Tolnai Népújság, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-12 / 9. szám

1993. január 12. TÁJOLÓ KÉPÚJSÁG 5 Hét órára hetven kép Máté Gyula elektrografikái mellé Arra a kérdésre, hogy a fénymásológépek lehetnek-e napjaink képzőművészetének eszközei, régen igenlő választ kaptunk a Bonyhádpn élő és alkotó Máté Gyulától. Elekt- rografikáit az ország külön­böző városaiban megismer­hették az érdeklődők. Leg­utóbb lakóhelyén, a művelő­dési ház kiállítótermében hét órára tette közszemlére legú­jabb alkotásait. Ennek az volt a célja, hogy a legszűkebb kö­réhez tartozó barátai segítsé­gével kiválogassa azt a néhá­nyat, melyek meghatározói lehetnek további gondolkodá­sának. Amit korábban is megálla­píthattunk, hogy Máté Gyula fekete-fehérben, vagy színes­ben előállított képein a kom- pozíciós készség párosul a technikai ismerettel. Érződik az a jókedvű játszani akarás, amit lélekfrissítő módon való­sít meg. Az, aki nem kér ennél többet számon, úgy távozik a látottaktól, hogy Máté Gyula rengeteget dolgozott az utóbbi hónapban. Vannak azonban szeren­csére, akik ezt a másolás köz­ben elmozdított módon ké­szült sorozatot nem összege­zésnek, hanem csak egy lép- ráti tiszteletükkel újabb meg- csőnek tekintik Máté Gyula oldásokra sarkallják őt. Egyik fejlődésében és indulatos ba- ilven személy, az ugyancsak Bonyhádon élő művész: Berta­lan Sándor. Hordoznak-e, és ha igen, milyen gondolatokat lehet megtalálni ezeken az elekt- rografikákon? Ez a kérdés kell hogy fordulópont legyen Máté Gyula eddigi munkás­ságában. Kevés gondolatiság mellett az asszociációra tág tér nyílik. Mindenképpen alap­ként fogható fel ez a megmu­tatkozás, ami egyéb eszközök alkalmazásával, berajzolás, vagy kollázs segítségével ér­zékelteti az alkotói szándékot, a jelen valóság esetleges absztrahált pillanatát, ami üzenet a holnapnak. A hét órára falra helyezett hetven grafika némelyikében ott vannak azok a szimboli­kák, melyek gondolatok elin­dítói, elég ha csupán a rácsot, csillagot, keresztet, kockát em­lítjük. Most még ezek valódi jelentését elfedi a technika esetlegessége, a gép makacs­sága. Máté Gyula az ilyen ki­tárulkozásait általában hallga­tásba burkolózás, meditativ csönd követi, hogy a meg­szerzett ismereteit összegezve új és újabb ötlettel álljon majd a tágabb körű közönség elé. Decsi Kiss János Január 21-én, Szekszárdon ZUG Demonstrációs Fesztivál A Burger Ranch-étterem által szponzorált fesztivál részletes programja: 15 óra: a Kispál és a Borz, valamint a Sex Action zenekarok kazetta-árusítással egybekötött dedikáló félórája a szekszárdi Burger Ranch-ban. 15.30 óra: a Gemenc Expo kisvonata másfél órán át ingajá­ratban - ingyen - szállítja ki az embereket a központból az esemény helyszínére, a sportcsarnokba. 