Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23 / 19. szám
10 MÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. január 23. Előre megtervezte a kerítést Saját kedvtelésre munkálja a fát A kerítés három hónap alatt készült el A nemrégiben készült kapun belépve az udvaron fa ülőalkalmatosság, asztal tűnik az ember szemébe. Egy - nyáron hús árnyékot adó - fa tövében állították fel őket. Az udvartól a kiskertet egy, X-alakzatban összerakott fából készült, alacsony kerítés választja el. A ház végében, a bejárat mellett új madáretető, a rajta játszadozó cinegék csi- vitelésétől hangos a környék. Müller József mőcsényi otthonát gondos, aprólékos munkával készült kerítés veszi körül. A házigazda eredeti szakmája vasesztergályos, ám a kerítés készítésénél nem a rideg vasat, hanem a melegebb, barátságosabb anyagot, a fát választotta. — Nagymányokon láttam hasonló kerítést, mint a miénk. Nagyon megtetszett, megragadott az egyszerűsége, s az, hogy ilyen nincs mindenkinek. A rendkívül munka- és időigényes kerítéshez fenyőt használt. Egyedül csinálta - ugyanúgy, mint a többi, fából készült alkotást -, csak a lábazatnál kellett segítség, a betonozáshoz. Saját kedvtelésére munkálja meg a fát, kigondolja mi legyen belőle. A szabadidő hasznos eltöltése mellett nagyon sok pénzt takarít meg. Elég, ha csak annyit mondunk, hogy a kerítés értéke nyolcvan ezer forint, ami valójában a negyedébe került. — Egyik gyerekkori barátom édesapja asztalos volt, és gyakran barkácsolt, tőle lestem el a mesterség néhány fogását. A gondos munkát a még ennél is körültekintőbb előkészítés előzte meg. Mielőtt nekilátott volna, előtte megtervezte, milyen is legyen a kerítés, a bejárati kapu. A térarányokat is figyelembe vette, hogy a környezetbe illeszkedjen, és kiemelje a szép családi házat a környezetből. Úgy gondolta, hogy magas lábazat és alacsony kerítés lesz a legmegfelelőbb. Az anyagot még a télen beszerezte, s előkészítette a munkára. Gondosan kiszámolta, hogy huszonöt folyóméter hosszúságú kerítésnek hány lécet kell készíteni. A 187 kislécet körfűrésszel kifűrészelte, és gyaluval igazította simára . Aztán 1992 májusától megindult a tényleges munka, elkészült a lábazat, a tíz kicsi és a három nagy oszlophoz horganyzott csavarokkal erősítette föl a léceket. Az oszlopokra a kúpokat azonban már szakemberrel eszter- gáltatta. — Nem szeretem a túlmintázott darabokat, a kerítést sem mintáztam, csak annyira, hogy két léc slicceit, a harmadik sima, így raktam egymás mellé. Hogy miért pont barnára festettem? Úgy gondolom, a kerítéshez a sötét szín illik. Díszítést csak annyit használt, ami hangulatosabbá teszi a kerítést és kiemeli a formáját. Aki egy kicsit is tud a fával bánni, hamar rájön, hogy érdemes dolgozni vele. (p-teri) Ha szakemberrel csináltatom, nagyon drága lett volna Egészségünkért Miért fáj a nők lába? A nők gyakrabban panaszkodnak a lábukra, vagy a cipőjükre. Egy nagyobb séta előtt aggódva válogatnak cipőik között, utazáskor pedig leginkább a lábbelik száma növeli poggyászuk terjedelmét: amiben járni, járkálni tudnak, az számukra nem elég szép, amiben csinosnak érzik magukat, az többnyire nem kényelmes. Az évek múltával pedig egyre inkább fáj a lábuk. Próbáljuk megfejteni ennek az okait. A női test anatómiája sok tekintetben eltér a férfiakétól: ennek látványos külsőségeit nem is kell hangsúlyozni. Viszont vannak finom eltérések, amelyek a női csont-, izom- és szalagrendszer lágyabb és rugalmasabb voltából származnak. A méretre is kisebb, lazább Ízületekkel és lágyabb izomzattal rendelkező női láb alkatilag eleve hátrányban van a férfiakéhoz képest, pedig feladatai csak elvétve voltak kisebbek, régen is. A mai „egyenjogúság" miatt a terhelés az egész női nemet illetően megnőtt. Az első ok tehát alkati. A sportolás valamennyire kiegyenlíti ezt a hátrányt, s fiataloknál Örömmel látjuk a jeleit. Ám eljön a párválasztás, a családalapítás ideje. A terhesség, a szülés, a gyermekgondozás megannyi olyan elváltozással járhat, amely egy életre meghatározó lehet a női lábfájást illetően. A magzatát édes teherként hordozó kismama lába fokozottan van igénybe véve. Ezenfelül a folyadék-visszatartás okozta duzzanatok, a növekvő testsúly okozta megterhelés és netán visszértágulat kialakulása okozhatnak bajt. Mindennapos látvány a gyermekét és cekke- rét cipelő édesanya, akire otthon vár a nehéz háztartási munka, nem ritkán minden segítség nélkül. A nap nagy részében talpon kell maradnia. Mindezek a bokasüllyedés és egyéb deformitások kialakulását segítik elő. A második ok tehát szociális. Hölgyeink vonzó tulajdonsága, hogy tetszeni akarnak. Ebben segít a sokszor elátkozott és mégis áhított divat. Ä szép láb hatását kiemeli egy magas sarkú, jó formájú cipő, ami nem elsősorban ortopéd szempontok alapján készül, s többnyire nem könnyű benne állni-járni hosszú órákon át. Arról nem is szólva, hogy évről-évre változik, ezért hozzá sem lehet szokni. A divat nem áll utolsó helyen a lábfájás okai között. Itt áll előttünk az átlagos középkorú nő, süllyedt talpboltozataival, többé-kevésbé elformátlanodott lábával, némi testsúlytöbblettel. Örülhet, aki a kivételhez tartozik. Ez a kivételezett réteg részben szerencsés, mert örökölte kedvező adottságait, de részben tudatosan vált ilyenné. Ezt a tudatosságot szeretném serkenteni néhány tanáccsal. Óvjuk kisgyermekkortól lábunkat (ez természetesen a szülő dolga). Ha valami rendellenességet tapasztalunk, próbáljuk azt elhárítani. Forduljunk szakemberhez, idejében vegyük igénybe a szükséges gyógyeljárásokat: betétek, gyógycipők, torna, esetleg műtét lehetőségét. Nagyon fontos a jó cipő kiválasztása. Gyermekeknél ez is a szülő feladata, hiszen ismerős . az ábra: nem hajlandók mást viselni, csak a nekik tetsző, divatos, egyen-lábbelit, pénztárcát és lábukat nem kímélve. Persze felnőtt korban sem könnyű a döntés, hogy miként találjuk meg az egyensúlyt a praktikus és az esztétikus között, ami gyakran nem is ellentétes egymással. Ha mégis az lenne, gondoljunk arra, hogy nemcsak a szép. és divatos cipőnkért szerethetnek. Inkább legyen kevesebb cipőnk, de az hagyományos anyagokból, jól elkészített legyen. Jó lenne, ha az ipar és a kereskedelem is ügyelne a külcsín mellett az egészségre is. Fontos a rendeltetésnek megfelelő viselet. Ne járjunk utcán estélyi cipőben. Nem tanácsos a divatos sportcipő állandó használata sem. Túrázáshoz, sporthoz magas szárú cipőt vegyünk fel. Otthon lehetőleg gyógycipőt vagy gyógypapucsot viseljünk. Ne szégyelljük a talpbetétet. Idejében szokjunk hozzá, s olyan cipőt vásároljunk, amibe belefér. Ezzel sok baj megelőzhető: lúdtalp, bütyök kialakulása, nem is szólva a késői elváltozásokról, mint a porckopás. Ä terhesség kiemelt figyelmet érdemel. A tanácsadáson minden panaszát mondja el a kismama, a lábára vonatkozókat is. A visszértágulat is megelőzhető, idejében kezelve visz- szafordítható. Ide tartozik a testsúly kérdése is. Szülés után sürgősen adjuk le a terhesség alatt ránk rakódott fölös kilókat. Az elmondottakat betartva, többen állhatnánk jó lábon. Dr. Marties Anna Pecabottal A számvetések ideje Nemrégiben kétszer is írtunk arról - egyrészt a Peca- bottal című rovatunkban, másrészt a rendőrségi ösz- szeállításban -, hogy az egyik egyesület pénztárosa ellen sikkasztás bűntette miatt nyomozást indított a Tamási Rendőrkapitányság. Most a rosszul olvasó jólér- tesülteknek elmondjuk, nem a tamási egyesület egyik tagjáról van szó, tehát ne tőlük érdeklődjenek, és főleg ne róluk feltételezzenek ilyesmit. Ha az ügy olyan stádi- uba jut, hogy biztosat lehet róla írni, megtesszük. Addig csak annyit: a Tamási Rendőrkapitányság területéhez több község is tartozik. Rendszeres olvasóink tapasztalhatták, hogy megkezdődtek az egyesületi közgyűlések. Az már most, a kezdet kezdetén kiderült, nagy a differencia alakult ki az egyesületek között. Akadnak nagyon jól működő, igazi egyesületi életet élő és helyileg meghatározó szerepet betöltő horgászközösségek, de éppen csak vegetálok, csupán jegykiadásra szorítkozók is. Az üzemi háttérrel rendelkező pecásokat most, számvetés idején leginkább a privatizáció és a további működési lehetőségük foglalkoztatja, míg a saját vízzel rendelkezőknél leginkább a környezetvédelem — a vizek szeny- nyezettsége -, a halasítás és a helyi horgászrend kerül szóba. Szinte valamennyi egyesületnél fásultan vették tudomásul a horgászjegyek és a halárak emelését, valamint a kétkulcsos áfából adódó áremeléseket, amiben csak az a pozitív, hogy a gyermek horgászjegyek ára 530-ról 330 forintra mérséklődött. Még egy tapasztalat a közgyűlésekről: a jól működő, erősebb egyesületek örömmel vették, hogy a kívülállókat is érdekli ez a mozgalmi munka, közgyűléseiken résztvesznek - Duna mentieknél - a vízi rendőrség, másutt a polgármesteri hivatal és az úgynevezett társszervek képviselői. A közgyűlések tapasztalataira később bővebben visszatérünk.-élCSAHOLÓ A testbeszéd megértése Sok örömet lelhetünk a kutyákban, ha okosan szeretjük őket. Állatunkkal akkor bánunk igazán jól, ha nem tartjuk őt afféle négylábú embernek, azaz nem „antro- pomorfizáljuk" őket. A kutya iránti közömbös vagy negatív magatartás konfliktushelyzetben komoly nehézségeket okozhat. Meg kell tanulnunk, hogyan érthetnénk meg jobban a kutya viselkedését, legyen az a kutya a sajátunk vagy másé. Az ember - állat kölcsönös jó viszonyának kulcsa természetesen az embernél van, ám ennek megfelelő zárba helyezése gyakran nehézségekbe ütközik. Nem szabad elfogadni azt a hiedelmet, hogy a kutya nem képes megértetni magát. Éppen ellenkezőleg, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állat kifejezési lehetőségei nem szegényesek: ez a hangos érzelemkinyilvánítástól egészen a hangtalan figyelésig terjed. Hallása és szaglása az emberénél sokkal kifinomultabb, viszont szavak nem állnak rendelkezésére, hogy a környezetében tapasztalt sokféle benyomást velünk is közölni tudja. Ehelyett különböző testjeleket vonultat fel, ezek: a feltűnő zajkeltésen, testtartáson, szimatoláson, pillantásokon keresztül, a szőr borzolásáig még sok egyéb érzelmi megnyüvánu- lásig terjednek. Ez az állati testbeszéd és más kommunikációs eszköz