Tolnai Népújság, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-15 / 38. szám
1993. február 15. SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE ______________________;____ » ÚJSÁG 5 Takarékossági intézkedések Bátaszéken Közmeghallgatás előtt Kérdésstaféta Mi, mekkora? Valószínűleg senkit nem lep meg a hír, miszerint a legutóbbi bátaszéki képviselő- testületi ülés fő témája az idei költségvetési tervezet előzetes megtárgyalása volt. Elöljáróban már elmondhatjuk: a testület a költségvetési rendelet- tervezetet a február 22-én sorra kerülő közmeghallgatás résztvevői elé bocsátja. Sokak számára bizonyára érdekes téma, hogy a testület megállapította a polgármester munkabérét a pénzügyi ellenőrző bizottság javaslata alapján. Ennek egyébként az 1990. évi 65. törvény szab kereteket, így lett ez az összeg 60 ezer forint. A költségvetést érintő kedvezményeket megfogalmazó és tartalmazó rendeletek közül a polgármestert és a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselőket megillető juttatások szabályozásáról: a jegyző javaslatára az 1500 forint/hó étkezési hozzájárulást 1994. január 1-ig hatályon kívül helyezik. Ugyanerre a sorsra jutott a munkaruha-juttatás is: a három anyakönyv-vezetőn és a kézbesítőn kívül köztisztviselő nem részesülhet ebben. Ezek az intézkedések természetesen takarékossági okokra vezethetők vissza. A helyi adórendeletek módosításánál technikai változtatásokra került sor. Ilyen például a helyi adóval kapcsolatos mentességi kör kibővítése. Megszületett egy ügyészségi állásfoglalás: a házadó mentességet élvező házingatlanokra helyi adó nem vethető ki. Ehelyett a házadó mentességet élvező ingatlanok vonatkozásában rendelet született a szemét- szállítási díj bevezetéséről. A vállalkozó orvosok és az önkormányzat testületé megállapodott az úgynevezett kártyapénz megosztásban. A megállapodás szerint a vállalkozó háziorvos a kártyapénzének a 30 százalékát köteles műszeres fejlesztésre fordítani, amit az önkormányzat minden évben kiegészít. Az idei költségvetést a tavalyról áthúzódó két nagy beruházás határozza meg: a laj- vérpusztai-kövesdi vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítése, valamint a bátaszéki szennyvíz- telep kibővítése. Ez összesen 56 millió forintot emészt fel, így egyéb beruházásra várhatóan igen kevés pénz marad. A legközelebbi testületi ülés február 24-én lesz, itt várhatóan egy napirendi pont kerül a képviselők elé: a költségvetés elfogadása. KRZ Szilágyi Dezső kérdése Keresztes Jánoshoz, a Szekszárdi Sportcsarnok igazgatójához: „Nagy-e" még a sportcsarnok? „Nagy", ha mást nem veszek figyelembe, mint a sport- csarnok méreteit, amely hosz- szában 34, szélességében pedig 66 méter. Ha azt veszem, hogy 4000 négyzetméter felett van fedél, akkor is nagy. Az épületben a minden igényt kielégítő küzdőtéren kívül az országban egyedülállóan hat edzőterem szolgálja a sportolókat. Ezekből öt speciálisan berendezett (súlyemelés, ökölvívás, asztalitenisz, kosárlabda és a lakosságot szolgáló konditerem). Még néhány dolog „nagy". Nagy a havi fűtésszámla, a villanyszámla, a vízdíj. Nem nagy, de éppen elég ezeknek a kifizetésére az az összeg, amelyet támogatásként a Szekszárd Városi Önkormányzattól kapunk és amely mellé természetesen hozzátesszük a saját bevételeinket. Nemcsak az épület nagy, hanem a hozzá kapcsolódó szabadtéri létesítmények területe is, amelyet ápolni, gondozni kell. E terület nagysága valamivel több, mint 8 hektár. A Sport- és Szabadidőközpont nem rövid építési ideje alatt sok szekszárdi ember valóban megkérdőjelezte, hogy kell-e egy ilyen kis városnak ekkora sportkomplexum. Ennek megválaszolására álljon itt néhány konkrétum az intézmény működéséről. Alapfeladatunk