Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
6 KÉPÚJSÁG GAZDASAG 1993. január 4. Kiskereskedelem, idegenforgalom Tolna megyében Az év első kilenc hónapjában a megye kiskereskedelmi forgalma 23 milliárd forint volt, folyóáron 16,1 százalékkal több, mint 1991. I-III. negyedévében. A vendéglátás bevételeinek növekedése - főként a III. negyedévben, az élénkebb idegenforgalommal öszefüggésben - gyorsabb volt, mint a bolti kiskereskedelemé. A kiskereskedelmi árszínvonal országosan 21,6 százalékkal volt magasabb a tavaly azonos időszakinál, így a forgalom volumene 4,5 százalékkal, az országos átlagnál valamivel kevésbé csökkent. 1991-ben az idegenforgalom mintegy fele - a megyénket felkereső külföldi és belföldi vendégek száma alapján - a III. negyedévben realizálódott, kiemelkedő jelentősége van tehát a július-szeptemberi forgalomnak az egész évet tekintve is. Őcsény, 1991. június 22. 1992.III. negyedévében 11,7 százalékkal több vendég érkezett, mint az előző év azonos időszakában, így - az első negyedéves csökkenése miatt - az első kilenc hónapban a megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt közel 37 ezer vendég 8,6 százalékkal több a tavalyi vendéglétszámnál. Tavaly kevesebb külföldi vendég érkezett a megyébe, mint 1991-ben, az 1990. I-III. negyedévinek pedig mindössze fele volt a külföldi vendégforgalom. A volt szocialista országokból érkezők számának 1991. évi drasztikus csökkenése 1992-ben - kisebb mértékben, és főként a lengyel és a volt szovjetunióbeli látogatókat tekintve -, de mindenképpen folytatódott. A belföldről érkezettek száma 18 százalékkal meghaladta az 1991-es I-III. negyedévit, az 1990. évitől azonban elmaradt. A vendégeket az előző évinél több, összesen 3327 férőhellyel várták a megye szálláshelyei. A szállodák férőhelyeinek száma 18 százalékkal vojit több a 1991. július 31-inéi, az egyéb szálláshelyek férőhelyszáma csökkent. A 727 szállodai férőhely mellett a kempingekben 1120, a nyaralóházakban 438, a panziókban 66 férőhely állt a vendégek rendelkezésére; a szerve zett fizetővendéglátás 986 férőhellyel egészítette ki az előbbi kínálatot. A vendégek átlagosan 3,3 éjszakát töltöttek szálláshelyeiken, ezen belül a külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,8 éjszaka volt. A belföldi vendégek az előző évinél rövidebb, a külföldiek valamivel hosszabb ideig maradtak megyénk területén. Világgazdaság Tokió - A japán vállalatok 1992-ben is csökkentették külföldi beruházásaikat - derül ki a japán kormány hitelintézete, az Eximbank által készített felmérésből. Egy korábbi jelentés szerint már 1991-ben is csökkentek Japán, a legnagyobb külföldi beruházó kihelyezett fejlesztései. A közvetlen külföldi tőkebefektetése visszaesésének idei várható mértéke 24,3 százalékos. Az újabb felmérés szerint e tendencia még a következő pénzügyi évben sem változik. Az Eximbank úgy ítéli meg, hogy középtávon a japán vállalatok számára Kína jelenti majd a legnagyobb potenciális piacot, majd az Egyesült Államok, Thaiföld és Malájzia. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 125,78 12838 ausztrál dollár 57,17 58,41 belga frank (100) 250,84 255,50 dán korona 1332 13,58 finn márka 15,82 16,22 francia frank 15,09 1537 görög drachma (100) 38,60 39,44 holland forint 45,83 46,69 ír font 13534 138,14 japán yen (100) 66,86 68,06 kanadai dollár 65,46 66,86 kuvaiti dinár 274,13 279,63 német márka 51,49 52,45 norvég korona 12,04 12,28 olasz líra (1000) 5635 57,63 osztrák schilling (100) 731,87 745,47 portugál escudo (100) 57,06 58,16 spanyol peseta (100) 72,62 74,14 svájci frank 57,10 58,18 svéd korona 11,77 12,03 USA dollár 83,17 84,73 ECU (közös piac) 100,43 10239 A „szociális piacgazdaság' avagy: A német Magna Charta A szociális piacgazdaság elmélete egy ideális gazdasági rend megfogalmazására törekszik. Átfogó koncepciót keres a gazdaság és a társadalom különböző területein az intézmények harmonikus együttműködésére. A Németország felemelkedésében jelentős szerepet játszó szociális piacgazdaság gondolatának és gyakorlatának vizsgálata igen hasznos lehet a magyar rendszerváltás számára. A piac- gazdaság ugyanis csaknem annyi változatban létezik, ahány országban működik, s nem közömbös, hogy mi melyik úton kívánunk haladni. A világháború után lerombolt Németországban óvatosan és fokozatosan tértek visz- sza a piacgazdaságra. Mindenekelőtt ki kellett egyenlíteni azokat a terheket, amelyeket a háború más és más mértékben rakott az egyes családok vállára. Müller Armack kölni professzor ezt úgy fogalamzta meg: „Össze kell kötni egymással a piaci szabadság és a szociális kiegyenlítődés elveit". Mind a nyersanyagok, mind a létfenntartási cikkek megmaradtak a kötött gazdálkodás, a jegyrendszer keretében, s csak olyan ütemben oldották fel ezeket a fékeket, ahogyan azt az újjáépítést követő gazdasági eredmények megengedték. De a módszernek van egy másik tanulsága is: úgy adagolták a társadalmi terheket, hogy azok mindenki számára elviselhetők maradjanak, és ne kerüljön veszélybe a társadalmi béke sem. Piacgazdaságról lévén szó meg kellett azonban teremteni a vállalkozói szabadságot is. Az első lépés az volt, hogy megszabadították a kis- és nagyvállalkozókat a nemzetiszocialista hadigazdaság béklyóitól és feloldották a versenykorlátokat. Az erre vonatkozó 1957-es törvényt a gazdaság alkotmányaként kezelték és kezelik mind a mai napig. Minden túlzás nélkül a német gazdaság Magna Chartájának tartja a közgazdász-világ. A gyakorlatban azonban kiderült, hogy könnyebb a gazdaság dinamikus erőit a vállalkozói szabadság révén aktivitásra késztetni, mint azoknak utólag rendezett mozgási pályát szabni. Erhard professzor - a szociális piac- gazdaság elméletének egyik vezéralakja, későbbi gazdasági miniszter és kancellár - mindezt felismerve megpróbálta elérni, hogy ne csak a gazdaság, hanem az egész társadalom a korábbinál nagyobb szervezettséggel működjön. A „német gazdasági csoda" minden eredménye és sikere egyben újabb prbatételt szült, újabb kihívásokat teremtett. Mindjárt az egyik legnagyobb próbatétel a világpiaci beilleszkedés volt: meg kellett birkózni a fellendüléssel járó inflációs nyomással, miközben az belső növekedés energiái éppen elfogyóban voltak. De a német gazdaság választ talált a problémára. Bácskai Tamás A PM vitatja a kritikák jogosságát Mennyi támogatást kapnak a költségvetésből az önkormányzatok? A normatív hozzájárulások alakulása Szenvedélyes vitákat kavart a 93-as költségvetés parlamenti tárgyalása során a helyi önkormányzatokat az új esztendőben megillető központi támogatások formája és mértéke. A költségvetés szűkmarkúságát ostorozok elsősorban azt sérelmezik, hogy a személyi jövedelemadóból befolyó összegekből a korábbi 50 helyett 93-ban 30 százalékkal részesednek az önkormányzatok. Kormányzati oldalról viszont azzal érvelnek, hogy e csökkentést ellensúlyozza számos olyan előirányzat, amely bővíti a helyi szervek anyagi forrásait. A költségvetési törvény hatályba lépését követő 30 napon belül az ön- kormányzatok megkezdik saját költségvetésük tárgyalását. Gazdálkodási mozgásterüket reálisan csak akkor tudják felmérni, ha világos képük van arról, hogy a számos módosítással elfogadott költség- vetési törvény végülis milyen központi kereteket és lehetőségeket biztosít számukra. Erről a Pénzügyminisztérium illetékesei a következő tájékoztatást adták a Ferenczy Europ- ressnek: — Az Országgyűlés által elfogadott együttes előirányzat egészében 10,7 százalékkal haladja meg az 1992-es korrigált előirányzatot. A helyi ön- kormányzatok központi szabályozásba tartozó forrásai ezek szerint a következőképp alakulnak (milliárd forintban): — A személyi jövedelemadó átengedési mértékének 20%-os csökkentése nem valamiféle centralizációs politika része - hangsúlyozzák a pénzügy illetékesei. Azért volt rá szükség, mert a nehezebb gazdasági helyzetben inkább a kiegyensúlyozottabb pénzellátást lehetővé tevő normatív hozzájárulások növelésére kellett a hangsúlyt helyezni - az erőteljes jövedelemdifferenciálódást eredményező SZJA helyett. így - a helyi ön- kormányzatok együttes bevételeinek 39%-át, az állami támogatásnak pedig 80%-át kitevő, az érintetteket automatikusan megillető - normatív hozzájárulások mértéke átlagosan 22%-kal növekedhet. Kitér a minisztérium tájékoztatója arra, hogy több területen érzékelhetően javul 93-ban az önkormányzatok pénzügyi pozíciója. Az Erdek-egyeztető Tanáccsal született megállapodás alapján az évközi bérpolitikai intézkedésre elkülönített 10 milliárdos keretből például mintegy 6 milliárd az önkormányzatokat illeti meg. A településüzemeltetéshez kapcsolódó normatív hozzájárulás fejenként 240 forinttal emelkedik, aminek 93-as kihatása 2,3 milliárd. A fiatalkorúak egészségügyi, gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához kapcsolódó normatív hozzájárulás a fejenkénti 213.000 forintról 275.000 forintra emelkedik; az óvodai normatív hozzájárulás 24.500-ról 27.500-ra, a gimnáziumi oktatási normatív hozzájárulás pedig 60.000-ről 62.500 forintra nő. Az egyes normatívák 92-es és 93-as alakulása a következő: A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei A helyi önkormányzatokat 1992. évi 1993. évi megilleti normatív állami hozzájárulás hozzájárulás hozzájárulások jogcímei fajlagos mér- fajlagos mértéke (Ft) téke (Ft) Index (%) 1. 2. 3. 4. Községek általános támogatása ( eFt/község ) Település üzemeltetés 2.000 2.000 100,0 a, igazgatási, kommunális és egyéb feladatok (Ft/fő, állandó népesség) b, gazdasági társadalmi szempontból elmaradott települések támogatása (Ft/fő, állandó népesség) Lakásgazdálkodási tevékenység 3.000 3.950 131,7- kamattámogatás (Ft/kölcs.tart) 5.000- lakásgazdálkodás (Ft/fő, 20-30 évesek) 3.380 4.680 1383 Üdülőhelyi feladatok (idegenforgalmi adó minden forintjához 2 Ft) Szociálpolitikái feladatok 2 2 100,0- 0-17. évesek és 60. éven feliüli inaktív lakosok Ft/fő 3.500- Ft/fő/állandó népesség2.634* _** Gyermek és ifjúságvédelem (Ft/ellátott) 233.000 245.000 105,1 Szociális otthoni, intézeti ellátás (Ft/ellátott) 174.000 186.400 107,1 Idősek és fogyatékosok nappali intézményei (Ft/ellátott) 28.000 30.850 110/2 Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása (Ft/ellátott) 80.000 87.000 108,7 Fiatalkorúak egészségügyi gyermek- otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása (Ft/ellátott) 201.000 275.000 136,8 Óvodai ellátás (Ft/ellátott) 19.000 27.000 144,7 Nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz kiegészítő állami hozzájárulás (Ft/ellátott) 5.000 5.500 110,0 Általános iskolai oktatás (Ft/oktatott) 36.000 41.000 113,9 Alapfokú művészeti oktatás (Ft/oktatott) 21.000 25.100 119,5 Fogyatékos gyermekek oktatása (Ft/oktatott) 65.000 70.700 108,8 Gimnázium és szakiskolai oktatás (Ft/oktatott) 51.000 62.500 1223 Szakközépiskolai oktatás (Ft/oktatott) Szakmunkásképzés (Ft/oktatott) 63.000 66.000 104,8 a, elméleti oktatás 39.000 42.100 107,9 b, szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás 37.000 40.600 109,7 Nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz kiegészítő állami hozzájárulás (Ft/oktatott) 15.000 16.500 110,0 Diákotthoni ellátás (Ft/ellátott) 62.000 66.000 106,4 Sportfeladatok (Ft/fő, állandó népesség)50Helyi közművelődési feladatok (Ft/fő, állandó népesség) 200 250 125,0 Megyei, fővárosi önkormányzatok igazga- 400 tási és közművelődési feladatai (Ft/fő áll. nép.) 490 122,5 ' * Szociálpolitikai feladatokoz nyújtott 2.634 Ft/fő átlagos hozzájárulás differenciált felosztási rendszer alapján 2.200 Ft-tól 3.600 Ft-ig szóródik. ** A hozzájárulás fajlagos mértéke közvetlenül nem összehasonlítható. Az előirányzat növekedése 72,6 %.
