Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. január 25. ERRŐL - ARRÓL »ÚJSÁG 7 Segítik a rászorulókat A családi otthon melegéért (Folytatás az 1. oldalról.) — Tudomásom szerint az ala­pítványban az elnök képvisel, de nem határozhat. A határozat joga a már említett kuratóriumé. Kik a kuratórium tagjai: — Az elnök dr. Halzl Jó­zsef, az MVM Rt vezérigazga­tója, titkár Dobozi György (Energiagazdálkodási Rt.), az ügyvezető titkári feladatokat pedig jómagam látom el. Ta­gok még: Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke, dr. Pálos Miklós, a Miniszerelnöki Hivatal poli­tikai államtitkára, dr. Pulai Miklós, a Népjóléti Miniszté­rium államtitkár-helyettese és Vas József, a Vértesi Erőmű Részvénytársaság vezérigaz­gatója. — Kérem, beszéljen a pályá­zati rendszerről, és eddigi ered­ményeikről. — Az alapítvány bejegyzé­sétől kezdve az alapítótól füg­getlenül és politikamentesen dolgozik. A Héra egyéni ké­relmekkel közvetlenül csak nagyon kivételesen foglalko­zik. Az önkormányzatok a működő speciális hálózatuk által derítik fel és tartják nyil­ván a rászorultakat, és ebbe - hiszen náluk van az „adós­lista" - bevonják a területileg illetékes energiaszolgáltató cégeket is. A rászorultak ja­vára az önkormányzatok pá­lyázatot nyújtanak be, melyről a kuratórium dönt. Az első, mondhatnám kísérleti pályá­zati eseményre tavaly június­ban került sor. A Vértesi Erőmű Rt szervezésében az ÉDÁSZ Rt segítségével 500 ezer forint támogatást tud­tunk nyújtani 80 állampolgár­nak, illetve családnak, akiket az önkormányzat szociális és egészségügyi osztálya szerve­zett meg. Javaslatukra egysé­gesen 5 ezer forint támogatást ítélt meg a kuratórium. To­vábbi 100 ezer forint értékben energiatakarékos fényforrá­sokat osztottak szét, melyeket kedvezményes áron kaptunk a General Elektric Tungsram Rt adományaként. Két tapasz­talatot szűrtünk le, részben a beérkezett hálálkodó levelek­ből, részben a tartozások átte­kintésével: volt, hogy támoga­tásunk a fennálló tartozás tö­redékére volt csak elég, míg egyes esetekben a rászoruló másfél évi számláját fedezte. — Hallhatnánk a legközelebbi feladatokról? — A második pályázat nyertese, melyet a kuratórium a közelmúltban döntött el, Pécs önkormányzata. Az álta­luk nyújtott 3 millió forint tá­mogatást a Héra Alapítvány 20 százalékkal növelte meg a rászorultak megsegítése érde­kében. — A listán felsorolt rászoru­lók a segélyt postai ütőn kapják kézhez? — Nem. A támogatás az energiaszámlák kifizetésében nyilvánul meg. A támogatás más, de közel sem lebecsü­lendő módja az, hogy energia- takarékos háztartási eszközö­ket juttatunk ingyenes vagy kedvezményes áron a rászoru­lóknak és ingyenes szaktaná­csadást biztosítunk a takaré­kos energiafelhasználás céljá­ból. Kérünk mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten támo­gassa karitatív alapítványun­kat. Készséggel állunk min­den érdeklődő rendelkezésére a Budapest I. , Iskola u. 13. szám alatti irodánkban, vagy telefonon a 202-7853 számon. Takács I. A. Életszínvonal -1993 Mire, mennyit költünk? A nyolcvanas évek közepén a lakosság összes kiadásaiban az élelmiszerek, az élvezeti cikkek együttes aránya 42-43 százalék volt, ezen belül az él­vezeti cikkeké 14,5-15 száza­lék. Fűtésre, háztartási energi­ára kiadásainknak csak 3,7-3,9 százalékát fordítottuk. A csa­ládi költségvetés mintegy 8-10 százaléka „ment el" tartós fo­gyasztási cikkekre, a jövede­lem 25-26 százalékát pedig a szolgáltatások emésztették fel. Napjainkra a helyzet alapo­san megváltozott. Ennek egyik oka, hogy az egyes alapvető fogyasztási cikkek ára lényegesen gyorsabban nőtt, mint a ritkábban vásárolt termékeké, másik oka az élet- színvonal folyamatos csökke­nése. 1992-ben - ma még csak becslések állnak rendelke­zésre - az ország lakosságá­nak életszínvonala az 1980-as évek induló színvonalának 85-86 százalékát alig éri el. A háztartások kiadási szer­kezetét tehát alaposan módo­sítani kellett. Vannak bizo­nyos kiadások, amelyeken nem lehet takarékoskodni. Ilyen a fűtéá, az energiafel­használás, a közüzemi szol­gáltatások díja és természete­sen a közlekedési tarifák. Az alacsony jövedelmű ház­tartások kiadásaiban mind nagyobb hányadot tesz ki a lakásfenntartás - a lakbér, a fűtés, a vüágítás. Sokan nem is tudják megfizetni e szolgálta­tásokat. Szeptemberi adatok szerint élelmiszerre a teljes családi jövedelem 38 százalé­kát fordították, 11,6 százalékát szeszesitalra, cigarettára köl­tötték. (Ez utóbbiakon nem tudtak, de nem is akartak ta­karékoskodni.) E réteg egész­ségügyi célokra - gyógy­szerre, mosásra, testápolásra - viszonylag keveset költ, mégis többet, mint korábban, hiszen az olcsóbb termékek eltűntek a boltokból, kénytelenek a drágábbat megfizetni. Különösen kedvezőtlen a nyugdíjasok fogyasztási szer­kezete. Az élelmiszerkiadások 35 százalékot tesznek ki, a la­Különösen kedvezőtlen a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete Az adakozás összegéről nincs statisztika kásfenntartás 19 százalékot, a cigaretta, ital mindössze 7,2 százalékot köt le a családi pénztárból. Legfontosabb szó­rakozási lehetőségük a tévé, a rádió, az előfizetési díjak a jö­vedelem 1 százalékát viszik el. Ha azonban a készülékeket cserélni kell, a költségvetés azonnal felborul, hiszen egy közepfes színes tévé csaknem félévi nyugdíjba kerül. Közle­kedési kiadásaik viszonylag alacsonyak, újságra, könyvre szinte alig költenek. Nem lett könnyebb a több gyerekes családok helyzete sem. A 3 vagy több gyereket nevelő családok az átlagosnál többet kénytelenek ruhára, ci­pőre költeni, ezek a kiadások a családi jövedelem 10 százalé­kát is leköthetik. A lakásfenn­tartás költségeire a bevételek 20-35 százalékát is ki kell ad­niuk, ami sokaknak megold­hatatlan. A lakbérrel és közü­zemi díjakkal legtöbbször ez a réteg marad adós. Tartós fo­gyasztási cikkekre csak ese­tenként és a legszükségeseb­bekre telik. A régi szociális háló már nem, az új még nem védi e családokat az elszegé­nyedés veszélyétől. Nyitrai Vera Ferenczy Europress Versenyfutás, mozgássérülteknek A kormány 1992. december 30-án módosí­totta az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről szóló 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet 13. pa­ragrafusát. A módosítás szerint a közlekedési támogatásra vonatkozó igényt minden évben február 15-ig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki február 15. és április 30. között határozattal dönt és gondoskodik a megállapított közleke­dési támogatás folyósításáról. Viszont a jogo­sultak többsége nem olvasta a - kérelmezési időszak kezdete előtt egy nappal megjelent - közlönyt, nem értesült a módosításról, s így félő, hogy kimarad a neki szánt és őt megillető támogatásból. A MEOSZ reméli, hogy a határ­időt megcváltoztatják. Ennek ellenére kéri egyesületeinek tagjait és az országban élő va­lamennyi mozgáskorlátozott személyt, hogy máris adják be támogatási kérelmüket haladék­talanul a jegyzőhöz. Ne feledjék, versenyt kell futniuk - ha megy, ha nem - az idővel. Á jegy­zők, a jelenleg érvényes rendeletmódosítás sze­rint február 15-én lehúzzák a rolót, azaz a feb­ruár 16-án érkezett kérelmekről már nem hatá­roznak. Nevelési pályázat A Belügyminisztérium a Hanns Seidel Alapítvány támogatásával „A társadalom és a fegyveres erők" című kutatási és oktatási projektum keretében nevelési pályá­zatot hirdet általános- és középfokú tanintézetek peda­gógusai részére a közrend és a közbiztonság megóvá­sára, az ön- és vagyonvédelemre nevelés témakörében. Pályázhat minden oktatási és művelődési intézmény­ben dolgozó pedagógus, valamint a pedagógusképző fő­iskolák és egyetemek hallgatói. (Alkotóközösségek is pá­lyázhatnak.) A pályázat célja: A tanuló ifjúság köz- rendvédelmi és közbiztonsági