biztosítónál, talán egy társaság volt, amelyik nem volt veszteséges. Tobak:— Nemcsak az ügyfél választhat biztosítót, hanem adott esetben a biztosítónak is van arra lehetősége, ha nincs bizalma az ügyfélhez, elutasítsa. A ma még felmerülő félreértést, bizonytalanságot megszüntethetné a biztosítási törvény, amit remélhetőleg még az idén elfogad a Parlament. Mauthner Szinte országossá szélesedett a tervezett nyugdíjemelés mértékéről zajló vita: csakugyan 14 százalék-e a bejelentett emelés? Az előterjesztők szerint igen, mert éves átlagokat kell egymáshoz viszonyítani - márpedig a tavalyihoz képest az idei 14 százalékkal magasabb összeg. Nyomatékül az is elhangzott: az elmúlt három évben a nyugdíjátlag jobban emelkedett, mint az alkalmazottak átlagos jövedelme. Csakhogy a statisztika egyik alapszabálya: minden átlagot jelentősen befolyásol az összetétel változása. íme, egy egyszerű példa. Vegyünk egy 100 tagú nyugdíjas közösséget, amelynek 40 tagja havi 6000, másik 40 tagja 8000, 20 tagja pedig 10 000 forint nyugdíjat kapott. Az átlagos Felhívjuk a tisztelt adóalanyok figyelmét, hogy a folyószámla kezelési rendje 1993. január 1-jétől megváltozott. 1992. december 31. előtt az APEH Tolna Megyei Igazgatósága csak a magánszemélyek és egyéni vállalkozók folyószámla ügyeit intézte. 1993. január 1-jétől valamennyi adóalany (társaságok, szervezetek is) folyószámla rendezését az Igazgatóság végzi. Kérjük az adóalanyokat, hogy a továbbiakban a folyószámlájukkal kapcsolatos igényüket (egyeztetés, átvezetés kérés, támogatás, visszaigénylés stb.) az APEH Tolna Megyei Igazgatósághoz nyújtsák be. Tapasztalataink alapján a magánszemélyek egy részének továbbra is gondot okoz, hogy kell-e jövedelemadó bevallást adni vagy sem. Nem kell bevallást adni annak a magánszemélynek, akinek — az adóját a munkáltató állapítja meg, — az adóévben kizárólag nyugdíjból, vagy a magán- személyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 38. jövedelem e kollektívában havi 7600 forint volt. A köny- nyebb érthetőség kedvéért tételezzük föl, hogy egy évvel később e nyugdíjösszegek változatlanok, ám a 6000 forintosok közül 10-en, a 8000-esek közül szintén 10-en elhunytak. Helyüket pedig elfoglalta 20 újonnan nyugdíjazott - már havi 10 000 forintos járandósággal. Érzékelhető változás egyikük életszínvonalában sem következett be, a kollektíva átlagnyugdíja mégis 8200 forintra nőtt, azaz 600 forinttal emelkedett! Kizárólag az ösz- szetétel változása miatt. Márpedig az élet kérlelhetetlen törvénye az, hogy a legszegényebb idősek halnak meg nagyobb számban, az új nyugdíjasok pedig relatíve kedvezőbb jövedelemmel „lépnek be". Ezt tekintetbe véve szó sincs arról, hogy az átlagos nyugdíj jobban nőtt, mint az átlagkereset. A „számháborúban" további érv, hogy a kétkulcsos ÁFA az alacsony szinten élőket kevésbé érinti, mint a jobb módúakat. Ennek ellent mond, hogy az élelmiszerek, a közszolgáltatások nagyobb hányadot jelentenek a kisnyugdíjasok fogyasztásában, mint a jól keresőkében. Utóbbiak többet költenek olyan cikkekre, amelyeket korábban is ÁFÁ-val terheltek. Egészen biztos, hogy a nehezen érthető és elfogadható okfejtések seregénél is hitelesebb egyetlen érv: a mai gazdasági helyzetben ennyi jut nyugdíjemelésre, több nem... Nyitrai Ferencné Ferenczy Europress Jó tudni - az adóbevallásról § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt bevételből származik jövedelme. (Gyermekgondozási segély, nappali tagozatos tanulók ösztöndíja, stb.) — olyan bevételekből származó összevonandó jövedelme van, amely a fenti törvény szerint teljes egészében jövedelemnek számít (pl. munkaviszonyból, munka- nélküli segélyből, gyermek- gondozási díjból, földjáradékból stb. származó bevétel) és együttesen nem éri el a 100000,- Ft-ot, illetve nyugdíj esetén a 108000,- Ft-ot. Példaszerűen egy-két esetet is bemutatunk: — Ha valaki egész évben munkanélküli volt és csak munkanélküli segélyből származott jövedelme, és ez a 100000,- Ft-ot nem érte el, nem kell bevallást adnia. — A nyugdíjas nyugdíja mellett földjáradékot kapott (és a kifizető adóelőleget nem vont le) ha a nyugdíj és a földjáradék összege a 108000,- Ft-ot nem haladja meg, nem kell bevallást adni. — Szülőnek gyermekgondozási díjából, földjáradékból és kisösszegű kifizetésből (3000,- Ft alatti) származott jövedelme és ezen bevételek- . bői jövedelemadó-előleget nem vontak mert az éves összbevétele a 100000,- Ft-ot nem érte el, nem kell bevallást adni. Tisztelt társasági adóalanyok! A társasági adóbevallás beadási határideje 1993. február 28! Mivel 28-a vasárnap, az adóbevallás március 1-jén is leadható következmények nélkül. Kérjük az egyszeres könyvvitelt vezető társasági adóalanyokat, hogy bevallásukat - ha módjukban áll - szíveskedjenek február 15-19-e között leadni, hogy zökkenőmentesen, várakozás nélkül tehessenek eleget kötelezettségüknek. A kettős könyvvitelt vezető társasági adóalanyok szíveskedjenek az értesítésen közölt napon leadni bevallásukat. A bevallásokat az alábbi helyen kell leadni: SZÜV Székház, Szek- szárd, Wesselényi utca 15. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd
