Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
12 KÉPÚJSÁG PARAGRAFUS 1993. január 25. Mit kell tudni a közalkalmazotti törvényről? Hosszú előkészítő munka, sok szakmai vita után iktatta törvénybe az Országgyűlés a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. A parlamenti polémia során több, mint 100 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők, s közülük mintegy 60 be is épült a jogszabályba. A törvény már az elmúlt esztendő közepén hatályba lépett, a körülötte zajló viták azonban máig sem ültek el. Egyebek között azért, mert a paragrafusok értelmezésében eltérőek a vélemények, s mert a végrehajtási rendelkezések még .nem láttak napvilágot. Összeállításunkban a mintegy 1 millió munka- vállalót érintő törvény főbb elemeit és a vitatott témákban a jogalkotók álláspontját igyekszünk megismertetni olvasóinkkal. Egyúttal biztatunk mindenkit, hogy a törvény értelmezésével kapcsolatos kérdéseit juttassa el szerkesztőségünk címére: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Miért kellett külön törvényt hozni a közalkalmazottakról? Azért, mert a jelenlegi viszonyok között a versenyszférában - tehát a gazdaságban - dolgozó munkavállalóknak mások az érdekviszonyai, mint a költségvetési intézményekben dolgozóké. A piaci szférában a dolgozók a munkáltatóval történő megegyezés útján tudják érdekeiket érvényesíteni, a költségvetési területeken dolgozóknak viszont a kormánnyal, az ön- kormányzattal kell egyezkedniük - s a kettő között nagyok a különbségek. Kik tartoznak a törvény hatálya alá? . A jogszabály kiterjed az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyára és az állami, önkormányzati költségvetésből fenntartott szervezetekre, a sport- és művészeti, nevelési, oktatási, szociális egészségügyi, közművelődési, közgyűjteményi, tudományos intézményekre és szolgálatokra. Ami más szóval annyit jelent, hogy a törvény előírásai „a portástól az igazgatóig", azaz a felsorolt szervezetek, intézmények valamennyi dolgozójára vonatkoznak. Viszont nem vonatkoznak az elsődlegesen magántulajdonból vagy alapítványi támogatással működő magánegyetemekre, magántulajdonú egészség- ügyi intézményekre. Hogyan kapcsolódik a jogszabály a Munka törvénykönyvéhez? A Munka törvénykönyvéből mindazokat a szabályokat kötelező alkalmazni, amelyeket a közalkalmazotti törvény nem érint, illetve amelyek alkalmazását nem tiltja. A két törvény között az a lényeges különbség, hogy míg a Munka törvénykönyvében a munkaviszonyt illetően a két fél megegyezésén van a hangsúly, addig a közalkalmazottak és a köztisztviselők világában törvényi kötelezés szabályozza a munkavállaló és a munkaadó viszonyát. A közalkalmazottak kollektív szerződés kötésével egészíthetik ki vagy részletezhetik a törvény előírásait. (A kollektív szerződéskötési jog a köztisztviselőket nem illeti meg.) A közalkalmazotti törvény fokozottabb védelmet biztosít az elbocsátás szempontjából a munkavállalónak, mint a Munka törvénykönyve. A versenyszférában például ha a munkáltató úgy dönt, hogy megválik a dolgozótól, rendkívüli felmondással egyik pillanatról a másikra felbonthatja a munkaviszonyt. A közalkalmazottak és köz- tisztviselők esetében ilyen lehetőségről egyáltalán szó sincs; a jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg. A közalkalmazotti törvény - a Munka törvénykönyvével szemben - bérbesorolási rendszert ír elő, kötelezően megjelölve a fizetendő jubileumi jutalmat, a 13. havi fizetést, valamint az illetménypótlékokat. Hogyan alakul át a jelenlegi munkaviszony közalkalmazotti munkaviszonnyá ? Sajnos, a törvény erre vonatkozó részei nem teljesen egyértelműek. Abból adódnak viták, hogy ha valaki közalkalmazotti illetve közszolgálati jogviszonyt létesít, akkor - ha előzőleg nem ezen a területen dolgozott - korábbi munkaviszonyának évei beszámit- sanak-e vagy sem a jogviszonyba. Ennek tisztázására és megnyugtató rendezésére a továbbiakban minden bizonnyal vissza kell térni. Többek között azért, mert - miként az érintett szakszervezetek hangsúlyozzák - méltánytalan lenne bárkinek is korábbi munkaviszonyából esztendőket elvenni a közalkalmazotti jogviszony számításánál; ez komoly joghátrányt jelentene számukra. Ismeretes, hogy közalkalmazotti tanácsok alakulnak. Mi ezek célja? A jövő év tavaszán kerül sor a közalkalmazotti, az üzemi és a társadalombiztosítási ön- kormányzati tanácsok választására. E tanácsok egyik legfontosabb joga, hogy a munkáltatóval közösen alkossák meg a közalkalmazotti szabályzatot - amely azonban nem helyettesítheti a kollektív szerződéseket. Egyetértési jog illeti meg a tanácsokat a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása ügyében. Csak egyetértésükkel hozható döntés a munkáltatói segélyek, a lakástámogatások odaítéléséről, a munkáltató tulajdonában levő üdülők hasznosításáról. A munkáltató köteles kikérni a tanács véleményét minden közalkalmazotti jogviszonyt érintő nagyobb horderejű döntés előtt: a belső szabályzattervezetről, a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának módjáról, stb. Ha a munkáltató elmulasztja ezt a kötelezettségét, intézkedése érvénytelen lesz. A közalkalmazotti tanács képviselője részt vesz az intézmény vezetésében, annak szakmai, gazdasági terveinek kialakításában. A tanács azonban nem vállalhat fel érdekvédelmi tevékenységet. Mi a különbség a munkaszerződés és a kinevezés között? A versenyszférában a Munka törvénykönyve szerint kötött munkaszerződéssel létesülhet munkaviszony; a közalkalmazotti jogviszony kinevezéssel jön létre. Amíg az előbbi határozott és határozatlan időre szólhat, addig a kinevezés - két eset kivételével - csak határozatlan időre szólhat és csak írásban történhet. A kinevezés a közalkalmazott foglalkoztatási biztonságát szolgálja. Határozott időre helyettesítés esetén és akkor szólhat a kinevezés, ha valamely konkrét feladat elvégzésére vesznek fel valakit. Milyen okmányokat kérhet a munkáltató a munkavállalótól kinevezés előtt? Egyetlen okmányt: az egyetemi, főiskolai vagy szakképesítési oklevelet, azt is csak bemutatásra. Akinek 1992. július 1-je után jött létre a közalkalmazotti jogviszonya, annak fel kell mutatnia korábbi munkáltatójától kapott igazolását, mert csak ennek alapján határozható meg a jogviszonyba számítandó idő. Egyébként ez az igazolás lesz a későbbiekben az összes jogviszony számításának alapdokumentuma. Jár-e a közalkalmazottnak jubileumi jutalom? Ez is vitás pontja a törvénynek; a közalkalmazotti jogviszony számításából adódóan a jogosultság megállapítását ü- letően is megoszlanak a vélemények. Az érintett szakszervezetek álláspontja erre vonatkozóan egybecseng: minden korábbi jogviszonyt közalkalmazotti jogviszonynak kell tekinteni, s ennek megfelelően kell kifizetni a jubíle- umi jutalmat is. A jubileumi jutalom mértéke egyébként 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén két, 30 év után három, 40 év után pedig öthavi illetménynek megfelelő összeg. A nyugdíjazás évében esedékessé váló összeget a nyugdíjba menetelkor fizetik ki. Aki legalább 35 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, annak a 40 éves jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat kell kifizetni. Elhalálozás esetén az örökös jogosult az összeg felvételére. Hogyan kell számítani a 13. havi fizetést? A közalkalmazott akkor jogosult a 13. havi illetményre, ha az adott évben legalább hathónapos jogviszonnyal rendelkezik. Ez jár a helyettesítőnek, a helyettesítettnek, a gyesen és a' gyeden levőnek egyaránt. Lényeges szempont: nem az a fontos, hogy valaki az adott intézményben dolgozott hat hónapot, hanem az, hogy az adott évben közalkalmazotti jogviszonyban töltötte-e a fél évet. Ha igen, akkor jár részére a 13. havi bér. A kifizetés időpontjára vonatkozóan a törvény végrehajtási utasítása ad majd pontos eligazítást. Mikor jár a közalkalmazottnak végkielégítés? Akkor, ha jogviszonya felmentéssel, rendkívüli lemondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. Nem jár végkielégítés, ha az illető nyugellátásra szerzett jogosultságot vagy ha korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részére. A végkielégítés mértékét a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő határozza meg. Végkielégítés már egyéves jogviszony után is jár. A törvény maximum 20 év jogviszonyban töltött időt ismer el, ebben az esetben 8 havi átlagkereset illeti meg a dolgozót. A végkielégítés mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő az 1 évet meghaladja egyhónapi, legalább 3 háromhónapi, legalább 5 év négyhónapi, legalább 10 év öthónapi, legalább 15 év hathónapi, legalább 20 év nyolchónapi átlagkeresetnek megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke 4 havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző 5 éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás útján szűnik meg, a végkielégítés összegének kétszerese jár. Érvényesek-e a jelenlegi kollektív szerződések? Érvényesek, de a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény új rendje szerint kell módosítani. Jelenleg a munkahelyeken működő valamennyi szakszervezet legitim, így jogosult a módosításra, illetve új szerződés kötésére ott, ahol korábban nem volt kollektív szerződés. Erre azért van feltétlenül szükség, mert egy-egy intézmény belső munkarendjét csak kollektív szerződéssel lehet szabályozni vagy változtatni. Hány nap szabadság jár a közalkalmazottnak? A törvény alapján alap- és pótszabadság jár. Az alapszabadság mértéke az alsó és közép közalkalmazotti osztályban évi 20, a felső és kiemelt osztályban évi 21 munkanap. A pótszabadságok közül általános a fizetési fokozat után járó pótszabadság. A törvény alapján a közalkalmazottak fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap jár; az első fizetési fokozatban azonban ilyen rímen nem jár pótszabadság. A fiatalkorú munkavállalónak 18 éves koráig évente 5 nap jár. A magasabb vezetőál- lásu közalkalmazottat évi 10, a vezetőállásút évi 5 munkanap illeti meg. A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, valamint az egészségügyi ágazatban oktató-nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg. Ebből a munkáltató legfeljebb 15 napot oktató-nevelő munkára igénybe vehet. Évenként 5 munkanap pót- szabadság jár a tudományos munkatársnak és annak a közalkalmazottnak, aki egészségre ártalmas munkahelyen dolgozik, s ott naponta legalább 3 órát tölt. Aki már legalább 5 éve ilyen munkahelyen van, dupla, azaz 10 munkanapos pótszabadság jár. A gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló, illetve a gyermekét egyedül nevelő szülőt egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap illeti meg a gyermek 16 éves koráig. A vak munkavállalónak évi 5 nap jár. Az állandó jelleggel föld alatt dolgozók pótszabadságának mértékét a kollektív szerződés, illetve a munka- szerződés határozza meg. Jár-e szabadság a munkavégzés szünetelése idején? Igen, a keresőképtelenséget okozó betegség, a szülési szabadság tartamára, a 10 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetésnélküli szabadság első évére, a harminc napot meg nem haladó fizetésnélküli szabadság tartamára, a tartalékos katonai szolgálat idejére és minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló az átlagkeresetnek megfelelő fizetésben részesül. Vállalhat-e mellékfoglalkozást a közalkalmazott? Foglalkoztatható mellékállásban, részfoglalkozásban, megbízásos jogviszonyban - közalkalmazotti vagy egyéb területen. A megbízás határozott idejű kinevezéssel történik. Mellékfoglalkozás vállalása csak összeférhetetlenség esetén tiltott, például akkor, ha a közalkalmazott főállású tevékenysége és a mellékállásban, másodállásban vállalt tevékenysége azonos a főállásúval, vagy ha munkáltatója gazdasági kapcsolatban áll azzal a munkáltatóval, akinél a közalkalmazott másodállást kíván létesíteni. Hogyan szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony? A munkavállaló a határozatlan időre szóló jogviszonyt felmondással, kéthónapos határidővel bármikor indoklás nélkül megszüntetheti. A két hónap a lemondó nyilatkozat közlésétől, illetve a munkáltató tudomására hozásától számít. Semmi akadálya nincs annak, hogy a felek - kölcsönös egyetértéssel - a kéthó- napnál is korábbi időpontban állapítsák meg a közalkalmazotti jogviszony megszűnését. Ezt azonban a munkáltatótól kikényszeríteni nem lehet. Ha a közalkalmazott a munkáltató beleegyezése nélkül a lemondási idő letelte előtt szünteti meg a jogviszonyát, az a lépése jogellenessé teszi a megszüntetést és a felmentéssel azonos következményekkel jár. A lemondási időre vagy annak egy részére mentesíteni lehet a közalkalmazottat a munkavégzés alól, a törvény azonban ezt nem írja kötelezően elő. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, - ha megszűnt az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatta; - ha az Országgyűlés, a kormány, a miniszter vagy az önkormányzat képviselő-testülete a munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség, vagy - ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válik, illetve ha elérte a nyugdíjkorhatárt. A munkáltató a felmentés okát minden esetben köteles írásban megindokolni. Elfogadható indok csak a törvényben felsoroltak valamelyike lehet. Az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania az indok valóságát. A felmentési döntéssel szemben a munkavállaló a bírósághoz fordulhat. Mennyi a felmentési idő? Legalább két hónap, de maximum egy év lehet. Ha hosz- szabb felmentési időt a kollektív szerződés nem ír elő és a felek sem állapodnak meg másként, akkor a felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött 5 év után 1 hónappal, 10 év után 2 hónappal, 15 év után 3 hónappal, 20 év után 4 hónappal, 25 év után 5 hónappal 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. A munkáltató köteles legalább a felmentési idő felére a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. E felmentés időtartamára a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Melyek a felmentési tilalmak? A munkáltató nem szüntetheti meg felmentéssel a közalkalmazott jogviszonyát betegség miatti keresőképtelenség idején, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő 1 év, ü- letve gümőkóros megbetegedés esetén két év múltán; továbbá üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt és. a táppénzre jogosultság idején. Nem szüntethető meg a jogviszony akkor sem, ha beteg gyermeke miatt táppénzes állományban van vagy közeli hozzátartozója ápolása miatt fizetetlen szabadságon van. Ugyanez áll a nő terhessége idejére, a szülést követő hatodik hónap végéig, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejére. Vonatkozik a tilalom a sorvagy tartalékos katonai szolgálat idejére, attól kezdve, amikor az ülető a behívó parancsot kézhez vette. Csak különösen indokolt esetben lehet fölmenteni azt a ntunkaválla- lót, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. • (Folytatás a 13. oldalon)
