Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

1993. január 4. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Ha nem volt telitalálat... Ajándékcsere, nyolc napon belül Az úgynevezett kivitt vagyon adózási kérdéseiről A karácsonyfa alá került ajándékok egy része, a legjobb szándék ellenére sem igazi „telitalálat". Többnyire azért, mert a megajándékozott ízlé­sének, méretének nem ponto­san felel meg a „meglepetés". Az ünnepi vásárlásokba óha­tatlanul becsúszó „bakikat" korábban viszonylag könnyen ki lehetett javítani: az év végi ünnepekhez kötött belkeres­kedelmi rendelet szerint ja­nuár végéig ki lehetett cserélni a nem megfelelő holmikat. Mi­lyen feltételek között lehetsé­ges most az újravásárlás? - kérdeztünk a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség illetéke­seit.- Jelenleg nincs érvényben speciálisan a karácsonyi vá­sárlások korrigálására vonat­kozó rendelkezés - hangzott a válasz. - Hatályos viszont az az 1990. elején született jog­szabály, amely az üzletek mű­ködési rendjéről szólva ki­mondja, hogy „a hibátlan árut a vásárlás helyén minőségi ki­fogás nélkül is, blokk ellené­ben 8 napon belül ki kell cse­rélni." Hozzátették azonban: a ke­reskedelem egyes területein hajlamosak a nyolc napos megkötöttséget csupán a vá­sárlást követő nyolc naptári napra vonatkoztatni. Pedig nyüvánvaló, hogy az nyolc nyitvatartási napra vonatko­zik — s ez kivált a mostani, ünnepekkel tűzdelt időszak­ban nagy különbség. Mindez Nem megy házhoz a tüzelőolaj Szállítási gondok Dombóváron Tisztelt Szerkesztőség! Dombóvár városban igen sok család háztartási tüzelő­olajjal fűti a lakását. Sajnos ennek beszerzése, illetve ház­hoz szállítása nem kis gond. Ugyanis tüzelőolaj csak a Molnár György utca elején (a fűtőmű mellett) van, de ott csak kannákba adják, tehát gépkocsi hiánya miatt nem szállítják házhoz. Ezen kívül a város külterületén (a benzin­kútnál) kapható a fűtőolaj, de onnan sem szállítják házhoz. A „Zsigár" B. T. kocsolai, il­letve tamási telepe csak 5000 literen felüli mennyiségben vállal megrendelést. Ugyan­akkor az említett telepek rek­lámja szerint házhoz szállítják a fűtőolajat. Tehát félrevezetik a lakosságot, mivel nem köz­ük azt, hogy a házhoz szállítás csak 5000 literen felüli meg­rendelésre vonatkozik. Ha így van - már pedig így van - akkor a „Hír- mondó"-ban és „Hírtur­mix"-ban közölt hirdetésben miért nem közlik azt, hogy a szállítás csak 5000 literen felüli megrendelésre vonat­kozik? Üdvös lenne, ha nem vezet­nék félre a lakosságot, s csak a valóságot reklámoznák. Fentieket ajánlom megfelelő intézkedésre az illetékesek fi­gyelmébe, de úgy gondolom, hogy a Dombóvári Városi Önkormányzat sem illetékte­len. Badáczy József Dombóvár, Jókai u. 24. Amit a kárpótlásról (még) tudni kell Határidő-halasztás és jogvesztés Az életüktől és sza­badságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlási igényének be­nyújtási határideje 1992. november 2-án lejárt. So­kan az újságokban közölt kárpótlási sorozatunkból értesültek arról, hogy a hadifogságban töltött időért adott nyugdíjeme­lésen kívül más címen is jár részükre kárpótlás. Mivel azonban kérelmük benyújtásának határide­jét lekésték, tudni szeret­nék: számíthatnak-e va­lamilyen méltányos­ságra, vagy végleg kizár­ták magukat a jogosultak köréből? A választ dr. Szabady Attilától, az Or­szágos Kárpótlási és Kár- rendezési Hivatal főosz­tályvezetőjétől kaptuk: — A törvény szerint mindazok, akik lekésték a határidőt, nyolc napon belül a késedelem okait jelző írásbeli kérelemmel élhettek. Ez az általáos szabály. De a kárpótlási hivatalok humánusan kezelik az ügyeket és 1992. december 31-ig in­doklás és igazolás nékül is elfogadták a kérelme­ket. (Nem a kárpótlási igények leadásának hatá­ridejét hosszabbították meg, hanem azt az idő­pontot terjesztették ki az év végéig, amíg a határ­időn túl is elfogadtak ké­relmeket anélkül, hogy a késedelmet igazolni kel­lene). Ugyanez az en­gedmény vonatkozott azokra a kárpótlásra jo­gosultakra is, akik kül­földön élnek. A közigazgatási eljárás szabályairól szóló tör­vény szerint az elmulasz­tott határidő utolsó nap­jától - a szóbanforgó ügyben 1992. november 2-től - számított hat hó­napon túl már igazolási kérelmet sem lehet előter­jeszteni, ettől kezdve a hivatalnak már nincs mérlegelési joga, nem fo­gadhatja el a kérelmeket. A késés jogvesztéssel jár. — Számos félreértésre ad okot az is, hogy a ha­difogolyként az egykori Szovjetunióban töltött idő alapján járó kárpót­lási összeg kiszámítása­kor figyelembe vett ada­tok nem mindig egyez­nek azzal, amit a nyug­díjemelésnél figyelembe vettek. — Ennek az eltérés­nek az az oka, hogy a szovjet hadifogságból a kárpótlás szempontjából csak az 1945. augusztus 1-je utáni időszak vehető figyelembe. Az előtte fogságban töltött idő ha­difogságnak minősül, azt követően kezdődik a kárpótlás szempontjából méltányolható kény­szermunka. (újvári) Ferenczy Europress persze nem változtat azon, hogy a jóval karácsony előtt megvásárolt ajándék hivatalos csere ideje bizony már lejárt, s ilyen esetekben a kereskedő­kön múlik: vállalják-e vásárlói kérések teljesítését. Fontos tudnivaló, hogy egészségügyi, kozmetikai, alsó ruházati cikkeket - ez utóbbiak közé értve például a férfi-ingeket is - és gyermekjá­tékokat a határidőn belül sem kötelesek sehol becserélni, csak akkor, ha csomagolásunk sértetlen. A rossz, nem mű­ködő termékeket viszont a ga­rancialevélen feltüntetett idő­kereten belül kötelező vissza­venni vagy átcserélni.-szóma­Tévedett az ügyintéző A Népújság december 17-i számában jelent meg egy írás, amely a Budapest Bank Szek­szárdi Fiókját is érintette. A bank fiókvezetője az alábbi választ küldte Báló Zoltán pa­naszosnak: Kárpótlási jegye átvételével kapcsolatos panaszára az alábbi tájékoztatást adom: Az ügyben eljáró munka­társunk a határozat jogerőre emelkedésének értelmezésé­ben tévedett. Mint ismeretes, másnap megérkezett fiókunkhoz a jogerős határozatokat azono­sító adathordozó lemez, és így kárpótlási jegyét akadálytala­nul felvehette, egyúttal az ille­tékes vezető elnézést kért az előző napi kellemetlenségéért. Az adathordozó lemezek eset­leges késedelmes érkezése raj­tunk kívül álló körülmény, a kárpótlási jegyek országos te­rítését a Budapest Értékpapír- forgalmazási és Befektetési RT. végzi, s azt nem áll mó­dunkban befolyásolni. A levelében leírt egyéb fel- tételezései feltehetőleg első indulatában fogantak, ezért azokra nem kívánok reflek­tálni. Tekintettel arra, hogy pa­naszlevele megírásával egy­idejűleg a Tolnai Népújságot is megkereste, jelen válaszo­mat a Szerkesztőség részére tájékoztatásul megküldöm. Dr. Schzvemmer László Ilyenkor, év elején a legak­tuálisabb adózási kérdés a gyakorlatilag mindenkit érintő személyi jövedelemadó (SZJA) bevallása. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az adóhivatal is „akcióba" lép, gondoljunk csak a sok száze­zer bevallási garnitúra és tájé­koztató kiküldésére, a sű­rűbbé váló közleményekre, a rádióban és a tv-ben gyakran felbukkanó, e körbe tartozó hirdetésekre. E közlemény ugyan még nem elsősorban az SZJA be­vallás kitöltésével kapcsola­tos, de a tárgyalandó kérdés sokak bevallását érinti. Nyo­matékosan aláhúzzuk a kér­dés szót, ugyanis nekünk is sokan felteszik. Miről van szó? Arról, hogy az 1992. évi II. törvény (az átmeneti tör­vény) szerint a szövetkezetből csoportosan és egyénileg is ki lehet válni. A magánszemélyt a kiadott vagyonra vonatko­zóan az átruházás folytán ke­letkezett adókötelezettség alól az átmeneti törvény felmenti. A magánszemély azonban a kiadott vagyon részeként olyan jövedelemhez (is) jut, amely után még adót nem fi­zetett, sőt, amit az 1992. évre vonatkozó SZJA törvény kü­lön is nevesít. Eszerint: Mivel a kiváláskor a magászemélynek jogszabály alapján nem volt adófizetési kötelezettsége, az ilyen jöve­delmet, ha a vállalkozásból kivonja, bevételként kell számbavennie. Előbbiek alapján tehát a régi szövetkezetből történő egyéni, illetőleg csoportos kiváláskor nem keletkezik adókötelezett­ség, ha a kiadott vagyont a magánszemély más szövetke­zetbe, gazdasági társaságba fekteti, illetőleg egyéni vállal­kozóként saját vállalkozásá­ban hasznosítja. Az adómentesség a magán- személyt mindaddig megil­leti, amíg a kapott vagyon végleges kivonása (személyes felhasználás) meg nem való­sul. Ha tehát a jövedelem kivo­nása végleges, akkor adófize­tési kötelezettség keletkezik, bármely okból is nem történt a befektetett összeg után előző­leg adófizetés. Jóllehet az 1992. évre szóló SZJA törvény 33 paragrafus (4) - (6) bekezdése szerint a szövetkezetből kivitt vagyon csak az egyéni vállalkozásba, vagy a kibocsátó gazdálkodó szervezetből alakult jogutód társaságba fektetés esetén nem képez bevéltelt a meg­szerzéskor, a PM útmutatása alapján a törvény idézett sza­kasza kiterjesztőleg értelme­zendő. Eszerint: „ha a kiváló tag a kiadott vagyont más szövet­kezetbe, gazdasági társaságba fekteti be, vagy saját vállalko­zásában hasznosítja, akkor mindaddig nem kell adóznia, amíg ázt a vállalkozásban tartja". Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága, Szekszárd A teljesség igénye nélkül A Nemzetközi Vöröskereszt 1992-es mérlege A Nemzetközi Vöröske­reszt genfi központjába megvonták 1992 mérlegét. A szervezet nehéz tizenkét hónapot tud maga mögött, mert „a világ kereke nem úgy forog, ahogyan kel­lene". Új válsággócok kelet­keztek bolygónkon, illetve súlyosbodtak a konfliktusba keveredett népek nehézsé­gei. A Vöröskereszt segélyakciói Szomáliától ex-Jugoszláviáig rendre megelőzték az ENSZ kéksi­sakosait és az Egyesült Ál­lamok hadiflottáját. Amikor Izrael négyszáz palesztínait Libanonba próbált depor­tálni, a Vöröskereszt sátrak­kal, ivóvízzel és élelmiszer­rel sietett a bajbajutottak megsegítésére. Az éhező Szomália hónapokon ke­resztül kizárólag a genfi székhelyű szervezet jóté­konykodására számíthatott, és jó néhány jugoszláviai fogolytábor megszüntetése is neki köszönhető. Az alábbi felsorolás - a teljesség igénye nélkül - áttekintést ad a Vöröskereszt 1992-es segélyakcióinak színhelyei­ről:- afganisztáni polgárháború,- mozambiki harcok,- kaukázusi és tadzsikisztáni etnikai konfliktusok,- libériái polgárháború,- kelet-timori nyugtalansá­gok,- kambodzsai újjáépítés,- Srí Lanka-i polgárháború,-fogolycsere Irán és Irak kö­zött,- harcok a perui kormány és a gerillák között. Szomáliában a Vöröske­reszt tizenöt munkatársát ölték meg, és egyik képvise­lője Jugoszláviában is az éle­tével fizetett segítőkészsé­géért. A nemzetközi szerve­zet ugyanakkor sokszor kénytelen erdménytelen szélmalomharcot is foly­tatni. Elnöke például már 1991. decemberében fi­gyelmeztette az ENSZ Biz­tonsági Tanácsát a Szomá­liát fenyegető katasztrófára, ám a vüágot csak az éhező gyerekekről készült képek hozták mozgásba. Az afri­kai ország megsegítése ugyanakkor a Vöröskereszt történetében is példa nél­küli. Összesen 260 millió svájci frankot, éves költség- vetésük egyharmadát fordí­tották Szomália támogatá­sára: 150 ezer tonna élelmi­szert szállítottak oda es 1500 munkatárs osztotta szét a 900 konyhán készült ételt két millió Szomáliáinak. A Nemzetközi Vöröskeresztet a legnagyobb összegekkel az Európai Közösség orszá­gai, valamint az Egyesült Államok, Svájc és Svédor­szág támogatja. Ferenczy-Europress Magasabb járulékösszeg, szigorúbb ellátási feltételek Az idén a januári munkabé­rek után már magasabb mun­kanélküliségi járulékot fizet­nek a munkaadók és a mun­kavállalók. A november 20- 21-i ÉT-ülésen kötött megálla­podás, illetve a foglalkoztatási törvény módosítása alapján a bruttó keresetek szerint a munkaadók 5 százalék helyett 7, a munkavállalók 1 százalék helyett 2 százalékot kötelesek fizetni. Mindez a növekvő számú munkanélküli ellátása érdekében szükséges. A magasabb járulék fizetése körülbelül 60 milliárd forintos bevételt jelent a