a verseny és szabadidősport feltételeinek biztosítása, illetve még jóné- hány dolog, amely a szabadidő kategóriába fér bele. E pillanatban 9 sportegyesület 10 szakosztálya tartja nálunk hetente rendszeresen edzéseit. Három középiskola testnevelési óráinak adunk otthont. A versenyzők és a város lakosainak rendelkezésére áll asztalitenisz-termünk, konditermünk, szaunánk, szabadtéri pályáink. Az elmúlt évben 11 koncertet rendeztünk és higy- gyék el a sportvezetők, nem „bosszantásukra", hanem a fiatalok igényeinek kielégítésére és természetesen bevételeink növelése érdekében. A „nagy" sportcsarnok kihasználásának szemléltetésére néhány adat: a múlt hétfőn reggel 7 órától pénteken este 9 óráig a küzdőtéren és aZ edzőtermekben 140 programnak adtunk helyet. Ez magába foglalja az edzéseket, a középiskolai testnevelési órákat, a szabadidősport különböző rendezvényeit. Szombaton a küzdőtéren a Nosztalgia Kézilabda Kupa keretében 17 mérkőzést játszottak. Vasárnap 9 mérkőzéssel folytatódott a már hagyományosnak mondható Flott Kupa kispályás labpontokat, amelyek alapján ezt a megyét „eladhatóvá" tudjuk tenni a külföldiek számára. Az első és legfontosabb az lenne, hogy egy megyei információs ügynökséget hozzunk létre, ahova a külföldi és belföldi egyaránt bizalommal fordulhat. Gyakorlatilag azt fontos eldönteni, hogy melyek lesznek azok a stratégiai ágazatok, amelyeket hangsúlyozni kell. Itt az idegenforgalom bizonyos területei lennének előnyösek. Ha a Dombóvár és Tamási környéki gyógyturiz- musra hangsúlyt fektetnének, az elég nagy réteget megfoghatna. Mivel a megyének erősek a kapcsolatai - származási okok miatt - német területekkel, lehetne egy olyan kampányt indítani, amely a kitelepítettek második, harmadik generációjában felkelti az érdeklődést a megye iránt, s üzleti, szabadidős programokat szervezni számukra.- Van munkakapcsolat az egyesület és a szekszárdi önkormányzat között?- Igen. Az önkormányzat felől az 1996-os világkiállítás szekszárdi produkciójával kapcsolaban érkezett jelzés. Mi természetesen a lehető legjobb ajánlatokat próbáljuk megtenni. Tóth darúgó torna. A Sport- és Szabadidőközpont három és féléves működési ideje alatt számtalan hazai és nemzetközi versenynek adott helyet. A sport okán Ciprustól Japánig több, mint 50 ország sportolói fordultak meg intézményünkben. Nem túlzás, amikor azt állítom, hogy ezek a versenyzők csodálattal adóztak a város és környezete szépségének, a szekszárdi emberek vendégszeretetének. Ezek ismeretében én nem tudom, hogy „nagy-e" a szekszárdi sportcsarnok, vagy kicsi, eldöntését rábízom az olvasóra. Kérdésemet dr. Leidecker Jenő alpolgármester úrhoz intézem: Személyes tapasztalatom, hogy alpolgármester úr szívén viseli az iskolai diákönkormányzatokat, azok fejlődését. Alpolgármester úr! Milyennek ítéli Ön az iskolai demokráciát, ezen belü a diákönkormányzatok működésének színvonalát? hírekh írekh írekh írekhírek hírek hírek hírek illfCIV hirek h írekh írekh írekh írekh írek Az Art'999 Decsen Kiállítás nyílik a Decsi Faluházban az ART '999 Tolna Megyei Egyesület tagjainak munkáiból. Február 19-én - délután öt órakorkor nyitja meg Adorjáni Endre szobrászművész. Az alkotások március 10-ig láthatók. Tornacsarnok épül Bátán Tavaly ősszel kezdődtek meg Bátán a tornacsarnok munkálatai. A kivitelező, az Alisca Bau július 9-re ígéri az átadást. Az épület alapterülete 645 négyzetméter lesz. Addig a művelődési házban tornáznak az iskolások. Blueskocsma a faluházban Az Electric Soul együttes zenél a decsi Blueskocsmában február 19-én este 9 órától. Jog a kultúrához Folyik a vita a szekszárdi művelődési központ jövőjéről. Csak reménykedni tudunk, hogy az illetékesek megtalálják a legjobb megoldást, mert biztosan van ilyen. A vitában azonban elhangzott egy megjegyzés, ami mégis csak aggodalomra ad okot. Azt mondta az egyik érdekelt: „Tudomásul kell venni, hogy a kultúra ugyanúgy nem elemi jog, mint a kenyér." Ez meghökkentett. A kenyér is elemi jog, a lakás és a kultúra is. Ha nem így lenne, vissza lehetne vonni a tankötelezettségről szóló törvényt, hogy csak az tanulhassa meg a betűvetést, akinek pénze van. Egyetemre is csak a gazdagok gyerekei járhassanak, a könyvtárakat is be kell csukni, mert a tudás luxus, a közember pedig maradjon tudatlan, elég neki annyi tudomány, hogy eső idején az eresz alá áll. Berzsenyi ezt kérdezte: Remélhetünk-e vajon jobb világot? Gyaníthatunk-e oly időt, mikor Az ész világa minden népeket Megjózanít és összevegyesít, * s kiirt közülük minden bűnt s gonoszt? Ilyen formán nem remélhetünk. Veszedelmes szemlélet, ez az út nem a sokat emlegetett Európába vezet, hanem Mucsára. Vagy még oda se. Csányi László Szekszárd 2000: Hogyan legyünk vonzóak? 1992-ben alakult meg a megyeszékhelyen - amerikai testvérvárosunk egy hasonló szervezete mintájára - a Szekszárd 2000 elnevezésű polgári egyesület, azzal a nemes céllal, hogy 2000-ig Szekszárd városában egy olyan „életteret" alakít ki,- vagy közreműködik ebben -, amely az itt lakók, és a befektetők számára egyaránt vonzó. Az egyesület munkájáról Szeifert Dezsővel, a Szekszárd 2000 titkárával beszélgettünk.- Hol tart most a Szekszárd 2000? - Elemzésük szerint melyek a- A szervezet hamarosan legfontosabb problémák? meghatározza működési tér- - Az első és legfontosabb veit. Megkeressük, és felkérjük probléma a munkanélküliség, azokat a személyeket, akikről Elemzésünkből az derült ki, úgy gondoljuk, hogy bizonyos hogy Szekszárdon az üzleti témacsoportok vezetői lehet- élet eltolódott a kereskedelem nek. Ezután folytatódik a város irányába, és jobbára kis lét- és a megye gazdaságának számot foglalkoztató kereske- elemzése. Tervezésről egyelőre delmi kft-k, bt-k jöttek létre, még nem beszélhetünk. Kőnk- amelyek képtelenek felszívni rét munkánk most egy két- nagyobb mennyiségű munkanyelvű kiadvány szerkesztése, erőt. Olyan dilemmák merül- amely Tolna megyét üzleti nek itt fel, hogy érdemes-e szempontból mutatja be a ha- nagyipart a megyébe vonzani, zai és külföldi szakemberek- mivel ez komoly környzetvé- nek. Ez a közeljövőben napvi- delmi beruházásokkal járna, lágot lát. Lehet, hogy most átmenetileg- Az egyesület tagsága - tőké- megoldást hozna, de tíz év jét tekintve - cselekvőképes? múlva problémát jelentene.- Egy milliárd forint körüli - Mi lenne az a legfőbb lépés, vagyon van a tagok birtoké- amelyet meg kellene tenni ahhoz, ban, aminek semmi köze nincs hogy például Baranyával, vagy a az egyesülethez, pontosabban Balaton-parttal szemben Tolna annyi, hogy ez a tőke ott áll a megye vonzó „élettér" legyen? háttérben. - Meg kell találni azokat a Házat a szoborhoz Rejtett értékeink Széchenyi Sándor tevékenysége Nyolcvan évvel ezelőtt gyászkeretes címoldallal jelent meg a megye akkori legelterjedtebb lapja, a Tolnavármegye és a Közérdek: gróf Széchenyi Sándort, megyénk egykori főispánját búcsúztatták Bodnár István szavai: „Nagy volt, magyar volt szóval - Széchenyi volt". Számunkra nemcsak tevékenységének értékei lehetnek érdekesek, hanem az is, miben látták a kortársak igazi nagyságát. A Bécstől Bécsig ívelő életpálya 1837. október 27-én kezdődött, ami persze csak egyetlen sarj a híres családfákon. Anyai részről a fejedelmi Rákóczi család, benne II. Rákóczi Ferenccel, a Zrínyi család Zrínyi Miklóssal, atyai részről Széchényi Ferenccel, a Nemzeti Múzeum megalapítójával, mint dédapával és Széchenyi Istvánnal, a nagyapa testvérével. Ha ezek után