Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-18 / 14. szám

1993. január 18. ERRŐL - ARRÓL KÉPÚJSÁG 7 Tüzes kérdések Az utóbbi napokban több olyan tűzeset vagy. robbanás történt, amely kérdések felvetésére ösztö­nözték ismerőseimet. Ezekre vá­laszoltam, de mivel tanulságos­nak és közérdekűnek tartom azo­kat, igyekszem az olvasók elé tárni az elmondottakat. II. — Tolnán szilveszter éjsza­káján kigyulladt egy oszlop­transzformátor. A helyi ön­kéntes, majd a hivatásos tűz­oltók megérkeztek, de nem kezdték azonnal az oltást. A nézők többsége zúgolódott ezen. Amíg az áramszolgáltató nem végezte el az áramtalaní- tást, vízzel, vagy vizes oldattal (habbal) oltani nem szabad, mert a sugárvezetőt halálos áramütés érheti. Ezt a szabályt be kell tartani akkor is, amikor a háztartásban gyullad ki elektromos gép. Ha a televízió vagy a porszívó ég, mielőtt vi­zet öntünk a lángokra, húzzuk ki a konnektorból a dugókat. Karácsonykor az égve felej­tett gyertyától kiégett egy la­kás. Az önkéntes tűzoltók ott­hagyva az ünneplő családot, ide is kivonultak. Itt és a trafó­tűznél is elhangzott a kérdés, mennyi fizetést kapnak ezért? A válasz szomorú, de egy­szerű, mert semmilyen összeg nem üti a markukat. A gépko­csivezetők havi 250 forint tisz­teletdíjat kapnak. Riasztáskor saját gépkocsival rohannak a szertárhoz. Ez a pénz még a benzin költségüket sem fe­dezi. Tegyük hozzá, hogy a nyáron volt olyan hónap, hogy közel negyvenszer riasz­tották őket. Miért csinálják? Mert ÖNKÉNTES tűzoltók. Mert vérükké vált a mentés. Mert ebben a sokak által szidott, romlott világban még ilyen önzetlen emberek is vannak. Az ellenük izgatók­kal, vagy őket meg nem ér­tőkkel közölnöm kell, hogy még fizetnek is azért, hogy önkéntes tűzoltók lehessenek. Tagsági díjjal járulnak hozzá a közös kasszához. Családi ren­dezvényeknél pedig külön zsebbe nyúlnak. Sajnos, el­hangzott olyan vélemény is, mely szerint nem kell ide ön­kéntes tűzoltóság, hiszen 15 kilométerre van Szekszárd. így is fel lehet fogni a kér­dést. De jó, ha mindenki tudja, hogy ott csupán két fecskendő áll rendelkezésre. Nem tudom mit szólna az elégedetlen­kedő, ha égne a háza, a tűzol­tók pedig nem jönnének, mert a székhelyükön vagy a ré­szükre meghatározott mint­egy 50 környező község közül valamelyikben éppen tüzet ol­tanak, vagy embereket men­tenek. Netán az atomerőmű­ben dolgoznak, vagy csupán a mözsi állomásnál sorompót kapnak. Az önkormányzati törvény a helyi képviselő tes­tületre bízza a tűzvédelem megszervezését. Természetesen ezt úgy is megteheti, hogy a hivatásos tűzoltásra épít. De akkor fe­lelnie kell az adófizető állam­polgár kérdéseire, ha az előbb említett okok miatt leég a háza, a boltja, vagy a benzin- kútja. Szerencsére vannak más­képp gondolkodók is. Több helységben most tesznek erő­feszítéseket arra, hogy az úgynevezett körzetesítéskor megszüntetett önkéntes tűzol­tóságot életre keltsék. Helyes lenne talán, ha min­den önkormányzat követné a példát és felkészülne a saját védelemre. Csőglei István tűzvédelmi szaktanácsadó (Vége) guk képzésére, nyitottak az új ismeretek, a változások befo­gadására. Ezt szolgálja az ide­gen nyelvek és az informatika magas szintű elsajátítása. A vi­lágbank az új tantervek elké­szítésének és a tanárok to­vábbképzésének finanszírozá­sán kívül a teljes eszközállo­mányt biztosítja, a megyei ön- kormányzat segítségével. Az intézmény hagyomá­nyos profüjához sem lett hűt­len, az 1993/94-es tanévben a következő szakmákra jelent­kezhetnek az érdeklődők: esz­tergályos, könnyűszerke­zet-lakatos, szerszámkészítő, karosszéria-lakatos, központi­fűtés-szerelő, gázvezeték-sze­relő, épületvillamossági-sze­relő, villamoshálózat-szerelő, kőműves, szobafestő-mázoló, ács-állványozó, épületaszta­los, nőiruha-készítő, bőrdísz­műves, fodrász, autószerelő, speciális textilvarró. Ezekre a szakmákra a képzési idő há­rom év, a tanulók szakmun­kásvizsgát tesznek, és szak­munkásbizonyítványt kap­nak. Érettségizett fiatalok az in­tézetben a következő szak­mákra szerezhetnek két éves oktatás keretében képesítést: fodrász, autóvillamos­sági-szerelő, rádió-televízió műszerész, autószerelő, ház­tartási gépszerelő, nőiruha ké­szítő és kozmetikus. A tervek között szerepel a hat osztályos természettudo­mányos középiskolai osztá­lyok beindítása, ahová az álta­lános iskola hatodik osztályát elvégzett tanulókat várják. (Az engedélyezési eljárás fo­lyamatban van, ennek befejez- téről és az új képzési formáról később tájékoztatjuk olvasó­inkat.) Az intézmény a vidéki tanu­lók számára kollégiumi elhe­lyezést tud biztosítani. Az iskola nyílt napon várja az érdeklődő szülőket és tanu­lókat január 30-án, szombaton 8-12 óráig. Venter Marianna Fotó: Ritzel Zoltán Pályaválasztás Mit kínál az 505-ös? Váltóáram műszeres mérése (Folytatás az 1. oldalról.) A világbanki osztályokba a jó tanulmányi eredményt elért nyolcadik osztályos fiúk és lá­nyok jelentkezését várják. Speciális tanterv segítségével, széles alapozással folyik a képzés ezekben az osztályok­ban az első két tanévben. A harmadik és negyedik évben pedig az ismeretek bővülése mellett a szakma lehetőségei­ről is áttekintést nyerhetnek a tanulók. Lényeges dolog, hogy a má­sodik tanév után a tanuló egyik szakcsoportból tetszése szerint másikba mehet át, ha úgy érzi, hogy érdeklődése alapján szívesebben folytatja ott tanulmányait. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek a tanulók, majd a kö­vetkező lehetőségek közül vá­laszthatnak. Továbbtanulás egyetemen, szakirányú főisko­lán. További két év alatt az in­tézményben technikus vég­zettség megszerzése, vagy egy éves szakképzés után szak­munkásbizonyítvány meg­szerzése. A világbanki osztályok el­sődleges célja a felsőoktatási intézményekben való tovább­tanulásra felkészítés, de fon­tos cél a jó szakemberek kép­zése, akik megtanultak gon­dolkodni, képesek saját ma­Gyakrolat a számjegy vezérlésű CNC-esztergagépen 1992. évi éves adókö­telezettség bevallási határidejei Adóalanyok bevallási típus benyújtási határidő- Vállalkozási tevékenységet vagy ált. forgalmi adó köteles tevékenységet nem végző magánszemélyek 53. sz. Személyi jövedelemadó bevallás márc. 20.- Személyi jövedelemadó bevallásra nem kötelezett magánszemélyek földadó bevallása 20. sz. Földadó bevallás márc. 20.- Társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalkozók 7. sz. Vállalkozói bevallás és 53. sz. Személyi jövedelemadó bevallás febr. 15.- Általános forgalmi adó köteles értékesítést végző magánszemélyek 8. sz. Ált. forg. adó bevallás és 53. sz. Személyi jöv.adó bevallás febr. 15.- Valemennyi adóalany - kivéve a fentiekben felsoroltakat ­3-4. sz. bevallás az állami költségvetéssel szembeni kötele­zettségekről és juttatási igények­ről (a társasági adó és az AVUR kivételével) febr. 15.- Társasági adó hatálya alá egyszeres könyv­vitelt vezető adózók (társ.törvény 19.§.10. pont)- 24.sz.Társasági adóbevallás febr. 28.- Társasági adó hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető adóalanyok (társ.törvény 19.§. 10. pont)- 25. sz. Társasági adóbevallás febr. 28. A március 20-a utáni kötelezettségek benyújtási határidejét a későbbiekben közöl­jük. APEH Tolna Megyei igazgatósága Mit kell tudni? A személyes adatok védelméről és a közér­dekű adatok nyilvántar­tásáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a ér­telmében az APEH to­vábbra is használhatja a személyi számot adói­gazgatási azonosító számként. Az adózás rendjéről szóló és módo­sított 1990. évi XCI. tör­vény kötelezően előírja a személyi szám használa­tát, s ez nem sérti a sze­mélyiségi jogot sem. Fel­hívjuk a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy az általános for­galmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 56. §-ának rendelkezései szerint, ha a mezőgazda- sági termék értékesítése során a kompenzációs felár érvényesítési jogá­val élni kíván, úgy a terméket átvevőnek (fel­vásárlónak) a személyi számát, ha adószámmal rendelkezik abban az esetben az adószámát köteles nyilatkozatban megadni. A felvásárló a termék átvételéről „Fel- vásárlási jegyet" bocsát ki, amelyen adóigazga­tási azonosító számként a személyi számot (mi­vel a magánszemélyeket az adóhatóság személyi számon tartja nyilván), illetve az adószámot kell feltüntetni. A felvásár­lási jegyen feltüntetett adószám, illetve szemé­lyi szám alapján az adóa­lanyt az adóhatóság beje­lentkezettnek tekinti és jogosult a kompenzációs felár érvényesítésére. Szűkül a javítóhálózat Vizsgálat a villamos háztartási gépek szervizeiben Az import liberalizálás és a bevásárló turizmus eredmé­nyeképp jelentős számú és faj­tájú villamos háztartási készü­lék van a lakosság birtokában. A kereskedelmi» csatornákon történő értékesítés feltételeit kormányrendelet határozza meg, s e rendelet értelmében a forgalmazás feltétele a jótállás biztosítása. A magánforga­lomban behozott készülé­kekre ez nem vonatkozik. A Tolna megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség a villa­mos háztartási készülékek ga­ranciális időn belüli és azon túli javíttatásának körülmé­nyeit vizsgálta, melyről Szabó Zsoltné, a felügyelőség mun­katársa a következő tájékozta­tást adta. Megállapította a felügyelő­ség, hogy garanciális javítá­sokkal kizárólag a városokban működő szervizek foglalkoz­nak. A községekben a körzet- központból kiinduló begyűjtő hálózati, illetve helyszíni idő­szakos szolgáltatás, valamint a mellékfoglalkozású ja­vító-karbantartó magánvál­lalkozók működése jellemző. A működés feltételeit 14 ja­vítóegységnél vizsgálták meg, melyből 12 városban, 2 köz­ségben található. Az vizsgált egységekben valamennyi tu­lajdoni forma képviselve volt: 3 vállalati, 2 szövetkezeti, 2 kft. és 7 magánvállalkozói. A működési előírások két felté­tel teljesítését teszik kötele­zővé a tevékenység végzésé­hez szükséges engedély be­szerzésén kívül. Az egyik jog­szabály, mely a szolgáltatások minőségvédelméről szól, a la­kossági szolgáltató egységek számára vállalási szabályzat készítését, és annak a felvevő­helyen való kifüggesztését követeli meg. A másik jogszabály minden a lakossággal közvetlenül érintkező kereskedelmi és szolgáltató egységben előírja a vásárlók könyvének beszerzé­sét és hozzáférhető helyen való kifüggesztését. A vizsgálat során 9 egység­ben nem volt vállalási sza­bályzat, s 3 egységben vásár­lók könyve sem. A magánvál­lalkozók körében teljesen is­meretlen volt a vállalási sza­bályzat készítésének kötele­zettsége. A felügyelőség a hi­ányosságok megszüntetésére államigazgatási határozatban kötelezte a tulajdonosokat. A tevékenységi kört vizs­gálva 8 szerviz végez garanci­ális javítást, szerződés alapján. Nincs garanciális szerződése, így csak fizető javítást végez 6 magánvállalkozó. A garanciá­lis szerződések száma 42, me­lyet 25 partnerrel kötöttek. Egy-egy javító szolgáltató egységgel van kapcsolata 15 gyártó-, illetve forgalmazó cégnek. A szerződések közel felét 1991-1992-ben kötötték a szervizek. A gazdasági válto­zások garanciális szerződések megszűnéséhez is vezettek. Sajnálatos, hogy a megszűnt garanciális javító egységek jó­tállási jegyekről való törlése nem történik meg folyamato­san, s a megrendelő csak a szervizben szerez tudomást arról, hogy adott helyen nem vállalnak javítást. A felügye­lőség felhívja a megrendelők figyelmét, hogy ilyen esetek­ben a kereskedő, akinél az árut vásárolták, köteles javí­tásra átvenni a terméket. A vállalási határidő mind a garanciális, mind a fizető javí­tás esetében 2-3 nap, de a ja­vító egységek többsége azon­nali javítást is végez. Kölcsön­készüléket 6 szerviz tud bizto­sítani, elsősorban hűtő-fa­gyasztó szekrényeket. Javult az alkatrész-ellátás, nőtt a cse­reszabatos alkatrészek száma, így a magánforgalomban be­hozott import készülékek javí­tása is biztosítható. Sajnos, ez nem mondható el a volt NDK-ból és Szovjetunióból importált villamos háztartási készülékek alkatrész-ellátá­sára. Több hónapos, sőt, éves alkatrészhiányok tapasztalha­tók az egyszerű alkatrésztől a programkapcsolóig. Az alkat­részek ára közben többszörö­sére nőtt. A javításra vonatkozó jótál­lási kötelezettségének mind­egyik egység eleget tesz. Többségében a számlára ráve­zetik a jótállás időtartamát, mindössze 3 szerviz közli szóban az elvégzett munkára vonatkozó jótállást. A felügyelőség nem tapasz­talt hiányosságot a nyugta és számla adásánál. Az egységek 80 százaléka számlát alkal­maz, a többi nyugtát, de ez utóbbiak kérésre számlát is adnak. S még néhány megál­lapítás. Jelentős problémával küzd a korábbi állami javító hálózat. Bonyhád városban a VELKA vállalat felszámolásra került, Tamásiban jelenleg fel­számolás alatt áll a TA-GÉP vállalat, Dombóváron egy­személyes kft.-vé alakult át és privatizáció előtt áll a volt ál­lami javító egység. Ennek tu­lajdoníthatóan ellátatlan kör­zetek keletkeznek, mivel a magánvállalkozói szférában a tevékenység feltételrendszere, jövedelmezősége és eszköz­igényessége miatt színvonalas javító egységet kevés vállal­kozó tud létrehozni. Bonyhád és környéke már jelenleg is el­látatlannak minősül. A helyzet javítását az ön- kormányzatok segíthetik elő különböző kedvezmények (helyi adók, bérleti díj, stb.) nyújtásával a jövendő vállal­kozók számára. vem

Next

/
Thumbnails
Contents