Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
1993. január 25. Mit kell tudni PARAGRAFUS - HIRDETÉS KÉPÚJSÁG 13 a közalkalmazotti törvényről? . • (Folytatás a 12. oldalról) Beszámít-e a jogviszonyba a felmentési idő? A közalkalmazott jogviszonya a felmentés utolsó napjától szűnik meg. Ebből következően a felmentési idő tartama beszámít a közalkalmazotti jogviszonyba. Közalkalmazotti jogviszony-e a részmunkaidőben dolgozó nyugdíjas munkaviszonya? Igen, sőt, a részfoglalkozású nyugdíjast megilleti valamennyi olyan kedvezmény, amely az aktív dolgozónak jár. így például vonatkoznak rá a bérrendszerrel, a bérpótlékkal, a 13. havi fizetéssel valamint a jubileumi jutalommal kapcsolatos előírások. Hogyan számolják az illetménypótlékot? A közalkalmazott több címen és többféle pótlékra jogosult. Az illetménypótlék jelenlegi számítási alapja az 1992. január 1-jén érvényes kötelező minimálbér, azaz 8 000 forint. A minimálbér összegének változásával azonban 1994-ig nem változik automatikusan a pótlék alapjául szolgáló ösz- szeg. A pótlékot egyébként ez év júliusától kell fizetni. Mikor jár kártérítés a munkáltatótól a közalkalmazottnak? Akkor, ha a munkáltató a dolgozóval szembeni kötelezettségeit szándékosan, vétkesen megszegi, például nem fizet illetményt, pótlékot, 13.havi bért vagy nem biztosít megfelelő munkafeltételeket, nem látja el megfelelő munkával. Ha a munkáltató nem fizeti ki a dolgozónak a részére járó jubileumi jutalmat, a dolgozó munkaügyi pert kezdeményezhet. Mi az úgynevezett nem vagyoni kár? A bíróság nem vagyoni kártérítésre kötelezheti azt a személyt, aki például egy munkatársáról olyan állítást tesz közzé, amely annak erkölcsi vagy egzisztenciális kárt okoz. Mi a következménye, ha a munkavállaló az előírt felmentési idő felét nem tölti le? A munkáltató kollektív szerződésben előre megszabhatja, hogy dolgozója az adott felmentési idő felét munkában töltse. Ha ezt nem teszi meg a dolgozó, jogkövetkezménnyel jár, munkaügyi per indítható ellene. A döntés lehet a munkabér visszafizetése vagy túlmunkára kötelezés. Mikor lehet azonnali hatállyal megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Egyetlen eset kivételével nem lehet így megszüntetni. A kivétel az, ha olyan gazdasági visszaélésre derül fény, amelyben föltételezhető, hogy a visszaélést elkövető közalkalmazott az ellene indított vizsgálatot befolyásolni vagy akadályozni tudná. Lehet-e együttesen kikötni a próba- és a gyakornoki időt? Abban a munkakörben, ahol gyakornoki idő és a gyakornoki vizsga letétele kötelező, próbaidőt kikötni nem lehet. Mikor köthető ki a gyakornoki idő letöltése és a gyakornoki vizsga letétele? A végleges választ a törvény végrehajtási utasítása adja majd meg. Lesznek azonban olyan munkakörök (például a tudományos munkák), amelyeknél indokolt a gyakornoki idő kikötése, mert ez idő alatt derülhet ki, hogy a kutató alkalmas-e feladatai ellátására. A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, amelyben gyakornoki idő letöltése és a gyakornoki vizsga letétele kötelező. A gyakornoki idő tartamát és a vizsga letételét kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő 3 évig terjedhet. Ebbe az időszakba nem számít be a sorkatonai és a tartalékos katonai, a polgári szolgálat ideje, a 30 napon túli keresőképtelenség és a 30 napon túli fizetésnélküli szabadság ideje, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka tartama. A gyakornok egyébként minden tekintetben azonos jogállású a többi közalkalmazottal. Megs zün tethető -e átszervezés címén a közalkalmazott jogviszonya? Nem. Ezt csak abban az esetben teheti meg a munkáltató, ha az önkormányzat a költségvetés csökkentésével egyidejűleg létszámleépítést rendel el. Ugyancsak megszüntethető a jogviszony, ha az önkormányzat jogutód nélkül megszünteti az adott intézményt. Köteles-e elfogadni az áthelyezést a munkavállaló? Nem, ha az számára kedvezőtlen. A visszautasítás nem lehet indok arra, hogy munkáltatója fölmentse jogviszonyából. Lényeges, hogy köztisztviselőt nem lehet közalkalmazottként áthelyezni; ugyanígy közalkalmazottat sem lehet munkaviszonyba, illetve köz- tisztviselői jogviszonyba áthelyezni. Mi az előnyben részesítési kötelezettség? A munkáltató köteles a pályázat során figyelembe venni a jelentkező pályázók szociális körülményeit. Az azonos feltételekkel - azonos végzettséggel, hasonló idejű munka- viszonnyal, stb. - rendelkező pályázók közül tehát azt kell előnyben részesíteni, akinek több gyermeke van. Melyek a fegyelmi felelősség új vonásai? A törvény változatlan elnevezéssel, de új tartalommal szabályozza a fegyelmi felelősségre vonás intézményét. Lényege, hogy a jövőben a fegyelmi eljárást csak írásban lehet elrendelni (korábban a szóbeli elrendelést is lehetővé tette a törvény) és kizárólag bizottság, fegyelmi biztos bevonásával lehet lefolytatni. A fegyelmi biztos nem dolgozhat a fegyelmi alá vontnál alacsonyabb beosztásban és csak közalkalmazott lehet. Az eljárás végén a döntés akkor válik jogerőssé, ha jogvita után azt a bíróság törvényesnek mondja ki. A fegyelmi eljárás szabályai szigorúbbak lettek. A szigorítás egyrészt a munkavállalók érdekeit szolgálja. Ez a szabályozás azonban a munkaadóknak is komoly lehetőséget ad arra, hogy fegyelmi úton bocsássák el azokat, akik nem végzik tisztességesen a munkájukat. Milyen igazolást köteles kiállítani a munkáltató a közalkalmazottnak, ha megszűnik a jogviszonya? A munkáltató 1992 július 1-jétől közalkalmazotti igazolással köteles útjára bocsájtani a dolgozót. Ennek, a Munka törvénykönyve rendelkezésén túl, tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, jogviszonya megszűnésének módját és okát. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló kérésére az Igazolásból mellőzzék a jogviszony megszűnésének módját és okát. Ferenczy Europress 3 ■■■■ Bűének is szóinak mellette Magyar Gallup Intézet felmérése szerint előfizetőink 95%-a úgy tartja, rádiótelefon nélkül nehezebben bonyolítanák le üzleti ügyeiket, 14%-uk vélekedése szerbit pedig egyenesen csődbe jutott volna vállalkozásuk e telekommunikációs eszköz híján.És most egy érv tőlünk: A 48.500 Westel által ajánlott lízingkonstrukcióban ‘~1(J. ' forint befizetésével azonnal rádiótelefonhoz és vele vonalhoz juthat.S ezzel lehetőséghez, hogy a világ bármely vezetékes vagy rádiótelefonját felhívhassa - akár már holnap. A rádiótelefonos szolgáltatás tarifái ráadásul vidékről indított távolsági hívások esetén alig magasabbak, mint a vezetékes hálózat díjai. *A távközlési összeköttetés költsége részletekben fizethető. BUDAPEST: 1111 Karinthy Frigyes út 21. Tel.: 166-9977, 227-3777 Rádiótelefon: (06) 60-27087, (06) 60-27088 PÉCS: 7621 Rákóczi út 19. NAGYKANIZSA: 8800 Deák tér 10. Tel.: (92) 73 460 Rádiótelefon: (06) 60-27900 Rádiótelefon: (06) 60-27408 »)))))) WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. MOZGÁSBAN AZ ÜZLET