hozzátesszük, hogy tudomásunk szerint ő volt leghosz- szabb ideig megyénk főispánja, hiszen két évtizedig töltötte be ezt a tisztet, ráadásul a dualizmus sorsfordító időszakában 1884-től több mint két évtizedig, felmérhetjük jelentőségét. Az ijfú gróf tanulmányait Sopronban végezte, majd Itáliát, a Németalföldet és a német államokat járván tért haza Tolna megyébe, Alsópélbe, hogy ott gazdasági-gyakorlati téren szerezzen tapasztalatokat. Nagynénje szárnyai alól az alkotmányos olvadás időszakában, 1861-ben indult el politikai pályáján aljegyzőként, majd tiszteletbeli szolgabíróként. Életrajza megemlíti: „Szolgabírói működését élénken jellemzi az, hogy neki volt a legtöbb dolga, mert a peres felektől járó törvényes díjakat elengedte, miért is a perlekedő felek ügyeik elintézése végett nagy számban fordultak hozzá. A kiegyezés után a simontomyai járás főbírója, majd 1872. atyjának nagydorogi birtokán gazdálkodik, de közben részt vesz a megyei közéletben is, s többek között az első újság megjelenésének lelkes támogatója. Vizsolyi Gusztáv, a Szabadelvű Párt vezéralakja rábeszélésére fogadta el a főispánsá- got, amelyre 1884. október 14-én nevezték ki, s december 10-én iktatták be. Tíz éves jubileuma emlékére a Tolnavármegye ünnepi kiadásával tisztelte meg, ő pedig a díszebéden mondotta: „Úgy hiszem, a kormány intencióit jól fogtam fel, midőn elvül tűztem ki magamnak, hogy Tolnavármegyében, mely generációk óta belügyeit bölcs megfontolással és egészséges irányban intézi, minél kevesebbet - kormányozni akarjak, mert az önkormányzati jogot szabad polgárok becses kincsének tartottam és tartom mindig ..." Ehhez a nekrológ hozzáteszi: „Valóban így is volt. Sohasem volt erőszakos, a kormány akaratát másokra tukmáló. Tolna vármegye székházát mindenkor óvta a szenvedelmektől, a pártpolitika egyoldalúságától, védte a szólásszabadságot, tisztelte az egyéni meggyőződést". Működése idején létesült - jelentős állami támogatással - a megyeszékhelyen gimnázium, épült múzeum, vagy lett újra hajózható a Sió, de alapító tagja volt, haláláig elnöke a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanknak és az Országos Központi Hitelszövetkezetnek is. Az uralkodó több kitüntetéssel ismerte el: 1895-ben belső titkos tanácsos, majd a vaskorona rend és később a Ferenc József rend nagykeresztjét kapta, 1910- ben pedig a főrendi ház alel- nökévé nevezte ki. Gyermekei közül a diplomácia és a gazdálkodás területén találjuk fiait, akik a kor legjobb orvosaival sem tudták megmenteni apjukat az 1913. február 17-én az influenzás tüdőgyulladás halálától. A kortársak nem sejthettek semmit a közelgő világháborúból, de azt tudták, hogy megyénk utolsó jelentős szabadelvű politikuskát vesztette el gróf Széchenyi Sándorban. Dr. Töttős Gábor Zombán, a Zrínyi és az Alkotmány utca sarkán beépítésre vár egy telek. Egy Ne- pomuki Szent János szobor áll a sarkán. A terület tulajdonosa a kis- dorogi Metalbau Kft. Rácz Zoltán szekszárdi építészt kérte fel, hogy a saroktelekre a szoborhoz álmodjon egy üzletházat. A tervek elkészültek, a számítógép monitorján már látható is a szobor fölé hajló, azt féltőén óvó, mediterrán hangulatot árasztó szivárványház. A tanulmányterv szerint az épület földszintjén 8, egyenként 50 négyzetméteres üzlet, az emeleten pedig 8 kétszintes, 120-150 négyzetméter alapterületű, egyedi igényeket figyelembe vevő luxuslakás lesz. A sarokház udvarát a lakások padlószintjével megA szobor a ház része lesz egyezően lefedik. A födém alatt gépkocsi tárolótér lesz és az üzletek kiszolgálása is innen történik. Az udvar felett télikert biztosítja majd a meghitt hangulatot Kép és szöveg: Gottvald Károly A beépítésre váró telek Álomkép a számítógép monitorján
