Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

6 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. január 16. A vendégéjszakák száma nőtt, a bevétel kevésbé Hazai vendég olcsó szállást keres A Tolna Tourist 1992. évi mérlege Rekordbevételt ért el tavaly az idegenforgalom Magyaror­szágon, adták hírül nemrégi­ben a központi tájékoztatási szervek. Milyen volt az ide­genforgalom nálunk, hogyan zárta a múlt évet a november elsején kft-vé alakult Tolna Tourist, erről érdeklődtünk a cég vezetőjétől, Hargitai Ist- vánnétól. — A vendégforgalom ta­valy az országoshoz hason­lóan nálunk is növekedett, de ez a többlet a bevételi oldalon nem jelentkezett, mert az ide­genforgalom eltolódott az ala­csony árfekvésű szálláshelyek irányában, - vonta le a tavalyi év konzekvenciáit Hargitai Istvánná igazgató. Mindezt adatokkal támasztotta alá. Ezek szerint a vendégéjszakák száma 20 százalékkal több volt tavaly, mint 1991-ben, 14511 vendégnek 51000 ven­dégéjszakát szolgáltattak, ugyanakkor a bevétel csak­nem változatlan maradt. A külföldi válogat Csökkent a külföldi vendé­gek aránya, az összes vendég- forgalom 33 százalékát tették csak ki a határainkon túlról érkezők tavaly. 1992-ben több volt a hazai vendég és mivel a Tolna Touristnál kétféle árral dolgoznak, - a belföldi ven­dégek jelentős árkedvezményt kapnak, olykor 30-40 százalé­kot is, - így magasabb ven­dégforgalom mellett csak 10 százalékkal több bevételt könyvelhettek el, mint egy évvel korábban. Jellemző adat, hogy míg 1991-ben a vendégek egy főre eső napi költsége 267 forint volt, addig 1992-ben ez az összeg 202 fo­rintra csökkent. A Tolna Tourist három campingje, - Dunaföldvár, Dombóvár-Gunaras, Fadd-Dombori, - közül a dombori camping forgalma je­lentősen emelkedett, míg a gunarasié csökkent. Bár a Dombóvár melletti cam- pingbe az előre bejelentett külföldi, elsősorban német vendégek megérkeztek, de nem maradtak a várt ideig, hanem két-három nap múlva továbbutaztak. Ez a tény Har­gitai Istvánná szerint elsősor­ban a strandfürdő alacsony vízszintjének, - a medencék nem mindig voltak az előírt szintre feltöltve, - és az egész­ségügyi problémák miatti be­zárásnak a számlájára írható. A külföldi vendégek közül a hollandok és a belgák első­sorban a dunaföldvári Kék Duna Campinget látogatják, míg az osztrákok a tamási fürdőt részesítik előnyben. A megyei idegenforgalmi kft saját szálláshelyein kívül 4400 vendégéjszakára nyara­lókban, fizetővendég szobák­ban helyezte el az üdülni, ki­kapcsolódni vágyókat. Tömegszállás nem Ami a Tolna Tourist idei évi terveit illeti, szeretnék a meg­lévő szálláshelyeiket felújí­tani, európai színvonalú vi­zesblokkokat létrehozni, a szolgáltatásokat bővíteni. A dombori motelt korszerűsítik, Falco-rendszerű, 4 személyes, különbejáratú lakóegységeket alakítanak ki. — A tömegszállás jellegű motelek ideje lejárt, a vendé­gek nem szívesen töltik olyan helyen a szabadidejüket, ahol csak a folyosón van fürdő és közös a konyha - mondta Hargitai Istvánná. Ami az általuk kínált ide­genforgalmi programokat ü- leti, igyekeznek két-három olyan megyei standardprog­ramot összeállítani, ami szín­vonalában a világkiállítás al­kalmából is eladható lesz. Ezügyben már tárgyaltak a Gemenci Erdő- és Vadgazda­sággal is. Hogy emberi oldal­ról is biztosított legyen a szín­vonalas vendéglátás, a Tolna Tourist dolgozói körében in­tenzív nyelvoktatást szervez­tek és középfokú idegenfor­galmi tanfolyamra iskolázták be azokat, akik nem rendel­keznek megfelelő szakmai végzettséggel. — Bár jelen pillanatban csökkent a fizetőképes keres­let, de azért az embereknek, akár csak korábban, most is szükségük van kikapcsoló­dásra. Ehhez próbálunk olyan ajánlatokat kidolgozni, hogy aki üdülésre, szórakozásra vágyik, az Tolna megyében, nálunk tegye meg. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka Gunarasban kevesebb volt a külföldi, mint korábban Az MDF országos gyűlése előtt Nyerges Tibor: „Többséget kap a nyugodt erő” (Folytatás az 1. oldalról.) — Az MDF-en belül ezek szerint nem az irányzatok vi­tatkoznak egymással? — Én úgy látom, hogy nem a gondolati rendszerek, ha­nem a személyes ambíciók mentén alakultak ki törésvo­nalak. Jómagam mindenesetre nem tartozom azok közé, akik most mindenképpen valami­lyen ideológiai eszmekört sze­retnének maguk mögé állítani, hogy népszerűbbek legyenek. — Az országos gyűlésen számít arra, hogy megerősö­dik a Csurka-féle irányzat? — Szerintem a napi sajtó­ban, illetve most már a politi­kai szóhasználatban emlege­tett Csurka-féle szárny általá­ban nem fémjelezhető azzal, amit Csurka István ír, tesz vagy mond. Az elégedetlenek hamar az olyan szószóló mögé állnak, aki adott esetben nyersen, durván fogalmaz, a maga hétköznapi érthetősé­gével, olykor már a demagó­giát súrolva. Ez könnyen meg­tévesztheti a gyanútlan embe­reket, hiszen tudjuk, hogy a demagógia rendelkezik némi igazságmaggal. — Mely rétegekre, csopor­tokra számít az MDF? — Tudom, hogy az MDF- ben zömmel ma is olyan em­berek vannak, akik - miután részben megszenvedték az elmúlt évtizedeket - lelkesen kívánták a rendszerváltozást, őket meg kell nyugtatni, hogy reményeik végre lassan, de biztosan valóra válnak. Az MDF egyúttal centrumpárt is: ezért a párton kívüli polgári rétegeket is meg kell győz­nünk arról, hogy az a politika, amit mi akarunk, az megvéd bennünket a környező orszá­gokban tapasztalható rettene­tes állapotoktól. — Antall József - úgy tű­nik - komoly rivális nélkül szerzi meg ismét az elnöki posztot. — Az elnök személye elfo­gadott. Antall József karizma­tikus egyénisége a magyar közéletnek, én még azt is megkockáztatnám, hogy na­gyon régen nem volt üyen po­litikusa ennek az országnak. Ezen véleményemet meggyő­ződésem szerint majd a törté­nelem igazolja. Egyébként az igazi tét az, hogy kikből fog állni a húsz fős elnökség. — Miért van ennek külön­leges jelentősége? — Azért, mert a húsz fős elnökségben lehet ilyen sze­mély, meg olyan is. De a több­ség fogja meghatározni az MDF arculatát. — Ön mely személyeket látná örömmel ebben a testü­letben? — Azokat, akik háttérbe szorítják a haszonelvűséget, ezzel szemben szolgálnak. S az a tapasztalatom, hogy a je­lölőgyűlések résztvevői döntő többségükben ugyanígy látják • ezt a kérdést. Lehet, hogy két-három olyan egyéniség is bekerül az elnökségbe, aki to­vábbra sem bírja majd minden esetben a kötött kereteket. Ám meggyőződésem, hogy abszo­lút többséget kap a régi szlo­gen szerinti nyugodt erő% Szeri Árpád Az első év mérlege Hatévtizedes kimutatások nyomában Tanfolyamok, munkáért A minap készült el a Tolna Megyei Munkaügyi Központ ösz- szegezése arról, mit tettek, hogy az állástalanok könnyebben jussanak munkahelyhez. A sokoldalú munka jelentős részét végzi a központ átképzési osztálya. Az itt dolgozók tanfolyamokat szerveznek, hogy új, sok helyen felhasználható, korszerű ismeretekhez jussanak azok, akik elhelyezkedési gondokkal küzdenek. A tavalyi volt az első, korántsem teljes évük, hiszen munka közben, az év utolsó negyedére állt fel a csapat, a nyolc szak­emberből álló átképzési osztály. A számok mégis azt bizonyít­ják, tisztes eredményeket értek el. Megszerveztek 68 tanfolyamot, s ezeken összesen 1450-en vehettek, illetve vesznek részt. Négyszázharmincan már túl vannak az átképzésen, hétszázan most járnak tanfolyamra, s a többiek, és az új jelentkezők is az idén lesznek - átmeneti időre - ismét diákok. Egyébként egyik negyedét a tanfolyamoknak a pályakezdők részére szervezték, másikat azoknak, akik alacsony iskolázott- ságúak, s a többit, számszerint 36-ot azoknak, akik tartósan munka nélkül vannak. A tanfolyamok közül 23 alapfokú, a legtöbb, 35 középfokú, s 10 felsőfokú szakképesítést ad. A hallgatók egyharmada koráb­ban szakképzetlen volt, mindössze három százalékának ismere­tei bizonyultak elavultnak, s a legtöbb jelentkező azért vett, vesz részt az oktatásokon, mert szakmájában túlkínálat mutat­kozik. A tanfolyamok eredményességét legjobban azzal lehet kimutatni, hogy a végzettek hány százaléka tud elhelyezkedni. Ez a szám pedig, annak ellenére, hogy az új oktatási forma még alig kezdődött meg, tapasztalatok jószerivel nincsenek, mégis kimondottan hasznosnak mondható. Az oktatás befejezése után fél évvel a végzettek több mint 42 százaléka munkahellyel ren­delkezett. Később pedig ez az arány minden bizonnyal tovább javul, mert várhatóan az oktatás során jelentkező gondokkal is sikerül megbirkózni. Jelenleg például a képzésben az indokoltnál sokkal kevesebb oktatási intézmény vesz részt, pontosabban, önállóan nem vál­lalnak ilyen tevékenységet. Viszont, itt is fellelhető a piaci szfé­rában sajnos jól ismert, csupán az árakat növelő lánckereskede­lem, ugyanis, alvállalkozóként már hajlandóak az oktatásra. Másik gond, hogy a tizenéves diákok tanítását végzők nincse­nek felkészülve a felnőttkorúak oktatására, s főleg a sajátos helyzetben lévő munkanélküliekkel való együttműködésben gyakoriak a zavarok. Ugyanakkor a hallgatók között is előfor­dul, hogy csak időtöltésnek tekintik az oktatást, s később sem az elhelyezkedés, a munkába állás a leghőbb vágyuk. A jövőben az oktatásban nagyobb hangsúlyt kap majd a sze­mélyiségfejlesztés, megismerkedhetnek a hallgatók az álláske­resés technikai fogásaival. Mindez természetesen nem oldja meg teljes egészében a munkanélküliség okozta, még mindig növekvő gondokat. De az oktatás, átképzés hatására is már mérséklődik a növekedés üteme. Az átképzett szakemberek százai, ezrei pedig szerepet kapnak a termelés korszerűsítésében, s remélhetően nem vall túlzott optimizmusra azt hinni, hogy így megindul az a folya­mat, ami az egyre több embert foglalkoztató modern gazdaság­hoz vezet. - szí ­A szó elszáll, az írás megmarad Mit bíztak egy uradalmi csősz, igás kocsis és egy parádés kocsis kezére? Már a rómaiak tudták és hitték a fontos dolgok megje­lölésének, számbavételének és megörökítésének szükségét, ismerték annak eszközét-mód- ját. Ezért hirdették világhódító és világotveszejtő éltükben egyaránt: VERBA VOLANT, SCRIPTA MANENT, vagyis: a szó elszáll, az írás megmarad cá­folhatatlan igazát. Az ember­iség írásos közlésének ismert, szinte történelmi időktől egyik magunkkal hozott meg- semmisíthetetlen formája a kimutatás, más szóval első­sorban a közgazdaság, az áru- és pénzkereskedelem világá­ban a leltár. A Kapos-Koppány vidékén éppen háromszáz esztendeje kialakult Esterházy uradalmak (a 17. ozorai és a 18. dombó­vári) irodáiban 1946-ig meg­számlálhatatlan tömegben körmölt először INVENTA- RIUM (latin), majd INVEN­TAR - BEZEIGUNG (német) feliratú, még később „géppel", írógéppel gyártott és sokszo­rosított, s már magyarul felira­tozott kimutatást a hitbizo- mány pontos adminisztráció­jáért és rendjéért felelős min­denkori uradalmi tisztviselő­kar. E kimutatások legtöbbje általában az induló naptári év első napjával készült, hol személyes átadás-átvételre, hol közszemlés kifüggesz­tésre, hol pedig hosszabb-rö- videbb jegyzőkönyvhöz csa­toltan. Az alábbiakban három, hatvankét esztendővel ezelőtt, 1931. január 1-én személyes átadás-átvételre szánt ura­dalmi kimutatás érdekes és tanulságos példányát mutat­juk be. Ezek nem csak fölidé­zik a2 akkori kor szellemét, de utalnak bizonyos uradalmi „beosztások", munkahelyek lényegére, aminthogy megne­vezik azokat a régi, zömükben mezőgazdasági - ma már so­kak által alig ismert - munka­eszközöket, tárgyakat is, ame­lyeket az átvétel felelősségével hajdan egy uradalmi csősz, igás kocsis és egy tiszti (parádés) ko­csis „kezére bízott" a hitbizo- mány kerületi gazdasági fel­ügyelősége Dombóváron: Kimutatás Bán Ferenc csősz kezén lévő leltári tárgyakról 1993.január 1-én: 1. /Tizedes mérleg 2 db 2. /Mérleg súly 20 kg-os vasból 4 darab 3. /Mérleg súly 10 kg-os vasból 4 darab 4. /Mérleg súly 5 kg-os vas­ból 4 darab 5. /Mérleg súly 2 kg-os vas­ból 1 darab 6. /Mérleg súly sárgaréz 1 készlet 7. /Falapát 3 db 8. /Kasza felszerelve 1 da­rab 9. /Szecska vágó 1 darab 10. /Répavágó 1 darab 11. /Szénavágó kés 1 darab 12. /Öntözőkanna 2 darab 13. /Kis kerti olló 1 darab 14. /Fűrész 1 darab 15. /Kapa 2 darab 16. /Ásó 2 darab 17. /Gereblye 3 darab 18. /Permetező 1 darab 19. /Fatisztító kefe 2 darab 20. /Favályú 1 darab Dombóvár, 1931. január 1. Kimutatás Markó György igás kocsis használatában lévő leltári tár­gyakról 19931. január 1-én. 1. /Szekér ruganyos ülések­kel (vadász kocsi) 1 db 2. /Igás szekér 1 db 3. /Tartólánc 1 pár 4. /Lószerszám 1 pár 5. /Bőrkötőfék 2 db 6. /Kötőfék-szár 2 pár 7. / Kötőlánc 1 db 8. /Kerék kötő 1 db 9. /Rudazó lánc 1 db 10. /Lókefe 1 db 11. /Vakaró 1 db 12. /Zabos láda 1 db 13. /Kettős kisafa 1 db 14. /Pokróc 2 db 15. /4 ágú vasvella 1 db 16. /Vaslapát 1 db 17. /Eke taligával 1 db 18. /Borona 2 tagú 1 db 19. /Zsinóros posztó attila 1 db 20. /Zsinóros posztó öltöny 1 db 21. /Fekte kalap 1 db 22. /Vizeslajt 2 db 23. /Lámpa (igás, vadász és lajtos kocsira) 3 db Dombóvár 1931 .január 1-én. Kimutatás Hetesi János tiszti kocsis hasz­nálatában lévő leltári tárgyak­ról 1931. január 1-én. 1. /Félfedeles kocsi (hintó) 1 db 2. /Gazdasági kocsi 2 db 3. /Tiszti szán 1 db 4. /Igás szekér 1 db 5. /.Tiszti lószerszám 2 pár 6. /Nyakcsengő 2 pár 7. /Kápa csengő 2 pár 8. /Bokavédő 3 pár 9. /Tartószíj 3 pár 10. /Téli takaró 4 db 11. /Szíjkötőfék 2 db 12. /Kötél kötőfék 2 db 13. /Itató pitli fából 2 db 14. /Kocsi-spriceelő 1 db 15. /Zabos láda 2 db 16. /Tartólánc kettős 1 db 17. /Kocsiemelő bak 1 db 18. /Trágyahordó tragacs 1 db 19. /Üst ónozott hágódból 1 db 20. /Pokrócheveder 4 db 21. /Rudlámpás acetilén 1 db 22. /Lókefe 1 db 23. /Ló vakaró 1 db 24. /Ruhakefe 1 db 25. /Vasvella 4 ágú 1 db 26. /Vaslapát 1 db 27. /Nyereg teljes felszere­léssel 1 db 28. /Szerszámszekrény 1 db 29. /Zabosrosta 1 db 30. /Literes bádogból 1 db 31. /Sárga zsinóros bunda 1 db 32. /Fekete kalap 1 db 33. /Kesztyű 1 pár 34. /Szűr (dísz) 1 db 35. /Kötőfék szárlánc 4 db 36. /Faágy 1 db 37. /Ostornyél szíjjal 1 db 38. /Posztó zsinóros öltöny 1 db 39. /Lámpa igás kocsira 1 db Dombóvár, 1931 .január 1-én. A három kimutatást az ES­TERHÁZY HERCEGI HITBI- ZOMÁNY - GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGE bélyegző­vel látta el az egykori aláíró, Havas Béla hercegi gazdasági felügyelő. A bemutatott Kimutátásokat részletesen elemezni itt most nincs lehetőségünk. Összefog­lalóul egy megjegyzést azért mégis tehetünk. Ámikor azt mondjuk: az uradalmi csősz, az igás és a tiszti (parádés) kocsis tulajdonképpen a hercegi cse­lédség általános társadalmi kategóriájába tartozott, mégis valamiféle presztízs hierar­chiát, meghatározott elismert- ségi és megbecsüjtségi szintet már közöttük is felfedeztünk. A „kezükre bízott" tárgyak, eszközök száma és értéke iga­zolja ebbéli vélekedésünket épp úgy, mint például az, hogy az egyik - az igás - ko­csis csak lovai szőr-ruhájának tisztántartásához csupán lóke­fét, míg a másik - a parádés - kocsis már saját ruházatinak; sárga zsinóros bundájának és díszes szűrjének fényesítésé- hez, rendbentartásához ruha­kefét is fölvételezhetett a hitbi- zomány dombóvári gazdasági felügyelőségétől, 1931. január 1-én. Simon Károly

Next

/
Thumbnails
Contents