Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-09 / 7. szám

1993. január 9. MEGYEI KORKÉP MÉPÚJSÁG 3 Nem üzemel a raktár A Magyar Máltai Szere­tet Szolgálat Szekszárdi Csoportja az iroda és a rak­tár költözése miatt 1993. január 11-től bizonytalan ideig a raktár üzemelteté­sét szünetelteti. Az iroda ügyeleti szol­gálatot tart, a korábbiak­nak megfelelően: hétfőn 9- 12 óráig és csütörtökön 14— 17 óráig. Telefonszám: 74/16-921 Telefax: 74/15- 801 A raktár újbóli üzemel­tetéséig kérik a lakosság megértő türelmét. Agrárfórum Nagydorogon Kilépjek vagy benntma- radjak? Kié a téesz va­gyona, és mit lehet vele kezdeni? Mi vár a magyar mezőgazdaságra idén? Hol tart a téeszek átala­kulása, miként kell, vagy lehet értelmezni a szövet­kezeti és átalakulási tör­vényt? Ezekre és más - a hely­színen feltett - kérdésekre válaszol a nagydorogi polgármesteri hivatal nagytermében január 13- án este fél hattól dr. Lakos László országgyűlési kép­viselő, a Magyar Szocia­lista Párt agrárszakértője. Kortól és nemtől függetlenül Nevet még nem kapott az a klub, aminek alakuló ülésére január tizenötödi­kén délután 18 órakor ke­rül sor a tolnai művelődési házban, derül ki abból a plakátból, ami minden ér­deklődőt - kortól és nem­től függetlenül - a „tett színhelyére" invitál. Annyi azonban biztos­nak tűnik, hogy a klub jö­vőképe hangoskép, hiszen belefér a filmvetítések, evés-ivások, kiállítások rendezése és vendégekkel való találkozások mellett a zene is. „Itthon” első, alkalommal A Magyar Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója Itthon címmel sugároz műsort ezután minden vasárnap délután hat órától a kettes csatornán. Első alkalommal, január 10-én a Madách Színház­ból a Dómján Edit—díj át­adásáról adnak összefogla­lót. A műsorban többek kö­zött Tolnay Klári, Gábor Miklós és Mensáros László emlékezik Dómján Editre, valamint archív felvétele­ken látható lesz Dómján Edit; és az első alkalommal kitüntetett Jónás Judit, a Pécsi Nemzeti Színház művésze is. A könyvek könyvéről Bonyhádon A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Köz­pontban január 13-a dél­utánján a szokásos idő­pontban tartják meg a Könyvek könyve főcímű bibliaismereti előadást, melynek címe: Miért olyan kevés az igazi keresztény. Az előadás szervezői vallási meggyőződésétől függetlenül minden érdek­lődőt szeretettel várnak a művelődési központ elő­adótermébe. Kínai étterem lesz Szekszárdon? Partnerkapcsolat és gazdaság Interjú Príger Józseffel, a megyei közgyűlés elnökéivel (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen előnyöket jelentett mindez Tolna megye számára? — Elsősorban szakmai vo­natkozásban sikerült gyarapí­tani az ismereteinket, főkép­pen elsődleges feladatunk, az intézmények működtetése te­rén. Gazdasági segítségre is számíthatunk, német partne­reink különböző egészségügyi felszereléseket biztosítanak számunkra. Konkrét ered­ményről is számot adhatok, a szekszárdi Deutsche Bühne rekonstrukciójára egyelőre ti­zenötezer márkát biztosíta­nak, s ígéretet kaptunk to­vábbi hozzájárulásra is. S én azt is a gazdasági előnyökhöz számítom, hogy a megye vál­lalkozói közül többen is szakmai látogatásokon vehet­nek részt Taubem megyében. — Merő önzetlenség diktálja a németek számára a támogatást? — A kormány politikájából adódik ez a fajta kapcsolat, te­hát nem helyi elhatározásról, hanem kormányzati koncep­cióról van szó. — A kínai kapcsolat esetében is hasonló koncepció érvényesül? — Kínában a száznyolc milliós Szecsuán tartomány kormányzójának köszönhető az egymásra találás. A múlt év őszén jártunk Szecsuánban, s meg is állapodtunk a kor­mányzóval, hogy ez év tava­szán viszonozza látogatásun­kat. Az előzetes megállapodá­sok egyébként már megszület­tek, az egészségügy, a kultúra, az oktatás területén a legbizta­tóbb az együttműködés. — Korai lenne még a gazda­sági vonatozásokról tárgyalni a kínai féllel? — Nos, én el tudok kép­zelni Szekszárdon egy kínai áruházat, valamint egy kínai éttermet. Mindezekről még tárgyalásokat kell folytat­nunk, elvi akadály azonban nem létezik. — Még a régi rendszerben a megyei tanácsnak a Szovjetunió­ban található Tambov megyével is volt kapcsolata ... — Ez megszűnt, a közgyű­lésünk úgy foglalt állást, hogy valahol közelebb, például a Kárpátalján kellene felvenni a kapcsolatot egy részben ma­gyarok lakta területtel. Arra várunk, hogy egy kicsit csitul­janak az ottani állapotok. S nem titok, már csak azért is látjuk ennek a kontaktusnak a jövőjét, mert nem mindegy, hogy a mi lesz a keleti piacok­kal ... Szeri Árpád Csak összefogással lesz telefon Váci Mihályt idézi - Tüzet fölöslegesen ne harangozz! - Fehér Kálmán regölyi pol­gármester, amikor a telefonfej­lesztést hozza szóba. Azt mondja - joggal -, hogy már unalomig beszéltek róla, aztán mi van: egyhelyben-topogás. így van ez még akkor is, ha ennek ellentmondani látszik az, hogy a Pécsi Távközlési Igazgatóság az elmúlt hetek­ben megkereste az önkor­mányzatokat azzal - Tolnában kilencvenkettőt -, hogy nyújt­sanak segítséget a távközlési igény kielégítéséhez, az új fej­lesztési program indításához. A MATÁV megküldte a je­lentkezési lapot, a megállapo­dástervezetet az önkormány­zatoknak, s úgy tűnhet, min­den sínen van, lesz. Fehér Kálmán másként vélekedik erről. Azt mondja, a felelősséget teljesen rá hárítják az önkor­mányzatokra. A MATÁV mo­nopolhelyzetből diktál - állítja a polgármester. Kiköti, hogy február 28-ig az önkormány­zatok írják össze az igényeket Járható jeges mellékutak A közúti forgalom jelentő­sen lelassult, viszont a MÁV vonalain zavartalanul közle­kedtek a vonatok. A Ferihegyi repülőtér is akadálytalanul fogadta a repülőgépeket. Budapesten és országszerte is megállás nélkül dolgoztak a péntekre virradó éjszaka a homokszóró járművek, hogy megszüntessék az útpályára fagyott ónos esőtől kialakult jegesedést és síkosságot. Meg­feszített munkával a főútvona­lakat mindenütt járhatóvá tet­ték. A mellékutak tisztítására még nem jutott elegendő erő, azok hókásásak, jegesek, jég­bordásak voltak, főleg Sza­bolcs, Csongrád, Szolnok és Nógrád megyében. Zalában is nehezen járhatók a melléku­tak. Tolna megyében nem volt különösebb fennakadás a dél­utáni információk szerint. Reggel sok helyen a köd is lassította a közlekedést. Az Ml-es autóútnál mindössze 20 méternyire, Pest megyében 50 méternyire láthatták be az Utat a járművek vezetői. és azt a névjegyzéket küldjék meg. Ha nem tudják biztosí­tani all 500 igénylőt, akkor a MATÁV visszalép a fejlesztés­től. Ha összejön az igény, ak­kor a 35 000 forint részvételi díjat április 15-ig be kell szedni és április 30-ig átutalni, a MATÁV-nak. Ennek fejében 1994. december 30-ig befejezik az akciót. Mi lesz - kérdezi a polgármester -, ha egy jelent­kező azt mondja, hogy február 28 és április 15 között gazda­ságilag, anyagilag megbuk­tam, nem tudom vállalni a te­lefont? A pénzt akkor is át kell utalnia az önkormányzatnak a MATÁV-hoz. A monopol­helyzetet jelzi az is, hogy aki most nem lép be, az később jóval kedvezőtlenebb feltéte­lek mellett juthat telefonhoz. Figyelmen kívül hagyják azt is, hogy kinek mióta van tele­fonigénye. Fehér Kálmán be­szélt a Pécsi Távközlési Igaz­gatóság egyik illetékesével, aki úgy vélekedett, meghiú­sulhat a program. Ez azért is indulatot szülhet - vélekedett a regölyi vezető -, mert az anyagi haszon a MATÁV-é és mégsem képes - nem akar - reklámot csinálni az ügynek. El kellene pedig mondani, hogy közműfejlesztési hite­lakció van - hároméves köl­csönt lehet felvenni a betéti kamatoknál kedvezőbb felté­telekkel -, ami bárki számára elérhető. Az is tény, ha nem fognak össze az önkormány­zatok, akkor semmi sem lesz a fejlesztésből. Fehér Kálmán megoldást is javasol. Úgy le­hetne eladni a 11 500 telefont, ha az érintett településeken lé- lekszám arányosan lebonta­nák azokat. Ha ezt az értéket - telefononként 35 ezer forint - a lakosság nem tudná biztosí­tani, akkor azt átvállalnák az önkormányzatok és utána ér­dekeltségi alapon nekik ma­radna meg a fejlesztés joga. Ezen az alapon egyének is vál­lalkozhatnának. így - össze­fogással és csakis azzal - megvalósulhatna a kilencven- két települést érintő önerős te­lefonfejlesztési akció.-él­Télszeletek Találkoztam a széllel, a pajkos, büszke szélfiúval, aki meg­próbált bebújni a kabátom alá, kócolta volna a hajamat, hideget lehelt volna a kezemre, ám amikor az nem sikerült neki, akkor pirosra csípte arcomat, aztán elszelelt. Futott, futott végig a vá­roson, az erdőn, a mezőn, s közben súgott valamit a fehér tájban zölden pompázó, barna tobozos fenyőnek, egymáshoz lökdöste a holtág susogó nádszálait, megborzolta a jégre esett havat és megmosolyogta az almafa ágán - a természet hűtőkamrájában - felejtett, most már téli gyümölcsöt. Találkoztam a széllel, a pajkos, büszke szélfiúval, aki mielőtt több sikertelen támadási kísérlete miatt elszelelt volna köze­lemből, azt mondta, útja egy-egy állomásának megörökítésére Gottvald Károly fotóriportert kérte meg.-él­Fotó: Gottvald Károly ______________________________________________ T örténet - hóesésben Cseng a telefon a lakáso­mon, a vonal túlsó végéről barátom hangja érkezik. Au­tomatikusan papír és ceruza után nyúlok, azt gondoltam, ismét egy hirdetését kell fel­adnom - általában olyankor szokott keresni. Hirdetési szöveg helyett egy mono­lógba kezd: — Január 3-án, a hóesés kellős közepén Ancsa au­tóba ült és elment megláto­gatni a kórházban fekvő édesanyját. Én a lányokkal, akik a szünet utáni vissza­utazásra készültek, terítet­tem az ebédhez. Kicsit soká jött a feleségem, még vártam rá, lementem a friss havat el­lapátolni. Egyszer csak lá­tom, jön az autónk a domb­oldalon felfelé. Furcsa, ket­ten ülnek benne! Furcsa, nem hozzánk, hanem a szomszéd ház elé szaladnak fel lendületből. A vezetőü­lésből pedig egy fiatalember pattan ki, majd pedig az asszony is kiszáll, sír, zokog. Kiabálnak, jöjjek. Mi történt? Rohanok, gondoltam - biz­tosan rosszabbul van a mama. A fiatalember csak annyit tudott mondani: a felesége rosszul lett, s neki­ment az útpadkának. Mi épp arra jártunk, beültem és hazahoztam. — Nem tudom, mi tör­tént - mondja a feleségem -, rosszul vagyok, ne vigyél a kórházba, fektess le. Nincs idő gondolkodni, az asz- szonyt felkísérem a házba és a lányokra bízom. Elállók az útból az autóval, mire fel­érek a dombra, a lányok zo­kogva jönnek: — Ányu félrebeszél, nem tudja hol volt, hol van, nem tudja, hogy kint esik a hó. Menj az orvosért, mert ő nem tud lejönni. — Rohanok, keresztbe fordulok, - idő, idő - meg­érkezünk, pulzus, vérnyo­más, félrebeszél - idő, idő - hívjuk a mentőt? Mi történt egy óra alatt? Negyed óra múlva kezd emlékezni: elestem a kórház lépcsőjén ... Bevágtam a fe­jem . . Egy öreg néni lekísért. Nem, nem tudom, mi történt, hogy jöttem haza ... Valaki beült mellém. Megkönnyebbülés. Ez nem semmi, de tudjuk, mi tör­tént. Kórház, röntgen, nincs nagy baj. Megkönnyebbü­lés. Most jut eszembe, mennyi baj származhatott volna ebből még. És most jut eszembe az is, hogy ki lehe­tett az a fiatalember, aki a vi­lág legtermészetesebb hang­ján mondta el, hogy látta, rosszul lett, beült, haza­hozta, elment. Én marha, meg nem kérdeztem, ki volt. Szóval, most nem üzleti ügyben, de intézz el nekem egy sürgős hirdetést. „Köszönetét mondunk annak az ismeretlen fiatal­embernek, aki jaunár 3-án, délben feltehetően a Bocs- kay utcában - mint utólag kiderült, agyrázkódás kö­vetkeztében - rosszul lett fiatalasszonynak segítséget nyújtott. Örülnénk, ha megismerkedhetnénk. A Család." Közben, míg a telefont hallgatom, a háttérben a te­levízióból a Gombár-Han- kiss-Katona vita hallatszik. Vajon mi ér többet? G.K. Rekordév volt a tavalyi a Paksi Atomerőműben A Paksi Atomerőmű Rt. tá­jékoztatási irodájának az MTI-hez eljuttatott közlemé­nye szerint az erőmű tavaly rekordot ért el, hiszen 1992- ben 13.964 millió kilowattóra villamosenergiát állított elő. A korábbi legmagasabb terme­lési eredménye 1989-ben 13.891 millió kilowattóra volt. Az 1982 december 20—i első hálózatra kapcsolás óta ter­melt villamosenergia mennyi­sége ez év január 3-án megha­ladta a 100 milliárd kilowattó­rát, ami Magyarország egyé­ves villamosneregia felhasz­nálásának közel háromszo­rosa. A paksi erőművet a világ atomerőműveinek élvonalá­ban tartják számon a szakem­berek.

Next

/
Thumbnails
Contents