veleszületik a kutyával, de az emberrel való együttélés során tovább gazdagodik. A tanulás és idomítás közben a gazda és kutyája egyre erősebb kötődésre, egyetértésre talál. Ez nem a külsőségekre, mint inkább a kölcsönös, - szavak nélküli megértésre vonatkozik. Nekünk, embereknek is megvan az a képességünk, hogy egy másik, nem emberi értelemvilágot is megértsünk. A nyelv és a logikus gondolkodás az ember sajátja, de ez nem minden a bennünket körülvevő világban. Más kommunikációs csatornák is léteznek, erre példa az állatvilág. Amit meg kellene értenünk Fontos betartandó szabály, hogy soha ne meredjünk tágranyitott szemmel a kutya szemébe. Ez ugyanis kutyanyelven nem más, mint felszólítás a támadásra. Nem vezet sehová, ha a kutyát erőszakosan, szigorú tekintettel lábhoz parancsoljuk, így remélve, hogy szót fogad, hiszen ennek jelentését az eb nem tudja helyesen értelmezni. Ugyanis számára az erőteljes „fixírozás" fenyegetést jelent, ezt bizonyítja a szőrborzolás és a fül hegyezése. A farok és/vagy a fülek állásából jól meg tudjuk állapítani a kutya hangulatát: a behúzott farok a kutya félelmét jelzi, s ha egyidejűleg hátrasunyja a füleit is és felhúzza az ínyét, a fogai kilátszódnak, jobb, ha egy lépést sem teszünk feléje. Félelmében és teljes kétség- beesésében gondolkodás nélkül támadni fog, ha a szerinte kritikus határt átlépjük. Különösen az őrző-védő kutyák esetében fontos ez az intelem, hiszen ezeket támadásra képezték ki. Felemelt karra azonnal támadnak. Az ember ugyanakkor - és különösen a gyermek - ösztönösen az arca elé kapja a karját. Az izgatott állapotban lévő kutya ezt a védekező karmozdulatot parancsként értelmezi és támadásba lendül. Ezzel ellentétben a kutya nem azért ugat, hogy támadási szándékát kinyilvánítsa. Vannak fajták, melyeket eredetileg ugatásra tenyésztettek ki, ilyen például a spitz, a terrier több típusa, a dakszli. Az ugatással a kutya azt is „elmondja", örül, hogy végre kiszabadulhat a napi bezártságból. Az emberre ugrálás, mely, valljuk be, nem minden esetben okoz túláradó örömet a gazdának - normális esetben szintén nem jelent támadási szándékot, sokkal inkább az állat életkedvének és játékosságának megnyilatkozása. Honnan is kellene a kutyának tudnia azt, hogy mancsai nyomot hagynak a ruhánkon? Ő ugyebár nem képes az emberi gondolkodásra, csupán a viszontlátás okozta örömét és jókedvét kívánja a gazdi tudtára hozni. Gyakran láthatjuk, amint egy kutya félrebillentett fejjel enyhén mozgatja az orra hegyét, mintha szimatolna valamit. Ez nála a feszült figyelem jele. így ellenőrzi egy másik kutya felbukkanását a környezetében, felismeri ennek alapján a kutyatárs nemét, korát, de talán még nagyságát is. Szaglása révén olyan illatvilágban él, amely nekünk, embereknek felfoghatatlan. Az állat hosszan kilógatott nyelvvel lihegve sem a vérünk után ácsingózik, hanem egész egyszerűen melege van és így hűti magát. Ha fájdalmai vannak, összegörbíti a hátát, ha az éhségtől érzi nyomorultul magát, zavaros tekintettel lógatja a fejét. Milyen más eszközökkel, mint ezekkel a testjelekkel hozhatná tudomásunkra a közlendőit, ha egyszer beszélni nem tud? Tipikus emberi jellemvonás mindent saját, „embercentrikus" szemellenzővel nézni. Mégis legalább meg kellene kísérelnünk egy másik, bár a rangsorban alattunk álló, ám sok tekintetben magasrendű, értékes élőlény világának tökéletesebb megértését.