17 órától fellép a Kézi-Chopin, a Prosectura, a Sex Action, a Kispál és a Borz, illetve a Vörös István és a Prognózis Band. A koncertek szüneteiben az Art Kontakt, a Holló Egyesület, a Narancs Klub és a diákönkormányzat ismerteti elképzelé­seit. A fesztiválon aláírásgyűjtésre is sor kerül. Jegyek elővé­telben a Burger Ranch-ban kaphatók. A legjobb méreg! így néz ki egy Tankcsapda ... Kezembe nyomták a kazet­tát: írjak róla valamit. Ezt utá­lom. Tankcsapda: A legjobb méreg. Mostanában többször lehetett róluk hallani, például a Sex Action nagy decemberi, Petőfi Csarnok-beli buliján ők voltak az előzenekar. Háromezer ember előtt. Vissza a kazettához. Érde­mes!!! Ha lehet utólag díjat ki­adni, akkor én most nemes egyszerűséggel átadnám ne­kik a '92-es év legkellemesebb meglepetése kitüntető címet. Jaj nektek sátánista (?), melí- rozott, „hedbengerszbólos" szörnyek! Unalmasak vagy­tok! Idén a Tankcsapda le fog hengerelni benneteket, fel­téve, ha a nagy ungarische média is úgy akarja. Pl: televízió, B. Tóth László, Bochkor Gábor, Dombóvári Gábor, Jeszenszky hogyishív­ják. Kazettájuk egységes, lendü­letes ROCK, még jobb, keser­nyés, ötletes, (önjirónikus, stb. szövegekkel (elkövette az énekes, Lukács Boogieman). Két, honunkban elképesztő dolgot is észrevettem, miköz­ben hallgattam a műsorukat: a végére sem untam meg, sőt újra fordítottam, és hogy a szövegek is arról szóltak, ami­ről szólniuk kell! Csak azt tudom ajánlani, aki Tankcsapda közelébe kerül, az nyugodtan lépjen bele. Ja, és ha valaki hasonló volu­menű kazettákat tud adni, az továbbra is nyomja a ke­zembe. Nem bánom meg! KRZ Pályázati figyelő 1. / Gyermekrajz pályázat. Az élet évmilliárdos bölcsője és megmaradásának feltétele, az óceánok, tengerek, folyók, tavak, patakok, források élete került veszélybe a tévútra sodródó em­beri civilizáció káros hatásai miatt. A Smaragd Környezetvé­delmi Egyesület rajzpályázatot hirdet általános iskolai diákok számára „Veszélyben a csend világa" címmel. Beküldési határ­idő: 1993. február 28. 2. / Valutatámogatás csoportos diákutazáshoz (ÚT '93). Pályáz­hatnak általános és középiskolai, illetve egyetemi diákcsopor­tok és közösségek 1993-ban saját szervezésű tanulmányutak, il­letve csereprogramok konvertibilis valutafedezetének elnyeré­sére. A támogatás csoportoknak szól, egyéni pályázatokat nem fogadunk el. Beküldési határidők: 1993. január 15., 1993. április 15., 1993. szeptember 15. 3. / A Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a szekszárdi Garay János Gimnázium 1993-ra ismét programírási és programozási versenyt hirdet - immár tizedik éve - általános iskolások, középiskolások és elsőéves főiskolai, illetve egyetemi hallgatók részére az alábbi kategóriákban: a. ) Közismereti tárgyakhoz kapcsolódó (vagy szakismereti tárgyak önálló konzultáció nélküli) tanulására alkalmas tanu­lóprogramok. b. ) Új elvű játékprogramok. c. ) Alkalmazói programok. Itt olyan programokat is várunk, amelyek (hardver-kiegészítés nélkül) a számítógép széles körű felhasználási lehetőségeit mutatják be, vagy a rendszer haszná­latát teszik barátságosabbá. A pályázat benyújtásának határi­deje: 1993. január 31. A pályázatokról bővebb felvilágosítás kérhető a Tolna Me­gyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány Információs-Szolgáltató Irodájában: Szekszárd, Béla tér 6. Tel.: 74/11-928. Nyitva tartás: hétfő, szerda: 13.00-16.00 óráig, kedd, csütörtök: 13.00-17.00 óráig, péntek: 13.00-15.30 óráig, és a Paksi Ifjúsági Irodában: Paks, Gagarin u. 2. Tel.: 75/11-646. Nyitva tartás: hétfőtől pén­tekig 14.00-20.00 óráig. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázatokat nem az irodához kell beküldeni, az iroda csak közzéteszi azokat. Innen­onnan Szekszárdon, a mű­velődési házban a szü­lői eredményesség tanu­lása, a Gordon-tréning foglalkozása január 14-én, 17 órakor. * Pakson, a művelő­dési házban január 14-én, 19 órakor a tata­bányai Népház Játék­szín előadásában Há­mori Tibor: A gyilkos én vagyok című bűnügyi játékát Koncz Gábor, Torday Teri, Szilágyi Tibor, Pécsi Ildikó mu­tatja be. * A decsi Faluházban jan. 15-én 17 órakor Csa­ládi est lesz. A képző- művészetet, irodalmat, zenét kedvelő Kiss János családját bemutatja dr. Say István, a Tolna Me­gyei Önkormányzat osz­tályvezetője. Megjelent Hernádi Gyula: A halál halála. Hogyan hosszabbíthatjuk meg életünket? A világ számos or­szágában a megjelenését meg­előzően előkészített kötet erre a kérdésre keresi és adja meg a választ. Macskakalendárium. A Pesti Szalon Könyvkiadó kiadásá­ban jelent meg. Csaknem tíz éves nagysikerű vállalkozás újabb eredménye Pomogáts Béla: Macskakalendárium című könyve. Kedves, izgal­mas, szórakoztató olvasmány - cicákról. Megjelent a gyerekek ked­venc olvasmánya, a Buci Maci januári száma. Még az előző évi, régi árán kapható. Lótenyésztők kézikönyve. Szerkesztette: Bodó Imre és Hecker Walter. Mezőgazda Kiadó adta ki. A hazai lóte­nyésztés hagyományait ápolni kívánó tenyésztők minden tudnivalót megtalálnak ebben a könyvben. A szakmai szín­vonalat a jeles szerzőgárda garantálja. A könyvek a szekszárdi Kossuth könyvesboltban vá­sárolhatók meg. Tv-napló Újévi mulatságok Az év vége, az új esztendő kezdete, egyformán ok a vigas­ságra, bár senki nem tudja magyarázatát. Ezt az évet is meg­értük, mondhatjuk, túl vagyunk rajta és ez is valami, öblít­sük le egy pohárral, s azt is, hogy itt van nyakunkon az új, amitől ugyan nem várunk semmi jót, mert már régen meg­szoktuk, hogy luxus a remény, de azért erre is igyunk egy pohárral. Közben pedig vigadjunk, nevessünk nagyokat, ak­kor is, ha nincs rá okunk, s a vicc is elcsépelt. A közönség hálás, még el sem hangzott a vicc, már nevet, csak utána jön rá, hogy nem is olyan mulatságos. így volt ez szilveszterkor is, amint tapasztaltam, újév napján már senki nem emlékezett arra, hogy min nevetett néhány órája, ez pe­dig nem az elfogyasztott italnak volt köszönhető. Igaz, a csil­lagok lakomáján nem is lehetett szórakozni, a a sportbajno­kok népszerűségének sem használt, viszont ismét meggyő­ződhettünk arról, hogy a mai magyar humor oszlopa és erőssége Gálvölgyi János, nélküle a szilvesztert is törölni kel­lene a naptárból. Kitűnő Színész, aki komolyan veszi a játé­kot, számára nincs mellékes szerepe, akkor sem, ha a szöveg, amit mondania kell, ugyancsak gyenge. De hát hol van az az idő, amikor Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes kínálta az ötle­teket a színészeknek! Volt közben Dallas. Ez a tengeri herkentyűvé növekedett filmsorozat á jelek szerint beépült életünkbe, volt párizsi Notre Dame és megjelent az operaház fantomja is. Gaston Leroux több, mint kommersz krimiszerző, élénk képzelete nem hagyta cserben soha, az úgynevezett maga­sabb irodalom is sokra becsülte történeteinek frissességét, szerkezetének biztosságát. Az operaház fantomja kezdettől fogva világsiker, többször megfilmesítették, jelenleg musi­cal-változata is hódít a színpadon. Mi a titka? Annyira való­színűtlen, hogy már a valóság erejével hat, hihetetlen, tehát hinni kell benne. Diktatúra és művészet Az angol dokumentumfilm a Harmadik Birodalom művé­szetét mutatja be, de lényegében ennél többre vállalkozott, mert bepillantást enged a diktatúrák művészetpolitikájába, amiről nekünk is van tapasztalatunk jócskán. Általános jel­lemző, hogy a diktatúrák az indokoltnál mindig nagyobb je­lentőséget tulajdonítottak a művészetnek, mintha egy vers­nek, festménynek olyan hatása lenne, ami alól senki nem tudja kivonni magát. Az 50-es években ezért szorgalmazták annyira a termelésre buzdító alkotásokat, mintha egy vers meg tudta volna gyorsítani a begyűjtést, vagy az adófizetést. Már Lenin megfogalmazta a pártos művészet feladatát, s ez a fatális félreértés végigkísérte a szocializmus építésének éveit is. Mindkét diktatúra új embertípust akart kialakítani (új em­ber kovácsa), s ehhez a művészet látszott a legbiztosabb esz­köznek: festményeken, szobrokon izomkolosszusok jelentek meg, a versek a munka hőseit zengték vagy ősi mítoszokat ültettek át a diktatúra világába, mesebeli hősökről véve pél­dát vagy átírva a történelmet, mintha minden nemzeti kivá­lóság az új rendszer megvalósításáról álmodozott volna. Néha a jóízlés határán túl is, Rákosit például többször hason­lították Rákóczihoz, Kossuth-hoz, Táncsicshoz. Hitlerék így látták a fasizmus előkészítőjének Hölderlint, Nietzschét, Wagnert. A műveken rögtön feltűnik a nagy mesterségbeli felké­szültség. A fasiszta művész, ellentétben a közhiedelemmel, nem dilettáns, megtanult mindent, amit lehet, csak éppen nem stílusteremtő művészet ez, elemeit a klasszicizmusból veszi, az építészetben ezért gyakoriak az oszlopcsarnokok s funkciójától függetlenül hol itt, hol ott tűnik fel egy cifra ko- rinthoszi oszlopfő, amit Sztálin is nagyon szeretett. A külső­ség jelenti az erőt, a fenséget, s az ünnepi pátosz mögött mindig a vezér áll, végtelen bölcsességével, jóságával, népe iránti ragaszkodásával, minden diktatúrában. Közben Né­metországban valóban nagyszabású építészet folyt, ezek egy része ma is látható, de már nem esztétikai értéket hordoznak, amit korukban még el lehetett hitetni róluk, csak egy olyan kor emlékművei, amely magában hordta pusztulását. A méret nem biztosítja a monumentalitást, a prágai Szent György szobor, vagy Leonardo pesti lovasa épp oly monu­mentális, mint Michelangelo Dávidja. A többi ebből a félreér­tésből következik. A művészet öntörvényű világ, mindig el­lenáll pártszólamoknak, nem fog rajta a diktátorok csábítása, nem hagyja magát uniformizálni, akkor sem, ha akadnak, akik engednek a kísértésnek. Erre figyelmeztet a Harmadik Birodalom művészete, s ezt tapasztaltuk mi is egy másik dik­tatúrában. Fontos tanulság, kár lenne megfeledkezni róla. Csányi László---------------------------------------------------­---------------------­M iss Daisy Szekszárdra jön Mára hirdették meg, de technikai okok miatt csak február 20-án mutatja be Szekszárdon, a Babits művelődési házban a duna­újvárosi Bartók Kamaraszínház Alfred Uhry: Miss Daisy című vígjátékát. Képünkön: Hirtling István és Hetényi Pál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents