Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

1993. január 29. MEGYEI KORKÉP KÉPÚJSÁG 3 Borbarátklub Decsen A Decsi Faluházban feb­ruár 1-jén, este fél 7 órai kezdettel a borbarátklub szervezésében előadást tartanak. Az előadás témája a vegyvédelem lesz. A szőlő, a gyümölcsös, a kiskertek helyes kezelési módjáról, a vegyszerek pontos haszná­latáról kaphatnak fontos információkat az érdeklő­dők. Gordon tanfolyam Gyönkön Szerdán tartotta harma­dik foglalkozását Gyön­kön, az „Életművészet Családért" klub által szer­vezett Gordon tanfolyam. A tréning nem csodaszer ugyan, de lehetőség a vál­toztatásra. A tanfolyam tíz foglalkozásból áll, melyre tizenöten jelentkeztek. A tréninget heti egy alka­lommal tartják, a három órában Dér Miklósné ve­zeti le a foglalkozásokat. Testületi ülés Tevelen A teveli önkormányzat képviselő-testülete február 3- án, 17 órai kezdettel tartja soron következő ülé­sét. Ezen várhatóan sor ke­rül a költségvetés tervezet elfogadására. Megtárgyalják - három­tagú bizottság javaslata alapján - a szemetesautó üzemeltetési módját. A kamarai törvény­tervezetről Szekszárdon A Szekszárd és Vidéke Ipartestület (IPOSZ) és a Kereskedők Vállalkozók Tolna Megyei Kamarája (KEVATOK) február 5-én, pénteken, délelőtt 10 órai kezdettel a Gemenc Szálló tanácstermében tartja ta­nácskozását. A tanácskozás fő napi­rendje a kamarai törvény- tervezet megbeszélése. Véradás A megyei önkormány­zat kórháza vértranszfu- ziós állomása február 1-jén, 8-tól 15 óráig intézeti véradónapot tart a szek­szárdi lakosság részére 18-tól 60 éves korig. Másnap Magyarkeszibe, a kultúrházba lesz vér­adás, a helybelieken kívül a felsőnyékieket is elvárják délelőtt 9-től 12 óráig. Ugyanezen a napon, dél­után 14-től 17 óráig Nagy- szokolyban, a polgármes­teri hivatalban várják a véradókat. Pincehelyen, február 4- én, csütörtökön, délelőtt 9 órától délután 4 óráig tartanak véradást, a gyer­mekorvosi rendelőben. Fogadóóra ebtenyésztőknek Tolnán A tolnai művelődési ház ad otthont a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egye­sülete tolnai csoportjának, amely minden héten egy alkalommal fogadóórát tart. Tegnap este tartották meg az első fogadóórát, s ezután minden héten csü­törtöki napokon, este 6-tól 7 óráig, helyben intézhetik a kutyatenyésztők ügyes-bajos dolgaikat. A megyei közgyűlés tárgyalta Szűkre szabott költségvetés Vendel-Mohay Lajosné (1923-1993) (Folytatás az 2. oldalról.) megyei önkormányzattól vár­ják a pénzt, hanem keressék meg a községek, városok ve­zetését, a különböző intézmé­nyeket is. Ha azok kinyitják a bukszájukat (egy dombori ta­nácskozáson már kiderült: nem nyitják ki), akkor majd ad némi pénzt a megye is. A kö­vetkező ülésen valószínűleg ismét napirendre kerül a téma, és csak reménykedni le­het abban, hogy addig az ala­pítványra nem teszi rá a kezét a nemzeti alapítvány. Egyéb­ként, mint később, más téma kapcsán elhangzott, az ifjú­ságra, kultúrára, sportra nem azért nem szánnak pénzt az idei költségvetésben, mert nem akarnak, hanem azért, mert nincs. Egyébként az a megfogalmazás sem egészen pontos, hogy nem szánnak, hiszen arra számítanak, hogy lesz pénzmaradvány, és akkor jut majd üyen célokra is. Priger József egy személyes jellegű problémával is kényte­len volt foglalkozni. Mint mondotta, az a szóbeszéd járja, hogy a közelmúltban a Tolna Tourist megbízásából a Mark - Komm. Kft. által kia­dott Tolna megye című könyv megjelentetésével kapcsolat­ban neki nagyobb summa ütötte volna a markát. Nos, ő nincs rászorulva, másrészt ha rá lenne szorulva, akkor sem fogadná el, különben pedig annak, aki rábizonyítja a vá­dat, annak az ő általa úgy­mond felvett összeg kétszere­sét fizeti. Szóba került az elnök fize­tése és az alelnök tiszteletdíja. Előbbi a mindenkori minisz­teri fizetés 80 százaléka, utóbbi pedig a miniszteri fize­tés 22,3 százaléka. Ennél sokkal fontosabb és nagyobb horderejű téma volt az 1992. évi III. negyedévi költségvetés teljesítéséről szóló tájékoztató és az idei költségvetésről alkotott rende­let. Ez utóbbiból idézünk: „Az ellátandó feladatok kiadás­igénye a bevételeket megha­ladó ütemben emelkedett, így a felhasználható források nem biztosítják teljeskörűen az ed­ziig ellátott és vállalt feladatok illetve a központi intézkedé­sekből, jogszabályi előírások­ból adódó kötelezettségek fe­dezetét sem. Emiatt elenged­hetetlenné vált az intézményi költségvetési előirányzatok, a korábban vállalt kötelezettsé­gek felülvizsgálata, a felada­tok rangsorolása... A pénz­ügyi feltételek nem teszik le­hetővé, hogy az önkormány­zat saját forrásai terhére bér- fejlesztést hajtson végre. Nincs mód az árváltozások kihatásának kompenzálására sem. A folyamatban lévő be­ruházások, felújítások folyta­tásán, az egészségügyi gépek, műszerek legszükségesebb mértékű pótlásán felül új be­ruházás indítására, illetve az eszközellátottság javítására sincs mód. Ha elkészül, jónéhány tele­pülést érint megyénkben is a déli autópálya. Az építés elő­készítésével foglalkozó rész­vénytársaság vállalkozási igazgatója, Debreczeni Ferenc a legújabb fejleményekről tá- _ jékoztatta a megyei közgyű­lést. Elmondta, hogy a tíz me­gyén áthaladó, egymáshoz közel eső nyomvonalra vo­natkozóan két elképzelés léte­zik: a minisztériumé és az rt.-é. Ez utóbbit azért tartja előnyösebbnek, mert az előb­bivel ellentétben nem az ez­redforduló után, hanem '98-ra elkészül, nem a jelenlegi utak nyomvonalán kialakított két­szer egysávos autóút lesz, ha­nem autópálya, végül pedig nem egy bekövetkező for­galmi helyzet feloldására, ha­nem annak elébe menve a te­rület- és gazdaságfejlesztés érdekében épülne meg. Mint mondta, a szükséges 3,2 milli­árd dollárból a tárgyalások so­rán már biztosítottnak látszott 2,4 milliárd, de a magyar bankrendszer nem alakalmas arra, hogy ekkora ügyletben részt vegyen. így aztán más módon kell megszervezni a finanszírozást, s ha az sikeres lesz, 94 végén kezdődhetne a kivitelezés. Cáfolta azokat a híreket, hogy az autópálya fi­nanszírozására úgynevezett piszkos vagy tisztára mosott pénzeket használnának. A megyei közgyűlés ülésén meglehetősen ritkán tapsol­nak meg valakit, most mégis ez történt. Dr. Márton Pál tűz­oltó ezredes, megyei parancs­nok ugyanis jelentette a köz­gyűlésnek, hogy a 18 évvel ezelőtt kapott feladatot végre­hajtotta, kéri, járuljanak hozzá nyugállományba helyezésé­hez. Eredményes tevékenysé­gét Priger József méltatta, kö­szönte meg és átadta neki a közgyűlés tárgyjutalmát. Gyuricza Mihály Az „öreg" Kelemen-házban született, annak az épületnek emeletén, melynek földszinti szobácskájábán Babits Mihály látta meg a napvilágot. Szülei házasságkötésük óta laknak itt, régi jó ismeretség fűzi őket a Kelemenekhez, a költő édesanyja családjához. Itt tölti gyermekkorát. Az elemi iskola négy osztályát az Isteni Megváltó Leányai Bezerédj utcai zárdájában végzi, a Ga­ray János Reálgimnáziumban érettségizik 1941-ben; dr. Hencze Béla előadásain is­merkedik a Nyugattal, Ady- val, Babits-csal, Illyéssel, Kosztolányival. Művészettör­ténésznek készül, de a máso­dik világháború után a város hajdani polgármestere lányá­nak derékba törik a pályája. Önképzéssel fejleszti tudását: nyelveket tanul; édesapja ha­tására - aki 1941-ben írja a „Szekszárd megyei város mo­nográfiája" című kötetet - fog­lalkozik szülővárosa múltjá­val; az itt élők szokásait, élet­módját, kultúráját kutatja. 1964-től a szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum tár­latvezetője, majd művészeti előadó, 1974 óta irodalomtör­ténész muzeológus; a mú­zeum iparművészeti gyűjte­ményének kezelőjeként Tolna megye barokk és reformkori bútorainak, műtárgyainak gyűjtésével is foglalkozik. 1965-ben megbízást kap Ba­bits Mihály szekszárdi emlé­keinek gyűjtésére, felkutatá­sára. Fáradhatatlan, lelkes és hozzáértő munkája eredmé­nyeképpen 1967-ben nyílik meg a Babits Mihály-emlék­ház földszinti, 1983-ban az emeleti része. Könyvei: az „All a régi ház még ..és a „Liszt-emlékek Szekszárdon" a múzeum kia­dásában jelennek meg. Tu­dományos gyűjtő és feldol­gozó tevékenysége - Babitson kívül - Vörösmarty Mihályra, Garay Jánosra és Liszt Fe- rencre is kiterjed. A Ga- ray-hagyatékból időszakos, a Liszt-Szekszárd kapcsolatból rangos helyen, a Megyeházán, állandó kiállítás készül, a Vö- rösmarty-örökség pedig a bonyhádi Völgységi Múzeum reformkori termében, a Per czelek közt kap az ő rendezé­sében méltó helyet. Munkája elismeréseként számos kitüntetést kapott. Többek között 1984-ben a Tolna Megyei Tanács „Alkotói Díját", 1991-ben a Megyei Múzeum Wosinsky-érmét. Eltávozásával jelentős vesz­teség érte a múzeumot és a Babits-kutatást. Testületi ülés, sok döntéssel Vizsgáztak a leendő gazdaasszonyok (Folytatás az 1. oldalról.) feladat volt, és ennek megfele­lően összeállítottak hozzá egy menüsort. A finom ételeket a vizsgabi­zottság sorra végigkóstolta és osztályozta. Nehéz volt igaz­ságot tenni, mert valamennyi nagyon finom, ízletes, gondo­san elkészített étel volt. Az osztályozásnál azt is figye­lembe vették, hogy a föltáíalt étel milyen küllemre, és ter­mészetesen az íze is fontos szempont volt. Január 27-i számunk 5. olda­lán jelent meg az „Egy iroda a munkanélküliekért" című írá­sunk, melyhez Dr. Józsa Csaba, a Tolna Megyei Rendőrfőkapitány­ság Igazgatásrendészeti Osztá­lyának vezetője a bevándorló kül­földiek objektív tájékoztatása ér­dekében az alábbi néhány meg­jegyzést juttatta el szerkesztősé­günkhöz: „Nagyon dicséretes dolog, amit az iroda tulajdonosa a munkanélküliekért tesz, igaz, nem ingyen és nem önzetle­nül. Nem ilyen egyértelműen pozitív a Magyarországra be­vándorolni szándékozók segí­tésének kérdése. Azt ugyan a cikk nem tartalmazza, hogy mindezt a „segítést" milyen összegű díj ellenében végzik, de gyanítom, hogy nem in­gyen. Azt a fajta segítséget, amit az iroda nyújt a bevándorlók­nak - esetleg nem ingyen -, a Rendőrfőkapitányság Igazga­tásrendészeti Osztályának (Szekszárd, Mészáros L. u. 19-21.) idegenrendészeti ügy­intézői hivatalból - de nem „hivataloskodva" - és ingye­nesen látnak el, sőt, ennél töb­bet is tesznek: írásbeli tájékoz­tatóval, a kérelem benyújtásá­hoz szüskéges nyomtatvá­A gyakorlati „erőpróbán" túl az elméleti vizsga van még hátra, ám a sikeres vizsgák után képesített gazdaasszonyi oklevelet vehetnek a kezükbe. A diákok igyekezetén érző­dött, hogy nagy súlya van en­nek a képzésnek, átérezték, fontos az, amit csinálnak. A végzősök közül ketten egye­temen, egy pedig kozmeti­kusnak tanul tovább, a töb­biek keresik a számukra meg­felelő lehetőséget. (p.teri-ótós r) nyokkal - amivel az iroda nem rendelkezik - is ellátják az ügyfeleket, ami abból a szempontból sem közömbös, hogy a külföldi állampolgár­nak e kérelmét is itt kell elbírá­lásra benyújtania. Az iroda vezetőjének szak­mai felkészültségét e téren nem ismerem, így minősíteni nem tudom, egy azonban biz­tos, letelepedési vagy beván­dorlási ügyeket rendőrként nem intézett, azokat a belső rendelkezéseket, amelyek a rendőri ügyintézői szervek ré­szére feladatokat határoznak meg, nem ismerheti, így ob­jektív és teljes körű felvilágo­sítást adni nem tud. A külföldiek szempontjából sem indokolt egy ilyen fajta iroda közbeiktatódása a kül­földi állampolgár és az ügyin­tézésre jogosult hivatalos szervek közé, arról nem is szólva, hogy az engedélye­zéshez szükséges személyes jellegű aktusokat átvállalni az ügyfél helyett úgysem tudná. Végezetül: az esetleges ta­nácsadásért kifizetett díjat az ügyintézési illeték megfizeté­sére fordíthatnák az anyagi­akkal amúgy sem túl jól ellá­tott bevándorolni szándéko­zók." (Folytatás az 1. oldalról.) munkáiéról a testület elfo­gadta. A 12. napirendi pont­ban a dombóvári volt úttörő­vasút kisvasúti vágány sínpá­lyájának értékesítését 20 fo- rint/kg-os árban a testület jó­váhagyta. A 13. pontban sze­replő, az önkormányzati bi­zottságok tagságának kiegé­szítését az alábbi személyek­(Folytatás az 1. oldalról.) értek el az elmúlt év során. — Egy éve - 1992. január 1-je óta - részvénytársaság­ként működünk. A gyár ter­mékei öt gyártmánycsaládba sorolhatók: folyadéktöltésű hőmérsékletszabályozók- és korlátozók, gáztöltéses ér zékelőjű szobahőmérsék­let-szabályozók, ipari hőmé­rők, üzemviteli- és hegesztő kismanométerek, hegesztő- és egyéb nyomáscsökkentők. Az üzemviteli- és hegesztő kis- manométereket gyakorlatilag csak külföldre - Németor­szágba - értékesítjük. A folya­déktöltésű hőmérsékletszabá­lyozókat- és korlátozókat Csehországba, Szlovákiába, Franciaországba szállítjuk. — Az értékesítésben, a bevé­telt tekintve milyen szerepet töl­tött be az új mintabolt megnyi­tása? — A márkaszerviz- és min­tabolt az elmúlt év június 16-án nyűt meg és a társasá­gon belül gyártott termékeket forgalmazzuk. Jelentős szere­pet töltött be a mintabolt azál­tal, hogy fél év alatt mintegy 28 millió forint bevételt hozott a gyárnak. Gyakorlatilag négy - Zala, Somogy, Tolna és Ba­ranya - megyéből jönnek vá­sárolni. — A műszaki fejlesztési tevé­kenység területén történt-e előre­lépés? — A gyártmányok fejlesz­tését három csoportba lehet sorolni. Egyik: azon termé­keknek a kifejlesztése, ame­lyek a gyár új termékének ben fogadta el a testület: a Szociális Bizottságba Schütz Jánost, a Városfejlesztési Bi­zottságba Kovács Andrást. A humán alpolgármester sze­mélyre tett jelölést a testület nem szavazta meg. A 15. pontként tárgyalt megyei in­tézményfenntartó társulásban való részvételt ugyancsak nem szavazta meg a testület. számít. A profilunkba illik például - és a piac is igényelte - a rotaméteres reduktorok gyártása, amit kifejlesztet­tünk. A másik: a jelenlegi gyártmányok technológiai bá­zisára kifejlesztett új gyárt­mányok, ami annyit jelent, hogy a termék abban külön­bözik a most gyártott kivitel­től, hogy többet, mást tud. Ilyen például a glicerines ma- nométer. A harmadik kategó­ria a meglévő termékeknek a továbbfejlesztése, mely azért szükséges, hogy megteljenek a hazai és a külföldi minősítő intézetek előírásainak. Ez azért is fontos, mert például a folyadéktöltésű termosztátok valamennyi típusával szeret­nénk megjelenni a nyugati pi­acon. Ennek érdekében készü­lünk az ISO 9001 szerinti mi­nőségbiztosítási rendszer be­vezetésére. — Milyen fejlesztések történ­tek a gyár területén az elmúlt év­ben? — 1992-ben fejeződött be a korszerű, Lancy típusú szennyvízkezelő rendszer ki­építése. A vas-mangántalanító üzembehelyezésével - az el­múlt évben kezdődött az épít­kezés - lehetőség nyílik arra, hogy saját kútból több és jobb minőségű vizet tudjunk föl­használni. Az építkezés vár­hatóan ez év áprilisában befe­jeződik. 'A beruházás mintegy másfél millióba kerül, de úgy számoltunk, hogy két év alatt a költségek visszatérülnek. — Hogyan alakult a dolgozói létszám és a bér az elmúlt idő­szakban és mi várható? Az interpellációk során né­hány képviselő szóvá tette a város több részén az ivóvíz nem megfelelő minőségét, va­lamint a kaposszekcső-szőlő- hegyi Szent Anna forrás rend­betételét. A testületi ülés zárt- ülésen egyedi ügyek tárgyalá­sával ért véget. Tilinger Sándor — Az év eleji nyitó létszám 455, az évi átlagos létszám pe­dig 456 fő volt. A jelenlegi is­mereteink alapján nem ter­vezzük a létszám csökkenté­sét, illetve létszámleépítéssel nem foglalkozunk. A béreknél két adat összehasonlításként: 1991-ben az éves átlagkereset 142 ezer forint volt, tavaly pe­dig átlagban 192 ezer forintot keresett egy dolgozónk. A nö­vekedés 35 százalék, ebből 17 százalékos az alapbéremelés. Nagy gondot és feszültséget okozott már az elmúlt évben is az, hogy olyan színvonalú tevékenység mellett, ami a gyárban folyik, némely terüle­ten alacsonyak a bérek. A jö­vőben szeretnénk, ha a bére­ket legalább az inflációnak megfelelően tudnánk emelni. — Mit ígér az év első negyed­éve? — Az első negyedév igé­nyei alapján az idei év lega­lább olyan erős lesz, mint az elmúlt esztendő volt. Az első negyedévben 130 milliós ter­melési programtervünk van. Ez mindenképpen bizako­dásra ad okot. — Jelenleg hol tart a gyár öná- lósulása? — Közismert, hogy egy év óta részvénytársaság va­gyunk. Az elmúlt évben meg­hirdették az egész részvény- társaság privatizációját kül­földi befektetők körében. Vé- gülis, ami a szekszárdiakra vonatkozik, olyan külföldi be­fektető, akinek konkrét elkép­zelése lenne a gyárral, eddig nem volt. (p-teri) Egy iroda a munkanélküliekért Bizakodva néznek a jövő elé

Next

/
Thumbnails
Contents