nevelése, az ön- és va­gyonvédelemre való felkészítés, valamint a tanulók és a rendészeti szervezetek közötti viszony formálása a kia­lakuló demokratikus jogállam feltételrendszerében. Pá­lyázni eredeti, nyomtatásban meg nem jelent és kifeje­zetten erre a pályázatra készített munkával lehet. A pá­lyamű tartalmazhat új nevelési koncepciót, programot, feldolgozhat konkrét, már folyó kísérletet, összegezheti egy már bevezetett módszer tapasztalatait, (ha eddig nem publikálták). Egy szerző vagy szerzőcsoport egy alkotással pályázhat. A pályaműveket 3 gépírásos pél­dányban kell beküldeni, jeligésen. A pályázó nevét, lak­címét - vagy munkahelyének nevét, címét - kívülről szintén jeligével ellátott, kisebb borítékban kell elhe­lyezni. Beküldési határidő: 1993. június 30. Cím: Bel­ügyminisztérium, Sajtó- és Tájékoztatási Főosztály, 1051 Budapest, József A. u. 2-4. (Bővebb felvilágosítást a megyei rendőrfókapitányságon adnak.) Mit kell tudni? Új szabályok, változások az adózásban Az általános forgalmi adóról szóló LXXIV. sz. 1992. évi tör­vény az adózási mód választá­sát újra szabályozta. Ezért egyes adózási módoknál ezt a bejelentkezést meg kell ismé­telni, vagy ugyanazon adózási mód választása esetén meg kell erősíteni 1993. január 31-ig (lásd ÁFA tv. 74. §. (5) bek.). — Az alanyi adómentesség választásakor — a kereskedelmi szállás­helyadási tevékenység folyta­tása esetében a törvény külön­leges adózási módjának válasz­tásakor — bolti kiskereskedelmi te­vékenység folytatása esetében a törvény különleges adózási módjának választásakor. Felhívjuk a tisztelt adóala­nyok figyelmét, hogy az 1992. évben létezett különös adózási módok közül megszűnik a kis­iparosok, valamint a vendéglá­tóipari tevékenységet folytatók átalány adózási lehetősége. Akik ezen adózási módok sze­rint adóztak 1992-ben, azoknak 1993-ban vagy tételes ÁFA el­számolás szerint kell adózniuk, vagy ha az alanyi adómentes­ség feltételeinek megfelelnek, választhatják az alanyi adó- mentességet, amit szintén 1993. január 31-ig kell bejelenteni. A jelenleg forgalomban lévő régi adatmódosító lap kiegészí­tője ügyfélszolgálati irodáink­ban szerezhető be, az új adat­tartamú nyomtatványok forga­lomba kerüléséig. Figyelem! Fontos! Az adóel­járás rendjéről szóló törvény 1993. évre az általános forgalmi adó bevallási rendjét módosí­totta. 1992-ben csak a, havi be­vallásra kötelezetteknek kellett teljeskörű bevallást tenni ha­vonta az általános forgalmi adó nettó elszámolandó összegéről. A többi adóalanynak havonta csak akkor kellett bevallást adni a „61. sz." nyomtatvá­nyon, ha visszaigénylő volt. 1993-ban minden általános forgalmi adó fizetésére kötele­zett adóalanynak az általános forgalmi adó nettó elszámo­landó összegét (függetlenül at­tól, hogy befizető vagy vissza­igénylő) havonta (tárgyhót kö­vető hó 20-áig) az erre rendsze­resített nyomtatványon be kell vallani. 1993. évre az első bevallást az új nyomtatványon február 20-áig kell beadni. Az elmúlt hétfőn megjelent cikkünkben az APEH 83. rsz. 20 típusú földadó bevallási nyomtatvány beadási határide­jét jelentettük meg. Ismételten felhívjuk a fi­gyelmet arra, hogy ezen a nyomtatványon azoknak a ma­gánszemélyeknek kell a föl­dadó bevallási kötelezettségü­ket teljesíteni, akik nyilatkoztak a munkáltatónak, hogy jövede­lemadó kötelezettségüket a munkáltató rendezze, vagy akiknek az Adózás rendjéről szóló törvény által meghatáro­zott egyéb okból (23. §. (2) bek.) jövedelemadóbevallási kötele­zettségük nincs. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Az 1951-56-os munkaszolgálatosok kárpótlásának ügyintézéséről A 174/1992. (XII. 29.) Kor­mány számú rendelet intézke­dik, az annakidején „osztály­idegen" mivoltjuk miatt, kényszermunka-szolgálatosok kárpótlásáról. Sajnos a rende­letben és ennek nyomán a saj­tókban is egy, az illetékesekkel nem egyeztetett technikai eljá­rás jelent meg, miszerint a munkaszolgálat időtartamát a területileg illetékes hadkiegé­szítő parancsnokság által kiállí­tott igazolással kell bizonyítani. E kényszermunka-szolgálat iratanyagát a megyei hadkiegé­szítő parancsnokságok már évekkel ezelőtt, továbbították a Központi Honvédségi Irattár­nak. Ugyanakkor a Magyar Po­litikai Foglyok Szövetsége me­gyei szervezetei felkészülve e munkaszolgálatosok kárpótlá­sára, a nyilvántartásukat elké­szítették. A OKKKH és a Kiegé­szítő Parancsnoksággal egyez­tetve a volt munkaszolgálato­sok igénybejelentéseit a PO- FOSZ megyei szervezetei készí­tik el. Ehhez szükséges a volt munkaszolgálatosok katona­könyve és egy, saját nyugdíj- szelvénye. Az özvegyeknek ezen kívül még hozniok kell a házassági és a férjük halotti anyakönyvi kivonatának fény­másolatát is, az eredeti anya­könyvi kivonatokkal együtt. Tehát a kiegészítő parancsnok­ságot nem kell az érintetteknek felkeresniök, ellenben keressék a megyei szervezetünket, im­már új címünkön: Szekszárd, Hunyadi út 4. sz. alatt, a hét minden keddjén és szerdáján, ahol is a kért és fent leírt okmá­nyokkal jelenjenek meg. Igé­nyüket gépi feldolgozásra, a szervezet szakszerűen elkészíti. Mivel az igénylő lap sok kód­számot is tartalmaz, az érdekel­tek ne maguk állítsák ki, ne is forduljanak az önkormányzati tisztviselőkhöz, mert 5-6 hónap után, korrekcióra azt vissza­küldi az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és ez idő- veszteség. Ezen tájékoztatásun­kat az érdekeltek figyelmesen olvassák el és eszerint cseleked­jenek. A Politikai Foglyok Szövetsége Tolna Megyei Szervezete Csempészáru cikklista, 1992 Az a kishír, miszerint sugármérő berendezé­seket állítottak üzembe a záhonyi határállomá­son, joggal kelthetett izgalmakat, de ugyanak­kor érdeklődést is az irányba: hányféle cikkel kísérleteztek a csempészek az elmúlt évben, és mik voltak az igazán kurrens áruk? Ha a viszonylag kis helyen, nagy érték be­hozatalát tekintjük irányadónak, akkor a kü­lönböző kábítószerek mellett az uránszárma­zékokról kell szót ejteni. Hozzák a kis, sötét­barna pasztillákat, amelyek atomerőművek fű­tőanyagául is szolgálhatnak. Ugyancsak „tran­zitutasként" lépi át határunkat a vörös por, vagy vörös higany, amely sokkal kisebb helyen elfér, mint azok a dollármilliók (!), amelyeket értük egy-egy közel-keleti ügynök szívesen megad. Ha a tételeket külön-külön nézzük - mondja a vámőrségi főnyomozó - akkor első helyen az alkohol áll, majd a gépkocsik követ­keznek. Az elkobzott üvegek sok tízezres tétel­ben állnak a raktárakban. De van ott BMW 750-es vagy 500-as Merci is. '1992. első kilenc hónapjában több mint száz ilyen, hamis ira­tokkal érkező nagyértékű kocsit sikerült lefog­lalni. Ezután jön a füstös áru. így mondják az expressz-vonatok kutatói, akik leginkább Pullmann-kocsik padlásairól kotorják össze a - természetesen gazdátlan - cigarettás csomago­kat. De gyakran találnak kartonszámra a fek­vőhely párnázott része alatt, a WC-ben és legú­jabban fekete színű kartonládában, a forgó- zsámolyra kötözve, mintha csak valami kocsi­tartozék lenne. A „toplistán" ezek után a sportviseletek sze­repelnek. A drága szabadidő-ruhák összepré­selve, zsákba húzva utaznak a kamionokon, mint „hézagkitöltő rongyok", miközben a Ree- bok divatcipők és a Weckenbrock cég más sportcikkei habszivacs göngyölegben kerülnek „Fragile", azaz törékenynek minősített ládák rugalmas bélelésére. Á rangsorban a márkás órák, a bizsunak ál­cázott aranytárgyak, az ikonok, majd a legcsat- tanósabb holmik: a fegyverek következnek. Utóbbiak esetében már azt is kiügyeskedt'ék a csempészek, hogy szétszedett állapotban az alkatrészek máshogy is összeilleszthető ártat­lan külsőt mutassanak. A leltárba tartoznak még azok a gyógyszerek, amelyek már közel állnak a droghoz. L. B. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents