Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-12 / 9. szám
4 MÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1993. január 12. Drágaságainkról A városházán hallottuk A távközlési törvény elfogadása után a MATART megismételte a telefonhálózat fejlesztése kapcsán tavaly tett ajánlatát. Emlékeztetőül any- nyit, hogy 35 ezer forint előzetes befizetése után 1994. december 31-ig telefont biztosít a város belterületi igénylőinek. Az igények felmérése megtörtént, a megállapodás értékelése és az ezzel kapcsolatos Veszik a szőrmét? Időtöltés munkálatok folyamatban vannak. Az említett cégen kívül a DUNATEL is jelezte, hogy január első felében megteszi az ajánlatát hasonló témában. Énnek ismeretében születik majd meg az önkormányzat döntése. Az ügyre később még visszatérünk. Érdeklődtünk a Páriban építendő üdülőfaluról is, aztán megtudtuk, a beruházó jelenleg a szükséges közműveket tervezteti és az önkormányzat támogatását kérte, il- Metve kapta a 190 fős munkahelyteremtés kapcsán beadott pályázatához. Az elmúlt héten már érintettük a következő témát, most új konkrétumokkal szolgálunk vele kapcsolatban. Megérkezett a Pénzügyminisztérium egyetértő véleménye a helyi autóbusz köziekeA rendszeres újságolvasók bizonyára értesültek arról, hogy eladásra kínálták fel a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozót. A pályázatokat január 15-én 12 óráig lehet benyújtani az Állami Fejlesztési Intézethez, ahol január 20-án 14 órakor bontják fel azokat. Mivel „névtelenül" kérték a jelentkezéseket - legalább is a boríték külsejét illetően -, úgy csak annyit sikerült megtudni, hogy magyar és külföldi érdeklődő is akad. Köztük van az üzem egykori - nem a legutóbbi ! - termelési főmérnöke, akit az egész cég érdekli, de ausztrál üzletember is bejelentkezett telefonon, megerősítve azt, hogy személyesen eljön, valamint a hírek szerint a hazánkban tartózkodó ukrán küldöttség is érzi napokban Regölyben jártunk, ahol egyik régi ismerősünk azzal fogadott bennünket - cseppet sem erőltette a nevetés -, hogy 100-ról 93 forintra ment le a sertés felvásárlási ára. Egy hét alatt ötezret buktam - magyarázta, majd hozzátette -, ezzel deklődik az üzem iránt. Meg nem erősített forrás szerint a helyi bőrgyár egy spanyol céggel együtt - a labdagyár kivételével - szintén megvenné a „szőrmét". A cél az, egyben szeretnék eladni az egész üzemet - a gépekre már lett volna vevő -, mivel így esély van új munkahelyek létrehozására, ami a nagyközségben nem elhanyagolható szempont. A szakemberek egyébként dolgoznak a leltáron és annyi biztos, hogy nagyok az adósságok, s az is tény, hogy a kintlévőségeik egy része behajthatatlan. Próbálnak maximálisan takarékoskodni, de az állagmegóvás miatt két műszakban kell fűteni, ami - csak a fűtőanyag - havi 70-80 ezer forintba kerül. szemben a táp ára pedig emelkedett. A koncentrátum 900 forinttal lett drágább, a kukorica tőzsdei ára most 900 körül mozog, de lesz 1100 is mázsája - mondogatta, majd összegzett:- Süllyedő felvásárlási ár, emelkedő költségek: becsukatják az ólakat. dés tarifaemelésére tett Volán javaslatra. Amennyiben ezzel a képviselő-testület egyetért - kérdés, tehet-e mást ? -, akkor a jelenlegi vomaljegy 22 forintba, az egyvonalas havi bérlet 440, a tanuló- és a nyugdíjas bérlet pedig 135 forintba kerül február 1-jétől. A helyiadó rendelet módosítása kapcsán a képviselő-testület az ideiglenes - alkalmi jelleggel folytatott - iparűzési tevékenységre, amennyiben azt nem helybeli végzi, száz forint napi adóátalányt állapított meg. Ez elsősorban a Tamásiban vásár- és piacnapokon árusító vidéki iparűzési tevékenységet folytató - hangsúlyozzuk - magyar állampolgárokra vonatkozik. Jó hír viszont, hogy az önkormányzat nem emelte a helyhasználati díjak összegét. Ha tehetem, mindig szakítok magamnak egy kis időt arra, ha Tamásiban járok, hogy benézzek a művelődési központba és elbeszélgessek ott egy kicsit hajdani kollégáimmal. Egy ilyen alkalom volt a minap is, s úgy döntöttem, annak az olvasóra tartozó eredményét közre adom. Ha betér az érdeklődő most a művelődési központba, akkor a helyi építészek, Busa József, Gulyás Róbert, Gulyás Tibor, Kántor Anna, Mózes György, Ribányi József és Szollár György legsikeresebb terveiből láthat válogatást. Két időben távolabbi rendezvényre is szeretném felhívni a figyelmet. Még ma éjjel címmel rendeznek zenés pódiumestet január 23-án - ezúttal szombaton - 17 óra 30-kor a Diákcentrumban, ahol Malek Andrea és Lukács Sándor lesz a vendég. A másik program inkább a gyerekeké. A ragyogóan zenélő szekszárdi Bartina zenekar műsorát láthatja a közönség január 26-án 10 és 14 óra 30-kor, Muzsikáló szerszámok címmel. Ebben a műsorban a Népújságban is bemutatott népi hangszereket, azok történetét ismerhetik meg az érdeklődők. Mi lesz az ólakkal? Hárman az akácosban Tűzre kerül az értéktelen bodza, tisztul a kiserdő Megunt játékot is rejt a csalit Pattog a tűz, halomba lerakott bodzaágak válnak martalékává Kisszékelyben, a községben lévő, önkormányzati akácosban. Hárman etetik a duruzsoló vörös kakast, külön rakva az éghetetlen szemetet.- Tölgyesi Lajos jussa volt ez az erdő - jelenleg Szek- szárdon lakik és jónéhány éve átadta az önkormányzatnak - mondja Glück Ferenc községgazda. - Most rendbe tesszük ezt a 2-3 hektárnyi részt - a bodza után kivágjuk a girbe-gurba akácfákat, ez mind sarjnövés - , mégis legyen valami formája az erdőnek.- Meg hát azért üdülőfalu is Kisszékely - kottyintunk közbe.- Sokmindennek meg kell történnie még ahhoz, hogy üdülőfalu legyen - vélekedik Breznyánszky István, amire Pomázi Miklós hallgatását is beleegyezésnek vesszük.- Amikor néhányszor Kisszékelyben jártunk, azt taGlück Ferenc, községgazda pasztaltuk a községben lévő, a pecások által rendbe tett horgásztó partján, hogy bizony sokan odavitték a háztartásban keletkezett szemetet - bökünk tekintetünkkel az összegyűjtött szemétkupacra.- Van olyan egyén - mondják -, aki úgy vélekedik, az enyém legyen rendben, a többi nem számít.- Kár - mondjuk búcsúzóul -, hiszen a mienk, a községé is az enyém kellene hogy legyen. Olvasónk véleménye Rossz az irány Mézpalackozógép Csókáséknél A rendszerváltástól nagyon sok mindent vártam, de mindeddig csak a várakozás van meg. Az észrevételeimet és egyéni véleményemet a következőkben fogalmazom meg. Nem idősorrendben, de a részemről lényegesnek tartottakat kívánom leírni. 1. Új személyi jövedelem adózás. A kormány az 50 százalékos adósávot - amely 1.000.000 Ft feletti jövedelemre vonatkozott- egyhangúlag leszavazta. Érthetői Ók magukat és az általuk magas jövedelemhez juttatottakat nem akarják „komolyan" megadóztatni. Adózzon csak a jóval alacsonyabb jövedelmű, aki őket eltartja. 2. Családipótlék kérdése. Megszüntették az adóalap csökkentést - gyermekenként 1.300 Ft- helyette kapnak a családok gyermekenként + 150 Ft-ot a családipótlékra. Ezenkívül az adó csökkenthető 300, illetve 400 Ft-tal gyermekenként. Ez kedvezőtlenebb a bérből és fizetésből élőknek, mert végül kevesebb pénz kerül a borítékba. 3. Oktatásügy - tandíj. A jelenlegi vezetőink - parlament, miniszterek, egyéb magas beosztásúak - az „átkosnak" titulált rendszerben szereztek diplomát. Akkor az állam még ösztöndíj és egyéb címeken nekik fizetett, mert tanultak. A fiatalok és így a nemzet jövőjét veszik el az új oktatási politikával, benne a tandíj rendszerrel. Ez egyértelműen a jó anyagi háttérrel rendelkező fiataloknak kedvez, nem a 4fi milliónyi létminimum alatt élőnek, illetve azok gyermekeinek. Tőlük ezzel elveszik a tanulás lehetőségét és a jobb élethez való jogot. 4. Pártok és azok anyagi támogatása. Az országban lévő pártoknak az Országgyűlés a '93-as évre összesen 900 millió forint támogatást juttat. Ezt az összeget egyértelműen az adófizetők által befizetett bevételből fedezik. Miért nem tartja el minden párt magát a tagságtól beszedett tagdíjakból? Miért kell mindenkinek minden pártot finanszíroznia? 5. Állami intézmények. Nagyon megnőtt az állami hivatalok száma és az ott dolgozók létszáma. Sokkal több bürokrata van ma az országban, mint korábban. Ezeket is az adófizetők tartják el. 6. Privatizációs bevételek. Az állam által végzett privatizációból befolyt összegeket mire használják? Az elmúlt évtizedek alatt létrehozott értékeket most elherdálják. Nem fejlesztésre, hanem az állami kiadások fedezésére használják. Ezzel a módszerrel tovább mélyítik a válságot, amely már most is nagyon súlyos. 7. Az új ÁFÁ-rendszer. A 6 százalékos ÁFA-kulcs bevezetésével - amelyet az alapvető közszükségleti cikkekre állapítottak meg - várhatóan 30 százalék körüli fogyasztói árnövekedés prognosztizálható. Ez azért jelenik meg így, mert az alapanyag előállításából a késztermékig minden lépcsőben jelen van a 6 százalékos ÁFA (pl. a kenyérnél: energia 6 százalék, mezőgazdasági szolgáltatás 6 százalék, mezőgazdasági termék búza 6 százalék, malomipari termék 6, kész pékárú 6 százalék). Ezzel a módszerrel valóságos elszegényedés fog bekövetkezni, és újból több millió koldus országa lesz Magyarország. 8. Szövetkezeti átalakulások. Ugyanolyan jogszabályok által kényszerített megoldás, mint volt a szövetkezetek megalakítása. Jelenleg már komoly feszültség forrása és a következő év, vagy években nagyon sok gazdátlan, műveletlen föld lesz az országban. 9. Adózás. Teljesen rossz a jelenlegi adózási rendszer. Folyamatosan problémáznak a láthatatlan jövedelmeken. Egy másfajta - fogyasztói - adórendszerrel meg lehetne adóztatni. 10. Kárpótlás. A kárpótlást teljesen elhibázott intézkedésnek tartom. Nincs mögötte tőke. Az ide szükséges pénzt az adózóktól veszik el, köztük a kárpótoltaktól is. 11. Szociálpolitika. Nem az abortusz törvénnyel kell foglalkozni, hanem a szociális környezet kedvezőbb kialakításával. Ha létbiztonságot éreznek az állampolgárok, akkor nem lehet gond a népszaporulat. 12. Elsősorban. A miniszter- elnökünk ne a 15 millió magyar miniszterelnöke legyen elsősorban, hanem a 10 millió magyar állampolgáré. Ha a gondjainkat sikerül megoldania, akkor foglalkozzon a 15 millió magyarral. 13. Ki döntsön? A Magyar- országon éló emberek döntsék el az ország sorsát, ne a külföldre távozottak szavazatai, illetve a most újabban visszajött tanácsadók. Mi, akik itt élünk, mi tudjuk legjobban a saját gondjainkat, problémáinkat. Folytatva a témát Áder János parlamenti felszólalásához: Nem tudom, hogy miért nem lehet népszavazással a jelenlegi törvényhozást feloszlatni. Ó az Alkotmányra hivatkozik. Én úgy érzem, hogy ha az Alkotmányunk komolyan korlátozza a lakosság érdekeit, akkor az az Alkotmány nem demokratikus, sőt nagyon is diktatórikus és csak egy szűk réteg érdekeit szolgálja. Ha ez így van, akkor jelenleg - ha nem is nyíltan - diktatúra van, vagy legalábbis Türannoszi demokrácia. Összegezve: az én meglátásom szerint a jelenlegi törvényhozó testületünk a lehető legrosz- szabb irányba folytatja a munkáját. A folyamatos fogyasztás csökkentés folyamatos termelés csökkenéshez, és az további elszegényedéshez vezet. Ne arccal a múltnak menjünk a jövőnk felé, mert abból csak nagy bukás lehet. Takarékoskodni először a felső szinteken kezdjenek és így mutassanak példát, és vegyék ki részüket az ország sanyarú sorsából. Nem kevés multimilliomosra és nagyon sok szegényre, de számottevő jómódú, létbiztonságban élő és dolgozó polgárra van szüksége ennek az országnak, hogy az Európába vezető utat végig tudjuk járni. Tánczos Imre Simontomya Megjegyezzük: az olvasói vélemények) nem a szer- kesztő(ség) álláspontját tükrözik, kizárólag a szerző véleményét jelentik. Amióta a nagykereskedelmi cégek elrontották a renomét, azóta egyre nagyobb gondot jelent a méz értékesítése, forgalmazása külföldön és hazai piacon egyaránt. Az esélyeket rontja az is, hogy nálunk a világpiaci árhoz mérten nagyon drágán tudnak termelni, így nem éri meg kivinni. A helyzetet látva nem véletlenül fogalmaznak úgy a méhészek, hogy ezt az ágazatot is kezdik agyonvágni. A Tamásiban tevékenykedő Csókás-Gyenei méhészet a kialakult helyzetben is lép. Mivel a nagyban való eladás a felvásárlónak bizonytalan, ezért azzal próbálkozik, hogy fél kilós és kilós kiszerelésben, saját címkével közvetlenül a boltoknak értékesítik a mézet. így jóval kisebb az árrés - ez jó a fogyasztónak is -, a minőségért pedig névvel felelnek. Céljuk megvalósítása érdekében vásároltak egy német gyártmányú pneumatikus mézpalackozó gépet, ami egy óra alatt hétszáz félkilós üveget tölt meg.- Ez csak nálunk csoda - mondja Csókás Gyula -, azért, mert a méhészeti eszközgyártás Magyarországon nagyon fejletlen. Nem tudunk arról, hogy a megyében méhésznek lenne üyen gépe, de a „kereskedőknél" talán akad. A ritka gép három rétegű vízszintes szűrőből, két 350 literes méztartályból és egy adagolófejből áll. Előnye, hogy gyors, higiénikus és hidegen is tudja tölteni a mézet. Csókás Gyuláné, a mama is besegít
