Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-18 / 14. szám
6 »ÚJSÁG GAZDASAG 1993. január 18. Szociális piacgazdaság, avagy „ a gazdasági fejlődés új problémái A szociális piacgazdaság elméletének alapja az a szándék, hogy ötvözze a jóléti állammal szembeni követelményeket a piacgazdaság törvényeivel. Azokban az években, amikor a német keresztény pártok a szociáldemokratákkal együtt nagykoalícióban kormányoztak, ez a gazdasági modell működött. Az eredmény? A szociális, jóléti elemek erősebben érvényesültek, miközben a piaci elemek rendre háttérbe szorultak. A munkahelyek mesterséges biztonsága aláásta a pénzügyeket, gyengítette az ország versenyképességét. Amikor a hatalomban a liberális párt váltotta fel a szociáldemokratákat, módosultak a gazdasági jelszavak is. „Több piac - kevesebb állam!" - hirdette az új vezetés, és egyben nagyobb teljesítményt követelt mind a munkáltatóktól, mind a munkavállalóktól. Ez azonban nem mindig esett egybe a társadalom értékrendjével, hiszen a mértékadó rétegek kezdtek a mennyiségi növekedés helyett jobb életminőséget, egészségesebb környezetet, magasabb műveltséget és alaposabb képzést kívánni. A 80-as években a gazdasági növekedés már nem vezetett a munkanélküliség csökkenéséhez, de a szociális piacgazdaság iskolájának még szembe kellett néznie azzal a közfelfogással, amely a műszaki haladást egyre inkább a munkahelyek gyilkosának tekintette. A gazdasági fejlődés soha nem tapasztalt új problémákat vetett fel. Elárasztották a világot fel nem bomló, újra fel nem dolgozható hulladékok; egyre terebélyesedik az ózonlyuk; emelkedik a világ átlag- hőmérséklete; az erőforrások fogytán vannak ... Már-már a világ békéjét is veszélyezteti az a mind szélesebbre nyíló szakadék, ami a gazdaságüag fejlett országokat a fejlődőktől, a lemaradóktól elválasztja. Terjed az abszolút nyomor, amelyen - úgy tűnik - nem lehet a piacgazdaság elvei alapján változtatni. A szociális piacgazdaság híveinek táborát ezek az új gazdasági gondok csak tovább szélesítették. Mert ez az elmélet látszik a legru- galmasabbnak ahhoz, hogy magába fogadja a társadalmi értékrendben és a tudatban végbemenő változásokat, tolerálja a másként gondolkodást, valamint - megfelelő kritikával - be tudja építeni a saját elmélet-rendszerébe mindazokat az elemeket, amelyek a társadalom gazdasági haladását szolgálhatják. Ezért van az, hogy napjainkban mind többen és mind szélesebb körben hirdetik: össze kell kapcsolni a társadalom szociális érdekeit a piac- gazdaság érdekeivel. Okulva a német kudarcból, kiküszöbölve az akkori tévút hibáit, a gazdasági fejlődés új feladatainak megoldását mind többen a szociális piacgazdaságtól remélik. Bácskai Tamás Ferenczy-Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 128,65 131,45 ausztrál dollár 55,67 56,91 belga frank (100) 249,38 254,04 dán korona 13,27 13,53 finn márka 15,31 15,71 francia frank 15,13 15,41 görög drachma (100) 38,23 39,07 holland forint 45,59 46,45 ír font 135,57 138,17 japán yen (100) 66,12 67,32 kanadai dollár 64,85 66,25 kuvaiti dinár 272,16 277,66 német márka 51,29 52,25 norvég korona 12,01 12,25 olasz líra (1000) 55,19 56,47 osztrák schilling (100) 729,34 742,94 portugál escudo (100) 57,07 58,17 spanyol peseta (100) 72,29 73,81 svájci frank 55,98 57,06 svéd korona 11,26 11,52 USA dollár 83,04 84,60 ECU (közös piac) 100,56 102,52 Világgazdaság Az utasok kegyeinek elnyeréséért újabb árháború robbant ki az amerikai légitársaságok között. Egyebek között a NorthEast Airlines légivállalat olyan programot indított útjára, ha ketten utaznak, 20 százalékos kedvezményben részesülnek. Egyszerre három jelentkező esetén a megtakarítás személyenként 30 százalék. A győztes viszont az, aki eléri, hogy legalább negyedmagával vegyen egyszerre jegyet: fizetni ebben az esetben ugyanis csak 60 százalékot kell. A Delta Airlines pedig arról döntött, hogy jegyárai a hétfő és csütörtök közötti napokon 40 százalékkal lesznek olcsóbbak. Pénteken és a hétvége két napján a kedvezmény 30 százalék. Magyar-EK Energiaközpont nyílt T akarékoskodni tanítanak Az energiafelhasználás csökkentéséért szerte a világon óriási erőfeszítéseket tesznek a szakemberek. Ennek egyrészt környezetvédelmi okai vannak, másrészt az energiahordozók (szén, olaj) mennyiségének végessége kényszeríti az embereket takarékosságra. Magyarországon különösen fontos és mielőbb megoldandó probléma az energia- gazdálkodás korszerűsítése, hiszen nyersanyagokban igen szegények vagyunk. Hiányosságinkat szakértelemmel és a rendelkezésünkre álló energia jobb kihasználásával ellensúlyozhatjuk. Ebben nyújt segítséget az EK támogatásával Budapesten felállított Magyar-EK Energiagazdálkodási és Technológia-átadási Központ. Létesítéséhez az EK a Phare-program keretében 400 ezer ECU-t bocsátott rendelkezésre, amelyet reklámra, hirdetésre, felvilágosító munkára lehet fordítani. A magyar kormány az alapítvány működtetéséhez 7,3 millió forinttal járult hozzá. Az intézmény közvetítésével a magyar energiaipari szakemberek és közvetlenül a felhasználók is megismerkedhetnek a nyugat-európai tapasztalatokkal és a gyakorlati megoldásokkal. A legelső konkrét program a távfűtés országos rendszerének átalakítása lesz. Az állam által évtizedekig támogatott, s ugyanakkor technikailag és szervezetileg rosszul felépített fűtési rendszer hétszázezer lakást érint. Ebből százhúszezer egycsöves megoldású, vagyis lakásonként egyáltalán nem szabályozható. A program szerint olyan technikai átalakításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy mindenki igényeinek megfelelően fűtsön és aszerint fizessen is. A központra - a technikai megoldások felkutatásán túl - fontos szerep hárul a lakosság felvilágosításában: be kell bizonyítani, hogy a takarékosságra van megoldás. Nemzetközi kapcsolatai révén a takarékossági módszerek kivitelezési költségeinek fedezetére külföldi forrásokat is keres. A központ foglalkozik majd a szénszektor gondjaival, a bányabezárásokkal, valamint feltárja bizonyos térségek általános energiahelyzetét. Elsőként Baranya megye teljes átvilágítását végzik el az intézmény munkatársai. (domi) Ferenczy-Europress A Realbank megállapodik a Müszivel A Müszi Rt.-vel való megállapodás az ingatlanok lízingeléséről közel áll az aláíráshoz. Ezzel az ingatlanlízing-ügylet- tel a Müszi Rt.-nek lehetősége lesz arra, hogy fennálló összes adósságát rendezze a közeljövőben - mondotta Czakó András, a Realbank vezérigazgatója. A lízingszerződést a vezérigazgató elmondása szerint tíz évre kötnék meg. Első lépcsőben a bank három ingatlant venne meg 450 millió forint összegért a Mü- szi-től, majd a cég azt tíz év alatt visszakapná a lízingszerződés értelmében. Évente egyenlő részleteket, azaz 45 millió forintot fizetne vissza az rt., a fennmaradó tartozások - a jelenlegi kamatszint mellett - évi 26 százalékkal kamatoznának. E kamat természetesen változó, a jövőben a piaci kamatszinthez igazodik. A lakossági készpénzforgalom, a betétek és hitelek alakulása, a lakásépítés Tolna megyében A MNB Megyei Igazgatóságának adatai szerint a kilenc hónap során - a folyó bevételeken túl a felvett megtakarításokat és hiteleket is figye- lembevéve - 28,9 milliárd forint készpénzbevételhez jutott a lakosság a gazdasági szervezetektől. Ezen összeg 41,5 százaléka személyi jövedelem, 20 százaléka társadalombiztosítási kifizetés (zömmel nyugdíj) volt, a megtakarítások felvétele pedig 19 százalékát adta az összes bevételnek. A személyi jövedelmek 35 százalékát vállalatok, 30 százalékát költségvetési szervezetek, 19 százalékát szövetkezetek és 16,8 százalékát jogi személyiségű gazdasági társaságok fizették ki. Összességében a személyi jövedelem 86 százaléka volt adóköteles, 14 százaléka pedig adómentes. Az adómentesen kifizetett személyi jövedelmek arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak gazdálkodási formánként, a két szélső pólust a költségvetési intézmények (7,7 százalék), illetve a jogi személyiségű gazdasági társaságok (34 százalék) képviselik. A lakossági készpénzkiadások összege 29,2 milliárd forint volt, 43 százalékát áruk és szolgáltatásokvásárlására fordították, 21 százalékát - értékpapírban és betétben - megtakarították. A többi kiadási tétel (valutavásárlás, ingatlanvásárlás, hiteltörlesztés, stb) egyenként kisebb arányt képvisel. Az OTP Kereskedelmi Bank RT és a takarékszövetkezetek adatai alapján 1992. szeptember 30-án 10,2 milliárd forint volt a lakossági betétállomány összege; az év elejétől számítva közel 940 millió forinttal növekedett. Kiugróan magas volt a harmadik negyedévi betétnövekedés, amiben az év végéig lekötött folyószámlaösszegek nagyarányú gyarapodása és az - OTP által forgalmazott - értékpapírok kamatcsökkentése miatti betétnövekedés is szerepet játszott. A készpénz-megtakarításokon belül idén főként a forint megtakarítások nőttek, a deviza megtakarítások gyarapodása csak fele volt a tavalyinak. Az OTP megítélése szerint a megtakarítások szerkezete változik: a hosszabb távra szóló betétek helyett inkább a rövidlejáratút részesíti előnyben a lakosság; devizabetétek helyett sokan a magasabb kamatú értékpapírokat vagy betéteket választják: a 300 USD-s utazási valutakeret bevezetésének hatása - a keretet felveszik és devizaszámlára helyezik - a harmadik negyedév végén kezd jelentkezni. A lakossági hitelállomány szeptember végén 4,4 milliárd forint volt, év eleje óta több, mint egy milliárddal csökkent, ez azonban csak harmada a tavaly első háromnegyedévi - a kedvezményes lakáshitelek visszafizetése miatti - csökkenésnek. Az új feltételű hosszúlejáratú építési, értékesítési hitelek iránt mérsékelt az érdeklődés, főként az új lakások magas bekerülési költsége miatt; a fogyasztási hitelek csökkenése pedig azt jelzi, hogy a rosszabbodó anyagi feltételek mellett égyre kevesebben gondolnak előrehozott vásárlásokra. Tovább folytatódott a lakásépítések számottevő csökkenése. 1992. első kilenc hónapjában 303 lakást adtak át a megyében, ez alig 80 százaléka a tavaly I-III. negyedévinek. A visszaesés kisebb mértékű az országos átlagnál. KSH Tolna Megyei Igazgatósága Épülő és új lakások Szekszárdon Interjú a munkaügy helyettes államtitkárával Biztosított az állástalanok járandósága A Munkaügyi Minisztérium prognózisa mintegy 700.000-re becsülte a munkanélküliek '92 végére várható számát. Az erre az esztendőre szóló előrejelzésük szerint '93 végén a munkanélküliek tábora körülbelül 900.000-res lesz. Meg van győződve az előrejelzés pontosságáról? - kérdeztük dr. Kovács Gyulát, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkárát. — Erre határozott igen-nel válaszolhatok. A tavalyi számítások reális és szakszerű mérlegelések alapján, a gazdaság tényleges állapotából kiindulva készültek - számba véve mindazokat a lehetőségeket és eszközöket, amelyek a munkanélküliséggel összefüggésben rendelkezésünkre álltak. Ugyanez áll az idei prognózis hátterében. A 93-as kilátások kapcsán is igyekeztünk minden - a munkanélküliség alakulására kiható - körülményt figyelembe venni, így pl. a csődeljárásokat, a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásának, a privatizáció folyamatának hatásait. E munka során nemcsak a fővárosra, hanem az ország minden megyéjére vonatkozóan is megfogalmaztuk az előrejelzéseket. Várakozásunk szerint a 900-950.000-es munkanélküliség számszerű növekedést jelent ugyan, de az arányokat, illetve a területi megoszlást illetően az ország különböző régióiban, a megyékben a helyzet lényegében megegyezik a jelenlegivel. Ismert, hogy vannak olyan vidékek - gondolok itt Szabolcs-Szat- már-Bereg, Nógrád és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyére -, ahol a munkanélküliek száma már most nagyon magas. Győr-Sopron, Vas, és Zala megyében viszont az átlagosnál jóval alacsonyabb ez az arány. Sajátos a főváros helyzete, ahol viszonylag mérsékelt, 6 százalékos a munka- nélküliség. Ennek a csaknem 1 milliós munkanélküliségnek a kezelésére képes lesz-e a kormányzat? — Meggyőződésem, hogy igen - tehát mindazokat a munkanélkülieket el fogja látni, akik jogosultak a munkanélküli járadék folyósítására. Ezt az elfogadott költségvetési törvény garantálja! — Az ehhez szükséges mintegy 120 milliárd forintot honnan biztosítják? — Mindenekelőtt a Szolidaritási Alapból, amely köztudottan három forrásból táplálkozik. A munkáltatók a béralap 7, a munkavállalók a burttó bér 2 százalékát fizetik be, a költségvetés pedig több tízmilliárddal egészíti ki e befizetéseket. Számszerűen: az első két forrás mintegy 52, az utóbbi több mint 60 milliárd forint. — Mire számíthatnak azok, akik már nem jogosultak a munkanélküli járadékra, de még nem tudnak elhelyezkedni? — A decemberben elfogadott törvény szerint szociális jellegű ellátást kapnak, amelyben - s ez újdonság - januártól kezdve nem a Munkaügyi Központok, hanem a helyi önkormányzatok részesítik őket. Az önkormányzatok egyébként nem elsősorban saját eszközeikből, hanem különböző központi pénzalapok segítségével tesznek eleget e kötelezettségüknek. Az ehhez szükséges összeg körülbelül 5,5-6 milliárd forint. Míg korábban szociális ellátás címén egy főre számítva 4.000 forintot folyósítottak, az idén az érintettek szociális helyzetüknek megfelelően differenciált támogatást kaphatnak, amelynek mértékéről az ön- kormányzatok döntenek. — A megyék között milyen elvek szerint osztják el a rendelkezésre álló pénzt? — A legfőbb szempont a munkanélküliség mértéke, tehát annak figyelembe vétele, hogy az adott megyében hány járadékra jogosult munkanélküli van. (A járadékot mindenki névre szólóan kapja meg, függetlenül attól, hogy melyik megyében vált munkanélkülivé). A források elosztásának másik fontos szempontja a foglalkoztatási helyzet, illetve e helyzet jobbításának elősegítése. Erre elsősorban a Foglalkoztatási Alap szolgál, amely ez évben több mint 18 milliárd forint. Az alap központi és úgynevezett decentralizált részre oszlik. Ez utóbbival - ami a felhasználható rész 75-80 százaléka - a megyék közvetlenül rendelkeznek. Következésképp a fennmaradó 20-25 százalék marad központi elosztásban. — Számolnak-e azzal, hogy egyik-másik megyében esetleg a feltételezettnél nagyobb mértékben nő a munkanélküliség? — Igen, hiszen nyilvánvaló: mindig kell lennie olyan tartaléknak, amely a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgál. Ha tehát valamelyik régióban ilyen körülmények alakulnak ki, megvan a lehetőség kiemelt segítség nyújtására. -B. Szabó- FEB