Szolidaritási Alapnak. A költségvetés - a költségvetési intézmények já­rulék fizetését is átvállalva - 52 milliárd forinttal járul hozzá az alaphoz. Az előzetes becslések szerint ha a jövő év végére a munkanélküliek száma eléri a 900 ezret, akkor körülbelül 120 milliárd fo­rintra lesz szükség. Elsősor­ban a járadékfizetés és annak társadalombiztosítási kiadásai terhelik az alapot. A bevétel- növelő intézkedéseken kívül a kiadásokat is csökkentik. A munkanélküliek ellátásának maximális ideje másfél évről egy évre csökken. Változik ezen belül az első, illetve a második szakasz időtartama. Korábban maximálisan egy évig az előző átlagkereset 70 százalékát, fél évig 50 száza­lékát kaphatta meg a munka- nélküli. A változás szerint ne­gyedévig az átlagkereset 75 százalékára, háromnegyed évig 60 százalékára tarthat igényt. Módosul az ellátás összegének alsó és felső ha­tára. Eddig az álsó határ - amennyiben az átlegkereset ettől nem volt alacsonyabb - a minimálbér összege volt, a felső határ pedig ennek két­szerese. A törvény módosítá­sával az alsó határ - szintén amennyiben az átlagkereset ennél nem alacsonyabb - 8600 forint, a felső határ pedig a já­radékfolyósítás első részében 18 ezer forint, második részé­ben 15 ezer forint. Mint isme­retes, a minimálbér jövőre 9 ezer forint lesz. Szigorítást je­lent, hogy bizonyos felmon­dási formáknál csak 180 napos szünet után folyósítható a munkanélküiek ellátása. A visszaélések visszaszorítása érdekében a helyi munkaügyi központ a települési önkor­mányzattal megállapodhat a járadékfelvételi jogosultság közös ellenőrzésében, megfe­lelő szankcionálásában. „ Gyerektúszok" A jelenség több, mint elgondolkoztató: mind eredményeseb­ben működnek olyan - antiszociális eszményeket, hitelveket valló - szekták, korábban nálunk ismeretlen közösségek, ame­lyek zömmel gyerekekből toborozzák követőiket. S a gyerekek hátat fordítanak a szülői háznak, testvéreknek, iskolának, bará­toknak, egész korábbi életüknek, hogy szektatagokként keres­sék helyüket a világban. Érthető és jogos az érintett családok félelme: a különös prófé­ciák bűvkörébe vont fiúk és lányok jellemének, fejlődésének, jövendő sorsának alakulása kétes és bizonytalan, s az esetek nagy részében a szülők azt sem tudják: hova, merre vezet majd gyermekük életútja. E kínzó kérdésekre megnyugtató választ sajnos nemigen lehet adni. Arra azonban már vannak tapaszta­latok, hogy elsősorban milyen fiatalok kerülhetnek a fanatiz­mus hálójába - s ez talán segíthet a „szektaveszély" megelőzé­sében. A leginkább „fenyegetett" korosztály a 13-18 éveseké - bár a korhatárt illetően természetesen sem alul, sem felül nincs éles választóvonal. Az évek számától ugyanis bizonyos mérté­kig független tényező, hogy ki milyen mértékben befolyásol­ható. Figyelmeztető tapasztalat az is, hogy a családi körből el­ragadott fiatalok többsége fiú, aki a testi-szellemi érés sok ér­zelmi szélsőséggel is együttjáró szakaszában van, s e labilis kor­szakban viszonylag könnyen fordítható szembe mindazzal, ami hagyományos és megszokott. A lányok nehezebben vállalkoz­nak az otthon elhagyására - ám, ha megteszik, nehezebben is lépnek rá a visszavezető útra. A szekták „újoncainak" zöme egyébként olyan önállósodás előtt álló tizenéves, akinek stabil a családi hátterük. Vannak tipikus élethelyzetek, amikor a fiata­lok érzelmileg különösen kiszolgáltatottak különféle tanoknak és (tév)eszméknek. Ilyen például az iskolaváltás, a családon be­lüli komolyabb konfliktus vagy egy-egy mélyebb nyomot ha­gyó kudarcélmény. A szekták által könnyen „túszul" ejthető gyerekek mindezen túl általában jó magaviseletűek, csöndesek, befelé fordulók és - magányosak. Igazi törődés híján egyedül érzik magukat félelemeikkel, szorongásaikkal, reményeikkel és terveikkel - s ha kétes, antiszociális eszmék követői nyújtanak feléjük kezet, azt is gyanútlanul megfogják. Dr. Kecsmár Ilona (FEB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents